Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. UNIVERSITAS 9 Európa szellemében Az országörzö Aranybulla Dr. Makk Ferenc: Az Aranybulla bizonyítja, hogy a 13. században is képesek voltunk az európai jogharmonizációra. (Fotó: Miskolcxi Rórbert) „Mi, András..." „Mivel mind országunk nemeseinek, talmukkal sok mindenben megrövidítetmind másoknak Szent István királytól ték, az előkelők között emiatt már gyakmegszabott szabadságát olykor haragjá- ran nem csekély volt az elkeseredés, kéban bosszúálló, olykor pedig rosszindula- réseiknek mi (András) mindenben eleget tú vagy saját hasznukat hajhászó ember kívánunk tenni országunk megjavítása tanácsára hallgató némely királyunk ha- érdekében." A József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) és a Veronai Egyetem közös kiadásban megjelentette az Aranybullát. A kötet bemutatóját nemrég tartották az egyetemen. Ebből az alkalombál dr. Makk Ferenc történésszel az első magyar alkotmánynak tekintett királyi oklevél jelentőségéről beszélgettünk. - A bulla szó eredetileg pecsétet jelent. Hogyan lett a II. András király által kiadott oklevél elnevezése Aranybulla? - Az aranybulla eredetileg valóban olyan pecsétet jelentett. amelynek az anyaga, amelybe a pecsétmintát nyomták aranyból volt, és nem ezüstből, ólomból vagy viaszból. Mivel az aranypecsétet egész Európában csak az uralkodók használhatták, ezzel a kifejezéssel kezdték jelölni a nagyon jelentős, királyok által kiadott okmányokat. Aranybullák 1222 előtt is voltak már a magyar történelemben - 1153-tól kimutatható, hogy a királyok adtak ki aranypecséttel ellátott okmányt -, de ezek messze nem voltak olyan jelentőségűek, mint az Aranybulla, illetve ennek későbbi, 1231es, 1267-es vagy az 135l-es, Nagy Lajos féle megújításai. A magyar történelemben igazán egy aranybulla vált különösen nevezetessé, ez pedig II. (Jeruzsálemi) András király által kibocsátott 1222-es oklevél. - Miért különösen jelentős a magyar történelemben a II. András-féle Aranybulla? - Ez az oklevél a saját korában is jelentős volt, de különösen fontossá később vált. Az első Aranybullában olyan jogok nyertek megfogalmazást, amelyek a későbbi nemesi társadalom alapjogait jelentették évszázadokig, beépülve az úgynevezett nemesi alkotmányba. Az 1222. évben kiadott Aranybulla rendelkezései hosszú évszázadokra meghatározták a magyar alkotmányos élet fejlődését. Magyarország rendi alkotmányáról az Aranybulla kiadása alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen tartott ünnepségen dr. Homoki Nagy Mária, a Jogtörténeti Tanszék docense beszélt. Most előadásának kivonatát közöljük. A.Z Aranybullát a magyar rendi alkotmánynak is szoktuk nevezni annak ellenére, hogy keletkezésének pillanatában ez az állítás nem igaz, majd mintegy másfél évszázad alatt ténylegesen a magyar nemesség rendi chartájává válik. Az Aranybulla első cikkelye leszögezi, hogy a király vagy akadályoztatása esetén a nádor köteles minden évben Székesfehérvárott bírói közgyűlést tartani, ahol minden előkelő és serviens megjelenhet és panaszaira, sérelmeire orvoslást kereshet. Ez a rendelkezés azt fejezi ki, hogy a király az ország legfőbb bírája, s a király szolgálatában állóknak joguk van panaszaikkal közvetlenül a királyhoz fordulni. Az Aranybulla 8. és 9. cikkelye viszont arról rendelkezik, hogy a ki- Az Aranybullát az első magyarországi alkotmánynak szokták nevezni. Joggal? - Az Aranybulla nem alkotmányként jött létre, hiszen ebben az időben még sehol nem voltak alkotmányok. Az alkotmány polgári fogalom, a polgári forradalom időszakában született meg a 16-17. században, először Hollandiában, azután Angliában, majd a 18. században Franciaországban és az Egyesült Államokban. Ezek a modern polgári alkotmányok, a mai alkotmányok előzményei. De miután az alkotmány fogalma nálunk is ismertté vált, megalkották az úgynevezett nemesi alkotmány fogalmát, melynek jogi tartalmát tekintve az Aranybulla mindenképpen az egyik alappillére. A Magna Charta mintájára - Az Aranybullával kapcsolatban felmerülhet, hogy a hét évvel korábban Angliában kiadott Magna Charta mintájára, hatására készült. Igazolható-e ez a kapcsolat? - Ez nagyon izgalmas kérdés, a magyar történelemben már korábban is felvetették, maga Széchenyi István is, aki járt Angliában. Tudományos mezbe Fest Sándor öltöztette, 1934-ben jelentette meg ezzel kapcsolatos tanulmányát. Ebben azt mondja, hogy az 1222-es Aranybulla az 1215-ös Magna Charta Libertatum, tehát a Nagy szabadságlevél hatására keletkezett, annak mintegy mása. Igen ám, de akkor már német politikai orientáció volt Magyarországon, ezért lesöpörték a tudományosság asztaláról azt a gondolatot, hogy az Aranybulla angol eredetű lehet. Egy időben azt mondották, hogy az Aranybulla a IV. Lateráni Zsinaton megkezdett európai rályi serviensek legfőbb bírája vidéken a nádor, aki az Aranybullában kapott felhatalmazás alapján önálló bfrói joghatósághoz jut, azaz saját nevében bíráskodik a királyi serviensek felett. Az Aranybulla 5. cikkelye pedig arról szól, hogy a királyi vármegye élén a király által kinevezett és neki felelősséggel tartozó ispán (comes) az, aki a vármegye népe felett bfrói joghatóságot gyakorolhat. Ezekkel a rendelkezésekkel gyakorlatilag előttünk áll Magyarország törvénykezési szervezete a benne résztvevők jól elkülöníthető illetékességével. Az ország tanácsának említése jelzi, hogy a király mellett működő és a király akaratától függő királyi tanács, amely kizárólag tanácsadó szerepet tölt be a királynál, most igyekszik befolyását és hatalmát is növelni a királyi hatalom ellenében. A királyi tanácsba a király által meghívottak vesznek részt, de politikai befolyásukat sikerül úgy megnövelni, hogy egyrészt tanácsait az uralkodó nem hagyhatja figyelmen kfvül, másrészt a serviensek elérik, hogy az 1290-ben kiadott törvénykezési hullám egyik megnyilvánulása, ily módon a Magna Chartához nem lehet köze, hiszen az 1215 júniusában keletkezett, a IV. Lateráni Zsinat pedig 1215 novemberében ülésezett. Ezt a kérdést elő kellene venni megint, mert magam is úgy vélem, hogy komoly kapcsolat van a magyar és az angol királyi oklevél között. Erre enged következtetni például az a tény, hogy 1217-18-ban II. András a Szentföldön járt dekrétumban leszögezzék: a király köteles köznemeseket (servienseket) is meghívni tanácsadó testületébe. Miután az Aranybulla a legfőbb országos méltóságok közül a nádort és az országbírót megemlíti, a 11. cikkelyben kimondja, hogy idegenek az ország tanácsának engedélye nélkül nem viselhetnek méltóságot. Sőt a 30. cikkely azt is rögzíti, hogy senki két tisztséget egyidőben nem viselhet, s ezzel a servienseknek sikerül csökkenteni mind az idegenek, mind a magyar előkelők befolyását. Az idegenek befolyásának csökkentésére irányul az Aranybulla 26. cikkelye, amely kimondja, hogy az uralkodó idegennek nem adományozhat birtokot. A legradikálisabb rendelkezése az Aranybullának a 4. cikkely, ahol a serviensek szabad végrendelkezési jogot szereznek a maguknak a nemzetségek kezében lévő birtokra. Ez az a szakasz, amely kimondja, hogy ha a serviens fiú utód nélkül hal meg, a leányait megillető leánynegyed kivételével birtokairól szabadon végrendelkezhet, s ha ezt nem tenné népes nemesi kísérettel, ahol előkelő angol lovagokkal találkoztak. Ez lehet az egyik kapcsolódási pont. A másik, amit néhány évvel ezelőtt magyar kutatók mutattak ki, hogy a 12-13. század fordulójától magyarországi diákok eljártak Oxfordba, ott nyilvánvalóan megismerkedtek az angol politikai élettel, az angol gondolkodásmóddal és a 13. század elején a Magna Chartával is. Elképzelhető, hogy ők is magukmeg, a birtokot a nemzetség örökli. Ahhoz, hogy megértsük e rendelkezés súlyát tudnunk kell, hogy nemzetségeink kezében kétféle birtoktípus volt. Egyrészt a honfoglaló ősök által elfoglalt birtok, amit ősi birtoknak (avicitas) nevezünk és a királytól kapott adománybirtok. Amfg az ősi birtok nem kerülhetett ki a nemzetség tagjainak a kezeléséből, ezért végrendelkezni sem lehetett róla, addig a királyi adománybirtokot csak a kai hozták annak szellemét, tartalmát. A harmadik dolog, amit kiemelnék, hogy a Magna Charta és az Aranybulla között számos elvi és konkrét hasonlóság van. A konkrét hasonlóságok között szembeszökő, hogy mindkettő nagy teret szentel a szabadság jogok biztosításának, mindkettő részletesen szabályozza az örökösödést, a Magna Chartában is fontos helyet foglal el az adókivetés szabályozása. És végül megadományozott lemenői örökölték, a hűbéri rendszer klasszikus szabályai szerint, s ha nem volt lemenő örökös a birtok visszaszállt a királyra. Nemzetségeink ugyanakkor mindent elkövettek, hogy a királyi adománybirtokot is besorolják a nemzetségi birtok közé, ezzel is növelve a nemzetségi birtok nagyságát. Könyves Kálmán az első uralkodónk, aki megkísérli ezt a nemzetségi törekvést megelőzni, s biztosítani a kimindkét oklevélben ott van az ellenállási jog. Pluralizmus és demokrácia Elvi tekintetben pedig az rokonítja a mi Aranybullánkat a Magna Charta Libertatummal, hogy az előző évszázadok hatalmi berendezkedéséhez képest ezek óriási változást hoztak. A királyi oklevelek hatására a hatalom demokratizálódott, pluralizálódott. A királyi, császári hatalmat addig semmi nem korlátozta, de már a 12. században fölvetődött, hogy elfogadható-e az abszolút királyi tekintély. Aquinói Szent Tamás a 13. században felújította az antik türannosz-elméletet és kimondotta, hogy ha a király megsérti a közjót, olyan törvényeket hoz, úgy uralkodik, hogy az a népnek - nép alatt mindig a társadalom vezető rétegeit kell érteni -, az államnak árt, akkor az már nem jogos király, hanem türannosz, vagyis zsarnok, akivel szemben fel lehet lépni, akitől a hatalmat vissza lehet vonni. Európában ekkor már olyan társadalmi erők jelentkeztek, amelyek osztozni kívántak valamilyen mértékben a politikai hatalmon. Ez a rendiség megszületésének pillanata. Mindez egyaránt benne van a Magna Chartában és az Aranybullában. - Kiadásakor tehát az \ Aranybulla haladónak számított, hiszen olyan jogokat biztosított a nemesi rétegnek, amelyek elmozdulást jelentettek a korábbi korlátlan királyi hatalomtól. Később viszont éppen ezek a nemesi jogok válnak a társadalmi, gazdasági és politikai átalakulások gátjává. - Ez így van, bár a kép kissé árnyaltabb. A török hódoltság idején például elméleti legttiáromféle jog érvényesülhetett volna: az erdérályi birtok visszaáramlását. Az Aranybulla 4. cikkelye viszont azt bizonyttja, hogy a serviensek győztek az adománybirtok öröklése terén is. IV j Béla II. András fia megkísérli ezt a gyakorlatot megakadályozni, s apja halálát követően visszaköveteli a királyi adománybirtokokat. E politikának az érvényesülését azonban a tatáijárás megakadályozza, s amikor a tatárok kivonulnak az országból, akkor kénytelen változtatni elképzelésein, s inkább az előkelőknél hagyja a birtokokat azzal a feltétellel, hogy kötelesek várat építeni. Nemeseink birtokpolitikájának végső győzelmét jelenti az 1351. évi törvény, amikor Anjou Lajos utoljára kiadja az Aranybullát, de eltörli a 4. cikkelyt. Helyette hatályba lépteti az ősiség törvényét, ami azt jelenti, hogy nemeseink nem végrendelkezhetnek a nemzetség birtokában lévő birtokokról, azok pontosan meghatározott feltételek mellett a törvényes örökösöké, azaz a nemzetségé. így biztosítják, hogy minden birtok a nemzetség kezében rendelkezésében, maradjon. Az Aranybulla rendelkezélyi, a török és a királyi. E helyett azonban az ország teljes területén a királyi jog érvényesült, ez pedig a három részre szakadt ország együvé tartozását 160 éven keresztül ébren tartotta. Ilyen szempontból az Aranybulla az ország és a nemzet megmaradását szolgálta. Később a Habsburg abszolutizmussal szemben lett hivatkozási alap a nemesi szabadságjogok védelmében. A fejlődés gátja Egy idő után persze az úgynevezett nemesi alkotmány valóban a fejlődés gátja lett. Ennek legjobb példája az ősiség. Széchenyi nem tudott mit kezdeni hatalmas vagyonával, mert az ősiség törvénye nem tette lehetővé, hogy mobilizálja vagyonát, tőkét szerezzen, befektessen és modernizáljon. Egy polgárosuló társadalomban már negatfv diszkriminációt jelentettek a nemesi kiváltságok, mert csak a társadalom szűk körére vonatkoztak, miközben Európában a polgári társadalom olyan irányba fejlődött, hogy általános, mindenkire egyformán érvényes szabadságjogokat igényeltek és vívtak ki. - Úgy gondolom, történelmi szerepén túl az Aranybulla jelentősége ma az, hogy igazolja: a 13. században a magyar társadalmi-politikai tendenciák sok szempontból azonosak voltak a nyugat-európaival - Az Aranybulla kétségtelenül azt bizonyltja, hogy a magyar társadalom képes volt Nyugat-Európához alkalmazkodni. Egy olasz szerző azt írja: az Aranybulla abba a jogalkotási folyamatba illeszkedik, amely a 13. században megpróbált egy sajátos európai közjogot kialakítani, amely - az egyes országokban különböző mértékben, de - sikerült is. Az Aranybulla a ius publicum Europaeum megteremtésének egyik állomása volt. Ez üzenet is: a magyar jog akkor is képes volt és most is képes az európai jogharmonizációra. Kőcser Gabriella seinek következő körét az adók és pénzügyek képezik. A serviensek kivívják azt a jogot, hogy mentesülnek a collecta fizetése alóJ, ezzel megteremtették a nemesi adómentesség alapját, amely kiváltsághoz évszázadokon keresztül ragaszkodnak, s melynek eltörlésében az első lépést 1840-ben teszik meg, amikor a birtoktalan nemeseket adófizetésre kötelezi az országgyűlés. Ugyanakkor kötelezik az uralkodót, jiogy ha új pénzt ad ki, annak legalább egy évig forgalomban kell maradnia. Mindezek a szabályok tulajdonképpen már ekkor rögzítették nemességünk alapvető kiváltságait, melyeknek végső összefoglalását Werbőczy fogalmazta meg joggyűjteményében: nemeseink csak a király hatalma alatt állnak; mentesek minden adó fizetése alól, hiszen vérükkel kötelesek megvédeni az országot; törvényes bírói őt betartása nélkül nem lehet elfogni és bfróság elé állítani őket. Ezzel gyakorlatilag a személyes szabadság elve került rögzítésre; kimondják az ellenállási jogot, amely általános formában határozza meg a nemesség azon igényét, hogy ha a király nem tartaná be ígéreteit, akkor büntetés terhe nélkül felkelhessenek az uralkodó ellen. K. G. Az alattvalók felkelhetnek a király ellen Középkori jogrendünk alapjai Dr. Homoki Nagy Mária: Az Aranybullában rögzítették nemességünk kiváltságait. (Fotó: Schmidt Andrea)