Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22 / 95. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. ÁPR. 22. kommentár Az elnök közbeszól r íjvan messze van, így nem árt egy kis történelem­mel kezdeni. Ötvenegy évvel ezelőtt Kínában a kom­munisták kerültek hatalomra, így az addigi egyedural­kodó Kuomintang kénytelen volt a szigetre menekülni. Mielőtt elhinnénk, hogy a politika a jó küzdelme a rosszal, nem árt tudatosítani: a Kuomintang Tajvanon a hatalmát ellenzőket meggyilkoltatta, a más nyelvjárást beszélőket a mandarinra kötelezte, míg az iskolákban megtiltotta a sziget történelmének tanítását. Évtizedeken keresztül Kínában és Tajvanon is egypártrendszer volt: emitt a kommunistáké, amott a Kuomintang vezetésé. Emiatt hol Moszkvára figyelve, hol hátat fordítva neki, amott Washington kegyelmében bízva. Tajvanon tíz éve fordult a világ. Most demokráciát játszanak. Washington jóindulatára viszont már nem számíthatnak a szigeten. (Igaz, eddig Macedónián kívül senki sem ismerte el Tajvan függetlenségét.) Tavaly ősszel az Egyesült Államok és Kína kereskedelem libe­ralizációs megállapodást kötött. Peking kicsit még orrol a belgrádi nagykövetségük lebombázása miatt, de a Föld legnépesebb államában is tudják: nem ettől lesz olcsóbb a rizs. Az USA sem engedheti meg magának, hogy a tőke keletre vándorlásában figyelmen kívül hagyja ideológiai ellenfelét, Kínát. Ha így nézzük Tajvan helyzetét, akkor reménytelen­nek is nevezhetjük. A szuverenitását féltő sziget akár holnap megadhatja magát, de húzhatja akár évekig is. Ahogyan a német egység kérdése Bush és Gorbacsov között dőlt el - Erich Honeckert senki sem kérdezte, persze jobb is -, úgy a kínai egység helyreállítás egyedül Peking és Washington belügye. Kína vélhetően nem szánja rá magát olyan otromba lépésre, hogy fegyverrel „szabadítsa fel" Tajvant, ahogyan a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok sem küldi oda a hetedik flottáját, ahogy Truman elnök tette az ötvenes évek elején. A szigetnek nincs más feladata, mint várni. És néha közbekotyogni valamit a pult mögül, mint a minap Tajvan új elnöke tette, aki nem utasította el a Kínával való laza konföderáció gondolatát. Na, ugye. TofA — Húsvét Benidormban A húsvéti ünnepeket Spanyolországban töltő turisták ezrei napfürdőznek Benidorm tengerpartján, a 29 C-fokos melegben. (MTI Telefotó/EPA/J. C. Cardenas) Tajvan a jégfalról Tajpej (MTI) Tajvan újonnan megvá­lasztott elnöke nem utasí­totta el a Kínával való laza konföderáció gondolatát. „Ez lehetne az újraegye­sítés egyik lehetséges for­mája" - mondta Csen Suj­pien pénteken Szun Jün­szuannal, Li Teng-huj má­jus 20-án távozó elnök egyik vezető tanácsadójá­val folytatott televíziós vi­tájában. A laza államszö­vetség javaslatát Szun ve­tette fel. Csen - megmarad­va az általánosságok szint­jén - azt mondta, hogy ez az elképzelés megéri az alapos vizsgálatot, és talán a nyilvánosság körében is van egyfajta konszenzus ehhez az úthoz. „Ebben a kérdésben nagy a játéktere a párbeszédnek" - mondta Csen. Aki nem Haider Párizs (MTI) Silvio Berlusconi, az olasz jobboldal vezére a baloldal csalárd eszközeként utasítja el, hogy őt az osztrák szélsőjobb­oldal Európa szerte kiátkozott vezetőjéhez, Jörg Haiderhez hasonlítsák. A konzervatív pá­rizsi Le Figaro pénteki számá­ban Berlusconi erre az egybe­vetésre kijelentette: annyira hasonlítható ő Haiderhez, „mint Chirac, Aznar, Blairi vagy Clinton", azaz a francia államfő, a spanyol, a brit kor­mányfő vagy az amerikai el­nök. „Ha van valaki, aki nyi­tott a szolidaritásra, a szegé­nyebbek megértésére és jogaik tiszteletben tartására, az Silvio Berlusconi" - mondja magáról a Szabadság Pólus vezetője. Liberális és katolikus nevelte­tésben részesült - érvel -, a szaléziaknál tanult, papok van­nak a