Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-13 / 136. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 16. SZEGED 11 Millennium 2000. Szegedért Emlékérmet kaptak a város napján DR. KATONA FERENC vegyész - Leventeként kezdtem bokszolni 1943-ban. Akkor olyan sport volt ez, mint a futball, valaki vagy focizott, vagy öklözött. Aztán a szegedi NB l-es UTC-ben öklöztem hat-nyolc évig. A sport mellett okleveles vegyészként elvégeztem az egyetemet, majd kutattam, a konzervgyárban és a sütőiparban dolgoztam, később doktoráltam, és tanári diplomát is szereztem. Mivel 1956-ban nem voltam túl csöndes, sokszor betartottak a munkámban, ezért egyre jobban érdekelt a sport. 1959-ben letettem az ökölvívó bírói vizsgát, és játékvezetőként bejártam egész Európát. 1980-ban meghívtak az USA-ba. Detroitban profi meccseken bíráskodtam. Amikor bementem a Joe Louis arénába, és körülnéztem: ott ültek a komoly néger urak, kockás zakóban, hatalmas szivarral a szájukban, föltolva a kalapjuk. Mondtam magamnak: hát hol vagy te, és büszke voltam, hogy szegedi alsóvárosi létemre eljutottam idáig. Mint ahogy büszke vagyok most a Szegedért Emlékéremre is, amelyet az ökölvívó sportban elért teljesítményemért kaptam. DR. LÁZÁR GYÖRGY orvosprofesszor A székely orvos apa és a tanítónő anya gyermeke, Lázár György 13 évesen került édesanyja szülővárosába, Szegedre. Az orvosegyetem elvégzése után, 1958-ban az egyetem gyógyszertani intézetébe hívta a nagyhírű tudós, Jancsó Miklós professzor. Hat év után váltott intézetet, s került Karády professzor mellé a kórélettani intézetbe, ahol mind a mai napig dolgozik. A kutatás a szenvedélye, egész pályafutása alatt ez érdekelte. A Széchenyi-ösztöndíjas professzor főképpen a véralvadással, a szervezet védekező rendszere működésének befolyásolásával, a stresszreakcióval foglalkozott, és szerzett hírnevet magának és városunknak az orvostudomány világában. A sokoldalú orvos-kutató sportolóként is a város színeiben indult országos versenyeken, s kalapácsvetőként ért el szép eredményeket. Az irodalomban is jeleskedik, versei jelentek meg a Fiatal írók Antológiájában, műfordításai a Tiszatájban, s költeménye a Délmagyarországban. DR. PAPÓS MIHÁLY történelem szakos gimnáziumi tanár E sorokat már nem olvashatja. Két nappal a Szegedért Emlékérem átvétele után örökre eltávozott Papós Mihály tanár úr, aki több ezer diákot tanított 31 éves középiskolai tanári pályafutása során. Tanítványai alapos tárgyi felkészültségéért, történelem órái jó hangulatáért, mélységes humánumáért, kellemes humoráért szerették, tisztelték. Tősgyökeres szegedi volt: itt született, itt végezte iskoláit, s haláláig itt dolgozott. A Klauzál - majd későbbi nevén Radnóti gimnáziumban három évtizedet oktatott, de nyugdíjazása után sem pihent, 20 éven át a Csongrád Megyei Levéltár főmunkatársa volt. A városi tanács és vb üléseinek jegyzőkönyveiről készített témakatalógust, amellyel e korszak kutatóinak munkáját segítette. Tisztelői, s a rá mindig meleg szívvel emlékező, őszinte hálával gondoló egykori tanítványai számára nagy öröm volt, hogy Miska bácsi megkapta a város elismerését. SZECSŐDIFERENC Liszt-díjas hegedűművész - Amikor 23 évvel ezelőtt Weninger Richárd hívására Szegedre érkeztem, soha azelőtt nem voltam még a városban. Napsütéses idő volt, ültem a Széchenyi téri platánok alatt, és akkor döntöttem el, hogy itt maradok. Azóta mehettem volna külföldre is, de nem tettem: végül is valamennyi hangszert tekintve az egyetlen koncertező magyar szólista vagyok, aki vidéken él - de nem bántam meg. Meg kell azonban mondanom, hogy Szegeden egy hangversenyterem hiánya rányomja bélyegét a zenei életre. Ha a városban gazdag zenei életet akarunk, ahhoz előbb a koncertezési körülményeket kell biztosítani. Tudom, össze kellene fogni, de sajnos, a sok tehetséges ember ellenére a városban elég nagy a széthúzás. Amikor a hangversenyteremért próbáltunk alapítványt létrehozni Bálint János fuvolaművész barátommal, három, a zenei életben fontos ember kellett volna még, de a három közül mindig volt egy, aki nem vállalta, mert egy másik is benne volt. VASS LÁSZLÓ ügyvéd - „Tősgyökeres" szegedinek vallom magam, pedig Hódmezővásárhelyen születtem, s 1964-ben költöztem a Tisza-parti városba. Itt jártam mind a középiskolát, mind az egyetemet és a munkám is ide köt. Már régóta kutatom a város múltját, s leginkább az 1848-49-es események érdekelnek. Azért választottam ezt, mivel a magyar történelemben talán ez az egyetlen olyan időszak, mikor az egész ország, pártállástól, vagyoni helyzettől függetlenül kiállt egy cél érdekében. Két éve megalakult „Az 1848-49-es Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület", melynek elnöke vagyok. Szervezetünk célja, hogy megismertesse mindenkivel a ma már szinte feledésbe merült szegedi fehér kakastollas zászlóalj hőstetteit. Ezek a bátor hadfik végigharcolták az egész országot, s kétszáznál is kevesebben tértek haza a csataterekről. Egyesületünk minden évben iskolákban tart bemutatókat, Szegeden és a környéken pedig ünnepek alkalmával felelevenítjük a dicső múltat. ABA-NOVÁK JUDIT művészettörténész - Az emlékérmet fiammal, Kováts Kristóffal megosztott kitüntetésnek tekintem, hiszen mindent, amit tettünk és tenni fogunk a városért, együtt tesszük. Amikor a 80-as évek vége felé a szegedi közvélemény feszegetni kezdte a Hősök Kapuja sorsát, csatlakoztunk hozzájuk, s megtettünk felajánlásunkat az Aba-Novák Alapítvány létrehozására. Csatlakozásunk nemcsak személyes családi ügy volt persze az is hanem ennél több: egy szellemi közügyet akartunk demonstrálni. Az alapítványt erejétől függően támogatta Szeged városa, a kultuszminisztérium, szegedi vállalatok és nagyon sok magánember. A kitűnő restaurátor, Forrai Kornélia keze alatt megkezdődött a nagyboltív restaurálása is, amely szeptemberre véget ér. Sajnos a másik kisboltív felújítására már nincs pénze az alapítványnak, pedig az egészhez képest ez kis összeg. Kérem tehát a jóérzésű embereket, barátainkat, gyűjtsük össze a hiányzó pénzt a Hősök Kapujáért. DR. BARADNAY GYULA sebészprofesszor A miskolci születésű fiúnak egyetemistaként Szegedre kerülni először maga volt a szenvedés, hiszen senkit nem ismert a városban, pártfogója nem akadt. Ám a Miskolctól messze különböző város hamarosan oly mértékben hatott rá, hogy megszerette, s el nem hagyta Baradnay Gyula professzor, aki immáron félévszázada él itt és gyógyítja az embereket. A sebészetet a legjobb gyakorlóterepen, a kórbonctani intézetben tanulta meg. Az itt eltöltött négy év után, 1960-ban, került az orvosegyetem sebészeti klinikájára, ahol negyedszázadon át operált. Az újabb állomás, a városi kórház sebészeti osztálya, amelynek 17 éven át, 66 éves koráig vezetője volt. A ma is aktív: elismert sebészprofesszor. A Szegedért Emlékérem hihetetlen örömmel töltötte el, hiszen mint mondja: a felé áradó sok-sok szegedi szeretetét, betegei háláját mindig érezte. KALMÁR MÁRTON szobrászművész - Nagy megtiszteltetés számomra a Szegedért Emlékérem és emberileg is igen jólesik, hogy rám gondoltak. Természetesen ezt a kitüntetést mint szobrász és mint pedagógus is magamnak fogom vallani, hiszen bizonyára nemcsak a munkáimat ismerik el, hanem azt a tevékenységet is, amit a Tömörkény István Gimnázium diákjaival évek óta végzünk a városban. Tehát a vármegyék címereinek helyreállítása, a szentháromság szobor, és a különböző emléktáblák körüli segítség is sokat nyomhatott a latban, amikor szegedi emlékéremre javasoltak. Ami a mindennapokat illeti, jelenleg is dolgozom, Balástya második világháborús emlékműve, illetve három szegedi matematikus, Kalmár László, Rédei Ferenc és Szőkefalvi-Nagy Béla Dóm téri domborművének megalkotása a feladatom, melyek bronzöntése jelenleg folyik. BAK ISTVÁN testnevelő tanár Bak István testnevelő nem vándormadár típus, 40 évet „húzott le" a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában. Eleinte mostoha körülmények között dolgozott: egy kicsiny tornaszoba, s a kollégium udvarán kialakított salakos, majd bitumenes kézilabda pálya állt a rendelkezésére. A sportcsarnokot - a diákok is összegyűjtöttek rá 600 ezer forintot! - 1983-ban adták át. Tanítványai ennek dacára számos sportágban (torna, tájékozódási futás, lövészet, asztalitenisz, kézilabda, röplabda, atlétika) nyertek megyei bajnokságot, futószalagon szállították a remek eredményeket. Kosárlabdában 8 éve az országos fináléig jutottak. Nagy sikert arattak a két napos, 12 sportágban megrendezett diákolimpián: összesítésben a másodikok lettek. - Ez az életem - mondta Bak István -, a mai napig bejárok az iskolába, ha kell, helyettesítek és a kollégák is szívesen látnak. Nap mint nap megjegyzik viccesen: Pista bácsi, keveset vagy bent... Zászlóerdó a város napján. Az ünnep alkalom arra is, hogy megemlékezzünk Szeged jeles polgárairól. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Több éves hagyomány, hogy a Szeged napját, május 21-ét ünnepi közgyűlésen köszöntjük. Ez a dátum azért nevezetes a város történetében, mert 1719-ben e napon erősítette meg III. Károly Szeged szabad királyi városi státusát. Immár az is hagyomány, hogy az ünnepi közgyűlésen adják át a város által alapított kitüntetéseket Szeged díszpolgárává idén Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt választották. Pro Urbedíjat kapott dr. Szabó Magdolna újságíró és Gyimesi Kálmán operaénekes. A három díjazottat már bemutattuk lapunk hasábjain. Ezúttal azokat ismerhetik meg, akiknek Szegedért Emlékérmet ítéltek oda a város érdekében kifejtett tevékenységükért A kilenc kitüntetett között van művészettörténész, testnevelő tanár, képzőművész, vegyész, egyetemi és középiskolai tanár, hegedűművész és ügyvéd. Sajnos egyikőjük, Papos Mihály középiskolai tanár már nem olvashatja a róla írt sorokat, mert a díjátadást követően elhunyt Ez a több szempontból is különlegesnek nevezhető kiadvány a szegedi szellemi és gazdasági élet, a sport és a közélet közel hétszáz jeles alakjáról mondja el mindazt, amit ők fontosnak, érdekesnek tartanak önmagukról. Erre az ezredfordulót is köszöntő, helyi kordokumentumra méltán büszke lehet a kiadó, a Délmagyarország Kft. Kapható a Sajtóház portáján (Szeged, Stefánia 10.), valamint az alábbi könyvesboltokban. Sík Sándor Könyvesbolt, Oskola u. 27., Tolkien Könyvesház, Tisza L. krt. 39., Szukits Könyvesbolt, Földvári u. 9., Humanitás Könyvesbolt, Fekete Sas u. 22., Móra Ferenc Könyvesbolt, Kárász u. 5., Radnóti Könyvesbolt, Tisza L. krt. 34., Sajtópont Hírlapbolt, Szeged Nagyáruház.