Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

SZERDA, 2000. ÁPR. 5. EGY SZÁZALÉK III. Adónyomozók ós költségeik Medgyesi Péter a magyar gazdaságról Konszenzus és nagykoalíció kellene Az expénzügyminiszter szerint az elmúlt évtizedben sok lehetőséget szalasztottunk el. (Fotó: Karnok Csaba) A Magyar Közgazdasági Társaság elnökét, dr. Medgyesi Pétert látta vendégül március 30-án Szegeden, a Pick Szabadidő Központban az MKT Csongrád megyei szervezete. Az előző kormány expénzügyminisztere, aki jelenleg az Inter-Európa Bank Rt. elnöke, pénzügyi politikánk aktuális kérdéseiről tartott előadást. Medgyesi Péter elmondta: a gazdaság összefüggő szerves egészet alkot, nem szabdalható politikai ciklusra, ő maga mindig is folyamatában vizsgálta az eseményeket. Szemléletmódjával sem lenne összeegyeztethető, hogy azt állítsa: „előttünk minden rossz volt, utánunk is az lesz, de közben, amikor mi vagyunk, minden tökéletes". Ez a hajlam szerinte megvan a magyar kormányokban. A magyar gazdaság fejlődése 1997 óta folyamatos, 4 százalék körüli (ami pillanatnyilag magasabb, mint az EU tagállamaiban). Az előző esztendőkhöz képest újdonság: az egyensúly helyreállítása alatt sem csökkent a növekedés. Holott általában az a jellemző, ha egy gazdaság arra kényszerül, hogy megszorító intézkedéseket tegyen, nemcsak lelassul a növekedés, hanem le is áll. De se 1995-ben, a Bokros-csomag után, se 1996-ban nem csökkent a GDP, 1997-től pedig emelkedésnek indult, 2000-ben elérheti az 5 százalékot. A fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 3-5 százalék közötti, attól függően, milyen éveket zárunk. Ez elfogadható határokon belül mozog, a nemzetközi pénzügyi szervezetek azonban el szokták mondani, ennél nagyobb hiányt már nem látnának szívesen. Emögött az áll, hogy a gazdaság szerkezete lényegesen megváltozott, döntően a privatizációnak köszönhetően. Helyes volt az a döntés is, hogy a Horn-kormány a privatizációból befolyó összegeket - mint egyszeri és soha meg nem ismétlődő bevételeket - nem a folyó kiadásokra, hanem az államadósság csökkentésére fordította. Jó, hogy csökkentek a kamatterhek a költségvetési kiadásokban, mivel mérséklődött az infláció (10 százalék körüli) - ebben a legnagyobb nyertes természetesen a legnagyobb adós, az állam lett. Azon el lehet gondolkodni, hogy 2000-ben nem történtek-e elnagyoltabb lépések, hiszen a kamatok csökkenése oly mértékben gyorsult fel, hogy a megtakarítások összege lényegesen kisebb - még abszolút értékben is -, mint az elmúlt években. Ez figyelmeztetőjel. A pozitívumok közé tartozik még, hogy a termelékenység 1995 óta gyorsabban nő, mint kereskedelmi partnereinknél Európában. Ez teszi lehetővé, hogy a leértékelés mértéke az inflációnál kisebb legyen. A működőtőke beáramlása is folyamatos, bár hozzá kell tenni: 1997 vége óta csökkenő mértékben. (Ez részben abból is adódik, hogy sok lehetőséget kínál a piac Közép-Kelet-Európában.) Egészében véve a magyar gazdaság visszafogott, „normális" állapotban van. Nem lehet azonban elhallgatni azokat a negatívumokat - váltott témát előadásában a volt pénzügyminiszter -, amelyek a jövő szempontjából jelentőséggel bírnak. Az első: a növekedés mértéke, és annak húzóereje. Korábban, 19961998. között az első helyen az export, a másodikon a beruházások mozgatták a növekedést. 1999-től kezdve azonban a fogyasztás növekedése meghaladta a GDP-ét, ami egy esztendőt tekintve „elmegy", nem tragikus, ám középtávon tarthatatlan. Tavaly azt is tapasztalni lehetett, hogy a bevételek nem nőttek, miközben „ömlöttek" a kiadások. A huhogások ellenére nem jött újabb Bokros-csomag, ám „csöndes kiigazításokra" sor került: a kormány eladta a telefonkoncessziót, a tébé-vagyon egy részét, jelentősebb befizetési kötelezettséget írtak elő az ÁPV Rt.-nél. Ezek 150 milliárd forintnyi összeget tettek ki. Eközben elmaradtak a fejlesztések, visszafogtak olyan beruházásokat, amelyeket majd jóval borsosabb áron kell megvalósítani. Az előadó az elszalasztott lehetőségeket tartja a legnagyobb problémának, amelyek közül az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok finanszírozásának reformját emelte ki. Mint mondotta, kemény lépésekre akkor szánhatja rá magát egy kormány, amikor a gazdaság felfelé (velő szakaszában van. Nem ez történt. Nem csökkentek a vállalkozói terhek sem, amelyekhez azért nem nyúltak, mert elmaradtak az említett reformok. Ez idén már nem történhet meg (az előkészítésre fordítandó idő szűkössége miatt), jövőre pedig mégúgysem (a közelgő választásokra való tekintettel). Hosszú távon megoldatlan probléma az agrárium helyzete, ebben bűnös az előző két kormány is. Mindeddig nem sikerült konszenzusra jutni, mi az a birtoknagyság, amelyhez a mezőgazdaságnak igazodnia kellene. Ha a kisgazdák vannak hatalmon, akkor a családi gazdaságokra alapoznának, ha a szocialisták, akkor a nagyüzemekre. A racionalitás a nagyüzem pártján áll, persze, nem minden kultúrában. Ezt a szakmának meg kellene beszélnie, de ma csak a düh és a harag látszik. A kialakult jövedelem- és tőkehiány miatt nem fejlődik a technológia, a versenyképesség, a hozamok az 1990-es éveket megelőző időszakénál alacsonyabbak, aminek hatalmasak a politikai kockázatai. Amennyiben Magyarország 2002-2006. között az EU tagja akar lenni, azt népszavazáson kell szentesíteni. Ha azonban az agrárium a jelenlegi helyzete miatt csak a hátrányokat „élvezheti", egy jelentós tábor a csatlakozás ellen szavaz. Medgyesi Péter éppen ezért a politikában egy nagykoalíció pártján lenne, azért, mert közös megegyezés alapján kellene néhány égető kérdést megoldani. Utána szerinte megint különválhatnának az utak. Fekate Klára Budapest (MTI) Már az első évben bőségesen megtérültek az adónyomozó szervezet létrehozásának költségei, bár az adónyomozás költségvetési haszna csak évek elteltével mérhető biztonsággal - jelentette ki Burillák Attila múlt héten egy salgótarjáni sajtótájékoztatón. Az APEH szóvivője a Nógrád megyei nyomozó hivatal munkáját értékelte, s szólt az APEH Bűnügyi Igazgatóságának elmúlt évi eredményeiről is. Elmondta: a bűnügyi igazgatóság az első esztendejében 2115 esetben rendelt el az országban nyomozást 45 milliárd forintot meghaladó feltételezett kárértékű ügyekben. Az adóbűncselekmények zöme adócsalás, illetve csődbűntett volt. Vádemelési javaslattal 717 nyomozás fejeződött be, ezek eredményeképpen az adónyomozók 1123 bűncselekményre derítettek fényt - ismertette Burillák Attila. Az APEH szóvivője hangsúlyozta: az elkövetési értékből 12 milliárd forintot sikerült különféle kényszerintézkedések révén megmenteni az állami költségvetés számára. Az adónyomozók tevékenysége révén már egy év alatt megtérült az igazgatóság felállításának 2,8 milliárd forintos költsége - fejtette ki. - A kevéssé fertőzött Nógrád megyében 48 feljelentés nyomán 36 esetben rendeltek el nyomozást a tavalyi év során közölte Burillák Attila. A feljelentés szakaszában feltételezett 34 millió forintos kárérték a nyomozás során 100 millió forintra emelkedett. AGIP RF 2001 GÁZOLAJ A legjobb ami a motornak jár! •ittsfrMyl m GÉPKOCSI-ÉRTÉKESÍTÉS A MOBILGAS Kft. eladásra felkínálja saját gépjárműparkjából az alábbi feleslegessé vált személy gépjárműveit: 1. OPEL ASTRA 1,4,4-5 ajtós, klíma, ABS felszereltségű, dzsungelzöld színű, 1999-es évjáratú, 10-20 ezer km-t futott személygépkocsik. Ár.: 2,8-3,1 millió Ft/db. ÉRDEKLŐDNI telefonon: 06-30-9-551-054, Dudovits László üzletágvezető. Személyesen: Mol Rt. Ipartelep, Algyő. MOBILGAS Kft. MTI (Budapest) Az államháztartás elmélyülő gondja a társadalombiztosítási alrendszer, különösen az egészségbiztosítás helyzete hangzott el azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Árpád elnök számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1999. évi munkájáról. Kovács Árpád tájékoztatása szerint összesen 36 jelentés készült az elmúlt évben, mintegy 35 ezer munkanap felhasználásával. Az ÁSZ szerint az egészségbiztosítási alap kiadási oldalának évek óta a legkritikusabb tétele a gyógyszerkiadások túllépése. A járulékrendszer a nyugdíjalap kiegyensúlyozott működéséhez sem biztosltja a szükséges fedezetet. Az ellátórendszer finanszírozásának gondjait az egészségügyi reform késedelme is fokozza - áll a jelentésben. A számvevőszék a rendelkezésre álló források jogszerű és célszerű felhasználása szempontjából aggályosnak tartja az egészségügyben megkezAz ÁSZ 1999-ben dődött spontán, nem megfelelősen szabályozott és ellenőrzött, úgynevezett funkcionális privatizáció lépéseit. Kovács Árpád szerint az intézményi szinten elengedhetetlen üzemgazdasági szemlélet hiányában a kiadások féken tartása nem járhat sikerrel. Az ÁSZ megállapította: a 2000. évi költségvetést illetően összességében javult a büdzsé fő bevételi előirányzatainak megalapozottsága, de a régóta hiányolt az úgynevezett bázisszemlélet meghaladásához szükséges - feladat-felülvizsgálat csak néhány minisztérium esetében valósult meg. A költségvetési szervek egy részének előirányzata nem volt számításokkal kellően alátámasztva. Az ÁSZ sürgeti a központi költségvetés előirányzatainak kimunkálását szolgáló tervezési rendszer megújítását, az államszámviteli rendszer kidolgozását és bevezetését, illetve az államháztartás reformját. Kovács Árpád beszámolt arról, hogy az ÁSZ erőforrásainak több mint felét a helyi önkormányzatok és intézményeik ellenőrzésére fordítja. Megállapították, hogy az önkormányzatok döntő többsége eleget tett alapvető feladatainak, bár például a belvízkárok enyhíthetőek lettek volna a egyes önkormányzati kötelezettségek teljesítésével. Jelentős eredmény, hogy kevés önkormányzat vált fizetésképtelenné - fogalmazott a számvevőszék elnöke, amikor elmondta, hogy az önkormányzatok egy része vagyonfeléléssel igyekszik forrásokhoz jutni. Kovács Árpád szerint nem halogatható az önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, és az önkormányzati finanszírozásban koncepcionális változtatásokra van szükség. Jelezte: a helyi önkormányzatok vagyonáról nem adnak hiteles tájékoztatást a mérlegek és a költségvetési beszámolók. A közszolgálati tömegtájékoztatási szervezetek közgazdasági értelemben nem valódi részvénytársaságok - szögezte le Kovács Árpád. Mint mondta: haszonelvű működésre, önálló fejlődést megalapozó gazdasági eredmények elérésére nincs érdemi lehetőség, de mód van arra, hogy a gazdálkodás hatékonyságán költségkímélő megoldásokkal javítsanak ezek a szervezetek, csökkentve a költségvetési terheket. Az ÁSZ-elnök tájékoztatása szerint e téren csak a Magyar Rádiónál és az MTI Rtnél szereztek pozitív tapasztalatokat. A számvevőszék úgy látja: a közszolgálati médiumok felügyeletét ellátó szervezetek, testületek nem voltak képesek szakszerű, a tényleges tulajdonosi érdekeltség erejével ható intézkedésre. Az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodásával kapcsolatos tavaly befejezett vizsgálatainak általánosítható megállapítása, hogy a párttörvény tiltása ellenére a helyi önkormányzatok ingyenesen engednek át pártszervezeteknek irodahelyiségeket, berendezési tárgyakat, átvállalják a működési költségeket. DM/DV-információ Mai hírcsokrunk különlegessége, hogy elsőként szerepel ezen a helyen a gazdasági kamarába beolvadt kézműves kamara, melynek tagjai ezután teljes jogú részvevői lesznek a programoknak. Kereskedelmi konferencia Az elektronikus kereskedelemről szervez a kereskedelmi és iparkamara április 12-én szakmai napot. A délelőtti tájékoztató előadások Kamarai hírek azon vállalkozókhoz szólnak, akik még nem ismerik ezt a lehetőséget. A délutáni program az Informatikai és Logisztikai Klub keretén belül az informatikai szakember konzultációs fóruma lesz. A rendezvény fő támogatója HEWLETT PACKAIRD Magyarország Kft. Bővebb információ és jelentkezés Szabó Béla informatikustól kérhető a kamarában (Tel.: 62/486-987/132, szabó. bela@csmkik.tiszanet.hu). A rendezvényen való részvétel kamarai tagoknak ingyenes. Kézműipari tagozat Március 31-től a Csongrád Megyei Kézműves Kamara - kézműipari tagozatként - beolvadt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába. A vállalkozói igazolványok kiadásával, kamarai tagsággal kapcsolatos ügyintézés a kereskedelmi és iparkamara szegedi (Szeged, Tisza L. krt. 2-4., földszint, tel.: 62/426-343, fax: 62/426-149), illetve városi irodáiban lehetséges. A kamarai szolgáltatások, rendezvények teljes köre a kézműves vállalkozások számára is ingyenesen elérhető. Számviteli Klub A szegedi helyi adóról lesz konzultáció a kamarai számviteli klub keretében április 12-én 15 órától a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében. Az előadó Ludányi Józsefné adócsoportvezető (Szeged Városi Adóiroda) lesz. FELVESSZÜK A RITM USÁT £ CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-91 I tlYénvea: 2000 ioH. MM BETÉTI KÁKÁTOK LMkS h»MBAtentM«v taim lltét 6.000 (6.00) 2-3 6« 8.000 (511) 1-2 66 9.000 (9.13) 360 5750 (867) 660 8250 (8.36) 1260 8.000 (8.111 C)8 BantiazO mla 2000 (2.05) 1-260 9,500 (9.63) 9.625 (9.761 9.750 (966) 3 N) 9250 (9,38) 9,375 (9.51) 9.500 (9.63) 660 9.000 (9.13) 9.125 (925) 9250 (9.38) 12 hó 8.500 (8.62) 8.625 (8.74) 8.750 (8.87) MIN MMn • km • mnlmtat CR Omc 3 08/3,08 5.1915,17 7.87/7.62 C» Ctasaic tMgOnszamla C» XL Átutalási Magánszámla O-lOOEFWg 100ER-1MR IMF! leM 0-S0EFMg 50EB-1MF1 IMFIIeMI 3.000 5.000 7.500 (mm. 50 E FI) 3,000 7.500 10.000 3.08 767 10.62 KMCSEM baM( kamata magánszemélyek reszete (mm. 50 E Ft) 12 hcnap 9.500 9250 9.600 KMCSEM 2000 kOMnr (mm. 10 E Ft) 9.750 9.500 9250 6 600 160 360 660 1260 -Az EMI km MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HfTFI EK tinUmWttBimi N Foty0sz0m(a6rta( Beletórző tatai Lombardhitel Ingattafitedezet molett nyugott -laKáscOtutstN kamata - egyet: cskjtsmi kamata CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamalpenúdus 5 eves kamatperiódus CIB Személyi kölcsön 9.63 9.38 8.72 9,75 9.50 925 20.00 16.50 18.00 17.50 19.50 12.8% 11.2% 25,00 THM: 30.93-36.61%. 3%-os kezelési kéltség melled HUF pnme taté 13,85 CIB^0640242242 A BANCA COMMf ACIAÍ.E ITAUANA CSOPORT TAGJA Az AGIP RF 2001 adalékolt, környezetkímélő gázolaj rendszeres használata növeli a motor élettartamát és fogyasztást 06-62-467-327