Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

Ma: vörökeresztesek napja Ópusztaszeren (7. oldal) 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ SZOMBAT, 2000. MÁJ. 6., 90/105. Színezik az Aba Novák-freskdt A színrestaurálás munkáihoz érkezett az Aba Novák-freskó. Millenniumi pályázati pénzből folytatódik a felújítás. (Fotó: Miskolci! Róbert) A színezés felújításá­val megkezdődött a Hő­sök kapuján lévő Aba Nóvák Vilmos-falfest­mény restaurációjának utolsó szakasza. A mun­kákat támogató Aba Nóvák Alapítvány a köz­adakozás mellett tavaly a festőművész lányának felajánlásából, idén pe­dig egy sikeres millenni­umi pályázatból folytat­hatja a felújítást. A Hősök Kapuja nagy boltívén megkezdődtek Aba Nóvák Vilmos első világhá­borús hősöknek emléket állí­tó falfestményének idei re­konstrukciós munkái. Az 1937. május 30-án felavatott és a kommunista korszak elején bevakolt freskó fő fal­felületén tavaly végezték el a feltárást. Forral Kornélia restaurátor és csapata aprólé­kos munkával eltávolította a festményt bontó cementha­barcs-réteget, s ennek nyo­mán előbukkantak a monu­mentális alkotás fő alakjai: középütt a kitárt karú, Ítélke­ző Krisztus, lábánál a harso­nás angyalokkal, jobbján a fiaikat sirató anyákkal, és a kereszttel jelölt síijaik felé tartó katonákkal, balján pe­dig a szuronyos, rohamra in­duló katonák csatajeleneté­vel. A restauráció helyszínén járva Forrai Kornélia el­mondta: télen a festmény színvázlatait készítették el, valamint a freskóról fennma­radt eredeti felvételek és a művész vázlatai alapján stí­lustanulmányokat végeztek annak érdekében, hogy a helyreállított mű minél pon­tosabb mása legyen az ere­detinek. A freskónak külö­nösen a központi, Krisztus­alakját kell újrafesteni, hi­szen ezen a részen szinte csak a művész karcolásai igazítanak útba, színek alig maradtak meg. Jobban járt a falfestmény két szélső jele­nete, ahol több részen meg­lehetősen jól látszik, és a szerencsésebb helyeken re­tusálással is helyrehozható az eredeti festés. A napok­ban elkezdődött munka so­rán a restaurátorok 14 felü­letre osztották a freskót. El­sőként a jobban megmaradt részeken pótolják ki a színe­zést, s a későbbiekben e tó­nusokhoz igazítják az újra­festendő középső területet. Forrai Kornélia úgy véli, ez­zel a módszerrel elkerülhető, hogy hullámzó, egyenetlen legyen a freskó színezése. A restaurátornő elmondta, hogy külön stúdiumokat igé­nyelt a mester formaképzési stílusa is, hiszen ugyanazo­kat az arcberendezési sajá­tosságokat kell reprodukálni, amelyek Aba Nóvák Vilmos festészetére jellemzőek. Mi­után a freskó teljes színezése elkészül, három restaurátor fogja egységesíteni és har­monizálni a színeket. Ebben a stádiumban, bár a laikus néző szinte késznek találja majd a munkát, a restauráto­rok számára még számos ja­vítanivaló kínálkozik majd. A véglegesítés Forrai Korné­lia főrestaurátor dolga lesz, aki a munka végeztével na­gyobb távlatból is szemügy­re veszi a falfestményt. A freskó, amennyiben semmi nem akadályozza a munkát, szeptember végére készül el. A Hősök kapujának Aradi vértanúk tere felőli homlok­zatára visszakerül az onnan eltávolított hexameteres fel­irat is: „Hősi halált halt hű fiaink emlékét őrzi az élet." Aba Nóvák Vilmos műve 12 ezer első világháborúban elesett szegedinek állít emlé­ket, és elkészültekor az or­szág legnagyobb falfestmé­nye volt. A mű alig több mint tíz évig volt látható: 1949-ben egy éjszaka beva­kolták. Ponek Sándor Millenniumi városnap Makó, hagymaszoborral Munkatársunktól A városi iskolák felvonu­lásával kezdődött, s a város­háza timpanonján elhelye­zett címer avatásával folyta­tódott Makón a városnap. A Maros-parti település a törökdúlás utáni újjáéledé­sét ünnepli minden május­ban, ezúttal azonban a ma­kói árvizekről, s az azokat követő helyreállításokról is megemlékeztek. Az ünnepi testületi ülésen a Maros 182l-es pusztításáról, az 1970-es kitelepítésről esett szó. A díszpolgári címet az idén Jámbomé Balog Tün­de művésztanár, a Makó vá­rosért kitüntetést Puskás Já­nos tanár vehette át, posztu­musz díszpolgári címet ka­pott a Ford-gyár egykori makói főkonstruktőre, Ga­lamb József. A városnapon iktatták be a diákönkor­mányzat tagjait, találkoztak a Makóról elszármazottak, a Szegedi és a Kálvin utca kereszteződésében pedig Hans Beck, a magyarorszá­gi régiók brüsszeli képvise­lője felavatta a város új emblémáját, a hagymaszob­rot. Sztálin - orosz pénzen Moszkva (MTI) Először jelent meg Joszif Sztálin képmása orosz pén­zen: az orosz jegybank az 1945-ös potsdami konferen­cia 55. évfordulója alkalmá­ból 100 rubel névértékű ezüstérmét bocsátott ki, amelyen a szovjet diktátor is látható. A Kommerszant Daily cí­mű orosz gazdasági napilap pénteki számában emlékez­tetett, hogy Sztálin még so­hasem szerepelt orosz, de még szovjet pénzeken sem, kizárólag egyes világhábo­rús emlékérmeken volt lát­ható a képmása. A szovjet bankókon és érméken Lenin­nek jutott a „fej" szerepe. A Kommerszant Daily ér­tékelése szerint az orosz jegybank a jubileumi százru­beles érme kibocsátásával Sztálin „történelmi szerepé­nek felélesztésére" törek­szik.A kilencvenes években gyakorlatilag befejeződött a Sztálin világháborús szere­péről kezdett vita: a fasiz­mus felett nem a diktátor, hanem a szovjet nép győze­delmeskedett - írta a Kom­merszant Daily. Most vi­szont az orosz jegybank me­gint megpróbálja átírni a tör­ténelmet: Sztálin visszatér? - veti fel kommentáijában a tekintélyes orosz gazdasági napilap. (Kommentár a 2. oldalon.) ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) [EGÉSZ t¥BEN változatos programokkal várunfc bennctefcetil ABHES sraMcmrsíi 22000 ITT MEGTALAL0D AZ IGAZIT! Segítség a halászoknak Munkatársunktól Tegnap Bartha László pol­gármester és Makrai László, a Tisza-Szamos kormánybiztosi iroda szegedi képviseletének vezetője a tiszai ciánszennye­zés miatt nehéz helyzetbe ke­rült szegedi halászoknak adott át hetven-, illetve harmincezer forintos egyszeri, vissza nem térítendő támogatást a város­házán. A hét halász és család­ja nevében Nagy István mon­dott köszönetet. A rangidős ti­szai halász elmondta: a bajban a kicsi is nagy segítség, majd ígéretet tett arra, hogy részt vesznek a város napján meg­rendezésre kerülő halászléfő­ző-versenyen. A demonstratív versenyzésre egyébként Bar­tha László kérte a halászokat, mondván: mutassák meg, hogy nem kell féini a Tiszától. Díjkiosztás lapunk pályázatán Gyermekkori háborús napié nyert Erdódy Ferenc, a pályázat második helyezettje Panek Sándortól, a Délmagyarország kulturálisrovat­vezetöjétöl veszi át díját. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Janó Istvánná Radányi Edit szegedi olvasónknak ítél­te a zsűri a Délmagyarország és a Délvilág naplópályázatá­nak 70 ezer forintos első díját. A nyugdíjas hölgy 1945-ben, alig 12 éves korában írott naplójával jelentkezett a pá­lyázatra. A napló a négytagú család menekülését írja le Szatymaztól Szombathelyig a közeledő szovjet front elől. A pályázat 50 ezer forintos má­sodik díját Erdődy Ferenc (Szeged) nyerte el az ötvenes évek társadalmi csapdáit saját sorsfordulatán keresztül be­mutató naplójával, míg a 30 ezer forintos harmadik díjat Szabó Géza (Szeged) francia hadifogságáról szóló, háborús éveket felelevenítő naplója kapta meg. A Délmagyaror­szág további 10-10 ezer fo­rintos különdíjait Turiné Gon­da Júlia (Makó), Horváth Pásty Júlia (Szeged), Belányi György (Szeged), Boda Mag­dolna (Szeged), valamint Rácz Sándor (Makó) naplójá­nak Ítélte oda a zsűri. Lapunk hamarosan részleteket közöl a díjazott naplókból, a városi televízió pedig három pálya­művet megfilmesít. (A díjnyertessel készült interjúnk az 5. oldalon.) UJ ingyenes színes mi aSSL nap és beTOPpan SZEGED Az információs magazin Megjelenik minden szerdán 70.000példányban Szegeden. Hirdetőinknek az első 3 számban kedvezmény. hirdetésfelvétel: 423-743 423-778 481-281/251 (20) 942-7272

Next

/
Oldalképek
Tartalom