Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22 / 95. szám

SZOMBAT, 2000. ÁPR. 22. SZEGED 5 Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Hollósi Zsolt újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hfvható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. El­veszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Szemétügy. Pénteki „Ketyeg a szemétbomba" cfmű cikkünkre reagálva a Szentmihályon lakó Vitális Gyula úgy véli, azért fize­tik az állampolgárok a ren­geteg adót, hogy az illeté­kes hatóságok végezzék a dolgukat, és teremtsenek rendet a szemétfronton. Nem lehet elvárni az adófi­zetőktől, hogy maguk szer­vezzék meg a szemetelők elleni fellépést. Ehhez a ha­tóságoknak vannak meg az eszközeik, lépjenek fel a törvény teljes szigorával, és drasztikusan büntessék meg, akit szükséges. Állatvédők. Az Orpheus Országos Állatvédő és Ter­mészetbarát Közhasznú Egyesület tagjait felhábo­rítja, hogy a SZVSE-pályán letáborozott cirkuszi csapat promóciós autóján leláncolt vadállatokkal reklámozzák a cirkuszt. Az állatvédők úgy vélik, az állatok szá­mára nemcsak az autó nagy hangszórójának hangja okoz stresszt, hanem a lán­cok és a hőségben történő egész napos furikázás is. Diszkó. Egy olvasónk a Bolyai János utcából a kör­nyék lakói nevében a Kál­vária sugárúti diszkóra pa­naszkodik, mert szerdán, pénteken és szombaton éj­szaka nem tudnak pihenni a zaj és az óriási autóforga­lom, jövés-menés miatt. A rendőrök nem törődnek a panaszukkal, azt javasol­ják, forduljanak a város ve­zetéséhez. Egy aggódó édesanya pedig azt nem ér­ti, hogyan engedhetnek be a szórakozóhelyre kétszer annyi fiatalt, mint amennyi normálisan elférne. A fia múlt szombaton este rosszul lett a levegőtlen helyiségben. Játszóterek. Több tele­fonáló olvasónk is úgy vé­li, szép, hogy a polgármes­ter úr tízmillióért elkészí­tett játszóteret avatott az újszegedi elitnegyedben, a Hargitai utcában, de jó len­ne, ha a lepusztult lakótele­pi és belvárosi játszóterek is mielőbb sorra kerülné­nek. Szemétszállítás. Az Űrhajós utcai szemetes konténerekkel kapcsolatos panaszra válaszolva a Kör­nyezetgazdálkodási Kht. il­letékese elmondta, azért nem szállították gyakrab­ban az üzletközpont szeme­tét, mert a tulajdonos nem rendelte meg. Most kisebb szemétgyűjtőket helyeztek ki, amiket majd gyakrab­ban ürítenek, (gy meg­szűnhet a korábbi problé­ma. Abortusz. S. I.-t felhá­borította, amikor azt olvas­ta, hogy a római katolikus egyház is rész vesz az abortuszról szóló egyezte­tésben. Olvasónk úgy véli, az egyháznak nem szabad­na beleszólnia ebbe, amíg nem nősülhetnek a papok, és nincs személyes tapasz­talatuk arról, mit jelent ma egy gyermek felnevelése. ^^t^íTmmTr^^dMM Svájci zenekar DM-információ Április 26-án, szerdán este Fél 8-kor egyedülálló ese­ményben lesz részük a zene­kedvelőknek: Szegedre láto­gat a svájci Capriccio Basel levű barrokk zenekar és a Honvéd téri református temp­lomban ad hangversenyt. A műsoron szerepel Schmelzer: Fechtschule (vívóiskola), Al­Dicastro: Concerto a 4 op.7, Wassenaer: Concerto Armoni­:o IV.. J.S. Bach: d-moll kettősverseny két hegedűre és zenekarra, BWV.1043 (Szóló­hegedű Borhi Éva, Barczi Pé­ter), J.C. F. Bach:d-moIl Sin­fonia című alkotása. Köz­reműködik: Dominik Kiefer (koncertmester), Bori Éva, Barczi Péter, Christoph Ru­dolf (barokkhegedű), Chiharu Abe (barokkbrácsa), Félix Knecht (barokkcselló), Matt­hias B. Frey (barokkbőgő), Izumi Ise (csembaló). A be­lépés díjtalan, a látogatók esetleges adományait köszö­nettel veszik. tőzsdei jelentés A pénteki napon rendkívül alacsony forgalom mellett a BUX záróértéke 9177 pont lett. ami 104 pontos emelkedést jelent a csütörtöki záróértékéhez képest Az alacsony forgalom annak volt köszönhető, hogy nem volt. ami irányt mutasson az árfolya­moknak. Ugyanis a világ tőzsdéi-japán Nikkei kivételével-a mai napon zárta voltak. A csekély érdeklődés középpontjában a Matáv és a Richter papírjai álltak. A nap győztese azonban a Démász volt. A péntek sem mólt el felliiggesztés nélkül. A Gardéniát 42 0 o-os emelkedése miatt, a Fűzfői Papir részvényeit titkárságvezetői határozattal függesztették fel Ez utóbbit április 26-ig. Az S&P 500 -as tőzsdetársaságok több mint fele hozta ki első negyedéves jelentését. Az év'év eredménynövekedés 28°í)-os volt átlagosan Az amerikai gazdaság túlfűtöttségének félelme miatt akár 50 bázispontos kamatemelés is elképzelhető májusban. Rósrvérty neve SMtóór Z<Xöör Aníxx változás változás t%) BORSODCHFM 10 40(1 10 395 95 0,92 ÉGIS 12 400 12 110 -170 -1,38 ANTENNA 11 700 II 650 150 130 MATÁV 1 923 1 957 20 1,03 MEZŐGÉP 1 880 1 940 20 1,04 MOL 5 150 5 160 10 0,19 OTP 13 135 13 350 345 2,65 PICK 10 900 10 870 160 1,49 RICHTER 17 000 17 350 270 1,58 TVK 4 705 4 725 25 0,53 HXMIMEST [ TŐZSDEÜGYNÖKSÉG RT. Tel.: (62) 450IIIHI Szegeti Takaréktár u.l. Szegedi kepviselete a Tisza-Invest Kft Húsvét előtti étekmustra, nem éppen vegetáriánusoknak Nyúlvadászat a Marson Nagy az ünnepi ké­szülődés Szeged városá­ban. A lá­nyos anyu­kák éppen most gondolkodnak azon, hány forintot is illik adni 2000 tavaszán a locsolko­dóknak. A boltosok meg alighanem azért szidják a naptárat, mert nem jut minden hétre legalább két húsvét, hiszen ilyen­kor még az is vásárolni indul, aki hétköznapokon ezerszer meggondolja, mire költsön a forintjai­ból. Ez utóbbi mondatunk igazolására pedig kínál­juk Mars téri riportunkat, amiből kiderül: „Szeged gyomrában" azért biztos nem kapott senki síró­görcsöt, mert túl hit­ványnak találja a vá­lasztékot. Tegnap délelőtt szeged Mars terén zajlott a nagy tapsifülesszemle. Nagyma­mák, anyukák, s persze ke­rekszemű unokák simogat­ták a kosarakban pihegő kis nyulacskákat, örültek a szik­rázó napsütésnek és fagga­tóztak a nyúlárusoknál: még­is, mennyiért kfnálják a nagyfülűeket, (gy, húsvét előtt? A válasz pedig így hangzott: ötszáz forint ké­rem, nem drága, nem egy sa­rokház ára... Keresztanya ajándéka Minden bizonnyal így vé­lekedhettek a Mars téren sé­tálgatok is, mert fogytak a nyuszik, mint ahogy a nagy húsvéti készülődésben alig­ha tudtak olyan árút kínálni a kereskedők, amire nem ta­láltak vevők. így például nagy volt a tülekedés ott is, ahol nem húsból, hanem csokiból gyártott nyulak so­rakoztak a polcokon. A vé­konyabb pénztárcájúak 20 forintos lapos nyulak közül válogathattak, a locsolkodók premizálására kiválóan al­m ^mf I i rnrrvi Ötszáz forintért kínálták a Marson a tapsifüleseket. (Fotó: Nagy László) kalmas nyúlért 60-90 forin­tot kértek el. De ha valaki mondjuk akkora csokinyúlra vágyott, amekkorával már akár a leütés reményében fejbe is lehet kólintani a ha­ragos szomszédot, 880-ért vihette is. Kifejezetten igé­nyeseknek (ugye, így kell szólítani a gazdagabba­kat?...) pedig érkezett teg­nap a Marsra olyan, ötkilós, tejcsokoládéból formázott tojás is, amire ráfért: 4800 Ft. S mielőtt bárki is azt kér­dezné - tényleg van, aki ennyit áldoz egy csokitojás­ra? - elárulom: a kereskedő asszony ezt tudakoló fagga­tózásunkra vidáman bólin­tott: - Ne aggódjanak, lesz en­nek is gazdája. Különösen a keresztszülők szeretik ilyen óriáscsokival megajándékoz­ni keresztgyereküket. Akkor pedig semmi gond - sodród­tunk tovább fotóriporter kol­légámmal a tömegben. De a vásárcsarnoki „életképünk" előtt megkérem a vegetáriá­nusokat: most pedig csukják be szemüket, mert nem ép­pen nekik szól bekezdés kö­vetkezik, bizonyos húsféle­ségekről. Kinek a bárány, kinek a sonka... S ha már nyúlügyekkel nyitottuk a kis riportot, szól­junk arról is, hogy 2000 hús­vétjára készülve a húshe­gyek kínálatából természete­sen nem hiányoztak a legyil­kolt tapsifülesek sem. Sze­ged Marsán tegnap a nyúl elejét 299 forintért már rak­hatták is a szatyrokba a há­zasszonyok, míg a nyúl combjáért 1100 forintnál is többet kellett kifizetni. De ha forgolódott a vásárlók kö­zött olyan, aki a nyúlpapri­kás után, vagy helyett a leg­finomabb bárányfalatokkal akaija majd megkínálni a lo­csolkodókat, 1700 forint per kilogrammos áron azt is ve­hetett. Drága, nem drága? Ennyi és kész. - A hús ára nem lett ol­csóbb, mint tavaly volt, de az ünnepnek a magyar em­ber mindig is szerette meg­adni a módját. így aztán szé­pen fogy az idén minden ter­mék - látott el igencsak friss információval Mondovics Mihály, aki már négy évtize­de szemlélgeti hentesmester­ként a vásárlói szokásokot. Tőle tudtuk meg az is a vá­sárcsarnokban, hogy termé­szetesen a sonka a sláger­cikk húsvét előtt a Marson, és ötezer forintért már ad­nak akkora darabot e fi­nomra pácolt csemegéből, hogy bele se lehet tuszkol­ni a nagy fazékba. Néhány méterrel arrébb pedig már azt jegyezhettem föl, hogy az idén nagyobb a forgalom, mint tavaly volt. Hadtáposok a tojásfronton Hosszú sorok kígyóztak kenyeresnél, kalácsosnál, a halsütők pultjánál, a zöldsé­ges kofák kis utcájában pe­dig világbajnokságokon is értékelhető tornamutatvány eredményeként lehetett át­jutni egyik bódétól a mási­kig. A tojásokat kínáló standoknál például csak az az eladó számíthatott a vevők szimpátiájára, aki motolla sebességével pa­kolta e törékeny portékát a nejlonszatyrokba. Ugyanis tegnap még a legkisebb háztartás „hadtáposai" is nagytételben vételezték a sonkalébe kívánkozó toja­tokat. - Nem drága, miért ne vinnék, hiszen csak 13-14 forint darabja - mutatott a krétával rajzolt árakra az egyik eladó. - Még hogy nem drága? - indult harcias vitába egy hölgy. - Vettem én még tojás 80 fillérért is. - Ne panaszkodjék, ma­mikám. Inkább örüljön, hogy ilyen régóta él - ne­vetett egy piacra zavart, családapa beosztású fér­fiú, és nevetése átugrott a tojásokon, át a gyümöl­csökön, s meg sem állt a pirosképű paradicsomig. Az úr pedig - látva, mi­lyen szájtátva bámulom méretes pocakját - így kö­szönt el: - Ha arra gondol, hogy rám férne egy kis fogyó­kúra, megnyugtatom: én sem húsvéthétfőn fogom elkezdeni... Bátyi Zoltán Kettős jubileumra készülnek Szervezkednek Munkatársunktól Jelentős évfordulók megünneplésére készül­nek a jelenlegi, illetve már nyugdíjban lévő szegedi kereskedelmi dolgozók. Szakszerve­zetük ugyanis az idén immár százéves múltra tekint vissza, emellett ötven esztendeje alakult meg a Szegedi Eliker Vállalat, amely azóta ugyan megszűnt, de egykori dolgozóinak zöme fontosnak tartja, hogy részt vegyen majd a kettős jubileumi ren­dezvényen. Száz esztendő nagy idő, gondolhatná bárki, leg­alábbis ahhoz, hogy valami megváltozzon. Mégis, úgy tűnik, a kereskedelmi dol­gozók gondjai ennyi év alatt sem csökkentek számot­tevően, hiszen máig aktuáli­sak azok a kérések, amelye­kért annak idején síkra szálltak. Éppen a közelmúlt­ban vetődött fel például az az igény, hogy az anyagilag egyébként sem igazán meg­becsült kereskedőket is megilletné a vasár- és ün­nepnapi pihenés joga. Talán ez a körülmény is közrejátszik abban, hogy e szakma képviselői közül so­kan - aktív dolgozók és nyugdíjasok egyaránt ­fontosnak tartják, hogy megemlékezzenek szakszer­vezetük századik, valamint a Szegedi Éliker Vállalat ­amely ugyan időközben megszűnt - megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójá­ról. Berek Tiborné, a Keres­kedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Csong­rád megyei titkára azt is el­mondta, hogy a május má­sodik felében megtartandó rendezvényüket hagyo­mányteremtő céllal is szer­vezik. A jövőben ugyanis a kereskedők napjává szeret­nék tenni május 15-ét. A hazánkban legtöbb, kö­zel negyvenezer tagot szám­láló szakmai szakszervezet­nek egyébként ma a megyé­ben mintegy kétezer, Szege­den pedig 700-800 tagja van. A május 20-i program ­amelyre reményeik szerint sokan eljönnek majd - a szegedi tagság összefogásá­val valósulna meg. Dr. Kuti Árpád, aki 25 éven át vezet­te a Szegedi Élikert, ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Megyei Népbolt Vállalat megszűnését kö­vetően, a szakmában bekö­vetkezett jelentős minőségi változásnak is köszönhető, hogy még a multinacionális cégek által fenntartott áru­házak alkalmazottai között is sok, egykori élikeres van. Mindezen körülmények kapcsán vetődött fel a kettős jubileum méltó, közös meg­ünneplése, amelybe - töb­bek között - kulturális ren­dezvények és vetélkedők szervezésével a kereskedel­mi iskolákban tanulókat is szeretnék bevonni. Működik a terv A ruhagyárról, az ár­vízről, az egészségügyi privatizációról, a Virág cukrászdáról és egyházi támogatások szétosztá­sáról tartott sajtótájékoz­tatót tegnap dr. Bartha László, Szeged polgár­mestere. Van remény arra, hogy megmenekül a Szegedi Ruha­gyár - jelentette be tegnapi hétösszefoglaló sajtótájékozta­tóján a város polgármestere. Bartha László elmondta, hogy a húsvéti ünnepek utánra már egyeztetett időpontot Varga Mihály pénzügyi államtitkár­ral, s remény mutatkozik arra, hogy a ruhagyár adósságait ki­lencven nappal át tudják üte­mezni. Bartha polgármester tárgyalt a szabadságon lévő Tímár László gazdasági alpol­gármesterrel, aki nem tartotta kizártnak, hogy visszatérí­tendő támogatás formájában város a szegedi nagyvállalat segítségére tud sietni a város. Az árvíz kapcsán a polgármes­ter nem tudott rendkívüli ese­ményről beszámolni. Ugya­nezt erősítette meg Tóth Lász­ló alezredes, védelmi referens, aki elmondta, hogy készen van és működik az árvízvédelmi lokalizációs terv. A veszély­helyzet ideje alatt valamennyi városvezető a helyén van, a várost nem hagyhatják el, s tartják a kapcsolatot a kör­nyező települések polgármes­tereivel. Bartha László beszá­molt arról is, hogy az egész­ségügyi privatizáció kapcsán felállítandó bizottságba már az ÁNTSZ, a szakminisztérium és az OEP is delegált tagot, egyedül az orvoskamara nem jelzett vissza hivatalosan, ho­lott a felkérést már tíz napja elküldték. Elhangzott, hogy a kis Virág bérleti jogát a város nettó 30 millió forintért, a nagy Virág tulajdonjogát pe­dig 45 millióért kívánja érté­kesíteni. A polgármester beje­lentette, hogy az új üzemeltető várhatóan a jövő héten lép a nyilvánosság elé. Benyik György egyházügyi tanácsos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a város kasszájából három éven ke­resztül évente negyvenmillió forintot oszt szét az egyházak között egy, az egyházak által delegált tagokból álló grémi­um. Az első évben huszonegy igényre biztosítottak fedezetet. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom