Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 16. BELFÖLD 3 Koncentráció a tudományban is Kutatói fórum Szegeden Dudits Dénes és Pokorni Zoltán. (Fotó: Karnok Csaba) A jövö évi költségve­tésben 18 milliárd forint­tal növelik a kutatásfej­lesztésre szánt összeget és ugyanennyi plusz pénz kellene 2002-re, hogy megvalósuljon a kormányprogram mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter tegnap Szegeden, a városban dolgozó kutatók fóru­mán, amelyet a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) szerveztek meg. Dudits Dénes akadémikus, az SZBK főigazgatója a fóru­mot bevezető szavaival érzé­keltette: Szegeden sikerült megvalósítani az egyetem és az akadémiai kutatóintézet közötti együttműködést, a bi­ológiai kutatások eredmé­nyességét nemzetközi szak­mai szervezet mérte és találta világszínvonalúnak, s elis­merte a közelmúltban az Eu­rópai Unió is, hiszen az SZBK az EU „kiválósági központja" lett. Mindezek után a szegedi kutatók tudni szeretnék, hogy a kormány hosszú távra szóló tudomány­politikai elképzelései szerint prioritást élveznek-e a mole­kuláris biológiai kutatások. Pokorni Zoltán vázolta, milyen helyzetben volt a ha­zai tudományos kutatás a konzervatív kormány hivatal­ba kerülésekor: a nemzeti össztermék (GDP) 0,7 száza­lékát fordítottuk kutatásra, az összes beruházás fél százalé­ka jutott kutatásfejlesztésre (1990-ben ennek a kétszere­se), a 10 ezer lakosra jutó ku­tatói létszám 10 volt (Szlové­niában 23. Finnországban 33 ez az arányszám). A kutatói gárda elöregedése, az ala­csony bérszínvonal, a nemze­déki utánpótlás bajai mellett az is rontja a helyzetet, hogy nincs szerves kapcsolat az egyetemek és kutatóintéze­tek, valamint a kutatás és a gazdaság között. Két évvel ezelőtt egy átfo­gó, hosszú távra szóló tudo­mány- és technológiapolitikai koncepció kidolgozása kez­dődött meg. Ennek az elneve­zése is jelzi, hogy többről van szó, mint tudománypolitiká­ról: a tudomány és a gazdasá­gi szféra együttműködése a cél. A kormány teljesítmény­arányos fejlesztést akar: azo­kat a kutatóhelyeket, progra­mokat finanszírozza, amelyek eddig is eredményesek voltak és sikeresek a technológiai transzferben, az eredmények gyakorlati alkalmazásában. A pénzt nem aprózzák, nem te­rítik szét, hanem összevonják és a prioritást élvező progra­mokat hosszú távon finanszí­rozzák. Összesen öt kiemelt, támogatandó kutatási terüle­tet jelölt meg az exminiszter Hámori József által vezetett Tudományos és Technológia­politikai Kollégium (TTPK), ezek a nemzeti kutatási főirá­nyok: 1. életminőség javítá­sa, egészségügy; 2.kommuni­kációs, információs technoló­giák; 3.környezetvédelem, anyagkutatás; 4.agrárgazda­ság és biotechnológia; 5.nemzeti örökség és a jelen­kor társadalmi kihívásai. A költségvetés tervezetében 7 milliárdos az előirányzat a nemzeti kutatási programok támogatására, 5 milliárd fo­rinttal lesz több a pályázati pénzek összege és 6 milliár­dot terveznek kutatóintézeti fejlesztésekre. Ha 2002-ben ugyanennyivel, 18 milliárd­dal többet sikerül a kutatásra fordítani, akkor megvalósul a kormányprogram: a '98-as 0,7 helyett a GDP 1,5 száza­lékát fordítják majd kutatás­fejlesztésre - mondta a mi­niszter. S. I. Budapest (MTI) A Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. 2000. első negyedévében 1,362 mil­liárd forint konszolidált adó­zott eredményt ért el, ez 5,42 százalékkal magasabb az 1999. első három havinál ­derül ki a társaság nemzetközi számviteli szabályok szerint készült gyorsjelentéséből, amelyet a Magyar Tőkepiac közölt hétfőn. A társaság árbevétele 6,84 százalékkal nőtt. 13.871 milli­Démász: fölfelé árd forintot tett ki az év elsó három hónapjában. Az üzemi eredmény 1,460 milliárd forintos értéke 8,57 százalékkal haladja meg a bá­zist. Az egy részvényre jutó eredmény 370 forint volt az idei elsó negyedévben, szem­ben a bázisidőszaki 349 fo­rinttal. A villamosenereia értékesí­tésből a Démász 13,719 milli­árd forint bevételre tett szert, ami 7,22 százalékos növeke­dés. Ebből 1,01 százalékpon­tot az eladott mennyiség nö­vekedése képvisel. Az értéke­sítés növekedése a teljesít­mény-díjas fogyasztásban és az egyéb kategóriákban jelent­kezett, miközben a lakossági felhasználás a bázishoz képest magasabb negyedévi át­laghőmérséklet miatt 1,15 százalékkal csökkent - olvas­ható a jelentésben. A villamosenergia értékesí­tési átlagára 6,15 százalékkal emelkedett a tavalyi első ne­gyedévhez képest. A Démász jegyzett tőkéje 36,989 milliárd forint. A tár­saság az első negyedévben 4000 darab saját részvényt vá­sárolt. A saját tőke értéke 7,32 százalékkal mérséklődött, 40,105 milliárd forint volt 2000. március 31-én. Állami utópia A Z állam szerepvállalása sokkal aktívabb lesz a jövőben, ami a vállalkozások támogatását és az infrastrukturális fejlesztéseket illeti - ígérte a Gazda­sági Minisztérium politikai államtitkára, és az ígéret alátámasztásául a multinacionális cégek vonzásköré­ben működő hazai beszállító vállalkozásokat említet­te. A Glattfelder Béla által most hangsúlyossá tett sze­repvállalás nem új keletű dolog a Fidesz tervei között, ám a kormányzás első két esztendejében keveset sike­rült belőle megvalósítani. Ebben közrejátszott ugyan a balszerencse is, hiszen két év alatt két aszályt, négy belvízsokkot és három árvízválságot kellett az állami tartalékok kárára megoldani. Az állami szerepvállalás nyugat-európai példája jól ismert, ott azonban a bankok is jó befektetésnek tart­ják, ha valaki lakásvásárlásba vagy -építésbe kezd. A magyar rendszernek - és a Széchenyi-tervnek is - az alacsony magyar keresetek miatt némi utópia íze van, s a kormányzat eszmei kötelezettségvállalásán túl leg­fennebb a szebb (távoli) jövő ígéretével kecsegtet. Az aktívabb állam elve tehát valójában még nem is a polgároknak szól. Ahhoz ugyanis, hogy az állam polgárai segítségére legyen, gazdagabb országra len­ne szükség. Legalább annyira gazdagra, hogy az inf­rastrukturális fejlesztések tervei mellett az átlagkere­set európai átlaghoz való közelítésére is fussa. Tja így lenne, az autópálya már évek óta Szegedig MH érne, a magyar lakáspiacon nem uralkodnának irreális árak, a lakásbérletek tisztázatlansága és ára miatt a magyar lakosság túlnyomó többsége nem len­ne végletesen helyhez kötve, ami által a munkaerőpiac egyensúlya is jobbá válna. A magyar családok többsé­ge számára ez azonban ma még elérhetetlen és távoli Alctivizálódik az állam Tatabánya (MTI) A gazdaságban befe­jeződött átalakulás után a most kezdődő felzárkózási időszakban az állam az eddi­ginél aktívabban vesz részt a gazdasági életben - jelentet­te ki Glattfelder Béla, a Gaz­dasági Minisztérium politi­kai államtitkára hétfón Tata­bányán tartott sajtótájékozta­tóján. Hozzátette: ennek a gondolatnak a jegyében ke­letkezett a Széchenyi-terv. ­Ez nem olyan dokumentum, mint a korábbi rendszerben a három vagy ötéves tervek voltak - hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy az ál­lam nem szól, szólhat bele a cégek életébe, terveibe, ha­nem önmaga számára vállal kötelezettségeket. Példaként említette a vállalkozások to­vábbi támogatását, az inf­rastrukturális fejlesztéseket, különös tekintettel az útháló­zatra vagy az új lakások épí­tésében való közreműködést. - A vállalkozások további segítését azért minősítette fontosnak, mert a multinaci­onális cégek továbbra is szí­vesen jönnek Magyarország­ra. A jól felkészült kis- és középüzemek pedig azok be­szállítói lehetnek. Részben ugyanezt a célt szolgálja az úthálózat bőví­tése. Az M3-as autópálya to­vábbépítésének hírére már megjelentek a hazai és kül­földi befektetők a Nyírség­ben. Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt években átlagosan 20 ezer új lakás épült az országban. - Ez a szám kevés, meg kell duplázni - hangoztatta. Hozzátette: ezzel számos család életkörülményei ja­vulnak. Emellett a több lakás révén kevésbé lesznek egy­egy településhez kötve a munkát keresők. Segítenek a tudósok Budapest (MTI) A környezetvédelmi jog­harmonizáció szakmai hátteré­nek biztosítására a Környezet­védelmi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadé­mia 100 millió forintos szerződést kötött - jelentette be Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a Tudományos Ta­nácsadó Testület ülése alkal­mából. - A környezetvédelmi joganyag átvételét Magyaror­szágnak legkésőbb 2001. de­cember 31-éig be kell fejeznie. Az ehhez szükséges teljes körű tudományos szakmai hát­teret az MTA tudósai, nemzet­közileg is elismert szakembe­rei segítik, amellyel tartható lesz a határidő - mondta a mi­niszter. Egzotikus atommagok Debrecen (MTI) Egzotikus szerkezetű atom­magok címmel kezdődött öt­napos nemzetközi szimpózium Debrecenben, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Atommag­kutató Intézetében. A mostani találkozón 20 országból mint­egy 90 szakember vesz részt. Az 1997-ben ugyancsak Deb­recenben szervezett „egzotikus alakú atommagok" című sike­res konferencia folytatásának tekinthető. A tudósok koráb­ban úgy vélték, hogy az atom­mag gömbölyű, a 80-as évek elején - debreceni közreműkö­déssel - bebizonyították, hogy a gömbtől eltérő formájú atommagok is léteznek, ame­lyeknek a hosszanti tengelye kétszer akkora, mint az át­mérője. Az ilyen típusú elvál­tozást szuper deformációnak nevezték el. Szent István­könyvhét Budapest (MTI) Tizenkilenc keresztény szellemiségű kiadó, összesen csaknem ezerötszáz különböző teológiai, filozófiai, irodalmi és etikai művet, ezen belül mintegy száz újdonságot kínál az idei, immár nyolcadik alka­lommal meghirdetett Szent István-könyvhéten, amely hétfőn nyílt meg Budapesten. A Ferenciek terén péntekig tartó eseményt Paskai László bíboros, prímás, esztergom­budapesti érsek és Sarbak Gá­bor, a könyvhetet szervező Szent István Társulat katolikus kiadó elnöke nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának buda­pesti épületében. Tőzsdei jelentés Hétfőn emelkedéssel kezdett a részvénytőzsde. A BUX záróértéke 8977 pont lett, ami 55 pontos emelke­dést jelent A tőzsdecégek negyedéves eredményeinek egész sora látott napvilágot A jelentések közül az ab­szolút meglepetést a Mol eredménye hozta, amely a dinamikusan romló gázüz­letági mutatók ellenére is 25.5 milliárd forintos adó­zott ereményt tudott elérni Az OTP és a Fotex szintén pozitív számokat közölt a piaccal Ezt azonban a Dé­mász, a Danubius és a Za­lakerámia nem mondhatta el magáról. Sokat lendített a piacon az államhaztartási hianv áprilisi alakulasanak értéke. A kormánynak si­SDlMDsYEST került az előző hónapot kö­zel nullszaldósan (-3 milli­árd forint) zárnia Az elem­zői várakozásoknak megfe­lelően alakult az első ne­gyedév hiányának értéke is (- 156,6 milliárd) Kedden vezetik be a pesti részvény­tőzsdére Graphisofl papír­jait. Frankfurtban jelenleg 23-24 euró a részvény arfo­lyama Sok befektető nagy várakozással tekint az "el­ső magyar technológiai pa­pír" tőzsdei szereplése elé. Külföldön való bejegyzése miatt azonban nem helyez­hető tőkeszámlára, ezért az árfolyamnyereség után for­rásadót kell fizetni, továbbá befektetési adóhitelre sem jogosít majd Rórxvóáy tiavó Nyitóár Záróár Záróár vállalás Záróár (XI vállalás BORSODC'HEM 10 395 10 540 +190 +1,84 DÉMÁSZ 18 300 18 500 0 0.00 EG1S 12 500 12 420 +105 +0,85 FOTEX 305 306 + 12 +4,08 MATAV 1 920 1 900 -28 -1,45 MOI. 4 900 4 890 + 190 +4,04 OTP l-t 790 14 805 +155 +1,06 PICK 10 200 10 495 +295 +2,89 RICHTER 16 000 15 855 -145 +0,91 IV K 4 350 4 305 +5 +0,12 Tel,: (62) 450 004) Szesetl Takaréktár u,l. rózsdeimegb.zási ^ 0,25% + 3000 Ft TÖZSDECCVNOKSÉG IT. SzegediképsiscldeaTisra-lmeslKft. Mol-siker Budapest (MTI) A Mol-csoport a vártnál jóval magasabb, 25 milliárd forint adózott eredményt ért el idén az első negyedévben, 127 százalékkal többet, mint 1999 első negyedévében - de­rül ki a társaság konszolidált, nem auditált, nemzetközi számviteli szabványok (IAS) szerint készített gyorsjelenté­séből. Az elemzők 15.9 milli­árd forintos adózott profitra számítottak. A Mol rendkívüli tételek, és a kamatok nélkül számított nyeresége, az EBITDA, 28 százalékkal 49,9 milliárd fo­rintra nőtt. A társaság egy részvényre számított nyeresé­ge a tavalyi 117 forintról 260 forintra emelkedett. A csoport nettó árbevétele 260,2 milliárd forint volt, ami 50 százalékkal magasabb a ta­valyi év hasonló időszakánál, míg a működési bevételekkel együtt az emelkedés 52 száza­lékot tett ki, 266 milliárd fo­rint bevétel mellett. Az előző évinél jobb muta­tószámokat a cég gyorsjelen­tése egyebek mellett a kőolaj és a kőolajtermékek emelkedő árával, valamint az erősödő finomítói árréssel magyaráz­za. A Mol üzleti eredménye 35,8 milliárd forint volt, ami 30 százalékkal magasabb az 1999 első negyedévinél. A gáz üzletág eredményét a növekvő import árak ront­ják, és ez a kedvezőtlen hatás tovább fog erősödni, mivel a földgázvásárlási szerződések csak csúszással követik a vi­lágpiaci kőolajtermékek ár­változását. Nagybani piaci árak (Május 15.) Termény Dorozsmai piac Szentesi Árpád Álhatók 100-120 Ft/kg _ Alma 60-100 FtAg 90-140 FtAg Burgonya 25 FtAg 25 FtAg Burgonya (új) 100 FtAg ­Citrom 190 FtAg 205 FtAg Cukkini 120 FtAg ­Cseresznye 380-400 FtAg ­Fokhagyma 500 FtAg 280 FtAg Földieper 200-220 FtAg ­Gyökér 500 FtAg — Gyökér (új) 100-150 FtAg 60-90 FtAg Karfiol 80-1MI Ft/db 120 FtAg Káposzta 90 FtAg 20-30 FtAg Kelkáposzta 120-130 FtAg 80 FtAg Paprika It. v.) 20-40 Ft/db 280-360 FtAg Paprika Ihegvcs, erös) 20 Ft/db ­Paradicsom 220-250 FtAg _ Retek 1 hónapos l 20-25 Ft/cs ­Saláta 30-70 Ft/db _ Sárgadinnye 380 Ft/db ­Sárgarépa 90 FtAg 100 FtAg Sóska IMI FtAg ­Spenót IMI FtAg ­Tojás 13 Ft/db 10-14 Ft/db l borka (kígyói 160 FtAg 100 FtAg I borka (fürtös) 120-160 FtAg ­Vöröshagyma 50-60 FtAg 38-45 FtAg Zeller 40-70 Ft/db _ Zöldborsó 130-150 FtAg -

Next

/
Oldalképek
Tartalom