Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-17 / 114. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. MÁJ. 17. A rajz mintha a 17. században készült volna Milyen volt a szegedi vár? Vár - törökkel, hajdúval és tevékkel. (Somogyi Ferenc rajza) A Vár­kertben árvál­kodó ki­csinyke vámma­radványt mustrálva szegediek és a városun­kat csodáló turisták is kérdezik: mekkora volt, hogyan nézett ki teljes pompájában a vár? Nagyságra körülbelül megegyezett a Széchenyi térrel, de a látványt ér­zékeltető korabeli rajz nincs a várról. E hiányt pótolta most dr. Somor­jai Ferenc idegenvezető, idegenforgalmi földrajz tanár és útikönyvíró, aki a források alapján leraj­zolta a szegedi várat. A szegedi vár francia típu­sú téglavárnak épült, valószí­nűleg a 13-14. században, majd a törökök korszerűsítet­ték 1543-49 között, s akkor nyerte el a legkorábbi képe­ken látható formáját. - Sok metszet, rajz, térkép maradt fenn, de ezek általá­ban vagy a felszabadító had­műveletek sorozatban ké­szült, kevés konkrétumot tar­talmazó, eszményttett barokk csatajelenetekkel dagályosf­tott költeményei, vagy 18. századiak, amikorra e jelen­tős emlékünk egyre többet vesztett késó középkori for­májából - magyarázott dr. Somorjai Ferenc. - Még a leghitelesebb ábrázolások is elnagyoltak, hiszen a had­mérnöki műszaki felmérések elsődleges célja nem a művé­szi megjelenítés volt. A leg­régebbi, nagyjából elfogad­ható kép 1686-ban készülhe­tett. Az építészettörténet So­morjai Ferenc egyik kedvenc érdeklődési területe. Már gimnazista korában temp­lommaketteket készttett gipszből és erődítési terveket rajzolt. Ez a művészeti emlé­kek iránti vonzalma vezérelte az idegenvezetői, idegenfor­galmi földrajzi pályára. Ez­irányú tapasztalatai összegzé­seként júniusban jelenik meg a Képzőművészeti Kiadó gondozásában a mintegy fél­ezer - részben általa rajzolt - ábrával illusztrált Művé­szettörténet cfmű könyve. Mivel mindeddig senki se tett kísérletet a szegedi vár ará­nyaiban és részleteiben is hi­teles középkori képének megrajzolására, 1984-ben maga látott munkához. A művet a minap fejezte be. Az összes rendelkezésre álló, felhasználható metszet, térkép, műszaki felvétel, lé­trás birtokában igyekezett Somorjai megrajzolni a vár és környezetének 1650 körüli képét. A valószerűség érde­kében döntött a 17. századi holland naturalisták stílusa mellett, felhasználva korabeli magyar várábrázolások sze­replóit, kellékeit. Kiinduló­pontot de Beaulaincourt 1686-ban készült rajza jelen­tett, mert ez tartalmazza a legtöbb konkrétumot: a had­mérnök a helyszínen (körül­belül a mai József Attila su­gárút és a Lengyel utca sar­kának megfelelő helyen) raj­zolhatott. De az arányok ér­zékeltetéséhez Breuning mér­nökkari tiszt 1760-as évek­ben készült fölmérését is ala­pul vette, ez tájékoztat a kö­zépkori palota, a kapu- és sa­roktornyok, valamint a lőré­ses pártázató falak pontos méreteiről és apróbb részlete­iről. Az északi és nyugati ka­putorony hasonmása egyéb­ként Brüsszel 14. századi vá­rosfalában is megtalálható, de a délkeleti „vtzitorony" (szu Icaieszi) és a délnyugati saroktorony valószínűleg tö­rök eredetű, az isztambuli „Héttoronnyal" mutat megle­pő hasonlóságot. Az északi és déli kaputo­rony között emelkedik a Pa­lánk-béli Szent Dömötör­templom tomya, melyet a 14. században alakítottak át négyszögűre. Itt még látható legfelső, gótikus ablakokkal áttört szintje. A vártól jobbra, a távolban látjuk az alsóváro­si templomot és a szintén 15. századi eredetű ferences ko­lostort. A templom tornya még csak egyharmadáig volt meg, mert barokk folytatása 1772-re, sisakja 1827-re ké­szült el. A kolostort részben takaró épület Szilágyi László egyik erődített kőháza lehe­tett. A kép jobb oldalán az Ár­pád-kori eredetű Szent György-templom tető nélküli szentélye látható. A Szent György-templom egyébként a róla elnevezett téren állt. a Dózsa György Altalános Is­kola helyén. Somogyi rajza is tartalmaz hipotetikus elemeket, de nem titkolt célja, hogy e rajzzal szóra bírja a vár történetét kutató szakembereket, s örö­met okozzon a szegedieknek. Újstászi Ilona ajánló MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától Etka-jóga. A SZITI EGYESÜLET MAN­DALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgo­zom". munkaügyi tanácsadás. 14­től 17 óráig. „Alláskereső-klub". A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 16.30-tól 17.30 órá­ig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanács­adás. 17.30-tól AMIGA számltó­gépcsklub. ÉREM- ÉS TELEFONKÁR­TYAGYÚJTŐK KLUBJA du. fél 3 és fél 6 óra között (Tisza L. krt. 14.). A SZENTMIHÁLYI MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN (Kapisztrán u. 50.) 15.30-tól „Olvasóra" gyermekek és felnőttek részére. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 16 órakor Simái Mihály „Fényörvé­nyek" című versesköleiénck be­mutatása. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓ­ZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szü­lei részére ingyenes jogi és pszi­chológiai tanácsadást tart. HANGFORRAS ZENEI MŰ­HELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. A TIT-nél (Kárász, u. 11.) 18 órakor „Ausztrália" címmel Gi­mesiné dr. Dudás Irén tart diaké­pekkel illusztrált előadást KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (Royal Szálló) 18 órakor: Lélek­harang - Rcquiem Bácskáért. „Szülőföldem szép határa, meg­látlak-c valahára..." címmel elő­adás. Vendég: Lányi Irén, a könyv szerzője. Házigazda: Pav­lovits Miklós. A JUHÁSZ GYULA MÚVE­KŐDÉS1 KÖZPONTBAN 18 órától videostúdió, a nyugdíjas­klubban 17 órakor „Tiszavirág" népdalkör: magyar énekesek be­mutatása - Székely Mihály mű­vészetére emlékezünk. A FAGYÖNGY KLUBBAN (Gogol u. 23., 426-670) 18 óra­kor: Gyógyhatású és sugárzás el­len védelmet biztosító textilréz termékek (lepedő, ágynemű, kendő stb.) bemutatása. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Ár­boc u. 1-3.) ma: 15.30 órakor fa­zekas szakkör felnőtteknek. Hol­nap: 15 órakor htmző szakkör, 16 órakor tehetségkutató kézmű­ves szakkör gyermekeknek. Munkatársunktól A zákányszéki Rendezvény­házban holnap, csütörtökön dél­után 4 órakor képviselő-testületi ülést tartanak. Ezen többek kö­zött az adóigazgatási feladat el­látásáról és néhány rendelet mó­dosításáról lesz szó. Zákányszé­ken 1999. január elseje óta az iparűzési adóalap sávos szerke­Zákányszéki forintok zetű lett, valamint a kezdő vál­lalkozók adókedvezményként két évig csak az adó ötven szá­zalékát kell befizetniük. Hátrá­nyosan érinti a települést, hogy a Mol Rt. évente mintegy 12-13 millió forinttal kevesebb iparű­zési adót fizet, mint korábban. Az önkormányzat három rende­letét is módosítják a képviselők. A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, illetve a testület működési sza­bályzatáról szóló rendeletet megváltoztatják. miről írt a DM? 75 éve Szigorítják a sajtótörvényt Az utóbbi időben egyre gyakrabban szerepeltet a szociáldemokraták lapja strochmanokat a bíróság előtt, mint egyes cikkek szerzőit. A bíróság látja, hogy nem ezek a kérdéses cikkek szerzői, de a mos­tani sajtótörvény értelmé­ben nincs módjában ezt beigazolni. Az új sajtótör­vényben külön paragrafus készül a strochman-rend­szer megszüntetésére és ez módot fog nyújtani a bíróságnak, hogy a stroch­manokat leleplezze és büntetéssel sújtsa. (1925) 50 éve Új szegedi klinika Szeged dolgozóinak ünnepélyes keretek között adták át a Szegedi Tudo­mányegyetem új Fog- és Szájbeteg Klinikáját. Az új klinikát - amely az öté­ves terv keretében létesült - a legmodernebb gyógyí­tó- és kutatóeszközökkel szerelték fel és a gyógyí­tás mellett a szakorvos­képzésre, orvosi tovább­képzésre és a tudományos 25 éve 30 éves a A fasizmus felett ara­tott győzelem napját kö­vetően 1945 májusában alakult meg a határőrség. A szövetséges ellenőrző­bizottság jóváhagyta az Ideiglenes Magyar Nem­zeti Kormány Honvédel­mi Minisztériumának ad­digi intézkedéseit a határ­kutatásra is nagy gondot fordítanak a klinika dol­gozói. A két napig tartó előadássorozat sok új érté­kes szempontot vetett fel mind a szegedi, mind pe­dig a vidéki orvosok ré­szére, amelyeket a gya­korlatban eredményesen felhasználhatnak a beteg dolgozók gyógyításának eredményesebbé tételé­ben. (1950) határőrség őrcsapatok megszervezé­séről, s utasításokat adott valamennyi határszaka­szon a határőrizet meg­szervezésére. Három évti­zed telt el azóta, hogy a felszabadult országrésze­ken - tgy Csongrád me­gyében is - megalakultak az első őrsök. (1975) napló MA AZ AGRÁRTÁMOGA­TÁSOKRÓL tart tanács­adást 16 órai kezdettel Szántó Zsuzsa a Független Kisgazdapárt szegedi szék­házában (Teleki u. 3.). A MUNKÁSPÁRT új­szegedi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Hüvelyk u. 1. alatt. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácso­sa 15 és 16 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11-es választókeriilet (Belváros) képviselője fogadóórát tart 17 órától a polgármesteri hivatal képviselők irodájá­ban (Sóhajok hídja alatt). A MEGYEHAZA ebéd­lőjében (Szeged, Rákóczi tér 1.) 17 órai kezdettel az MSZP Agrártagozata, a Nagy Imre Társaság és az Erdei Ferenc Társaság fó­ruma. Előadók és témák: dr. Varga Gyula professzor - Földtulajdon és üzemi viszonyok az Európai Uni­óban, Stadler József ­Csongrád megyei szövet­kezetek helyzete, Haskó Pál - Csongrád megyei ag­rárstruktúra és vidékfej­lesztés stratégiai program­jának tájékoztatója. HOLNAP DR. TICHY-TÁCS CSABA, Alsóváros képvi­selője fogadóórát tart 18 órától a Dobó Utcai Álta­lános Iskolában. DR. TÍMÁRNÉ HOR­VÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választókerület (Tá­pé) képviselője falufóru­mot tart 18 órától a Heller Ödön Művelődési Házban. Téma: Westel 900 telefon­torony építése, kábelteleví­zió bevezetése, utcanév­változások. Közbiztonsági fórumra hívta a dorozsmaiakat Tóth József, a városrész önkormányzati képvise­lője, aki Balogh Zoltán alezredest, Szeged rend­őrkapitányát látta vendé­gül. A találkozó során ki­derült, hogy a jó közbiz­tonsághoz pénz, politikai támogatás és lakossági összefogás is kell. Mintegy negyven kiskun­dorozsmai gyűlt össze tegnap a kora esti órákban a Petőfi Sándor Művelődési Központ­ban, ahol Balogh Zoltán, a vá­ros rendőrkapitánya tartott fó­rumot, Tóth József önkor­mányzati képviselő felkérésé­re. Balogh Zoltán egy órán keresztül fejtegette, hogy mi­lyen intézkedéseket tett a vá­ros közbiztonságának javítá­sára, illetve, melyek azok a lépések, amelyek sokat segít­Közbiztonsági fórum Kiskundorozsmán A rendőrség nem felejt hetnének a város lakóinak és a rendőri vezetésnek. Balogh alezredes elmondta, hogy a közbiztonság drága, s abban az esetben, ha a jelenleginél jobb körülmények között akarnak dolgozni a rendőrök, akkor valakinek meg kell vá­sárolni a szükséges eszközö­ket, berendezéseket. A jelen­legi körülmények között azonban az alezredes a bűn­megelőzésre helyezte a hang­súlyt, s kijelentette, hogy a je­lenlegi bűncselekmény-szá­mot kell leszorítani. Ennek ér­dekében még több rendőrt ve­zényelt az utcára, s erősítette a körzeti megbízotti hálóza­tot. Dorozsmán például öt kmb-s dolgozik, akik nem csak járőröznek, hanem nyo­moznak is, önálló Ügyeik van­nak. Ez illik a kapitány kon­cepciójába, aki a nyomozást minél közelebb szeretné vinni az állampolgárokhoz, s úgy szervezte át a szegedi rendőr­séget, hogy lehetőleg már a feljelentés is a városrész kmb­hivatalába érkezzen. Balogh Zoltán elégedetten szólt a sze­gedi önkormányzat által kö­zelmúltban adományozott hal segédmotorról, amelyekkel olyan területekre is el tudnak jutni, melyek eddig kiestek a rendőri ellenőrzés alól. Ugyancsak fontosnak ítélte a polgárőrséggel való együtt­működést, mert a kapitány szerint a bűnözés nem kizáró­lag rendőrségi, hanem egyben társadalmi probléma is. Balogh alezredes elége­detten nyugtázta, hogy az utóbbi időszakban nem volt Szegeden emberölés, és sze­rencsére hosszú ideje nem volt robbantásos merénylet. Ezzel szemben azonban na­gyon sok, az összes bűncse­lekmény kilencven százalé­ka kis értékre elkövetett lo­pás, amelyhez viszont a bű­nözőt sok esetben hozzásegí­ti az állampolgárok gondat­lansága, felelőtlensége. Számtalan esetben ugyanis a figyelmetlenségnek köszön­hetően tűnnek el autókból, zsebekből, táskákból az ér­téktárgyak. Összegezve vé­leményét, Balogh Zoltán ki­jelentette, a szegedi közbiz­tonság nem túl rossz, a va­gyonbiztonságon azonban bőven van javítani való. A fórum hátralévő részé­ben a dorozsmaiaké volt a szó, akik ügyes-bajos problé­máikat osztották meg a rend­őrkapitánnyal, aki próbált vá­laszt adni a felvetésekre. Mé­száros József például elmond­ta, hogy hozzá betörtek, elvit­ték vagyontárgyait, s azóta sem találja tetteseket a rend­őrség. Egy másik panaszos ar­ról beszélt, hogy gondjaikai nem tudják elmondani a jog­alkotóknak - csak a választási kampány időszakában. Balogh Zoltán a megkáro­sttottaknak annyit mondott vi­gasztalásul, hogy bár a nyo­mozásokat idővel a jogszabá­lyi előírások miatt Iezáiják, de a rendőrség nem felejt, s ha egy elkövető kézre kerül, a korábbi ügyek kapcsán is tesznek fel neki kérdéseket. Arató László

Next

/
Oldalképek
Tartalom