Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

SHBBSaia KQWSKIHi^^ 4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. 11, MA ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 8-tól 18 óráig a Technika Há­zában (Kígyó u. 4.). A SZITI EGYESÜLET IF: JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa Gy. u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. MAHARISHI VÉDIKUS TECHNOLÓGIÁI - Repül­het-e az ember? címmel Csá­nyiné Zsóka tart előadást a Béke u. 1. emeletén 17 órától. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT­BAN (Vörösmarty u. 5.) 18 órakor Játszd az életed! cím­mel ezoterikus önismereti, ön­fejlesztő klub Szűcs Péterné és Begovits László vezetésével. 18 órától Versmondó Stúdió. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ NYUG­DÍJASKLUBJÁBAN délután 4 órakor beszélgetést rendez­nek Bálint Sándorról. Vendég: Tóth Béla, József Attila-díjas író. Házigazda: Kiss Ernő népművelő. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN 16 órakor klasszikusbalett-oktatás gyere­keknek és kerámia szakkör felnőtteknek. 19 órától zsíré­gető női torna. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓ­ZATA -EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) jogi tanácsadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig óvo­dás gyermekek szülei részére ingyenes jogi tanácsadást tart. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Tisza Szálló Tü­körtermében a magyarság sorskérdéseiről. Vendég: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Üröm polgármestere. Beszél­getőtárs: Telekné Tóth Anna, a Dankó Pista Alapítvány tit­kára. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órától Fényterápia. Előadó Urbán Annamária. A NEMZETISÉGEK HÁ­ZÁBAN (Osztróvszky u. 6.) 18 órától a Pozsonyban 11. éve megjelenő Historická Re­vue bemutatkozás. Beszélge­tés részvevői: Vladimír Seges főszerkesztő-helyettes, Dusán Skvarna szerkesztőbizottsági tag és Peter Zelenák szer­kesztőbizottsági tag. A beszél­getést vezeti Karol Wla­chovszky, a Szlovák Kulturá­lis Intézet igazgatója, követsé­gi tanácsos. BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 19 órakor Bornemisza Gergely tart előadást így is lehet élni címmel. SZEGEDI KAMARAZE­NEI FESZTIVÁL a Szegedi Tudományegyetem aulájában (Dugonics tér 13.) 19 órakor Zene és költészet címmel. Meghívott vendég: Hűvösvöl­gyi Ildikó színművész. HOLNAP A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig lá­togatható. AZ AKROPOLISZI ES­TÉK SOROZAT következő programja 18 órakor kezdődik a Szent-Györgyi A. u. 29. 1/3. sz. alatt Nevelés II - Elmélet­ben és gyakorlatban címmel. Házigazdák: Ferenci Kinga és Héjjá Edit. AZ ALKOTÓHAZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 órakor tehetség­kutató kézműves szak­kör gyermekeknek; hol­nap: 14 órától szövő szakkör. Húsz éve hunyt el a vallásos néplélek kutatója Bálint Sándorra emlékeztek Bálint Sándor alsóvárosi temetöbeli sírjánál Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök emlékezett a vallásos néprajzi kutatás nagy alakjára. (Fotó: Schmidt Andrea) A húsz éve elhunyt Bálint Sándorra emlé­keztek meg tegnap vá­rosszerte a nagy nép­rajztudós tisztelői és egykori barátai. Az alsó­városi temetőben Gyu­lay Endre méltatta a val­lásos néprajz és néplélek kutatóját. Húsz esztendeje, 1980 má­jus 10-én hunyt el a néprajztu­dós egyetemi tanár. Szeged szent életű tudós fia, Bálint Sándor. Az évfordulón az al­sóvárosi temetöbeli sírnál gyűltek össze az egykori tisz­telők és barátok, illetve koszo­rút helyeztek el a szegedi közművelődési intézmények. A megemlékezésen Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök méltatta a nagy tudós munkásságát, mondván, hogy az életmű befejezetlenül ma­radt, s a követők dolga, hogy elinduljanak a megmutatott úton. Bálint-Sándornak köszön­hetjük a vallásos néplélek ku­tatását, hiszen ő fedezte fel ne­künk a vallásos néprajzot egy olyan világban, amikor ez egy­általán nem volt divat - mon­dotta Gyulay Endre, hozzáté­ve, hogy Báíint Sándor a meg­hurcoltatás és a feljelentgeté­sek ellenére is árulás és gyűlöl­ködés nélkül, megbocsátó türe­lemmel dolgozott. Keresztutat csináltak neki, és ő képes volt bosszúállás és hűtlenség nélkül végigjárni a keresztutat ­hangsúlyozta a szeged-csanádi megyés püspök. Á megemlékezésen Bálint Sándor Gyűjtéséből hangzot­tak el népdalok a tápéi Bálint Sándor Általános Iskola és a Karolina Iskola tanulóinak előadásában, majd Szilárdfy Zoltán idézte fel egy harminc évvel ezelőtti szentbeszéd gon­dolatait, melyet a II. Vatikáni Zsinat reformszellemében Bál­int Sándor laikusként tarthatott szeretett városa székesegyhá­zában. A sírnál Monoki Lajos citeraszavára az összegyűltek közösen énekeltek el néhányat a nagy néprajztudós egykori kedves dalai közül. A tegnapi napon ugyancsak megkoszorúzták az alsóvárosi szülőház emléktábláját, illetve a Mátyás téren és a panteonban lévő Bálint Sándor-szobrokat, este pedig a Bálint Sándor Művelődési Házban az egykori kollégák és barátok emlékesten vettek részt. (Lapunk Bálint Sándorról szóló megemlékezését szom­bati számunkban olvashatják). P. J. A kicsik haladékot adnának a ruhagyárnak Kilencven nap az élet Még mindig nincs vá­lasz a Pos­tabanktól valamint az APEH­től arra, vajon beleegyeznek-e a Szegedi Ruhagyár Rt. csödegyeztetöjén, ked­den, május 8-án kért 90 napos fizetési moratóri­umba. Információink sze­rint a pénzintézet és az adóhatóság újabb egy nap haladékot kért, vagyis ma, csütörtökön várható a döntés. A ru­hagyár hitelezői készek az egyezségre, időt ad­nának a menedzsment­nek, hogy megoldást ta­láljon a problémákra, ám az adu a legnagyobb hitelezők kezében van. A Szegedi Ruhagyár Rt. május 8-án, kedden délelőtt a vállalat szegedi gyárának ta­nácstermében tartotta csőde­gyeztető tárgyalását hite­lezőivel. „Éppen a bejelentés harmincadik napján" ­mondta el bevezetésképpen dr. Farkas László, az rt. igaz­gatóságának tagja. Mint em­lékezetes, a Szegedi Ruha­gyár április 11 -én a Csongrád Megyei Bíróságnál csődeljá­rást kezdeményezett önmaga ellen. Az ok az volt, hogy a számlavezető és hitelező pénzintézet, a Postabank Rt. ezt megelőzően bejelentette, nem hosszabbítja meg a cég 230 millió forintos rövid lejá­ratú hitelállományát, s a pénz megfizetését három napon belül kéri. Gyanús aktus? Mértékadó gazdasági napilapokban az az egyoldalú, a Szegedi Ruhagyár Rt. tulajdoni hányadának 5 százalékát birtokló Kaptár Befektetési Rt. elnökétől származó infor­máció jelent meg, hogy a ruhagyári menedzsment elutasí­totta a Kaptár, valamint az egyik beszállító, a Pannon­Flax Rt. ajánlatát a cég megmentésére. A közös „indít­vány" a munkahelyek megtartását és a termelés folyto­nosságát biztosította volna - írják a lapok, idézve Móricz Gábornak, a Kaptár Rt. elnökének szavait. A csődegyez­tetőn valóban felszólalt Móricz Gábor és elmondta: cége 55 millió forintos tőkeemeléssel sietne a ruhagyár segítsé­gére, cserében pedig szavazattöbbséget kérne a részvény­társaságban. A Kaptár szakmai partnerként vonná be a Pannon-Flaxot, amely a likviditási gondokon enyhítene 350 millió forinttal, ám ezt az ígéretet sem ő, sem Váradi Ernő, a Pannon-Flax igazgatóságának elnöke nem adta írásba. A csődegyeztetőn a ruhagyári igazgatósági tagok annak a gyanújuknak adtak hangot nagy nyilvánosság előtt, hogy a Kaptár 55 millió forintért szeretné megsze­rezni a 2 milliárd forintos eszközértékű céget, miközben nincs garancia a mintegy ötven kishitelező és a „nagyok" tartozásainak kiegyenlítésére, a termelés folytatására és a dolgozók foglalkoztatására. Mivel ennyi pénzt a ruha­gyár nem tudott volna ilyen rövid időn belül előteremte­ni, az egyetlen megoldásnak a csődeljárás elindítása tűnt. A hitelezőkkel való egyez­tető tárgyalásnak pedig az lett volna a célja, hogy a me­nedzsment előadja válságke­zelő programját, meggyőzze partnereit arról, hogy pén­zükhöz juthatnak, ha a tarto­zások kifizetésére a törvény áital engedélyezett 90 napos moratóriumot megszavaz­zák. A közel ötven meghívott ­sokaknak csak 100-200 ezer forintos, a napi üzletmenetbe beleillő összegekkel tartozott a ruhagyár - között főszere­pet a 230 milliót követelő Postabank, valamint az APEH kapott. (Az adóhiva­tallal korábban olyan egyez­séget kötött a ruhagyár, hogy egy év alatt egyenlő részle­tekben kifizeti az eddig fel­gyülemlett elmaradt adó- és tb-hátralékot, ám ez a meg­állapodás a napi fizetési gon­dok miatt meghiúsult.) A csődegyeztetőn Orvos László, a ruhagyár vezérigaz­gatója azt is elmondta, a Honvédelmi Minisztérium ál­tal kiírt tenderen több mint 20 termékben győztesnek ki­álthatták volna ki a céget, ha nem szól közbe a csődeljárás. A részvénytársaságot sza­bálytalanul kizárták a ten­derből - az 56. paragrafus 1. bekezdésére való hivatkozás­sal, amelyet 1999. szeptem­ber l-jével hatályon kívül he­lyezett az új közbeszerzési törvény! - és emiatt elesett egy 220 millió forintos ren­deléstől, amely a gyár kapa­citását másfél hónapra kötöt­te volna le. A „sokkot" kö­vetően a 800 ember három­negyedét kényszerszabadság­ra küldték, mára azonban új­ra sikerült vevőket találni és amerikai megrendelésre tel­jes kapacitással dolgozhatnak július 31-éig. „Az igazgatóság - mondta Orvos László - időt, 90 napot kér, hogy a gyár rendezhesse adósságait." Elhatározták, hogy a szegedi, Kossuth La­jos sugárút 72. szám alatti, mintegy 1,5 milliárd forint értékű, 33 ezer négyzetméter alapterületű ingatlant nyilvá­nos pályázaton értékesítik ­ebben az ügyben komoly tár­gyalásokat folytatnak. (A Postabank Invest ezelőtt két évvel „menekülési értéken" 627 millióra becsülte az in­gatlant.) A befolyt összeg bőven fedezi a tartozásokat, azrrt. átköltöztetését a Szen­tesen lévő telephelyre és Sze­geden egy másik ingatlanba, valamint az esetleges lét­számleépítés miatt szükséges végkielégítéseket. A vezér­igazgató érzékeltette, hogy felszámolási eljárás esetén az ingatlant csak áron alul lehet eladni, s csupán a két „nagy", a Postabank és az APEH jut­na a pénzéhez. Pillanatnyilag a ruhagyár sorsa a Postabank és az APEH kezében van. Fekete Klára miről írt a DM? 75 éve Liga Szegedért Néhány hét előtt egy fiatal magyar szobrász, Szeged szülötte, kiállította a Kass Szálló halljában negyvenéves férfikorának java alkotásait, és bizo­nyára azt hitte, hogy er­kölcsi és anyagi sikerek várakoznak reá ebben a hatalmas városban. Csu­dálatos, hogy mennyire észrevétlenül múlott el ez a kiállítás a város szívé­ben. A művész elment, de 50 éve itt maradt egy nagy tanul­ság, amelyet érdemes megtanulni. A szegedi emberrel úgy látszik vi­lágra születik a közönyös­ség. Szeged társadalmá­nak kell megmozdulnia Szegedért, s ez a cél talán elérhető volna, ha megala­kulna a Liga Szegedért, s ha ez a szövetség soraiban felölelne mindenkit, aki ezt a várost híven szereti. (1925) Tanyavilág és kultúra A Magyar-Szovjet Tár­saság a Défosz, s a külön­böző tömegszervezetek egyre nagyobb súlyt fek­tetnek a tanyavilág dolgo­zóinak kulturális nevelé­sére. A babonák elleni küzdelem jelentős állomá­sa volt az a természettu­dományi előadássorozat, amelyet Szegden és Sze­ged környékén 18 helyen tartottak meg. Hogy a dol­gozókat mennyire érdekli a kérdés, az bizonyítja, hogy a folyamatos előadá­sokon nemhogy lemorzso­lódás, mutatkozott volna, hanem egyre emelkedett a látogatók száma. A töme­gek kulturális nevelését szolgálta a falvakban és tanyaközpontokon az MSzT hírszolgálata, mely az elmúlt hónapban húsz helyen mutatta be az „Emberek között" című szovjet filmet. (1950) 25 éve Reggel napfogyatkozás Ritka eseménynek le­het tanúja Magyarország lakossága a mai napon a reggeli órákban: az egész ország területén látható részleges napfogyatkozás lesz. Dr. Kulin György­nek, az Uránia csillag­vizsgáló igazgatójának tájékoztatása szerint Bu­dapesten a napfogyatko­zás kezdete, vagyis az az időpont amikor a holdko­rong látszólag érintkezik a Nap peremével, reggel 6 óra 22 és fél perckor lesz. Ezután a Hold sötét korongja egyre beljebb nyomul a Nap korongjá­ba. A fogyatkozás legna­gyobb kiterjedése Buda­pesten 7 óra 14 és fél perckor lesz látható. (1975) csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Új­ságíró munkatárunk munkanap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon fo­gadja hívásaikat. Elveszett tárgyaikat ke­reső, illetve talált tárgyakat visszaadni szán- | dékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetőirodáinkban. Zaj. Nappal sem lehet megmaradni a lakásban, akkora a zaj a Tesco kör­nyékén - különösen az áru­ház parkolójába telepített rendezvények idején - pon­tosította a panelházakban élők panaszát Kovácsné. Szemét. A Széchenyi té­ren az autóbuszok és trolik megállóját szeméthalmok csúfítják - „csörgött" Lász­lóné. A szeméttárolókat fo­lyamatosan ürítik, a megál­lóhelyeket meghatározott ütemterv szerint takarítják - tudtuk meg Szolnoki Lászlótól, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgatóhelyette­sétől. Ki kaszáljon? A kisebb településeken nem, inkább a nagyobb városokban, így Szegeden is vita tárgya, hogy kinek a dolga a közte­rület rendben tartása. Né­gyökrű Dezső, a polgár­mesteri hivatal szakfőtaná­csosa kérésünkre elmondta: a zöldterületek védelméről szóló helyi rendelet szerint a magánházas övezetben a lakóház tulajdonosának kö­telessége az utcai zöld sá­vok gondozása, ami évente kétszeri kaszálást, és gyom­mentesítést is jelent. Lobogó. Az 56-os szö­vetségének megyei tagoza­ta Dózsa György utcai székházán ismét lobog a történelmi („lyukas") zász­ló, amit az ÉKF Kft. szak­emberei állítottak a megfe­lelő helyére - telefonált, köszönetét is kifejezve, a szervezet megyei elnöke, Ábrahám Bertalan. » Körforgalom. A Csong­rádi sugárút végén, a kör­forgalmat szabályozó kör­lap közepe gyomos. Miért nem kerül oda örökzöld nö­vény? Miért csak a Belvá­rost virágosítja az önkor­mányzati cég? Kiss Katalin (488-278) kérdéseivel nyi­tott kapukat dönget - állí­totta Szolnoki László, a Környezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgató-he­lyettese -: terveik szerint a jövő héten már örökzöld virul a körforgalmi csomó­pont közepén és a környezd útpadkák körül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom