Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-15 / 112. szám

HÉTFŐ, 2000. MÁJ. 15. SZEGED 5 Május - a 90 éves Délmagyarország hónapja (11.) „Leírva súlyosabb a szó" hétköznapok Ajánlók TJti jól emlékszem, talán a fogorvosok kezdték. Igen, TI szájüregünk ismerői, akik pár évvel ezelőtt még csak fúrtak, húztak, csiszoltak, koronáztak, kevés fizetésükre panaszkodtak, gyereket neveltek, lakbért fizettek és vízvezeték-szerelőnek rimánkodtak, egyszer csak beköltöztek a reklámokba. Ma már fogkrémet, fogkefét minősítenek, egyiket jobban dicsérve, mint a másikat. S teszik mindezt oly hevülettel ám, hogy bevallom, fogalmam sincs, melyiküknek marad uleje kicibálni azt a sok szuvas fogat. Aztán, megirigyelve a fogorvosok ajánlásügyekben elért nagy sikereit, nekilódultak a háziorvosok is. Az egyik reklámban azt hallom, hogy vízelnyelő pelenkákat kívánnak sokat pisilő, kerekfejű gyerekek feneke alá, a másik hirdetésben gyógypárnáról derül ki, hogy a magyar doktorok (s ki tudja milyen, szövetségük nélkül, talán még be sem horpadna a fej alatt. S természetesen megjelentek a különböző fogyasztó, hizlaló, gerincet egyenesítő, nyakzsibbadást örökre elmulasztó, körmöt és agyat fényesítő, hajkorpát fölfaló csodaszerek is, amiket a Magyar Ajánlók Klubja (Egyesülete, Csapata, Ligája...) lát el pecsétjével Már persze, ha hinni lehet annak a sok dúskeblú, hetvenkilenc fogú reklámhölgynek, aki az ajánlások idején két füle között feszíti ki a legszebb mosolyát. A jánlásaink tehát fejlődnek, sokasodnak, terebélyesedre nek. S bizony, nincs már messze az idő, amikor Kovács Benjáminné (szül: Kugelstószer Hermina) három gyereket nevelő, négykerekű magyar anya is munkához lát. S rácsap a bélyegzőjével egy bizonyos Magyar Köztársaság nevű táblára: bérből élő adófizetők ajánlásával!" Most már csak azt kell kivárni, hogy fizetés után tíz nappal is legyen kedve előkapni a stemplijét... Bátyi Zoltán Szúnyog ellen Air-Doctor Horváth Dezső író, újságíró: „Amatör voltam, és az is maradtam." (Fotó: Schmidt Andrea) Kihirdették az idei szúnyogirtásra kiírt pályázat eredményét. Ebben az esztendőben is (akárcsak tavaly) a szegedi „AirDoctor" Kft. szórja ki a védőszereket, amelynek szállítsával egy kecskeméti társaságot bíznak meg. A szúnyogirtás szervezője és ellenőre idén is a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy lezárult az idei szúnyogirtási munkára, valamint a vegyszerek beszerzésére kiírt pályázat. A jelentkezők ajánlatait egy önkormányzati bizottság értékelte. A szakemberek úgy döntöttek, hogy idén is a tavaly közmegelégedésre dolgozó, szegedi,Air-Doctor" Kft.-t végezze a biológiai és kémiai, légi és földi irtást. A permetezőanyagokat a kecskeméti illetőségű Zefír Kft. szállítja (érdekesség, hogy a vegyszerek az ugyancsak szegedi Florin Rt. műhelyében készülnek). Az igazgató azt is elmondta, hogy némi jogvita árnyéka vetül az idei pályáztatás fölé. A kht. ugyanis nem egy, hanem négy esztendőre szóló pályázatot hirdetett. Az egyik jelentkező azt kifogásolta, hogy csak az idei szúnyogszezonra van biztos anyagi fedezet - a pályázó emiatt emelt kifogást a közbeszerzési tanácsnál. (A fölvetés megalapozottságát gyöngíti, hogy környezetgazdálkodási kht. egymilliárd forintos vagyonnal, s közel ugyanakkora éves árbevétellel rendelkezik, így megfelelő garanciát mutat a szúnyogirtás költségeinek fedezésére.) A közbeszerzési tanács miközben még vizsgálja az ügyet - nem gördített akadályt a pályázati eljárás folytatása elé, így zökkenőmentesen hozhatták meg a döntést. Szabó Ferenc hangsúlyozta: nem a környezetgazdálkodási kht., hanem kilenctagú, független szakértő bizottság választotta ki a legelőnyösebb ajánlatot. ,Az Air-Doctor Kft. tavaly már bizonyított: szakszerű, pontos, korrekt munkát végeztek. A cég kiváló helyismerettel, megfelelő gépparkkal és szakemberekkel rendelkezik" - mondta az igazgató. Szabó Ferenc azt is elmondta, hogy a tavalyi, sikeres szegedi szúnyogszezonnak országszerte híre ment: más városokból (még a Balatonpartról is) érdeklődtek már a szegedi eljárás iránt, amelyet a kht. szakemberei készségesen megosztanak az ide látogatókkal. ,A komplex módszer sikerének titka a megfelelő időzítés" - árulta el az igazgató. A vizekben megjelenő lárvák elpusztítását szolgáló, megelőző beavatkozást a hagyományos légi-kémiai, valamint földi (hideg-meleg ködös)-kémiai irtás egészíti ki. Igen nagy jelentőségű a szakmai háttérmunka: dr. Szító András hidrobiológus dönt a szórások helyéről, idejéről. Minthogy a szúnyogok rendkívül gyors fejlődése erősen függ az időjárástól, néhány órás pontatlanság (túl korai, vagy éppen késői beavatkozás) már igen súlyos következményekkel járhat. A szakemberek mérsékelt derűlátásra intenek: a jelek szerint az idén a tavalyinál több szúnyogra számíthatunk. Az árvízvédelmi töltések „szárazföldi" oldalán keletkező fakadóvizek, valamint a belvizes területek kiváló élőhelyek a szúnyogok számára. A tavasszal beköszönő nyári meleg is gyorsította a rovarok fejlődését, ezért idén már április végén fölszállási parancsot kapott a permetezőgép. Az előbb említett, komplex módszer hatékony - ám közel háromszor drágább a hagyományosnál: (gy a siker másik titka természetesen a pénz. A szegedi önkormányzat már évek óta több mint 30 millió forintot költ szúnyogirtásra: idén 35 millió forintba kerül a vérszomjas rovarok megfékezése. Nyilas Péter Az alapításának kilencvenéves évfordulójára készülő Délmagyarország május 22-i születésnapja előtt naponta megszólaltat egy-egy értékes embert, akinek élményei fűződnek a laphoz. Ma lapunk nyugalmazott főmunkatársa, Horváth Dezső iró, újságiró vall munkájáról. „Elmúlt harminckét éve már, hogy beszegődtem. Bár a betűt hamarabb ismertem, mint az iskolát, és szándékom is volt vele, soha azelőtt nem akartam újságíró lenni. Iskolát se jártam. Amatőr voltam, és az is maradtam. Dicsekedhetnék is, hogy engem hívtak, és nem én törekedtem ide. Jó, hogy olvasóink rokonszenvét most is érzem. Panaszkodhatnék is, mert külső és belső ellenfelem bőven termett. Három dolgot szeretnék említeni csupán. Bűnöm is lehetne, dicsőségem is talán. Nem tudtam talán egyetlen mondatot se leírni úgy, hogy testközelből meg ne győződtem volna hitelességéről. Akkoriban divat volt a hangulatjelentés. Tanácsok is, pártszervezetek is jelentették a maguk vonalán, milyen fontos események történtek náluk. Sokszor rólam jelentettek. Hogy az újságíró ezt is rosszul látja, azt is rosszul látja, és hangulatot akar kelteni ellenünk. Varázsos szó volt a hangulatkeltés. Akárkinek ki lehetett tekerni vele a nyakát. Nem tőlük kérdeztem meg, a mákos tésztát szereti jobban Kis János traktoros, vagy a csülkös bablevest, hanem vele beszélgettem inkább. És olyasmit is elmondott, amit nem lett volna szabad. Én pedig képes voltam leírni. Mit ugrál ez a bolha? Másik rigolyám is volt. Régi kedves munkatársam szokta mondani, amikor még messze nem voltam újságíró: rühelli, ha nincsen a cikk alatt, hogy ki írta. Nem tudja első látásra, érdemes-e elolvasnia vagy nem. Hamar teóriát faragtam belőle. Ha valaki azt mondaná rólam, hogy hülye vagyok, legalább akkora sértés lenne, mintha szembeköpött volna. A köpést le lehet törölni, de ténye megmarad. Vannak emberek, akik bíróságon szokták keresni becsületüket, pedig a leköpés tényén száz paragrafus se változtat. Akkoriban hatvan-valahány ezer példányban jelent meg az újság. Ha minden példányra csak három olvasót számolunk, akkor is kitett száznyolcvanezret. Ha látván nevemet száznyolcvanezer ember tart hülyének, akkor nincsen az a bíróság, amelyik tisztára mosna. Azt ugyan el nem várhatom, hogy mindenki egy húron pöndüljön velem, mert közhelyszámba megy, mindenki azt olvas ki az újságból, amit akar, de legalább igyekezzen. Ne magam tekeijem nyakamra a selyemzsinórt. És a harmadik? Szerettem nevén nevezni mindent, de el nem tagadhatom, volt is, van is súlya a szónak. Leírva mázsákkal nehezebb. És az újság mindig eljut oda is, ahová nem kellene. Könnyű az újságírónak, szokták mondani, megírja a magáét, aztán odébb áll. Amennyire tőlem tellett, igyekeztem mindig megtudni, az elröpült nagy kő kit hogyan talált meg. Nem voltam szívbajos a kimondásban, de megkerestem, ha tehettem, akit legjobban eltaláltam. Névtelenül írtam például ásványháti Anyókáról és Apókáról a tőlem telhető aranyossággal. Egyetlen gyermekük háza oda látszik hozzájuk, de évtizedek óta be nem teszi a lábát. Öten telefonáltak utána, mind magára ismert. Valamennyien pörrel fenyegettek. Mondtam, beszéljenek össze legalább, úgy talán kisebb a költség, de ahhoz az egyhez elmentem, aki valóban érintett volt. A szalámigyár portáján nagykéssel karikázta a szalámit, és villámot hányt szíve, lelke és két szeme. Akik a sorok között szerettek olvasni, ha pörre nem is mentek, bele-beleveregettek a sárga földbe. Ezt is csak azért mondom, ne irigyeljen senki az eddigi harminckét évért. Sokkal szebbel szeretném azonban befejezni. Naponta keresnek többször is ismerősök-ismeretlenek, jobbnál jobb témákkal. Naponta kell magyarázkodnom, többször is: már nem vagyok hivatalban. Nem akarják elhinni. Köszönöm kedvességüket, fölér egy Kossuth-díjjal." Lejegyezte: Panek Sándor Újabb asszót vív a város és a megye Pengeélen a pedagógiai intézet Újabb asszót vív egymással a város és a megye. Most a Humán Szolgáltató Központ Pedagógiai Intézete van a páston. A csörtét több száz szegedi gyermek nézi, olyanok, akik tanulási zavarral, magatartási gonddal küszködnek, s nem tudják, mi lesz velük a kard ki kard ütközet végén. A város pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményként hozta létre 1993-ban a Pedagógiai Segítő Központot, amely három évig önálló intézményként működött és megyei feladatot látott el. Az előző városvezetés 1996. december 31-i hatállyal megszüntette a Pedagógiai Segítő Központot, mint önálló intézményt, s azt a Humán Szolgáltató Központtal vonta össze, mégpedig úgy, hogy ott csak szegedi gyermekeket láthattak el. A centralizáció során létrejött mamutintézményben egy kalapba kerültek a családsegítő központok, a hajléktalanokat ellátó hálózatok, az idősek klubjai és a pedagógiai intézet. A Sás utca 2. szám alatt működő pedagógiai intézet feladatai között szerepelt a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, tanulási képességeket vizsgáló szakéttői és rehabilitációs tevékenység, nevelési, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, valamint a pedagógusok képzésének és továbbképzésének segítése, szervezése. A feladatokat jelen pillanatig huszonegy szakember látja el. A 2000. január elsején életbe lépett oktatási minisztériumi rendelet értelmében azonban ahhoz, hogy a fentebb felsorolt feladatokat továbbra is elláthassák, növelni kellene a szakemberek létszámát, ami többletkiadást kíván az önkormányzattól. A város ebben az esztendőben 45 millió forintot biztosított az intézetnek, aminél többet nem tud adni. Egyrészt azért nem, mert nehéz anyagi helyzetben van, másrészt a közoktatási törvény szerint a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felüli központi támogatásokra a megyei önkormányzatok pályázhatnak a legnagyobb eséllyel. Ennek ismeretében határozott úgy a szegedi közgyűlés, hogy 2000. augusztus elsejével a pedagógiai intézetben ellátott feladatok közül csak a logopédiai szolgáltatást és a nevelési tanácsadást finanszírozza. Értesüléseink szerint a pedagógiai intézet szakemberekeit minderről nem kérdezték meg a döntés előtt, így aztán nem tudhatják a városatyák, hogy az utóbbi időben egyre több és egyre súlyosabb tanulási- és magatartászavarral küszködő gyermek keresi fél az intézetet. Információink- szerint a tavalyi évben például több mint hatszáz szegedi gyermekkel foglalkozott a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság. Ha a város nem tud megegyezni a megyei önkormányzattal abban, hogy augusztus elsejétől a megye finanszírozza a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást, valamint a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság munkáját, akkor nyolc szakember veszíti el állását a pedagógiai intézetben. Azt ma még nem tudni, mi lesz a több száz tanulási zavarral, magatartási gonddal küszködő gyermekkel, ha a megye nem vállalja a finanszírozást. - A megkérdezésünk nélkül likvidáltak bennünket - mondta egy neve elhallgatását kérő szakember, aki nem bízik a jövőben. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztetési Tanácsa szakszervezeti oldala aggályosnak tartja a kialakult helyzetet. Véleményük szerint ugyanis addig nem célszerű kimondani a feladatellátás megszüntetését, amíg nem tisztázódott, hogy a megyei önkormányzat vállalja-e a szolgáltatást vagy sem. Szabó C. Szilárd csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az elmúlt héten Újszászi Ilona újságíró munkatársunkkal oszthatták meg. Hétfőtől Panek József fogadja hívásaikat munkanap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 0ó-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Esküvő? Novemberben sorban állt az anyakönyvvezetőnél Huszár Attila és Sári Viktória (70/310-9504) azért, hogy ismerkedésük helyszínén, Szegeden májusban köthessenek házasságot. Úgy tudják, hozzájuk hasonlóan 14 pár készül arra, hogy május 20-án a szegedi városházán mondhassa ki a boldogító igent. Ám örömükbe üröm vegyül: múlt héten pénteken tudták meg, hogy egy városi rendezvény miatt május 20-án, szombaton lezáiják a Széchenyi teret, s a házasulandó párok a főbejárat helyett csak a hátsó bejáraton „surranhatnak be" a városházára. Ezt rendkívül méltánytalannak és megalázónak tartja az egyébként Budapesten élő, de házasodni Szegedre visszatérő fiatal pár. Kutyacsalád. A Szél utca végén, a vadaspark környékén egy nagytestű kutya, három kölykével együtt kóborol - tudatta velünk M-né a 444-896-os telefonszámról. Olvasónk állatvédők vagy a gyepmesteri telep segítségére számít. Koszt. A valóság az, hogy a gyereket nem kell kérdezni, magától mondja, mennyire rossz újabban az iskolai koszt, de az is árulkodó, hogy amint hazaér, nekiesik a hűtőnek és eszik és eszik és eszik - egészítette ki a menzaadagokról szombaton közölt helyzetképet a maga tapasztalataival Dobó László (476-872). A Madách utcában lakó dr. V. I-né pedig arról mesélt, hogy némely iskolai konyháján dolgozók megpakolt táskákkal járnak hazafelé, s a maradékot mint moslékot is jó pénzért árulják Jegytömb. Ritkán jár trolival, de bátran lyukasztotta a kedvezményes áru, decemberben vásárolt jegytömbje egyik szelvényét M. E. (271-294), ám az ellenőr kiderítette, már érvénytelen a jegyfüzér. Olvasónk azért méltatlankodik, mert nem akart bliccelni, de az ellenőr nem gyakorolt méltányosságot, azt sem vette tudomásul, hogy az SZKT is hibázott, mikor a jegytömbön nem tüntette föl, hogy az meddig érvényes. ÜTTTTTH TTT^n