Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-23 / 119. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 23. UNIVERSITAS 7 Másodikos és harmadikos középiskolás diákoknak Felvételi nyílt nap Budapesten Megjelent Szent Gellért Deliberatiója Korának legtudósabb embere volt Dr. Szegfű László: Harminc évig bűvöltük a szöveget. (Fotó: Schmidt Andrea) DM-információ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar épületében müködö DFT-Budapest egyetemi előkészítő szervezet 2000. május 27-én térítésmentes központi felvételi nyílt napot rendez. A találkozón a felvételizők megismerkedhetnek a felkészüléshez s'zükséges legfontosabb tudnivalókkal. A DFT-Budapest 2000. május 27-én térítésmentes felvételi nyílt napot rendez felsőoktatási intézménybe jelentkező diákok számára. Itt meghívott előadókkal, felvételi javítótanárokkal kísérletet tesznek a legesélyesebb kérdések felvázolására. A központi felvételi nyílt napon való részvétel a jelenleg másodikos (tizedikes) és harmadikos (tizenegyedikes) diákok számára is kifejezetten tanácsos. Megjelenésük azért fontos, mert a felsőoktatási túljelentkezések miatt csak azok a hallgatók pályázhatnak biztosan a főiskolai és egyetemi helyekre, akik már idejekorán megkezdik a módszeres felkészülést a felvételire. Az érintett diákok köre: jogi karra (ELTE, JPTE, JATE, ME, KLTE), vagy PPKE illetve KGRE ÁJK), az Államigazgatási vagy a Rendőrtiszti Főiskolára, politológia szak'ra, magyar nyelv és irodaMunkatársunktól A Potsdami Egyetem jogi fakultásával létrejött megállapodás nyomán 1998 szeptemberében négyszemeszteres (kétéves) gazdaságjogi tanfolyam indult a szegedi jogi karon „Deutsches Wirtschaftsrecht" címmel, német nyelven. A nappali tagozatos hallgatók mellett már végzett jogászok is részt vehettek a képzésen. Mint dr. Balogh Elemér, a német jogi tanfolyam felelőse elmondta, a kurzus megszervezését az motiválta, hogy térségünkben egyre élénkebb a német gazdasági aktivitás, és ennek megfelelően nem volt nehéz az együttműködésre készséges német partneregyetemet találni. lomból, vagy történelemből bárhová (különösen bölcsészkarokra), illetve matematikából gazdasági felsőoktatási intézményekbe az 1999-2000-es, a 2000200l-es és a 2001-2002-es tanévben felvételizők. A magyar nyelv és irodalom, történelem, illetve matematika felvételi analízis mellett a következő kérdésekre kapnak választ a diákok: Milyen sorrendben érdemes jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe? Milyen tankönyvek alkotják a felvételi követelményrendszert? Mit kell tudni a felvételi követelményrendszerről? Milyen kérdések, ponthatárok várhatók a felvételin? Mi a pontszámítás módja? Milyen típusfeladatok szerepelnek a felvételi tesztsoron és azoknak mi a - javítótanárok által elvárt - megoldási menete? Hogyan lehet felülvizsgálati kérelemmel élni? Mit kell tudni az átjelentkezésekről, az egyetemi életről, követelményrendszerről? Minden megjelent diák ajándékba kap egy magyar nyelv és irodalom, történelem, illetve matematika felvételihez elengedhetetlen gyűjteményt. A résztvevők korlátozott száma miatt megjelenés csak előzetes jelentkezés alapján lehetséges! Jelentkezés, további információ: 06-30-2319-713, 06-30-2307-309, www.dft.hu Szeged „előretolt helyőrség", melynek előnyeit ki kell használni. Az összesen mintegy 300 óra terjedelmet felölelő tematika főbb tárgyai a következők: polgári jog, biztosítási jog, kereskedelmi és társasági jog, német és európai versenyjog, adójog, végrehajtási jog, német és európai munkajog, bankjog és Európa jog. A tanfolyamot sikeresen elvégzők szombaton délelőtt vehették át a Szegedi Tudományegyetem és a Potsdami Egyetem által közösen kiállított bizonyítványt. A német fél arra is ígéretet tett, hogy a végzettek Potsdamban folytathatják jogi tanulmányaikat, ahol a szegedi stúdiumokat beszámítják. Dr. Szegfű László, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara Történettudományi Tanszékének vezetője - a néhány éve elhunyt dr. Karácsonyi Béla professzorral - a kiadója és fordítója Velencei Szent Gellért egyetlen ismert, korunkra megmaradt művének, a Deliberationak. Az új latin-magyar kiadás bemutatóját ma tartja a Városházán a Szeged-Csanádi Püspökség és a szegedi önkormányzat. - Tanár úr, hogyan kezdődött a már több évtizede tartó „kapcsolata" Gellért püspökkel? - Történészhallgató voltam, amikor Karácsonyi Béla professzor felajánlotta a feladatot: értekezzem a Deliberatióról. Igen magabiztosan azt válaszoltam, fél év alatt lefordítom a művet. Nos, két hónap alatt öt-hat oldalt sikerült lefordítanom, persze, azt is el kellett dobni. Ekkor Karácsonyi professzorral abban állapodtunk meg, hogy közösen végezzük el a munkát. Három év alatt a hetedik könyv végéig jutottunk el, ami egy nyolc könyvből álló mű esetében elégedettséggel tölthetett volna el bennünket, ha a nyolcadik könyv nem lenne majdnem olyan hosszú, mint az első hét együttvéve. Az egyetem után akkori munkahelyemről, az egyetemi könyvtárból fizetés nélküli szabadságra távozva fordítottuk le az utolsó könyvet. Azután még sokszor újrafordítottuk - végül is 30 évig bűvöltük a szöveget, mire megszületett a mostani, kritikai, kétnyelvű kiadás. - Vannak szerzők, akiket könnyű fordítani, másokat nehéz. Gellért melyik kategóriába tartozik? - Gellértet irtózatosan nehéz fordítani. A Deliberatio elején például érezhető, hogy maga is nehezen lendült bele az írásba, de mindvégig megmarad csapongó stílusa, hirtelen gondolatváltásai, a mondandója bőségéből eredő zavara, a vissza-visszatérés a már megkezdett gondolatokhoz, majd újabb elkalandozásai. - Miről szól a Deliberatio? - Gellért minden bizonnyal több teológiai értekezést írt, de ebből ez az egy maradt ránk. Az 1042-ben írt Deliberatioóban Dániel próféta könyvének hat verséhez, a Nabukodonozor által tűzpróba alá vett három zsidó fiú himnuszához nyújt teológiai magyarázatot. Ez az első ismert, Magyarországon írt teológiai értekezés, melyet felfedezése után Batthyány Ignác erdélyi püspök adott ki. A Deliberatio, bár elsősorban teológiai elmélkedés, szorosan kapcsolódik a konkrét korabeli eseményekhez, például a bogumil eretnekség terjedéséhez. - Mit tartalmaz a Deliberatio mostani kiadása? , - A latin nyelvű kritikai szöveg és a magyar fordítás mellett a biblikus utalásokat, a szentírási helyek mutatóját, a nem szentírási egyházi szövegek mutatóját, név- és tárgymutatót, a kritikus szavak mutatóját, valamint egy Gellértbibliográfiát. - A püspök életét két legendából ismerjük. Mennyiben felelnek meg ezek a leírások a valóságnak? - A kisebb legenda 12. századi kivonat, azt az őslegendát, amelyből készült, a 14. század második felében átírták. Gellért velencei éveinek leírásába például beleoltották egy rnásik velencei szent életrajzát - ez alaposan félre vitte a püspök származására vonatkozó kutatásokat. Sokáig a Sagredo családból származtatták Gellértet, ami azért lehetetlen, mert ez a család Gellért idejében még Dalmáciában létezett. Kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy Gellért a Morosini családból származott, amely viszályba keveredett István király sógorával, így Gellértnek Orseolo Ottó miatt kellett elmenekülnie. A legendáknak azokat az epizódjait is nagyrészt átírták, ahol Gellért szentbeszédeket mond, hiszen olyan tételes beszédek (sermók) szerepelnek benne, amelyek csak később jönnek divatba. - Tudom, hogy harminc évnyi kutatás után nagyon nehéz röviden összefoglalni Gellért magyarországi szerepét, mégis erre kérem. - Feltehetően 1018 körül érkezett hazánkba. István király felismerte tehetségét, és Imre herceg mellé rendelte tanttónak. Amikor 1024-ben az elűzött velencei dogé családja hazánkba érkezett, Gellért elvonult a királyi udvarból remetéskedni a bakonybéli rengetegbe. Később, Ajtony leverése után az uralkodó a határ menti területekre helyezte a kereszténység terjesztésének feladatával. Itt könyvek hiányában kellett dolgoznia - feltehetően saját könyveinek lemásolásával és cseréjével próbált könyvekhez jutni. Valószínű, hogy a Deliberatio is tgy került ki Németországba. A marosi (később Csanádi) egyházmegyében keményen dolgozott az egyház kiépítésén, iskolát alapított, papokat képezett, hogy anyanyelven tudják hirdetni az igét. Politikai szerepe igazán István halála után bontakozott ki: Orseolo Péterrel szemben Vazul gyermekeit támogatta. Az Endrét és Leventét behívó összeesküvők is az ő egyházmegyéjének központjában, Csanádon szervezkedtek, innen hívták be őket. Amikor Endre és Levente az országba értek, az ő támogatásukra szervezett tömeg azt követelte, hogy a pogány hit szerint élhessenek és megölhessék a keresztény papokat, püspököket. A főpapok Fehérváron úgy döntöttek, hogy követséget küldenek Vazul fiaihoz - ennek vezetője Gellért volt. A legendák és az életrajzok szerint mártíruma reggelén Diósdon misézett, majd tovább indulva a Rudas-fürdő tájékán találkoztak össze azzal a pogány-eretnek csapattal, akik felháborodva az idegen Péter uralmán, minden külföldi papot kivégeztek. Gellértet a kocsijával együtt húzták fel a Kelenhegyre, és a szikláról letaszították. Mivel még volt benne élet, halálra szurkálták és kövezték. - Gellértet nemcsak teológusként, hanem olyan bölcsként tartják számon, aki korának minden tudományos eredményét ismerte. - Nyugodtan állíthatjuk, hogy Gellért a legtudósabb embere korának. Maga a Deliberatio is tárháza a korabeli bölcsességeknek, legyen szó teológiáról, filozófiáról vagy természettudományról. E művéből egyértelműen kiderül, hogy bár a hit és a vallás dolgait minden más elé helyezi. nem nézi le a világi tudományt, sőt, állítja, hogy a tudatlanság szenvedés, tudományok nélkül a világ kormányozhatatlan. - Szükségszerű volt-e bukása? - Úgy gondolom, igen. Gellért kemény, radikális személyiség volt, aki mindig határozottan kitartott álláspontja mellett. Amikor például Aba Sámuel magához ragadta a hatalmat 1042 húsvétján, nem koronázta meg, sőt politikai gyilkosságaiért átok értékű szentbeszédet mondott rá. Az egyházi hatalmat kérlelhetetlenül fölébe helyezte a világinak, és a „rossz", zsarnok királyokat kegyetlenül ostorozta. A kérdés szerintem csak az volt, Aba öleti meg vagy Péter, vagy a lázadó tömeg lesz a gyilkosa. - Gondolom, a történész és az egyház Gellért-képe nem teljesen fedi egymást. - Valójában Gellért megjegyzései és a mai hivatalos keresztény álláspont sem fedik teljesen egymást. Az egyházi írások azt sugallják, hogy az egyik oldalon volt a szent király, körülötte a jámbor udvar és a feddhetetlen klérus, a másik oldalon pedig a gonosz pogányok. Nos, Gellértnél ez nem egészen így van: nála a pogányok nem feltétlenül gonoszak, sőt, sokkaLyeszélyesebbnek tartja a léha életet élő, orgiázó, tivornyázó, vadászó, hatalmaskodó főpapokat. Az egyház és a történész megközelítése pedig azért tér el egymástól, mert a történész feladata a valóság feltárása, az egyházé pedig oktató-tanító célzattal a legendák ápolása, a példamutatás hangsúlyozása. Egyetlen példa az eltérő megközelítésre: magam a források alapján teljes bizonyossággal Keresztelő Szent János halálának napjára teszem Gellért vértanúságát, az egyház pedig 1092 óta legkevésbé jelentős János-ünnepre: fogantatásának napjára - feltehetően azért, hogy ne essen egybe két fontos egyházi ünnep. Mindezek ellenére a történészek és az egyház is egyetért abban, hogy Gellért korának és a magyar történelemnek kiemelkedő személyisége volt. Ennek bizonysága, hogy a Deliberatio kiadásában is együttműködtünk. Keczer Gabriella PR-konferencia az egyetemen Munkatársunktól Nemzetközi PR (public relationsj-konferenciát rendez a Szegedi Tudományegyetem május 25-26-án, Tempus program keretében. Az előadók a párizsi egyetem, a londoni Queen Mary & Westfield Főiskola, a belgiumi egyetemek stratégiai vezetésének európai központja és a londoni Oktatásfejlesztési- és Támogatási Tanács munkatársai lesznek. A találkozó célja, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények szakembereinek segítséget nyújtson a hatékony PR-tevékenység megszervezésében. A plenáris előadásakon a PR feladatairól és eszközeiről, a hallgatókkal történő kapcsolattartásról, a nemzetközi kapcsolatokról, az intézményen belüli kommunikációról, a támogatásszerzésről és az egyetemi PR-stáb működéséről lesz szó. A szekciókban a helyi közösséggel, a végzett hallgatókkal és a sajtóval való együttműködésről, a képzési programok „eladásáról", az Internet nyújtotta lehetőségekről és az egyetemi marketingről lesz szó. A konferenciát Mészáros Rezső rektor és Csurgai Csilla Tempus-koordinátor nyitják meg május 25-én 10.30kor az egyetem Zoltán utcai Móra épületében. Műszaki ellenőröket képeznek Munkatársunktól Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény elrendeli az építési műszaki ellenőrök azonnali névjegyzékbe vételét és kimondja, hogy 2001. július 1jétől csak azok maradhatnak a névjegyzékben, illetve csak azok vehetők fel, akik egy szakképzésen alapuló szakvizsgával rendelkeznek. A hatáskörébe tartozó műszaki ellenőri tanfolyamok szervezéséről és a szakvizsgák követelményeiről KHVM-rendelet rendelkezik. A rendelet melléklete tartalmazza a műszaki ellenőri tanfolyamok indítására és vizsgaszervezésére-feljogosított intézményeket. Ezek az alábbiak: Állami Közúti Műszaki és Információs Kht., Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Széchenyi István Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Gábor Dénes Főiskola, Matáv Oktatási Igazgatóság, Hírközlési Felügyelet, Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Rt. Hasonlóképpen FVM-rendelet intézkedik a hatáskörébe tartozó műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről, a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről. Ezek az alábbiak: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnök Kara, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kara, Pécsi Tudományegyetem Pollaek Mihály Műszaki Főiskolai Kara, Széchenyi István Főiskola, Győr, Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kara, Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara. Ezen intézmények az egységes szemléletű és színvonalú vizsgáztatás érdekében együttműködési megállapodást kötöttek, tehát bármely intézménynél ugyanazon feltételekkel lehet vizsgázni, külső tanfolyam elvégzése esetén is. Dr. Besenyei Lajos dékán gratulál a diplomához. (Fotó: Karnok Csaba) Az első „német" fecskék