Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. KITEKINTŐ 11 Kedves Környékbéliek! M

últ héten olvashatták: sok történetünk - borúra derű. Az e heti épp fordítottja. Sajnos - derűre ború. Se helyet, se nevet nem mondok, de azzal kezdődik, hogy az egyik vendéglői ebédelésnél, kissé megviselt ábrázattal ült hozzánk valamikori ismerősöm, s minden kertelés nélkül kimondta - mivel régóta ismer, úgy érezte nem kell magyarázkodnia, hogy beteg édesanyjának kell a kért sastojás (fémszázas), hanem: fröccsre - mert igencsak megszomjazott. Ha nem mondja, akkor is látom, amit láttam. Emberünket kicsit megviselte az életmódja. Ágrólszakadt benyomását keltette. Es, hogy ne legyen azonnali sücer a lejmolás, rákérdeztem: miből élsz, mostanában, komám? Nyugdíjból l - vágta rá szemrebbenés nélküL Lássam kivel van dolgom, (értsem a viccet), hozzátette: anyáméból! Nem vághattunk hozzá jó pofát, de ha már így adta a sors, legyen jó napja, lepottyant a kívánt sastojás. Mikor elment, többen kértek, hogy máskor egy fillért se ennek az alaknak. A miértre mondták, hogy a falu szégyene. Veri az anyját, nem egyez testvéreivel, rettegésben tartja a környezetét. Dolgozni, soha életében nem dolgozott. Gyermekkora óta éli a lumpok életét. Fiatalon ült is. (Szabadságvesztés). Se a falu, se a család nem tud vele mit kezdeni. A rendőrség nem avatkozhat a kapun belüli történésekbe. A képviselők testülete sem. Meghat, mire is juthatnának. Az orvos, mamár, nehezen utalhat intézetbe bárkit. Ha emberünk önként vállalná, saját akaratából menne magát gyógyíttatni, tehetné, de esze ágában sincs - mondották. Kétoldali munkaundorban szenved... Hm. Ilyenkor gondol bele az ember: hol rontódott így el? Otthon, az iskolában, a munkahelyi dolgozóban? Vagy itt a kocsmában? Tja most a derűre ború érkezett, azért olvassák el oldali lunkat. Tojást festünk a „dolgozóban", nem léggömböt. A széptől akár meg is vidómodhatunk. Ennek reményében köszönti Önöket: Mivel \ár dolgozni? Galcsik Tünde, kisteleki felszolgáló: - Hét éve lakom Kisteleken, s azóta a vendéglátásban dolgozom. A munkahelyemre kerékpárral megyek, mivel a vendéglő elég közel, ügy körülbelül másfél kilométerre van tőlünk. Hajnali ötkor szoktam felkelni, mivel már hatkor munkába kell állnom. Többnyire gyorsan tekerek, mert majdnem mindig késésben vagyok. Amúgy szeretek kerékpározni, barátaimmal már többször mentünk túrázni. Ilyenkor mintegy húsz-harminc kilométert szoktunk megtenni. A leghosszabb táv, amit kerékpárral megtettünk, az Kistelektől Makóig. Maróti Kálmán, üllési közhasznú munkás:- Naponta 26 kilométert kerékpározok, mivel Üllésen lakom, de Zsombora járok dolgozni. Jelenleg a falu közterületén nyírom a füvet. Hat éve ingázom már, tavaly például hat hónap alatt 3220 kilométert „tettem bele" a bicajba. Az út több mint egy óra, Így már hajnali háromkor felkelek, hogy időben Zsombón legyek. A nyári hóségben félmeztelenül kerekezek, mert másképp nem lehet kibírni a forró aszfalton. Ha pedig szakadni kezd, akkor bebújok egy fa vagy bokor alá és megvárom, míg eláll az eső. Ádám Vincéné, forráskúti nyugdíjas: - Korábban a téesz szőlészetében dolgoztam. A forráskúti posta előtt gyülekeztünk hét órakor, aztán busz vitt minket a határba. Délután ötkor pedig visszahozott minket. Ámióta nyugdíjas vagyok, kerékpárral járok mindenhová. Legyen meleg nyár vagy hideg tél, én fenn ülök a nyeregben. Sokan mondják, hogy a kerékpár nyári jármű, pedig télen is lehet vele menni, csak jól fel kell öltözni. Van egy kis földem, ott szoktam dolgozgatni, oda is kerékpárral megyek. Ha azonban nagyon „istenes" idő van, akkor megkérem a lányomat, hogy vigyen ki kocsival. Bordányi csipkefinomságú műremekek - strucctojásból Nem dugták homokba a fejüket A strucctojásokból készült műremekek Révész István és felesége keze munkáját dicsérik. (Fotó: Gyenes Kálmán) Karcsi és Lilla, öt társához hasonlóan évekkel ezelőtt került a bordányi Révész István birtokába. A család annak idején azért vágott bele a strucctenyésztésbe, mert a csirke- és a pulyka tartásával veszélybe került a mindennapi megélhetésük. Amellett, hogy a húsa, bőre, tolla értékesíthető, a tojásából - aprólékos munkával - különleges és szebbnél-szebb dísztárgyak varázsolhatok. Struccpolitika helyett inkább a madarak tenyésztésével igyekszik a gazdálkodását fellendíteni a bordányi Révész család. Tanyájuk a csirkék és a pulykák hada mellett Karcsi és Lilla otthonául is szolgál. Sőt a struccpáron kívül még öt másik madárról gondoskodnak. - Hazánkban veszélyes állatnak tartják a struccot magyarázta Révész István házigazda. - Mindez való igaz, azonban ez a megállapítás még számtalan más állatfajról is elmondható. Anno, amikor öt évvel ezelőtt belevágtunk a tenyésztésébe, úgy véltük, hogy ha a szakirodalom által meghatározott tulajdonságainak csak fele valóság, akkor is megéri struccot tartani. A húsa szinte koleszterinmentes s hihetetlenül finom. Emellett olyan vitaminokat tartalmaz, melyek más táplálékban nem találhatóak meg. Bár a zsítja a sertéséhez hasonló, a vitamintartalma azonban sokkal magasabb. Ezért is dolgozzák fel előszeretettel a kozmetikai cégek. A bőre pedig a marháéhoz képest ötszörös szakítószilárdsággal rendelkezik. Mindezek ellenére hazánkban még mindig nem ismerték el, s ennélfogva nem támogatják a strucctenyésztést - állapította meg szomorúan a családi gazdálkodás tulajdonosa. A házi piackutatás azt mutatja, hogy nagy kereslet lenne a madárra. A könnyű csontszerkezetéből adódóan, egy-egy vágás során, igen jelentős húsmennyiséghez lehet jutni. - A strucc nem igényel különleges bánásmódot - jelentette ki Révész István. Jól tűri a klímát, s a takarmányozása sem jelent nagy gondot, lényeg, hogy lédús zöldéggel egészüljön ki az étrendje. A madár 60-70 évig is elélhet, így igazán jó tojáshozamról gondoskodik. Ez utóbbi pedig nemcsak ízletes ételek alapjául szolgálhat, hanem aprólékos munkával ugyan, de gyönyörű és különleges dísztárgy készíthető belőle - tájékoztatott a házigazda. Szavainak nyomatékot adva, parányi műhelyébe invitált, ahol számtalan szebbnél-szebb „műalkotás" sorakozott. Mint elmondta: az állattartás mellett nem igazán jut ideje a tojásfestésre, ezért leginkább éjszakánként hódol ezen szenvedélyének. Nagyító, na meg az általa készített rajzológép segítségével kerülnek ki a kezei közül a különleges dísztárgyak. A népi, matyó és a kalocsai minták mellett, saját motívumok is ékesítik a harminc tyúktojással felérő strucctojásokat. A kemény héj marásával csipkefinomságú alkotások gyönyörködtetik a szemet. A főként Németországba készülő remekművek mellé, az ötletes házigazda, hagyományos, kézi festésű porcelánbabákat is kínál. Révész István azt is elárulta, hogy a tojásdíszítésből felesége és baráti köre is kiveszi a részét. A csapatmunka segítségével „megelevenedő" dísztárgyakat legközelebb június 6-12. között, a bordányi falunapokon láthatja a nagyközönség. Török Anita Röszke Munkatársunktól Millenniumi emlékhét kezdődött tegnap Röszkén. A június 5-ig tartó rendezvénysorozaton számos műsorral, programmal várják az érdeklődőket. A rendezvényre Röszke testvértelepüléseiről, Csíkszentdomokosról, Végvárról (Románia), Nakskovról (Dánia) és Varkausról (Finnország) is érkeztek vendégek. A külföldi gyerekek többek között megnézték az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a pusztaszeri tájvédelmi körzetet és sétáltak Szegeden is. A millenniumi ünnepi hetet május 29-én, hétfőn nyitják meg. Ekkor kerül sor szavalóés rajzverseny, a „Magyarok a Kárpát-medencében" ctmű előadásra, a filmklubban pedig történelmi filmeket nézhetnek meg az érdeklődók. Kedden kirándulást szerveznek a Vésztő-mágori ásatásokhoz, Dévaványán pedig ellátogatnak a túzokfarmra és a református templomba. Szerdán tudományos diákköri konferenciát szerveznek, az első osztályosokat pedig elviszik a szegedi Somogyi-könyvtárba. A röszkei művelődési házban történelmi vetélkedő, a sportcsarnokban pedig „Tojás mese" címmel népi játék kezdődik. Délután pedig bemutatkozik a csfkszentdomokosi általános iskola. Csütörtökön a sportcsarnokban az „István és kora"-fesztivál keretében domaszéki, kelebiai, öttömösi, röszkei, mórahalmi, pusztamérgesi. zákányszéki iskolások bemutatják közösen készttett színdarabjukat. Déltől a régi hagyományokat, udvari szokásokat felelevenítve ebédelnek meg a szereplők és hallgatóságuk. Pénteken népdal éneklési versenyt rendeznek, de lehetősége nyflik minden érdeklődőnek, hogy megtanuljon néhány népdalt. A művelődési házban fellépnek a végvári vendégek, valamint hangszeres és énekkari műveket hallgathat meg a közönség. Kelebián falunapot tartanak, melyen bemutatják az „István és kora"-fesztivált. Röszkén este 7 órától hálaadó szentmisét tartanak, majd búcsúvacsorával köszönnek el a vendégektől. Szikszer Lászlóné, bordányi állatgondozó: - Bordányban lakom, de egy távolabbi tanyán lévő csirke- és struccfarmon dolgozom. Naponta buszra szállok, aztán körülbelül egy óra út után meg is érkezem. A zsombói bekötőútnál szoktam leszállni, aztán a földes úton begyalogolok a telepre. Szeretek buszozni, korábban majd' harminc évig jártam (gy be Szegedre. A sofőrök többségét már ismerem, néha váltunk egy-két szót, aztán hátra megyek. Az utat többnyire végig állom. Sajnos a fiatalok ritkán szokták átadni helyüket, s emiatt az idős nénik hatalmas cekkerekkel próbálnak egyensúlyozni a jármű közepén. —-- qv) ^DÉLMAGYARORSZÁG csak előfizetőknek! nyeremenyeso a SZOMSZÉDOLÓ GÁLÁN, Május 28-án, vasárnap, 10 -16 között a Borfesztivál színpadán a Délmagyarország SZOMSZÉDOLÓGÁLÁT rendezzük meg. A műsor szüneteiben előfizetőink között értékes nyereményeket sorsolunk ki: vásárlási utalványok a FREESTYLE SPORTBOLT (Szeged, Takaréktár u. 5.) jóvoltából, Fellépnek: - rúzsai mazsorettek - szatymazi asszonykórus - zákányszéki társastánccsoport - algyői Beck-Véha duó - Domaszék a Dáridó-paródiával - kübekházi asszonykórus - ásotthalmi fúvószenekar - Zsombó, táncparódiával - csengelei mazsorettek - tiszaszigeti nyugdíjasklub - dóci discotáncosok - üllési néptáncegyüttes - mórahalmi Arlequino'tánccsoport - Pusztamérges, aratódalokkal ' Budai Sándor Citerazenekar - Beke Ágnes, Röszkéről - Baks, Se-Here-Se-Zádé paródiával ' kisteleki ütősegyüttes - deszki Bánát Néptáncegyüttes - Túlterhelés zenekar Ottömösről vacsorameghívások a SRAMLI CSÁRDÁBA (Szeged, Szent Ferenc u. 3.), „Bátyus halászlé" ebédmeghívások a ROOSEVELT TÉRI HALÁSZCSÁRDÁBA. A nyereménysorsoláson az vehet részt, aki május 28-án délelőtt 10 óráig az érvényes előfizetését igazoló szelvény, csekk vagy folyószámla másolatát a helyszínen, a Délmagyarország pavilonjában felállított urnába dobja. A sorsolás közjegyző jelenlétében történik. A nyermények átvételéről a nyerteseket, akik a személyi igazolványuk bemutatásával jelentkezhetnek, a helyszínen értesítjük.