Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. HELYI TÜKÖR 7 Elhunyt dr. Papos Mihály (1919-2000) Ex év május 21-én Sze­ged város napján vehette át a méltán megérdemelt Szegedért Emlékérmet, és két nap múlva örökre el­távozott körünkből Papós tanár úr, aki városunk ér­telmiségének nagy részét, több ezer diákot tanított 31 évig tartó Klauzálos majd Radnótis pályafutá­sa során történelemre. Munkáját alapos tárgyi felkészültség, gondosan kidolgozott óravázlatok ­melyektől még az apró történeti sztorik és viccek sem hiányoztak - és pon­tos óravezetés jellemezte. Szakmai igényességével mélységes humánum pá­rosult, amelyet az állami oktatás „taposómalmá­ban" nem mindig és nem mindenkinek sikerül meg­őriznie. Útja a gimnáziumi tanársá­gig nem alakult simán és ké­nyelmesen. A tanítóképző el­végzése után (1939) a Siket­némák Szegedi Intézetébe ke­rült, majd 1940-ben annyi tár­sához hasonlóan ő is bekerült a második világháború forga­tagába. 1945 őszén érkezett haza. Azonnal beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára, ahonnan öt év múlva magyar­történelem szakos tanári dip­lomával távozott. Tanulmá­nyai idején korábbi munkahe­lyén dolgozott, hogy eltartsa magát 1950-ben került a Kla­uzál gimnáziumba, későbbi pedagógusi sikereinek színte­rére. Nyugdíjazása után sem pi­hent meg, „új életet" kezdett. Húsz éven át a Csongrád Me­gyei Levéltár főmunkatársa lett, ahol a városi tanács és vb üléseinek jegyzőkönyveiről készített témakatalógust, amellyel e korszak kutatóinak munkáját könnyítette meg. Munkáját, amelynek nyomán több kötet napvilágot látott, a rá jellemző pontossággal és odafigyeléssel végezte, de közben szakított magának időt, amelyet környezetére fordított. Majd mindenkihez naponta tudott pár kedves mondatot szólni, kedves, ér­deklődő, meleg szavakat, amelyekből oly kevés hangzik el ma a rohanó hétköznapok­ban. Kedves Miska bácsi! Bú­csúzunk tőled mi, néhány ez­ren, egykori tanítványaid és mindazok akik ismertek és közel álltak hozzád. Blazovich László WHO-kutatócsoport Szegeden Melanómagyógyítás - prognózissal Az Egészségügyi Világ­szervezet melanómával - a bőr festéksejtjeiból kiinduló rosszindulatú daganattal ­foglalkozó kutatócsoportjá­ban részt vevő országok képviselői, sorrendben 30. tanácskozásukat Szegeden tartják. A 24 országból ér­kező közel félszáz szakem­ber - bőrgyógyászok, se­bészek, szövettanászok ­ma, pénteken a SZAB-szék­házban ülésezik. A ven­déglátó a Szegedi Egyetem bőrgyógyászati klinikája, amely dr. Oláh Judit ad­junktus képviseletével tag­ja a WHO melanóma-kuta­tócsoportjának. - A melanóma a bőr festék­sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, ami elsősorban a bőrőn fordul elő, de keletkezhet a sze­met védő pigmentsejtekben is ­tájékoztatta lapunkat a WHO melanóma-kutatócsoportjának szegedi tanácskozását szervező Oláh Judit, a szegedi bőrgyó­gyászati klinika adjunktusa. ­Az Egyesült Államokban ez az ötödik leggyakoribb rákbeteg­ség. A magyarországi dagana­tok számáról nincsenek pontos adatok, de rendelkezésre áll szegedi statisztika, miszerint városunkban és környékén 100 ezer lakosra körülbelül 17 új melanómás beteg jut. Ausztráli­ában, ahol ennek két és félsze­tese a melanóma gyakorisága, a halálozás lényegesen kisebb a miénknél. Ennek magyarázata, hogy a betegek a legkisebb tü­netek megjelenésekor már je­lentkeznek orvosuknál, aminek köszönhetően a betegség korai stádiumában megkezdődhet a kezelés. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet ma Szegeden ta­nácskozó kutatócsoportjának munkálkodása arra irányul, hogy minél kevesebben halja­nak meg melanómában. Ennek előfeltétele viszont a betegség minél korábbi felismerése. A WHO-melanómacsoport tagjai viszonylag rövid idő alatt nagy­számú beteg kezeléséből levont tapasztalataikat összegzik és ve­tik össze egy-egy tanácskozá­suk alkalmával. Ezek a tapasz­talatok segítenek abban, hogy a melanómát az orvosok a legide­álisabb időben ismeijék fel, ki­válasszák azokat a pácienseket, akiknek kezelését már a beteg­ség aktivizálódása előtt meg kell kezdeni. A tapasztalatok alapján a szakemberek a beteg­ség alakulását is képesek prog­nosztizálni. USA kutatók előre­jelzése szerint, az 1997-ben született amerikai polgárok kö­zül 84-ből 1 lesz melanómás. A WHO melanóma-munka­csoportjának szegedi tudomá­nyos találkozójára a többi kö­zött Ausztráliából, Kanadából, a Fülöp-szigetekről, Dél-Afriká­ból, az USA-ból, és számos eu­rópai országból érkeznek bőr­gyógyászok, sebészek, szövetta­nászok. K. K. ÓRIÁSI AKCIÓVAL INDÍTJUK A NYARAT! 30—50%-os engedménnyel árusítunk asztalokat, székeket irodabútorokat éger kisbútorokat és fenyőbútorokat a készlet erejéig. Helyszín: Alföldi Bútorgyártó Kft Szeged. Puiz u. 14. (Bútor- és barkácsbolt) Nyitva tartás: 2000. május 29-től június 16-ig mindennap 9 órától 15 óráig, szombat vasárnap kivételével. Érdeklődni: tel.: 06- 62-425+137, 06-62-426^79/155 mellék. Galkó Bence Karinthy-estje a kamarában Utazás a koponyám körül Ma este 19 órától a kama­raszínház­ban Ka­rinthy Fri­gyes Uta­zás a ko­ponyám körül című re­gényének dramátizált változata kerül színre Galkó Bence előadásá­ban. A Szegedi Nemzeti Szinház tagja áprilisban a Szentháromság utcai SZÖG-ART Galériában mutatta be egyszemé­lyes produkcióját, amit most a Kamara Premier­bérletben ad a szinház kárpótlásként a pénz­ügyi nehézségek miatt elhagyott premierekért. Az 1937-ben megjelent Utazás a koponyám körül Karinthy Frigyes legnépsze­rűbb regénye, amiről a Ka­rinthy famíliát elemző Számadás a talentumról cí­mű könyvében Czeizel dok­tor azt írta, akár orvosegye­temi háttéranyagként is hasznosítható lenne, olyan szakszerűen mutatja be az agydaganat tüneteit, a műté­tet, és roppant tanulságosan ábrázolja az orvos-beteg kapcsolatot. „Az egész test csökevény, rossz ruhája a lé­leknek" - hangzik Karinthy kesernyésen ironikus aforiz­mája, ami jól jellemzi a re­gény hangulatát. Ez a gon­dolat talán nem áll távol Galkó Bencétől sem, aki a regény színrevitelére vállal­kozott. - Hogyan jutott eszébe, hogy az Utazás a kopo­nyám körült bemutassa? - Nagyon szeretem a re­gényt és a belőle készült nagyszerű filmet, és persze magát Karinthyt. Csinálni akartam valamit, ami vala­melyest más, mint a színházi munka. Mivel magam is személyesen találkoztam a szóban forgó a problémakör­rel, tapasztalhattam, hogy rettenetesen pontos Karinthy leírása a betegségről és az Galkó Bence: Egy egészen furcsa élményről szól, amit mindketten átéltünk. (.A szerző felvétele) agyműtétről. Olvasásakor úgy ismertem tüneteimre, mintha a saját naplómat la­pozgatnám. Sok különös do­log van Karinthy életében. Túlélte az akkor még szinte világcsodának számító agy­műtétet, majd két évvel ké­sőbb előrehajolt megkötni a cipőfűzőjét, és agyvérzést kapott. Ha felteszi a lábát az asztalra, és úgy köti meg, ak­kor lehet, hogy nyolcvan évig él. így azonban van va­lami elképesztő sorsszerűség a történetében. Hihetetlen bölcsességgel látja az embe­reket, mindent tud róluk. So­kan kicsit szószátyámak tart­ják, én azonban nagyon sze­retem. Az egyik legtöbbet tu­dó magyar írónak tartom, aki mindig nagyon pontosan ír az emberi kérdésekről, még akkor is, ha néha sarkosnak tűnnek a megállapításai. - Saját élményei mennyi­re határozták meg, hogy milyen lett a produkció? - Bár a színész mindig önmagáról is beszél, nem kellett megküzdenem saját orvosi élményeimmel, nem akartam, hogy azok jelenje­nek meg az előadásban. Nem rólam, de még csak nem is Karinthyról van szó, hanem egy egészen furcsa élményről, amit mindketten átéltünk. Amikor Sándor Já­nos barátom viccelődve megkérdezte, mikor csiná­lom meg az Utazás a kopo­nyám körült, másnap épp ve­títette a tévé a belőle készült nagyszerű filmet. Sok más összecsengő dolog is arra ösztönzött, hogy meg kell próbálkoznom a regény dra­matizálásával. - Az agyműtét 1936-ban még olyan szenzációnak számított Magyarorszá­gon, hogy a hazai lapok rendszeresen beszámol­tak Karinthy állapotáról. Riportregénye is óriási feltűnést keltett. - Olvasható benne, hogy amikor Stockholmban folyt a műtét, a felesége, Böhm Aranka, aki maga is orvos volt, telefonkapcsolatban állt Budapesttel. Az egyik lap fenntartotta a címoldalát a műtétről szóló leírásnak, ám közbeszólt a világpolitika, jött az első oldalas hír: az ola­szok elfoglalták Addisz-Abe­bát. Akadtak, akik támadták Karinthyt, hogy a betegségé­ből is üzletet csinált. Én azt mondtam volna az irigyeinek: Csinálják utána! Tessék szí­ves félig megdögleni, borzal­mas kétségek között élni, so­káig tornázni élet és halál kö­zött! Olyan bizonytalansággal bemenni egy műtőbe, hogy több az esélyem a halálra, mint az életben maradásra. - Milyen formában állí­totta színpadra az adap­tációt? - A produkciónak nincs igazi díszlete, és jelmeznek csak túlzással nevezhető korhű ruhában játszom. Egy ilyen előadást nagyon nehéz egyedül megcsinálni, ezért Sándor Jánost kértem meg, hogy segítsen. Szokványos értelemben nem rendezője a produkciónak, hanem ő a „belső szem", a kritikus, aki elmondja a véleményét. Én hozom világra a gyermeket, de ő a bábaasszony, aki nél­kül nem menne. Mint aho­gyan nem ment volna a sok segítő szándékú barát és is­merős nélkül sem, akik ki­sebb-nagyobb dolgokban rengeteget segítettek. Hollós! Zsolt A régi zsinagógában Gyermeknapi vigasság Munkatársunktól Szombaton délután 3-tól este 7 óráig meglepetésekkel sűrűn tűzdelt gyermeknapi vigasságot rendez a MASZK Egyesület a Kortárs Előadó­művészeti Központban, a ré­gi zsinagógában és kertjé­ben. A gyermeknapi viga­lomról előzetesen annyit le­het tudni, hogy a kézműves­foglalatosságok, kötélkészl­tés, gyékény- és fonalszövés mellett rendeznek majd kö­télhúzó-versenyt is, amelybe a nagyobbak (szülők) is be­szállhatnak, mint ahogy a daltanulásba és az együtté­neklésbe is. A zenén és a táncon túl mesét mondhat­nak és hallgathatnak a gyer­mekek, de rajzolhatnak, fest­hetnek és krumplinyomdáz­hatnak is. De dudabemutatót is tartanak a Régi zsinagógá­ban. A szervezők szándéka szerint a gyermeknapi murin mindenféle izgalmas és ér­dekes dolgot csinálnak majd együtt a délután folyamán kicsik és nagyok. „Délsziget" a televízióban Munkatársunktól Május 26-án (pénteken), ismét jelentkezik a Magyar Televízió l-es csatornáján a Délsziget, a szegedi körzeti televízióstúdió hétvégi ma­gazinműsora. A nézők port­réfilmet láthatnak Gyulay Endréről, Szeged-Csanád egyházmegye püspökéről; megtudhatják, milyen ered­ményt hoztak a Kiszombor közelében végzett avar kori ásatások. A műsorkészítők ellátogattak a keceli Fintér Művek hadtörténeti múzeu­mába is. A Délsziget vendé­gei lesznek Podmaniczky Szilárd író, az Év Könyve '99 pályázat díjazottja, vala­mint a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskola tanítványai. A magazinműsor tájékoz­tatja nézőit a gyermeknapi programokról, a vasárnapi repülős bemutatóról, s a hét­végi sporteseményekről is. Az el­múlt har­minc esz­tendő má­sodik leg­nagyobb árvizét szenvedte el a Sárga üdülőtelep az elmúlt hetekben. A 8 mé­ter 20 centin tetőző ára­dás vize még a nyaralók emeleti részét is megnyal­dosta. A levonuló ár pe­dig nehéz levegőt és te­mérdek iszapot hagyott maga után. Az üdülötulaj­donosok többsége még csak most méri fel, mek­kora is a kára. A víz hű­tőt, konyhaszekrényt, ágyneműt ragadott ma­gával, s amit nem vitt el az áradás, azt úgy beta­karta iszappal, hogy jő darabig aligha használ­ják majd a tulajdonosai. Rendhagyó sétát tettünk tegnap délelőtt a tápai hajójavítótól az új hídig: míg a Sárga egyik végén még a romokat takarít­ják, addig a városhoz kö­zeli szabadstrandon már diáklányok napoznak a megszáradt homokon. A friss festék illata kevere­dik a nehéz, dohos levegővel a MAHART Tiszayacht Kft. irodáiban. Popovits József Hűtőt, szekrényt vitt a víz a Sárgán Az iszapsétány „illata ## ügyvezető lába alatt csak a szűz betont tapossa már hetek óta. A parketta felvált, a falak fél méter magasan vizesek. - Teljesen kirohadt a pado­zat. Most azt váijuk, hogy szá­radjanak a falak, addig nincs értelme mindent kifesteni. A legnagyobb kárt mégsem az épületekben tette a víz. Má­jusban egy hónapig nem tud­tak dolgozni az üzemben, ép­pen akkor, amikor a hajójaví­tóknál a legtöbb munka akad. Az ügyvezető számításai sze­rint 15-16 milliós bevételtől estek el. - A közvetlen kárunk is el­éri az 5-6 millió forintot. Ápri­lis 12-én, amikor nyolc méter fölé emelkedett a víz, leszerel­tük, amit csak lehetett, s áram­talanítottuk az egész üzemet, azután jó darabig csak ladikkal tudtunk közlekedni. Május elején, a víz elvonu­lása után látták csak, mekkora is a kár. A vízmentes vezérlő­szekrények sem bírtak el ek­kora vizet, sorra égtek le a visszakapcsoláskor. A forgá­csoló üzem 12 esztergagépe közül tegnap indult el a munka egyetlen gépen. A többi még hetekig áll. - Megszámolni sem lehe­tett hány tonna iszapot kellett elhordanunk az utakról, a mű­helyekből - mondja végül Po­povits József. A Betonhajón, a jachtkikö­tőben is szomorú látvány fo­gad bennünket. Az iszap egy része még meg sem száradt, a Sárga szabadstrandjára homok hegyeket rakott le a visszavo­nuló víz. Vaskó Béla kikötő­vezető szerint tavaly három­szor vitte el a víz a szórakoz­tatóközpontot, az idén viszont egybe zúdult rájuk a tavalyi csapás. - Egy hónapon belül aligha tudunk kinyitni, ráadásul hét­főre megint esőt mondanak a meteorológusok. A kikötőbejárathoz annyi homokot hordott a megáradt folyó, hogy egy kis ladikkal is művészet behajózni. A torko­lat takarítását is igyekeznek napokon belül elvégezni, hogy a csónaktulajdonosok behajózhassanak a kikötőbe. - Ezt nézzék meg! - mond­ja Miklós Szilveszter a Napo­zópart 13. szám alatt. - A konyhaszekrény tetejét elvitte a víz, az emeleten úgy kellett a rekamiéból vödörrel kimerni a vizet. Tizenhárom éve van itt nyaralónk, de ilyet még nem láttunk. A feleség szomorúan mu­tatja, hogy az összes kárpitos bútort penész lepi. Még a fel­ső szinten felpúpozott ágyne­műket is ki lehet dobni. - A nagyszőnyeget ketté kellett vágni, egyben nem tud­tuk megmozdítani az iszaptól. Villany a legtöbb nyaraló­ban még ma sincs. A vezeté­kek mindenütt átáztak, élet­veszélyes lenne újra bekap­csolni az áramot, míg a falban lévő zsinórok ki nem szárad­nak. Hogy azután lesz áram vagy sem? Majd kiderül. - A szomszédban szikrá­zott a falban a vezeték, ami­kor megpróbálták visszakap­csolni az áramot - mondják Miklósék. így azután ők nem is kísérleteznek egyelőre ez­zel. A Sárga másik végén, a Kiskőrössy Halászcsárdában a pincérek felszolgálás helyett most a bútorokat szellőztetik. A csárda 7 méteres áradásig „vízálló", hiszen a magasabb partszakaszra épült. Ám most ez sem volt elegendő. - Nem sikerült mindent ki­menteni, olyan hirtelen jött a vtz. Az egyik nap még bokáig ért, másnap reggelre nyakig. Az épületben végül 2 méter 30 centi magasan állt a víz ­mondja Dancs László. Benézünk, hogy leltárt csi­náljunk, bár nem sok minden akad belül: csak vizes falak, kitört ablakok, lógó villanyve­zetékek. Egyelőre itt is azt vátják, hogy száradjanak a fa­lak, azután vehetik csak mun­kába a festők az épületet. Ad­dig az üvegeseké és a villany­szerelőké a terep. - Június 20-án nyitni sze­retnénk, de hetven óta nem jött ránk ekkora víz, így nehéz most felmérni, mekkora mun­kával tudjuk majd rendbe hoz­ni az épületet és a berende­zést. Végigsétálunk még az Aranyparton, aminek inkább az iszappart nevet kellene ad­ni mostanában. Kotrógépek próbálják megtisztítani a sé­tányt, de láthatóan néhány napba még beletelik, mire jár­ható lesz az út. Egészen más kép fogadja viszont a látogatót az új híd előtti szabadstrandon. Itt már a vízen sütkérezik a Süllő, a hajó mellett a parton pedig fi­atal lányok napfürdőznek. A Tisza közben csendesen úsz­kál a medrében, mint aki az egészről semmit sem tehet... Rafai Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom