Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-23 / 119. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 23. SZEGED 5 Előfizetői akció. Sok olvasónk telefonált a Csörög vonalán is, azt sérelmezve, hogy nem érik el a Délmagyaror­szág zöld számát, a „hang" műszaki hiba mi­att kéri a hívók elnézését. Mint megtudtuk, a min­den várakozást felülmúló érdeklődés miatt a rend­szer nem bírta a terhe­lést, ezért kapcsolt az au­tomata „műszaki hibá­ra". Villamos. Szombati lapunkban egy olvasónk kifejtette, a Plaza nyitása miatt indokoltnak tartaná az l-es villamos járatai­nak sűrítését. Radics Já­nos, az SZKT Közönség­kapcsolatok Irodájának vezetője válaszában el­mondta, az l-es munka­napokon 3-5 percenként, munkaszüneti napokon is 8-18 óra között 4-5 per­cenként közlekedik. Amennyiben a későbbi­ekben lesz rá igény, az esti járatsűrűséget növel­ni tudják. Árkok. Sok a panasz a telefonkábel-fektetők­re. M. I. (414-430) a Csap utcából telefonált, ahol a házakat nem lehet megközelíteni és az isko­lás gyerekek az út köze­pén járnak. G. A. (435­470) a Fésű utcából je­lezte, hogy a kiskerteket is széttúrták a munkások. Közüzemi illemhely. Vargáné Pálfi Szilvia (429-234) szerint nem a Kárász utca közepére, rá­adásul a tűző napra kel­lene állítani azt a köz­üzemi WC-t, amelyet a munkások használnak, valamelyik udvarban is jó helyen lenne. Szobor. Nyári Ferenc (30-249-81-73) a vasár­nap felavatott Klebels­berg Kunó-szobrot egye­temi környezetben he­lyezte volna el. Már csak azért is, mert a Széche­nyi téren ez az egyetlen mellszobor az egész ala­kos alkotások mellett. PANNON GSM »»»*» Az élv«Ml. A kormányfő gondolatai a város napján „Szeged a világ csodája lehet" először a pult mögé - vehette át a „Munkavállalókért" okle­velet. A remek hangulatú ju­bileumi esemény résztvevői végül megállapodtak abban, hogy rendszeressé teszik a ke­reskedők napját Csongrád megyében. Jótékonysági tárlat­fogyatékosokért DM-információ Több mint 300 ezer forint gyűlt össze azon a jótékony­sági képkiállításon, amelyet az elmúlt héten rendeztek a Dr. Szemerédi Kft. orvosi rendelőjének kertjében, s amelyet a 90 éves Délmagyar­ország, az Értelmi Fogyatéko­sok Országos Érdekvédelmi Szervezetének Csongrád me­gyei szervezete, a SmithKline Beechem Kft. és a kiállító művészek - Kossuth Tivadar, Makk József, Pataki Ferenc és Zombori László - támoga­tott. A Korda utcai jótékony­sági rendezvényen a képek és a szobrok eladásából, valamint az önkéntes adományokból összegyűlt pénzt a fogyatéko­sok szervezetének utalták át. Fogászati szórés DM-információ Az ÁNTSZ Csongrád Me­gyei Intézete ma, kedden reg­gel 8 órától délután 4 óráig Szegeden, a Vasas Szent Pé­ter utcai Il-es rendelőintézet­ben, 8-12 óráig a fogászati klinikán (Tisza Lajos körút), valamint a mórahalmi orvosi rendelőben 8-13 óráig fogá­szati szűrést szervez. Az in­gyenes vizsgálatokra a 35-44, illetve a 65-74 év közöttieket váiják. Orbán Viktor a város napján adott interjút a kilencvenedik születésnapját ünneplő Délmagyarország főszerkesztőjének, Dlusztus Imrének. (Fotó: Nagy László) Szeged napján mille­niumi zászlót adott át és szobrot avatott Orbán Viktor miniszterelnök, aki a lapunknak adott exkluzív interjúban a város helyéről, szere­péről, lehetséges jövő­képéről beszélt. - Klebelsberg Kunó egye­temet, főiskolákat alapí­tott, építtetett több ezer, főleg alföldi, tanyai isko­lát, ösztöndíjat adott a te­hetséges diákoknak. Esz­metörténészek állítják, hogy a magyarság ke­resztény évezrede Szent Istvánnal kezdődött és Klebelsberg művével fe­jeződött be. A globalizá­cióval és az amerikanizá­lódással szemben mi len­ne a mai klebelsbergi vá­lasz? - A kérdés az, hogy a XXL században, amikor a világ kinyílik, amikor civili­zációk és kultúrák találkoz­nak egymással, s amikor ha­tárok nélkül zajlik a gazda­sági verseny, akkor mi tart­hat meg, s mi erősíthet to­vább egy olyan tízmilliós ál­lamot, amely tizenötmillió­nyi magyarságot mondhat magáénak. Természetes, hogy a megmaradáshoz és a megerősödéshez sok fajta té­nyezőre van szükség. A XXL század értékrendszeré­ben a kultúra, a műveltség és a képzettség sokkal fonto­sabb lesz, mint korábban. A XIX. és a XX. században azok az országok, nemzetek voltak erősek, amelyek erős hadsereggel és óriási ener­giaforrásokkal rendelkeztek, a XXL században viszont a tudás, a műveltség és általá­ban a tudásalapú társadalom lesz a meghatározó. Ezért soha nem volt olyan idő­szerű Klebelsberg, mint ma. Gondolatai a XXI. szá­zad magyarsága számára is megfontolandók. Ezért is va­gyok büszke arra, hogy most, a polgári kormány időszakában, és szegedi láto­gatásommal egy időben avathattuk föl Magyarország első szabadtéri Klebelsberg­szobrát. - Miniszterelnök úr meg­tisztelte a szegedi dísz­közgyűlést is. Úgy érte­sültem, ön személyesen ragaszkodott ahhoz, hogy Gyulay püspök úr dísz­polgárságához szegedi je­lenlétével, kézszorítással gratuláljon. Mi volt eb­ben a kézszorításban? - Gyulay püspök úrnak régi tisztelője vagyok, de még engem is meglepett az a gazdag életpálya, amit a díj­átadás előtt a városháza dísztermében fölvillantottak a laudáció keretében, ilyen tartalmas életúttal, ha a vá­ros élén tisztességes vezetés áll, nagyon nehéz elkerülni a díszpolgári címet. Szemé­lyes oka is van annak, hogy zsúfolt programom és min­den egyéb elfoglaltságom el­lenére a díszközgyűlésen is jelen voltam: az 1994-es vá­lasztásokat követően mind­ketten úgy értékeltük, hogy az ország szekere rossz irányba halad. S a püspök úr találkozásainkkor lelket ön­tött belém, biztatott. Annak pedig különösen örültem, hogy a püspökkari körlevél, amely az igazságosabb és testvériesebb magyarságért emelt szót, és a Fidesz Pol­gári Magyarországért című programja egy időben ké­szült el, s éppen Gyulay püs­pök úr kezdeményezte, hogy a két vitairatot közös konfe­rencia keretei között vitas­suk meg. A két programról Nemeskürty tanár úr, a kon­ferencia megnyitójában azt mondta, több mint ötven éve nem volt példa arra, hogy jó­akaratú emberek, az ország életével foglalkozó közsze­replők és az egyház vezetői, együtt vitassák meg a ma­gyarság jövőjének kérdéseit. Ezek mind olyan személyes okok, sőt személyes elköte­lezettségek, amelyek miatt nagyon örültem, hogy itt le­hettem. - Korábbi kormányfők nem jártak ilyen gyakran a Dél-Alföld központjá­ban és nem is tájékozód­tak hasonló intenzitással Szeged fejlődéséről. Ho­gyan látja: jó úton jár ez a régióközpont? S mi le­het a fejlődés pályája? - Sajátos viszony fűz Szegedhez, hiszen már nagykorú voltam, amikor először jártam az önök váro­sában. A Dunántúl messze esik innen, egy kis faluból pedig még messzibbnek lát­szik ez a város, ezért kultú­rális sokkhatásként ért, amit itt tapasztaltam, mivel az Alföldről az embernek más képe alakult ki az iskolában hallottak alapján. Igaz, személyes élmények is kö­töttek az Alföldhöz, a mezővárosokhoz, mivel anyai nagyszüleim mezőtú­riak, ehhez képest viszont mellbevágó élmény volt megérkezni Szegedre, ami csaknem világvárosnak ha­tott. Hozzáteszem, akkori­ban közel sem volt olyan jó állapotban a város, mint most, a paloták szürkében derengtek, nem tapasztal­hattam ekkora tisztaságot és ennyi zöldet, mégis le­nyűgöző volt. Azóta gyak­ran fordulok meg itt, s nem csak hivatalos utakon. Na­gyon szeretem ezt a várost, sok személyes ismerősöm és barátom él itt. így, már miniszterelnökként, erős meggyőződés élt bennem, hogy ha a város vezetői is partnerek, akkor Szegedből a világ csodáját fogjuk al­kotni. A világ még nem tud­ja, illetve sok helyen még nem érzékelik, hogy a pári­zsi városépítészet alapjain terpeszkedik ez a város a Tisza két partján, ezért az­tán mindig is biztattam a szegedieket, hogy nagyívű terveket kell ideálmodni, a jövőt merészen kell elgon­dolni. Ezekhez a tervekhez most egy olyan kormány nyújt segítő jobbot, amely kiemelkedő fontosságú ré­gióközpontként tekint a vá­rosra. - Ebben a városban szü­letett meg a gondolat a balkáni békefolyamat alapján, hogy Szeged le­gyen a XXI. század Stras­bourgja. Ön milyen tar­talmat kölcsönöz ennek az emblémának? - Kétszer is itt randevú­zott fél Európa, és bármerre jártam, a személyes tapasz­talataikat itt megerősítő po­litikusok egybehangzóan szó szerint ámulatba esve beszéltek Szegedről. Ez a város óriási lehetőség, s az, hogy a mai közgyűlésen be­jelentették, hogy Szeged a saját tízéves fejlesztési ter­vével csatlakozik a Széche­nyi-programhoz, jelzi, hogy a régió, s benne a központja további fejlődésnek indul. Szeged a XXI. század Stras­bourgjaként végre békés ré­gióközpont lehet, azzal együtt, hogy még két-három évnek el kell telnie ahhoz, hogy Jugoszláviában kitel­jesedjék a demokratikus fo­lyamat. Magyarország csat­lakozni fog az Európai Unióhoz, hazánk gazdasági értéke és ereje gyarapodni fog, ezért ennek a régiónak, bár három ország területét fogja össze, már csak a NA­TO-tagság révén is vitatha­tatlanul a központja, csakis Magyarországon és vitatha­tatlanul Szegeden lehet. - Nemzeti ügyünk a ha­zai borászat, a gasztrotu­rizmus. Néhány nap múl­va kezdődik a VI. szegedi borfesztivál, amelyről ön személyes tapasztalatok­kal bír. Az EU-integráció tükrében milyennek lát­szik a hazai borkultúra? - Amióta legutóbb talál­kozhattam a szegedi borfesz­tiválon a Délmagyarország olvasóival, komoly és nagy sikereket értek el a magyar borászok. Legutóbb New York világversenyén tokaji bor hozta el az első díjat, és több más világversenyen is kitűnőre értékelték a villá­nyi, egri, noszvalyi boros­gazdák termését. Világos cél, hogy a gasztroturizmus eszközeivel még tovább kell erősíteni a magyar bor rang­ját és ebben a folyamatban az általam is nagyra becsült szegedi borfesztivál remél­hetőleg egyre komolyabb szerepet kap. Amiként nem­zetközi szereplésével Vil­lány és Tokaj utat nyitott a többi borvidéknek, úgy egy­re inkább érezhető, hogy a nagyvilág egyre többet tud a többi magyar, így a három alföldi borvidékről is. Ezért is hallottam örömmel, hogy Szeged otthont kíván adni az alföldi borok házának, amely az európai mintáknak és a régió megtartó erejének is jó szolgálatot tehet. Úgy látom, hogy a magyarság eu­rópai integrációjának szim­bóluma lesz a hazai borá­szat, amelynek szintén egyik központja lehet a ma ün­neplő város. - Másik fontos nemzeti ügy a labdarúgás. Azt hi­szem, megállapíthatjuk, hogy a Bozóky Imre ve­zette MLSZ végre jó úton jár. - Én nagy reményeket fűztem Bozóky úr elnökké választásához, de a legszebb reményeimet is túlszárnyal­ták azok a fejlemények, amik az elnöksége óta tör­téntek az MLSZ-ben. Nem akarok a szakmám „soviniz­musából" beszélni, de mégis csak egy jogász ember került a szövetség élére, aki tudja, nem az a dolga, hogy ő ért­sen a legjobban a futballhoz, de neki kell legjobban érte­nie a labdarúgás szerkezeté­hez. Az új vezetés a labdarú­gás olyan új fundamentumait rakja le, amelyre már föl le­het építeni az amatőr és profi futballt, valamint az utánpót­lást is. Szerintem, ha lassan is, de rátaláltunk a helyes út­ra, ezért reménykedve figye­lem Bozóky Imre további munkásságát. - Az Európa 2000 nevet viselő konferencia kap­csán mit osztana meg még Szeged és a város­környék polgáraival? - Már kezd körvanala­zódni körülöttünk az, ami segíti megértetni azt a vilá­got, amiben élünk. A mö-' göttünk álló évtized és az előttünk álló két évtized már jól belátható. A mögöt­tünk lévő évtized a zsugoro­dásé volt: zsugorodott a nemzeti vagyon, a magyar emberek bére, a nemzeti össztermék. Mindent az ol­csóság jellemzett, olcsón le­hetett állami vagyonhoz, nemzeti termékhez, magyar munkaerőhöz hozzájutni. A kor nem becsülte az értéke­inket. Most egy másik ér­tékrend alakul ki, Magyar­ország a világpiacon nem az olcsóságával versenyez, ha­nem a minőségével. Hazánk immár a magasabb bérszín­vonallal is versenyképes, s ezt ebben az évtizedben kell elfogadtatnunk a világgal. Meggyőződésem, hogy na­gyon jó esélyekkel lépünk a növekedés pályájára, így a bővülés és a gyarapodás év­tizede kezdődik és tíz év távlatából egy másik ország képe rajzolódik ki. Ez pedig azt jelenti, hogy a tízes években el fogjuk érni az EU átlagos színvonalát, te­hát a nemzeti össztermék és a bérszínvonal is európai szintre kerül. Ebben kiemel­kedően fontos szerep jut Szeged városának, az itt élőknek, a régió minden családjának. Dlwsxtws Imre Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Fekete Klára újságíró munkatársunk­kal oszthatják meg, aki munkanapokon reg­gel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótele­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illet­ve talált tárgyakat visszaadni szándékozó ol­vasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80­820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Gyermeknapi kedvezmény DM-információ Ingyen utazhatnak a szege­di autóbuszokon, villamoso­kon és trolikon az általános is­kolások május 28-án (vasár­nap), a gyermeknapon. A Ti­sza Volán Rt. és a Szegedi Közlekedési Társaság járatai­ra a diákigazolvány fölmuta­tásával szállhatnak föl a gye­rekek. Szegedi nyertes DM-információ Az HBO Magyarország Műsorkészítő Rt. által meg­hirdetett országos nyere­ményakcióban - amelyben ér­vényes HBO előfizetéssel rendelkezők vehettek részt - a második fődíjat a szegedi Te­lekom Kft. szolgáltatási terü­letén lakó Kokovay János nyerte. A szegedi előfizető 200 ezer forint értékű Vista utazási csekket kapott aján­dékba. Ünnepeltek a kereskedők Munkatársunktól Több mint háromszáz élel­miszer-kereskedelmi dolgozó vett részt azon rendezvényen, amelyet a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszervezete és az egykori Éliker dolgozói szerveztek, a szakszervezet századik évfordulója alkalmá­ul- A résztvevők előtt Berek Tiborné, a KASZ Csongrád megyei titkára idézte fel az el­múlt évszázad történéseit. Ezt követően az ünnepség dísz­vendége, a 92 esztendős Wer­nuth Antal, volt kereskedelmi osztályvezető és elismert szak­oktató - aki 1924-ben állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom