Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. SZEGED 5 Vásárdíjas a Főszer-Elektroprofil A leghüvösebb pavilon A Szegedi Nemzetközi Vásár idei különdíjasa a Föszer-Elektroprofil Kft. A régió dinamikusan fejlődő cége 1989 óta egy év kivételével mindannyiszor szerepelt a nyári szegedi kiállításokon. „Az az egy esztendő mutatta meg, hiányzik-e a jelenlétünk" - mondta Lakatos Jenő ügyvezető igazgató. A Főszer-Elektroprofil különálló és bejárathoz közeli pavilonjába még azok is betérnek, akik nem érdeklődnek különösképpen a klíma- és világítástechnika iránt. Mivel a kft. standja köztudottan klimatizált, nem csoda, hogy ide járnak felfrissülni a nagy melegtől kimerült emberek. S lehet, hogy sokaknak - evés közben jön meg az étvágy felkiáltással - ekkor jut eszükbe: otthonra is elkelne egy klíma. Eddig ugyanis még nem volt olyan esztendő, hogy a nyári kánikula kitörésekor ne rohanták volna meg az ügyfelek a Főszer-Elektroprofil Kft.-t, a Toshiba klímák legnagyobb magyarországi forgalmazóját. - Fontosnak érezzük, hogy a Szegedi Nemzetközi Vásáron jelen legyünk - fejtette ki Lakatos Jenő ügyvezető igazgató. - Partnereink elvárják tőlünk a szereplést, ilyenkor kínálkozik alkalom arra, hogy találkozzunk egymással. A Főszer-Elektroprofil Kft. folyamatosan fejlődött az utolsó tíz esztendőben: 1998at ítéli meg a vezetés utólag a legjobbnak, 1999-et pedig kissé nehezebbnek. Ez utóbbinak az volt az oka, hogy a cég a terjeszkedés kedvéért budapesti beruházásba kezdett. - Kinőttük a régiót, a három déli megyét, most már az országos piacot kell megcéloznunk. A fővároson kívül Tatabányán, Hajdúszoboszlón és Mosonmagyaróváron vannak, voltak nagyobb munkáink. Budapesten fővállalkozói irodát építettünk raktárral, irodával és úgy érezzük, nagy lehetőségek előtt állunk. Ott is jelen leszünk valamennyi profilunkkal, de az ipari háttér Szegeden marad. A Főszer-Elektroprofil Kft. fő profiljai közé az elektromos tervezés, kivitelezés, villamos kapcsoló berendezések gyártása mellett a klímák és a világítástechnika - Silvana termékek, lámpatestek, fényforrások - forgalmazása tartozik. A Toshiba klímaberendezéseket a kft. 1992 óta értékesíti Magyarországon, profi módon. Ez azt jelenti, hogy az eltelt időszakban megjelent összes Toshiba termék komplett szervizét vállalják. - Ahhoz, hogy jó szolgáltatást nyújtsunk, komplett szervizre van szükség. Aki nyolc évvel ezelőtt klímát vett tőlünk, még mindig vissza tud jönni, mert megmaradtunk. Azt vallom, azt az egyet, amit csinálunk, jól kell csinálni mondta befejezésül Lakatos Jenő. F. K. Lakatos Fenő igazgató és a Főszer klimatizált pavilonja. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Taurus alelnöke Szegeden Munkatársunktól Tegnap Szegeden járt dr. Burkhard Meister, a Taurus Emergé Gumiipari Kft.-ben többségi tulajdonos Phoenix AG alelnöke. A hannoveri központú, kilencezer alkalmazottat foglalkoztató világcég tavalyi éves árbevétele 1,7 milliárd márka, s ezt a következő öt évben szeretné megduplázni. Folytatódik az a tendencia is, hogy Németország határain kívül növelik a termelést, tíz emberből már ma is csak hat dolgozik az anyaországban. A tömlőgyártás fellegvára változatlanul a hatszáz alkalmazottal dolgozó Szeged, s a szándékok komolyságát a tavaly ősszel átadott új, környezetkímélő keverőüzem is bizonyltja. A Taurusról bővebben jövő heti gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatnak majd. ÜÜ41 — OX3 ^^m^m " — " r-—" H-6723 Szeged, ISO-9002 o Makkoserdő sor 40. M • AUTÓ- Tel ./fax: 62/482-028, ~PROTECT KFT. 471 -617 Naponta más-más termék 10% árengedménnyel kapható! - motoralkatrészek - tömítések - tengelykapcsoló és tartozékai - hidraulika-alkatrészek - első- és hátsófutóműalkatrészek - világítástechnikai eszközök - erőátviteli alkatrészek - szűrők - az üzemanyagrendszer alkatrészei - fékberendezés és alkatrészei - a vízhú'tőrendszeralkatrészek - egyéb alkatrészek Mercedes-Benz EU-pont: ingyenes tájékoztatás, képzési napok „Táborütés" a Tábor utcában A tegnapi irodaavatáson: Nyerges Gusztáv igazgató (balról), Koreny Ágnes, az EU budapesti delegációjának informatikai menedzsere, Madari Ákos információs igazgató, Botka László, a megyei közgyűlés alelnöke és Kádár Luca információs referens. (Fotó: Schmidt Andrea) Három évvel ezelőtt nyílt meg Szegeden az Európai Unió Dél-alföldi Információs Pontja. Az iroda azóta már a harmadik helyre költözött, ám a tegnapi „táborütés" a Tábor utcában hosszabb távra szól. A Külügyminisztérium és a megyei önkormányzatok bábáskodásával születtek meg három évvel ezelőtt az Európa Pontok, azok az irodák, amelyek az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekre napra kész információkat tudnak adni az érdeklődők számára. A dél-alföldi régió EU-centruma új helyre költözött, Szegeden a Tábor utca 7/B alatt nyitották meg tegnap. Nyerges Gusztáv, az információs pont igazgatója elmondta, hogy a megyei önkormányzat jóvoltából hosszabb időre ütöttek tábort ezen a helyen, a megállapodás legalább 5 évre szól. Az iroda hagyományaihoz híven havonta egy alkalommal képzési napot tart, amelyen bárkit szívesen látnak, meghívják a megyei önkormányzat képviselőit, a polgármestereket. A találkozók, továbbképzések, a konferenciák részvevői az uniós intézményrendszert, a csatlakozás kérdéseit, az azokra adott válaszokat ismerhetik meg. A tegnapi fórumon, amelyet a megyei kereskedelmi kamara euroinfo-centerével közösen szerveztek, az információ került témaként terítékre. Az aktuális kérdésekről az EU budapesti delegációjának képviselői - Kádár Luca, Koreny Ágnes, Bajtai Péter - tartottak előadást. Az EU-pont szolgáltatása, a tájékoztatás, a különféle kiadványok ingyenesek, bárki érdeklődhet akár telefonon is, a 62/556-040-es számon. V. F. S. Munkatársunktól Szerdán, a késő esti órákban Mórahalom térségében a határőrök azt észlelték, hogy egy csoport settenkedik Magyarország teKitoloncoltakat fagtak rületére. A határsávtői mintegy 50 méterre állították meg a kínaiakból álló társaságot, négy nőt és öt férfit. A külföldiek meghallgatásakor, az alsóneműkből előhalászott iratok átnézésekor kiderült, hogy korábban már valamennyiüket kitoloncolták az országból. Most ezt ismét megteszik velük. Kitüntetések és kinevezések a tanárképzőn Munkatársunktól A SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon nemrégiben megtartott pedagógus napi ünnepi tanácsülésen Honor Pro Meritis kitüntetést kapott Szendrei János tanszékvezető főiskolai tanár, Csillik László szakvezető tanár, igazgatóhelyettes, Fekete László napközis nevelő, Galambosi Istvánné és Hornyák Andrásné szakvezető, valamint Gácser Józsefné napközis szakvezető. Az Egyetemi Tanács címzetes főiskolai tanári címet adományozott Bába Károly főiskolai docensnek, Englonerné Benkes Zsuzsanna minisztériumi főtanácsosnak. Fenyvesi István egyetemi docensnek és Janovics Antal Liszt-dfjas karnagynak. Galambos Gábor főigazgató az ünnepi tanácsülésen jelentette be. hogy Varga István főigazgató-helyettest, tanszékvezető főiskolai tanárt Pokorni Zoltán oktatási miniszter Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel tüntette ki. A főiskolai tanárképzésben kiemelkedő munkát végzett oktatókat, összesen huszonhat főiskolai tanárt, docenst, adjunktust, tanársegédet és szakvezető tanárt Pro Iuventute emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki. Az ünnepi tanácsülésen adták át a tanszékvezetői megbízásokat is. A könyvtártudományi tanszék élére Baráthné Hajdú Ágnes főiskolai docenst, a német tanszék élére Forgácsné Drahota Erzsébet főiskolai docenst, az orosz tanszék élére Györké Zoltán főiskolai docenst, a magyar irodalom tanszék élére Sebe Jánosné főiskolai tanárt. a kémia tanszék élére Seres László egyetemi tanárt, a matematika tanszék élére Szalay István főiskolai tanárt, a történettudományi tanszék élére pedig Szegfű László főiskolai tanárt nevezték ki. A Teleki Blanka Kollégium vezetésével Borsi Istvánnét bízták meg. Régészeti szenzáció Dorozsmán Híd, mely a bronzkorba vezet? ( \ Dorozsma határában 115 méter hosszú, egykor facölöpökön nyugvó híd maradványaira bukkantak a Móra Ferenc Múzeum régészei, melynek leletei helyben egybeesnek a korábban kutatott bronzkori település maradványaival. Sorakozó cölöpnyomok Akár régészeti szenzációnak is bizonyulhat az a lelet, amelyre az M5-ös autópálya nyomvonalának ásatásai közben bukkantak Dorozsma határában a Móra Ferenc Múzeum munkatársai. A nyomvonalon ugyanis - éppen azon a részen, ahol az tervezett autópálya erdősávval szélesedne ki Szalontai Csaba és Tóth Katalin régészek szabályosan sorakozó cölöpnyomokat találtak. A két sorban elhelyezkedő, néhány méter közzel egymást követő nyomokra a két régész úgy lett figyelmes, hogy a termőtalaj eltakarítása után kísérteties szabályossággal rajzolódtak ki a sárgás szűz talajtól eltérő színű és összetételű földdel betemetett mélyedések. A régészek már 1998-ban elkezdték a munkát ezen a nyomvonal-szakaszon, hiszen a terepen bronzkori település maradványait fedezték fel, így minden leletnek fokozott jelentőséget tulajdonítottak. A szabályos nyomokat azonban eleinte nem tudták mire vélni, meséli Szalontai Csaba, először erődítmény maradványainak sejtették, s csak aztán merült fel a gyanú, hogy egy híd facölöpjei nyugodtak bennük. Igazi bizonyosságot akkor szereztek, amikor a Maty-ér itt húzódó ágának túloldalán is elkezdték a feltárást, s kiderült, a gödrök oda is átvezetnek. A nyomok eredetében most már a régészek és az utász szakemberek is egyetértenek. Szerencsére az autópálya épp ezen a helyen szélesedik ki, így 115 méter hosszan fel lehetett tárni az egykori közel 3 méter széles cölöpös híd helyét, sőt azt is meg lehetett állapítani, hogy az építők középen - a folyómeder vagy az ingovány miatt - szélesebbre szabták a cölöpök alatti talpfákat. Híd a bronzkorból? Szalontai Csaba szerint a nagy kérdés a lelet kora. Igazi szenzációra, azaz 5000 éves kora bronzkori hídra utal, hogy a közvetlen közelben ebből az időszakból való leletek kerültek elő. A régészek azonban azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a bronzkori falu „szemete" egy akár 1000 vagy 2000 évvel későbbi híd építésébe is belekerülhetett. Az óvatosságot alátámasztja az is, hogy egy hfd megépítése a társadalom elég magas fejlettségi fokán lehetséges, nemcsak a kivitelezés, hanem az igények miatt is. Márpedig a híd állandó forgalmat feltételez a folyón, tehát vagy a népek vándorlása, vagy a népek letelepedése idején készülhet. Ilyen rendszeres forgalomra azonban a kora bronzkorra még nincsenek bizonyítékok. A Kárpátmedencében a bronzkor népeinek építkezéséről csak a több helyen feltárt földvárak alapján vannak információink, ekkora építkezés felfedezése komoly szenzációnak számítana. A Makó-kultúra emberei A közvetlenül a htd mellett feltárt bronzkori települést Tóth Katalin a Makó-kultúrához sorolja, és az élettartamát a Krisztus előtti harmadik évezred első felébe helyezi. Ebben az időben Magyarország területének nagy részén ez a népesség élt, kivéve a Dunántúl déli és nyugati részét, ahol a Somogyvár-Vinkovci kultúra létezett. A Kárpát-medencében az őskorban és a bronzkorban élő népeket nem tudjuk nevükön nevezni, hiszen nincsenek írott forrásaink róluk, ám a névadó lelet éppen a megyénkből, Makó környékéről származik. A bronzkori településekre jellemző, hogy az állattartással foglalkozó népesség nagyon ritkán tartózkodott egy helyben, így településeik maradványai néhány gödörből állnak. Ehhez képest az autópálya-nyomban feltárt település igen nagy területen elhelyezkedő és viszonylag intenzív teleprészletnek számit. ahol legalább 30 gödör van, sőt előkerült egy kemence is a hozzá tartozó előtérgödörrel, ami nagyon ritka. A régész szerint ez is arra utal, hogy a környezeti feltételek annyira kedvezőek voltak, hogy a bronzkor lakói itt hosszabb tartózkodásra rendezkedtek be. Aszály a római korban Az első időszak, amikorra bizonyítékok léteznének a társadalom komoly szervezettségéről, az a római kor, Szalontai Csaba szerint azonban ennek a feltételezésnek is vannak ellenérvei. A rómaiak igen precfzek voltak az építkezéseikben, s épp ez az, ami a lelet római kori eredete ellen szól: a híd szerkezete ugyanis a hidászok szerint is elég egyszerű, mármár rendetlen, ami nem római mérnökökre vall. Ugyanakkor a rómaiak barbár szövetségesei, a szarmaták épp a Dunától keletre éltek, és-elképzelhető, hogy az ő kezük munkája került most elő. Egy másik ellenérv szerint azonban a 115 méter hosszú híd bővizű folyót feltételez, a római korról viszont tudjuk, hogy nagyon aszályos periódus volt a Kárpát-medencében, így a folyómeder is száraz lehetett, de legalábbis nem igényelt ilyen hosszú hidat. A harmadik feltételezés a késő középkorhoz kötődik, amit viszont az cáfol, hogy a gödrökben nem voltak famaradványok, és a cölöpök öles fái néhány száz év alatt bizonyosan nem korhadtak volna el. Ebből a korból már vannak térképi ábrázolások is, és a térkép a folyómedret nem vizes helyként ábrázolja, vagyis ekkor a maihoz hasonló időszakos meder létezett itt, amelynek akkor volt bővebb vize, ha a Maty-ér megduzzadt. Abban mindenki egyetért, hogy egy ősi út vezetett át a folyómedren, amelyet évezredeken keresztül használtak, és valószínűleg ez volt az az út, amely Szeged vidékét összekötötte a Dunával. A feltárás leáll A lelet korának megállapításához természetesen fel fogják használni a radiokarbon vizsgálatot, illetve útépítő mérnökök fogják vizsgálni, hogy milyen lehetett a hfd szerkezete, az azt azonban sem Szalontai Csaba, sem Tóth Katalin nem tartják valószínűnek, hogy az autópálya-nyomon kívüli területen is kutatni kezdjenek. Az ok prózai: a múzeumnak nincs pénze a további feltárásra, hiszen a jelenlegi ásatás sem jött volna létre, ha az autópálya-építés költségvetéséből nem jutott volna rá. A leletmentés után a munka ezen a helyen hamarosan befejeződik, és mivel az autópálya beruházás is áll, a régészek csak abban bízhatnak, hogy nemzetközi jelentőségű maradványokra bukkantak, és a múzeum esetleg külföldről is anyagi segítséghez juthat. Panelt József