családjában. Magyarnak lenni (34.) Nagyhét közben reszt ár­nyékában engedtes­sék meg két kitérő: egyrészt a magyarok egyik legégetőbb gondjáról, másrészt a ke­resztények emberiségen be­lüli arányáról lesz szó. A magyarság egyik ke­resztje, hogy térségünk mind több országa ismeri el a külhoni állampolgárság intézményét, miközben Ma­gyarország csak nemrég tette meg az első lépéseket ezen irányban. Miközben a szomszédaink és egykori „útitársaink" közül Hor­vátország, Bulgária, Len­gyelország, Románia már elismerte ezt a lehetőséget, Magyarországon még arra sem találtunk megoldást, hogyan szavazhatnának a választás időpontjában kül­földön tartózkodó állam­polgáraink. Egy nemrégi­ben elkészült felmérés sze­rint a Felvidéken élő ma­gyarok 65 százaléka kérné a magyar állampolgárságot is, ha erre lehetősége nyíl­na, míg Kárpátalján és a Vajdaságban 80, Erdélyben 90 százalék ez az arány. A külhoni állampolgárság kapcsán felmerült két legfőbb aggályt már sike­rült kiküszöbölni. Ezek a magyarok nem kapnának szavazati jogot a magyaror­szági választásokon, és tö­meges átköltözésüktől sem kellene tartani, hiszen nem telepedhetnének le automa­tikusan Magyarországon, hanem továbbra is a jelen­legi eljárásnak kellene alá­vetniük magukat. Van egy terület, ahol mi, magyarok a többség alkotó eleme vagyunk... Nagyhé­ten szólhatunk erről. Ez a Jézus-hívő keresztények tö­mege. Érdemes lenne meg­vizsgálni, hogy valóban az emberiség mind megújuló technikai-ipari fejlődésé­nek motorja, újabban a vi­lágűrkutatás és a számító­gépes forradalom letétemé­nyese a földlakók ezen ré­sze? S ehhez - tágabb érte­lemben - az alapot a csa­ládhoz és munkához való történelmi viszonyunk, még tágabban a tízparancsolat etikája adta meg? Dávid B. Barrett és Todd M. Johnson amerikai vallás-statisztikusok szerint a világon élő keresztények száma még az idén megha­ladja a kétmilliárdot. Ezzel a földkerekség lakosságá­nak harmada keresztény hitű lesz. Számításaik sze­rint mintegy 20 százalékra (1,2 milliárdra) tehető a muzulmánok száma. Őket követik sorjában a hinduk (811 millió), a „nem vallá­sosak" (768 millió), a buddhisták (360 millió), a természeti vallásokat kö­vetők <228 millió), az ateis­ták (150 millió) és a Mózes­hitűek (14,4 millió). Ezek az adatok azonban vitatottak, mivel többnyire csak a keresztény egyházak vezetnek pontos statisztikát - de azok sem mindenütt. Az iszlám többségű terüle­teken gyakran „muzulmán­nak" tüntetnek fel minden­kit, aki bizonyos kulturális háttérrel rendelkezik. Vo­natkozik ez különösen a közép-ázsiai és az észak-af­rikai térségekre. A legtöbb keresztény (537 millió) Európában él. Az „öreg kontinenst" köve­ti Latin-Amerika (476 mil­lió), Afrika (335 millió), Ázsia (307 millió), Észak­Amerika (212 millió) és Óceánia (21 millió). A ke­resztények több mint fele ­egymilliárdnál több ember — a római katolikus egyház tagja. Az evangélikus (és református) egyházaknak 342 millió, az ortodox egy­házaknak 215 millió és az anglikán egyháznak kere­ken 80 millió tagja van. A többi keresztény hitű ,füg­getlen" egyházak közt osz­lik meg. A két amerikai statiszti­kus szerint a XX. század fo­lyamán fokozódott a ke­reszténység szétforgácsoló­dása. Míg ugyanis 1900­ban mintegy 1880 keresz­tény egyház és közösség lé­tezett, addig számuk mára eléri a 33 ezer 800-at. Ez a növekedés különösen a protestánsok lakta terüle­tekre - és azon belül elsősorban az úgynevezett „evangelizáló" áramlatra vezethető vissza. Ezzel el­lenkező tendencia is észlel­hető: II. János Pál pápa kezdeményezései nem csak a vallások, hanem a keresz­tények közötti párbeszédet is erősítették. Pataki Sándor MÉG MINDIG NEM KÉSŐ! Kamatmentes műtrágyahitelhez juthat állami támogatással! Önnek is hitele van nálunk, ha Ön: • regisztrált termelő, • 300 ha-nál kisebb szántóterületen gazdálkodik, • a 6/2000 FVM-rendelet 3. melléklete szerinti növényeket termel, • előző évi árbevételének többsége mezőgazdasági tevékenységből származik. A kedvezményes hitelben az alábbi műtrágyákból válogathat: Szolnok gyártelepi ár: Megnevezés Összetétel ömlesztve nettó ár Ft/to 12 % ÁFA Ft/to 50 kg-os csomagolásban nettó ár Ft/to 12% ÁFA Ft/to Gran.szuperfoszfát 24 400 2928 26 900 3228 PK 10-24,5 33 900 4068 36 400 4368 PK 18-18 42 700 5124 45 200 5424 PK 15-15 34 200 4104 36 700 4404 PK 13-13 29 200 3504 31 700 3804 Fogjon össze más helyi gazdával és ha május végéig igényelnek áruhiteles műtrágyát, akkor azt vasúton INGYEN LESZÁLLÍTJUK 20-25 tonnás tételben az Önök által megadott vasútállomásra. Sok költség megtakarítható! Gondolják meg! Fizetni ráérnek 11 hónap múlva! A műtrágyázás a mezőgazdaság legjobb befektetése, mert háromszorosan térül meg a terméstöbbletben. Keresse fel falugazdászát és érdeklődjön az áruhitel igénybevételének feltételeiről! Bővebb információt kérhet: Tiszamenti Vegyiművek Rt. 5007 Szolnok, Tószegi út 50. Tel.: 06-56/422-174 06-56/425-377 Telephely: 4320 Nagykálló, Újfehértói út 1. Tel.: 06-42/263-409 Területi képviselőink: Heves lános 06-30/9853-707 Pénzes Antal 06-30/9853-706 Lányi Zoltán 06-30/9853-711 N MOST! „Jé bolond" Róma (MTI) Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő megtartotta konzultációit a parlamenti pártok delegációival, és a megbeszéléseken a balkö­zép koalíció Giuliano Amáto eddigi kincstárügyi minisztert javasolta a létre­hozandó átmeneti kormány miniszterelnökének, a jobbközép ellenzéki szö­vetség viszont előrehozott parlamenti választásokat követel. Giuliano Amato megkaphatja a bizalmat a parlamentben, így képes lesz tekintéllyel elvezetni az országot a parlamenti ciklus végéig, azaz jövő ta­vaszig. Berlusconi ellenzé­ki vezér szerint a balközép jelöltje csak egy „jó bo­lond" lehet, aki nevét adja a valóság elleplezéséhez. Balcerowicz esélye Varsó (MTI) Az amerikai kormány tá­mogatja, hogy Leszek Bal­cerowicz lengyel minisz­terelnök-helyettes legyen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) következő elnöke - mondta Balcerowicz reformügyi főtanácsadója, Stanislaw Gomulka, a Zycie című lapban pénteken megjelent nyilatkozatában. - Erősen úgy tűnik, hogy Washing­tonban Balcerowiczot tart­ják az egyetlen jelöltnek ­mondta Gomulka az újság­nak. Az Egyesült Államok az EBRD legnagyobb egyedi részvényese. Az EBRD elnöki posztja azért ürül meg, mert az eddigi elnököt, a német Horst Kohlért a Nemzetközi Va­lutaalap vezérigazgatójává választották. Megerősítés Kairó (MTI) Hoszni Mubarak egyip­tomi és Emilé Lahud liba­noni államfő megerősítette, hogy Izraelnek teljes mér­tékben ki kell vonulnia Li­banonból. Kairóban tartott négyszemközti találkozó­juk után a két elnök úgy foglalt állást, hogy az izra­eli kivonulásnak egyaránt vonatkoznia kell a száraz­földre, a légtérre és a ten­gerre is. „Tiszteletben kell tartani Libanon légterét, te­rületi vizeit és a teljes szá­razföldi területe fölötti szu­verenitását" - hangoztatta Mubarak és Lahud. Felhív­ták a figyelmet arra is, hogy tiszteletben kell tarta­ni a nemzetközi határokat, legyen az Libanon, vagy Szíria esete. n ,lllemkédex Bukarest (MTI) A választási kampány „illemkódexéről" szóló megállapodást írtak alá a román politikai pártok - je­lentette a pénteki román sajtó. A Pro Democratia Szövetség kezdeményezé­sére csütörtökön létrejött megállapodást egyedül a Nagy-Románia Párt (PRM) nem volt hajlandó aláírni. A többi párt - köztük a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ­megbízottai néhány órával a júniusra kitűzött helyha­tósági választásokat meg­előző kampány beindulása előtt látták el kézjegyükkel a dokumentumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom