Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-25 / 121. szám
10 SPORT CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. 25. Dr. Thékes EB-elsö tenisz Munkatársunktól A szegedi dr. Thékes István Ausztriában, Pörtschachban állt rajthoz a tizenkettedik alkalommal megrendezett újságírói tenisz Európa-bajnokságon. Thékes az 55 év feletti kategóriában indult el, s remek játékkal, veretlenül az első helyen végzett. A fináléban az osztrák IJdo Dreiert verte 6:4, 6:3-ra, s ezzel a diadallal a negyedik Európa-bajnoki címét szerezte meg. Amerikai kaland labdarágás Munkatársunktól Németh Tünde, az Algyő NB Il-es női labdarúgócsapatának 18 éves kapitánya az érettségi után az Amerikai Egyesült Államokban, Phoenixben jár majd öt évig egyetemre, emellett pedig a helyi csapatban játszik tovább. A 12 éves kora óta focizó Németh példaképe Magyarországon Illés Béla, az MTK labdarúgója, mtg a külföldiek közül a Galatasaray irányítója, a román Gheorghe Hagi. A szellemes focit kedvelő hölgy következő állomáshelye, a Park University együttese, a négyosztályos tengerentúli bajnokság második vonalában szerepel. Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban kilencmillió igazolt női focista van, az állam pedig jelentős összeggel támogatja őket. Három szegedi labdarúgó erősíti a Bács-Kiskun megyei kis falu, Csólyospálos labdarúgócsapatát. Nagy István, Móricz István és Molnár Zoltán hetente autózik át a megyehatáron, hogy aztán a csólyosiak mezébe öltözve kergesse a labdát. Hogy mi ebben az érdekes? „Csupán" az, hogy a három vitéz még a legnagyobb jó szándékkal sem sorolható a junior kategóriába. Nagy István például a 49. születésnapjához közeledve is vállalja a sprinteket és az ütközéseket. De hogyan lehet ez bírni erővel? - faggatóztunk a csólyosi pályán. Nem ült örömünnepet május 21-én Csólyospálos népe. Sőt, ami Halácsi Tivadart és Kovács Tibort illeti, kifejezetten haragban volt a világgal ezen a szép, napsütéses vasárnap délután. S hogy miért legyintettek hol dühvel, hol keserűséggel e derék csólyosi polgárok? A magyarázat roppant egyszerű: verték, kérem, a focicsapatukat. No, nagy pofozkodásról szó sem volt a Bács-Kiskun megyei bajnokság II. vonalában rendezett meccsen, de a krónikákba már csak a következő eredmény kerül be: Csólyospálos-Kecskeméti MÁV 1-3. Balszerencsés gólok, tisztes vereségek - Pedig mennek a srácok becsülettel, tátott szájjal loholják végig minden mecsSzegedi légiósok futballoznak Csólyospáloson n Kisnagypista", a veterán Három szegedi „muskétás". Molnár Zoltántól (balról), Nagy Istvántól (középen) és Móricz „Zsigától" sokát tanulnak a csólyosi ifjoncok. (Fotó: Schmidt Andrea) csünket, mégsem sikerül győznünk - kommentálta a zöld gyepen véghezvitt labdakergetést, 1-1-es állásnál, Kovács úr, a csapat gyúrója. Halácsi mester, a csólyosi spílerek edzője pedig balszerencsés mérkőzésekről, tisztes vereségekről mesélt. És nyolcvannál is több bekapott gólról, aminek „eredményeként" a kis Bács megyei település gárdája a 16 fős mezőnyben éppen a 16. helyen szomorkodik. Aztán amikor a kecskemétiek berámolták a második góljukat is, a nem túl népes csólyosi szurkolótábor (lehettek vagy ötvenen a rangadón...) tagjai már a világ igazságtalanságáról is szót ejtettek. Többek között azt panaszolták, hogy esélyük is kevés a jobb helyezésre, hiszen nagyon furcsa dolgok történnek a magyar labdarúgásban. - Nézze, uram, mifelénk nincs arra pénz, hogy kitömjük a játékosok zsebeit egyegy győzelem után. De játszik ám a megyekettőben olyan csapat is Bácsban, ahol a játékosok 6 ezer forintot kapnak minden diadal után. Hogy mást ne mondjak, a Ladánybenében, amely most az első helyen áll, olyan spílerek kergetik a bőrt, mint a Kovács Kálmán, meg a Boda Imre. Gondolja, hogy azok egy pusziért leutaznak Pestről focizni? - kínált meg költői kérdésével egy szurkoló. Gémes Imre, a csólyosiak szakosztályvezetője már mérsékeltebb haraggal kommentálta a látottakat. De szavaiból gyorsan kiderült: nagy szomorúsággal szemléli ő is a kiesés szélére sodródott csapat vesszőfutását. „Imádom a focit..." S hogy miért utaztunk mi a szomszéd megye sarkába, Csólyospálosra szomorkodni, amikor Szegeden is történt éppen elég lehangoló esemény fociügyben az elmúlt esztendőkben? Először is: eszünkbe sem jutott, hogy ilyen gyászos hangulat fogad bennünket a csólyosi pályán. Másodszor pedig: az „idegenlégiósok" játékára voltunk kíváncsiak. Egészen pontosan három szegedi játékos megfigyelésére szakosodtunk. Közöttük is elsősorban egy nem éppen hétköznapi teljesítménnyel büszkélkedő vitéz, Nagy István játékára. Aki momentán arról híres, hogy 49. születésnapja felé közeledve is nagypályára igazolt játékosként harcol a bajnoki pontokért. Azt nem állíthatnánk, hogy a labdarúgás történetében még nem volt hasonlóra példa, de „Kisnagypista" sportolói pályafutása mégis példamutató. - Ugyan, nincs ebben semmi különös, egyszerűen csak imádom a focit - indokolta a közel ötvenéves fejjel is vállalt labdaüldözést Nagy István, amikor a meccs előtt arról faggattam, vajon miért is kocsikázik át hetente a szomszéd megyébe focizni? - Ez a csodaszép sportág már 13 évesen, amikor a Tatabányai Bányászban megkezdtem focista pályafutásomat, magával ragadott, majd nem múlt el a szerelem akkor sem, amikor a Szegedi Dózsa NB Il-es csapatban játszottam. De remekül éreztem magam Makón, Zákányszéken és Bordányban is. így aztán amikor Gémes úr arra kért, próbáljunk segíteni egy kicsit a csólyosi csapaton, úgy éreztem, soha sem késő folytatni. Most pedig Móricz „Zsigával" és Molnár Zolival ingázunk Szeged és Csólyospálos között. Az útiköltséget térítik, a játék sok örömet okoz, miért ne csinálnám? Beszélgetésünk során, amikor szót ejtettem olyan derék magyar urakról, akik 49 évesen már kínlódva vonszolják a pocakjukat, és első ránézésre még nagyapának is öregnek tűnnek, Nagy István csak ennyit mondott: - Elég baj, hogy i|yetl előfordul. Mert az igaz, hogv a jó fizikai erőnlét nagy részben alkati kérdés, de egy kis plusz munkával mindenki elérheti, hogy bírja erővel, még az ötödik iksz felé közeledve is. Én például hetente kétszer biztos ellátogatok valamelyik focipályára, rúgom a labdát a SZAK öregfiúk kispályás csapatában, majd jöhet a vasárnapi derbi. No, persze az is igaz, hogy ifjú koromban, amikor a katonai ügyészségen dolgoztam írnokként, félve a téli alapozással járó izomláztól, önszorgalomból naponta lefutottam a Széchenyi tér-Gyálarét közötti távot. Ötödik iksznél, jó erőben Hogy „Kisnagypista" 49 évesen hány perc alatt érne ki a platánok alól Szeged kertvárosába, sajnos, nem tudakoltam. De az biztos, hogy a vasárnapi csólyosi meccsen egy centivel sem loholt kevesebbet, mint a huszonévesek. - Hogy fut, az egy dolog. De még focizni is tud. Nagy erőssége a csapatnak, akárcsak Móricz „Zsiga", meg Molnár Zoli. A fiatalok sokat tanulnak tőlük, hallgatnak a szavukra. Örülök, hogy Csólyospálosra csábítottam őket. Arról meg aztán végképp nem ők tehetnek, hogy a csapatunk ilyen szerencsételenül bukdácsol a bajnokságban - minősítette légiósait Gémes szakosztályvezető úr. Az öltöző előtt felállított, egy asztalnyi büfé előtt üldögélő csólyosiak pedig egyetértően bólogattak, miközben szájukban nagyokat roppant a napraforgó pirított magjaBátyi Zoltán F TAI WAN I E i * \/ dj i^i i^i n ej L-l I I l—J rv I—J «—j GÖRKORCSOLYA 2 színben (piros, kék), 3 csatos, méret: 31-43 3 29DFT 1 BDQ PÁR •AJÁNLATUNK A KÉSZLET EREDÉIG TART ÉS A -4 CORA ÁRUHÁZRA VONATKOZIK. M A A Cora Bizalomkártya tulajdonosok számára ma egy másik szenzációs ajánlatunk is van. Minden görkorcsolya védőfelszerelés vásárlása esetén +50 pontot írunk jóvá kártyáján. Önnek még nincs Cora Bizalomkártyája? Nem is találhatna jobb alkalmat arra, hogy valamelyik Cora hipermarketben kiváltson egyet. 39 napon át minden nap újabb bibetetten ajánlatta) lepjük meg Önt. És hogy holnap mí tesz az akciós ajánlat? Az ma még maradjon a mi titkunk, de a holnapi Délmagyarofszagból ön is megtudhatja. Várjuk minden nap a Cora hipermarketekben, de akkor sem keíl kétségbe esnie, ha valamelyik nap sem a sajtéból, sem a ráöóböi nem értesül az aktuális ajánlatról. A szükséges információkért Mvp a 06-60-555-400 TELE WESTEL hívószámot, vagy látogasson el a www.cora.hu weboldalra.
