Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

SZERDA, 2000. APR. 5. A TORONY ALATT 7 A dánok szívesen jönnek Szegedre Valljuk be őszintén, hogy Skandinávia még mindig egy kicsit „egzotikus" számunkra. Az elmúlt évtizedben ugyan némi előrehaladás történt az északi államokkal való kapcsolatok felvételében, az együttműködésben, de még mindig nem tudunk egymásról annyit, amenynyit tudhatnánk. Meg amennyire szükség lenne. Érvényes mindez Dániára is. S hogy ez így igaz, azt a magyarországi Dán Kulturális Intézet igazgatójával, Thomas Berntsen úrral való beszélgetésünk is alátámasztja. Középkorú szakállas úriember ül velem szemben a Somogyi-könyvtár egyik szobájában. Az északiakra jellemző higgadtsággal várja kérdéseimet, s előre is bocsátja: nagyon örül, hogy lapunk érdeklődik az ő hazája iránt. Ez az érdeklődés, mondja, nyilván annak is köszönhető, hogy a Dán Kulturális Intézet egyre szerteágazóbb tevékenységet fejt ki Magyarországon, ennek a híre pedig Szegedre is eljut. - Berntsen úr, miben jut kifejezésre ez a tevékenység? - Úgy érzem, eddigi munkánk során, elsősorban a kölcsönös kiállítások megszervezésében jeleskedtünk. Dán és képző- és fotóművészek mutatják be alkotásaikat a mintegy 90 négyzetméteres kiállítótermünkben, de feladatunkat képezi az is, hogy magyar művészek műveinek kiállítását szervezzük meg Dániában. Emellett különféle konferenciák szervezésében működünk közre, mégpedig olymódon, hogy elsősorban a magyar igények alapján választjuk ki a témaköröket, s megfelelő dán szakértőket keresünk, akik magyar kollégáiknak át tudják adni ismereteiket. Tavaly például 13 szeminárium és konferencia megszervezésében vettünk részt, ezek közül 5 Magyarországon, 8 pedig Dániában volt. - Emellett nyilván más tevékenységet is folytat a Dán Intézet? - Természetesen, hiszen 1992. október l-e óta, akkor nyílt meg az Intézetünk, számos cserekapcsolat, tanulmányút, látogatás szervezésében is közreműködtünk. Csakúgy, mint gazdasági kapcsolatok létrehozásában, a zene és színház világában való kapcsolatok létesítésében, a dán nyelvoktatás megszervezésében. - Az elmúlt időszakban több testvérvmegyei és -városi kapcsolatot is létrehoztak. - Összesen húsz ilyen partnerkapcsolat valósult meg az Intézet működése óta. így például Győr-Moson-Sopron megyének Aarhus megye, Nógrád megyének Westsjealland megye, míg Bács-Kiskunnak, ahol a mi Intézetünk székhelye van, a dániai Viborg megye a partnere. Csongrád megye és Tollström megye közötti kapcsolat korábbi eredetű, abban nem működtünk közre. - Miért Kecskeméten van a Dán Kulturális Intézet? Miért nem Szegeden? - Az újságírók általában ezzel kezdik, örülök, hogy ön csak most kérdi ezt tőlem mosolyodik el Berntsen úr. A válaszom, mint minden esetben: mi nem vagyunk hívei semmilyen központosításnak, márpedig Magyarországon a főváros szinte minden kulturális intézmény székhelye. Ez nem jó. A decentralizációt kellene szorgalmazni, hiszen az országnak egyenletesen kell fejlődnie. így nem lehet a vidéket diszkriminálni azzal, hogy elvonjuk tőle a kulturális intézményeket. Egyébként Kecskeméttel kapcsolatosan a „hivatalos" magyarázat: teljesen véletlenül esett erre a városra a választásunk. - Ön Szegeden, a könyvtárosok továbbképzésén a dán demokráciáról tartott előadást. Mit kell tudnunk az önök demokráciájáról? - Fontos, hogy a demokrácia fogalma alatt ne csak a parlamenti és a helyhatósági választásokat értsük, hanem az élet más területein szükséges demokratikus magatartást is. Az úgynevezett „legalacsonyabb szinten", az óvodákban, az iskolákban, a közintézményekben is szükség van a demokratikus viszonyokra! Tudom, hogy Magyarországon még - elsősorban a finanszírozási gyakorlat miatt - nem lehet mindenütt úgynevezett helyi demokráciát megvalósítani. De törekedni kell arra, hogy az emberek ahol élnek, ott felelősséggel kell viseltetniük a szűkebb környezetükért. Ha ezt tudatosan teszik, akkor ezzel nagyban hozzájárulnak a demokrácia megvalósításához. - Először jár Szegeden? - Dehogy! Sokszor voltam már az önök szép városában. Gyönyörű környezetben épült Szeged, rengeteg a műemlék, csodálatos terek, parkok, köztéri szobrok találhatók benne. Ide mindig vissza vágyik az ember. A dán ember is... K. F. Thomas Berntsen szerint a demokrácia nem a parlamentben kezdődik... (Fotó: Schmidt Andrea) Ellopták a fűtőtesteket a Gyöngyvirág utcából Mit ér egy lépcsőházi radiátor? Angyal Sándor, a Gyöngyvirág utca 2. A számú ház közös képviselője a radiátorok hűlt helyét mutatja.. Mint arról már hírt adtunk, a Gyöngyvirág utca 2/A. szám alatti ház lépcsőházából ismeretlen tettesek eltulajdonították a radiátorokat. A lakók rendőrségi feljelentést tettek, de ettől még nem lesz melegebb. Mi a teendő ilyen esetben? Vajon mit kezdhetnek a tolvajok a fűtőtestekkel? Angyal Sándor, a Gyöngyvirág utca 2/A számú ház közös képviselője március elején tett feljelentést az ellopott radiátorok ügyében, ismeretlen tettesek ellen. Sá(Fotó: Karnok Csaba) hin Tóth Dezső, a Szeged Városi Rendőrkapitányság sajtóreferense ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ez ügyben folyó vizsgálatról a nyomozás érdekei miatt egyelőre még nem adhat ki semmilyen információt. A Gyöngyvirág utcai közös képviselő szerint a tolvajok „szakemberek" lehettek, hiszen éjjel, feltűnés nélkül szerelték le a fűtőtesteket. Egy éjszaka alatt a házsor összes lépcsőházából elvitték a radiátorokat. Sajnos, az itt lévő közös értékeket nehéz megvédeni, és bár a kapuhoz csak a lakóknak van kulcsa, a tolvajok a zárat tönkretéve is be tudnak jutni az épületekbe. A közös képviselő szerint a jó karban lévő radiátorokat vagy elviszik a tolvajok a MEH-nek, vagy építkezéseken adják el, „kedvezményesen". Angyal Sándor tisztában van azzal, hogy a Hőszolgáltatónak nincs dolga a lépcsőházban lévő radiátorokkal, azon kívül, hogy a meleget „szolgáltatja" beléjük. A ház közös költségében szerepel egy úgynevezett fenntartási díj, és ha a lakógyűlés megszavazza, e dfj terhére pótolják majd a fűtőtesteket. Azon-ban arra nincs garancia, hogy nem lopják el azokat újra. Mégis, mennyibe kerül a lakóközösségnek a radiátorvásárlás? Berta lstvánné cégénél, a Bertatherm Épületgépészeti Rt.-nél széles a választék. A kisebb fűtőtestek 4-9 ezer forintba, a nagyobbak 40-60 ezer forintba kerülnek. Egy lépcsőházba való radiátor kiskereskedelmi ára 15-20 ezer forint körül mozog. Ezzel szemben azok a használt fűtőtestek, melyeket a blokkházakban találhatunk, a kereskedő szerint még ötezer forintot sem érnek. Az ütött-kopott lépcsőházi radiátorok kereskedelmi forgalomba bajosan hozhatók. Bertáné szerint sokkal valószínűbb, hogy alumlniumhulladékként értékesítve MÉH-telepekre kerül az ellopott radiátor. Stefkovics Pál, a Délmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. kereskedelmi igazgatója egy félreértés eloszlatásával kezdi a beszélgetést. A laikusok ugyanis mindent MÉH-telepnek hívnak, ahol a hulladékért pénzt adnak. Pedig a Délmagyarországi MÉH Rt.nek a Dorozsmai út 50-es szám alatt van a telephelye, a többi „MÉH-telepet" magáncég működteti. A Délmagyarországi MÉH Rt. - tekintettel a rendszerváltozás után elharapódzott színesfém-lopásokra együttműködik a Csongrád Megyei Rendőrkapitánysággal. Ennek értelmében minden gyanús áruról értesítik a rendőrséget. A MÉH Rt.-nek ugyan nincs jogosítványa arra, hogy az eladó személyazonosságát ellenőrizze, de a kereskedelmi igazgató szerint erre nincs is szükség, hiszen a céget nem tiszta eredetű áruval épeszű ember fel sem keresi. Egyébként az alumíniumhulladék piaci ára pillanatnyilag kilogrammonként 200 forint. Az ellopott radiátorok a közös képviselő szerint tehát vagy építkezésekre, vagy a MÉH-hez kerültek. A kereskedő és a MÉH megcáfolta ezt. Egyes sejtések szerint a radiátorok útja magánöntödékbe vezet, ahol újrahasznosítják az alumíniumot. De ez nem több, mint gyanú... Sarnyai Tibor Gázvezetékrekonstrukció DM-információ A Dégáz Rt. beruházásában gázvezeték-rekonstrukció kezdődött a napokban a Fürj utcában és az Olajos utcában. A beruházó kérelmére a városgondnokság burkolatbontási engedélyt adott ki. A Füij utcában a munkálatokat három ütemben végzik, várhatólag június 30-ig. Egy-egy építési ütem idején az utcát (a városközpont felé) egyirányúsítják. Szeged-csanádi egyházmegye Kiss Imre az új helynök DM-információ Gyulay Endre megyéspüspök Lénárd György nyugalomba vonulása után az egyházmegye élére új helynököt nevezett ki dr. Kiss Imre személyében. Az új helynök 1955-ben született Szegeden több gyermekes katolikus családban. Teológiát Budapesten, majd Rómában tanult 1976-87 között, 1979-ben szentelték pappá, teológiai doktorátust liturgiából szerzett 1991-ben. Segédlelkészként 1980-85-között Újszegeden tevékenykedett, majd a szemináriumban a Spirituális és liturgia tanára lett. Teológiai tanársága mellett 1992-93-között Kisteleken, 1993-tól pedig Szeged Tarján-városban lett plébános. 1993-tól szentszéki bíró. A Focolare lelkiségi mozgalom tagja, egyházközségét példamutatóan megszervezte. Az egyházmegyei helynök feladata a püspök távollétében az egyházmegye kormányzása, illetve a megyéspüspök utasítása szerint ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel a főpásztor megbízza. Imre atya igen tevékeny volt az egyházmegyei zsinaton, számos helyen tartott lelkigyakorlatot és az egyházmegye megbecsülését élvezi. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Munkatársunktól Szeged megyei jogú város önkormányzata példaértékű kezdeményezést indított az 19992000-es tanévben az 5 éves korú gyermekek úgynevezett kudarcmentes iskolakezdése érdekében. Tudniillik az iskolai nevelő-oktató munka arra épül, hogy a gyermek iskolába lépve birtokában legyen mindazon képességnek és készségnek, amelyek öt az írás-olvasás befogadására, valamint az előző életkori szakasztól eltérő tanulási folyamatok útján új ismeretek elsajátítására alkalmassá teszik. Magyarországon egyre több gyermek küzd olvasási, írási és/vagy számolási nehézséggel. A vizsgálatok, mérések azt mutatják, hogy a kisiskolások 5-30 százaléka problémás valamely terüleSzürés az óvodában „Kudarcmentes iskolakezdés" ten. Az olvasáshoz, íráshoz és számoláshoz szükséges képességeket, készségeket ez óvodás korban kell kialakítani, figyelembe véve a biológiai érés folyamatát is. Ha a részképességek kialakítása ekkor nem történik meg, elindulhat a kudarcokkal teli iskolás évek sorozata, amely írás-olvasás nehézségein túl nehezíti a gyermek tanuláshoz való viszonyát, a pozitfv énkép kialakulását. Mindez megelőzhető, ha 5 éves korban olyan szűrőeljáráson vesznek részt a gyermekek, amely megmutatja, hogy milyen szinten van a fejlődésük. Az eredmények alapján az óvodapedagógus, ha szükséges, a gyógypedagógus, pszichológus és logopédus megtervezheti az egyéni fejlesztést. Az egyéni fejlesztés többnyire az óvodai csoportban történik egyéni foglalkozásokkal, tekintettel az egyéni különbségekre. Szeged megyei jogú város vezetői fontosnak tartják, hogy városunk oktatási rendszerének első láncszemében, az óvodában értő, minden egyes gyermeket szem előtt tartó pedagógiai munka folyjon. A városban 1305 szülő igényelte gyermeke számára a szűrést, ami azt mutatja, hogy a szülők is kíváncsiak gyermekeik fejlettségi állapotára. Az Oktatási Minisztérium az önkormányzat támogatásával, valamint az óvodapedagógusok lelkiismeretes munkájának köszönhetően március hónapban gyakorlatilag elvégezte ezt a szűrést. A munka fontosságát jelzi, hogy a kisgyermekek 25,36 százaléka igényel további vizsgálatot. Náluk a fejlesztés irányát szakember jelöli meg. A gyermekek teljes vizsgálata, 2000. április elejére fejeződik be, a szülők a szűrés eredményeiről, értékelésről az óvodában kapnak tájékoztatást a szülői értekezleteken. Fejlesztő játékkal, tevékenykedéssel, érzékszervi fejlesztéssel, vagy ahol szükséges gyógypedagógus, pszichológus, logopédus munkájának igénybevételével elérhető, hogy felkészült egyénileg fejlett gyermekek kerüljenek az 1. évfolyamra és sikeresen kezdjék iskolai tanulmányaikat. Szeged városban az illertékesek megtették az első lépést, hogy a gyermekek kudarc nélkül kezdjék el az iskolai éveket. Kazinczy^ érmesek Munkatársunktól A pedagógusjelöltek Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyét lezáró országos döntő végén mind az ötvenhárom induló emléklapot és könyvjutalmat vehetett át a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán. Az alábbiakban sorrendben az első tizenöt helyezett neve olvasható, akik a fentieken kívül Kazinczy-érmet kaptak. A versenyzők közül többen különdíjban is részesültek. Kiskovács Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar), Csötönyi László (Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar), Dombi Katalin (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar), Hailermariam Zsaklin (ELTE BTK), Házi Viktória (Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar), Bede Márta (Debreceni Tudományegyetem BTK), Rácz Renáta (SZTE BTK), Belényi Barbara (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK), Sebe Gabriella (Eszterházy Károly Főiskola), Karancsi Beáta (Nyíregyházi Főiskola), Lénárt Zsuzsanna (Nyíregyházi Főiskola), Magos Judit (Miskolci Egyetem BTK), Borbély András (Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar), Barna Jenő (Szent István Egyetem Jászberényi Tanítóképző Kar), Nagy Andrea (Eötvös József Főiskola).