Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

A Kisosz Orbán asztalára tette Mi a legnagyobb érvágás? Benne: Elektronikus kereskedés Halászat Heti gazdaság Árpádhalom, Eperjes, Királyhegyes, Kövegy, Öttömös a sor végén Fejlődő és leszakadő települések Terelósziget Magyarcsanádon. A tranzit nem mindig öröm. (Fotó: Karnok Csaba) Feilettséa. kedvezménvezettséa A települések fejlettségének mérőszáma Települések száma Ebből: a kedvezményezett települések A települések fejlettségének mérőszáma Települések száma száma neve • •„„., -2,75 3 3 Eperjes, Tömörkény, Csengele 2,76-2,95 3 3 Kövegy, Nagytőke, Királyhegyes 2,96-3,15 4 4 Ásotthalom, Rúzsa, Öttömös, Arpádhalom 3,16-3,35 7 7 Pusztaszer, Csanádalberti, Pusztamérges, Zákányszék, Balástya, Dóc, Forráskút 3,36-3,55 3,56-3,75 3 5 1 1 Magyarcsanád Ambrózfalva A Kisosz nemrégiben olyan egyedülállá országos felmérést készített vállalkozói körében, amelynek megállapításait a kormányhoz is eljuttatta. Az érdekképviselet többek között arra volt kíváncsi, a közterhek közül melyek sújtják a leginkább a „kicsiket". A közterhek közül a vállalkozók az adókat tartják a legnagyobb érvágásnak - derül ki a Kisosz reprezentatív felméréséből és elemzéséből, s annak Csongrád megyei tapasztalataiból: Az adók mértékét a megkérdezettek 32 százaléka kifogásolta, a foglalkoztatás költségeit 24 százalékuk (ugyanennyi ember az adminisztrációval járó terhekkel is elégedetlen). A vállalkozók egynegyede úgy ítéli meg, hogy a különböző elvonások együttesen rendkívül magasak - tájékoztatta lapunkat dr. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára, az országos szervezet társelnöke. Az Ön által fizetett adminisztrációs költségek közül melyeket tartja feleslegesnek? - szólt a következő kérdés. A válaszok többsége a könyvelési díjakat tartotta nélkülözhetőnek, továbbá kiderült: a vállalkozók 84 százalékának profi könyvelők dolgoznak, s csak 16 százalékuk könyvel saját magának. Hogy egyszerűsített adminisztráció esetében (ami csak árbevételi nyilvántartást jelentene pénztárgép alapján) hajlandó lenne-e a vállalkozó az eddig fizetett adójánál magasabb összegű átalányt átutalni az APEH számára, meglepő válaszok születtek. Igen, 61 százai ék belemenne ebbe a megoldásba De aki nem vállalta volna a többletfizetést, az is arra utalt válaszában, hogy nem ismeri az átalányadózás feltételeit, s álláspontja esetleg változhatna, ha a végleges jogszabály alapján számokban kiA kamara keretein beiül működö Reklámklub következő, április 25-i rendezvényén éppen úgy a közterület lesz a téma, mint ahogy a márciusi eseményen is erről beszéltek legtöbbet az érintettek. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 12es osztályának reklámtagozata a Reklámklub legutóbbi összejövetelét március közepén tartotta, ahol a vendég, dr. Katona András, a Szegedi Nemzetközi Vásár és Piac Kft. igazgatója a közterületmenedzselésről és a városkép kapcsolatáról beszélt. A Reklámklub előzményéhez hozzá tartozik, hogy tulajdonképpen a tavaly decemberi szegedi közterületi rendelet „hívta életre", amely - egyebek között - szabályozta a rendezvénytartást, a vendéglátósok közterületfoglalását és a reklámfelületek elhelyezését. Az természetes, hogy az érintettekben aggályok merültek fel, így volt miről beszélgetni a Reklámklub legutóbbi rendezvényén - mondja \olford László a klub vezetője. Nem véletlen, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság üzemelteti a megyeszékhely fizetőparkoló-rendszerét, s ezzel „cseng össze" hogy a Szegedi Nemzetközi Vásár szervezeti szétválasztása után a napi piacra, a nagybani piacra és a vásárszervezésre elfejezhető tájékoztatást kapna. Piaci helyzetét különben csupán a vállalkozók 13 százaléka érzi stabilnak. Tudja-e, hogy az ellenőrzések során milyen iratokat, adatokat köteles szolgáltatni, s Önnek, valamint az ellenőröknek milyen jogaik vannak? A válaszok bizonytalanságot tükröztek, sokan arra hivatkoztak, hogy a jogszabályok és változásaik nehezen követhetők, a vállalkozás mellett kevés idő jut a megismerésükre. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban különben a válaszok jelentős része korrekt ellenőrzési tapasztalatokról számolt be. Mégis azt hangsúlyozza a felmérés, hogy a számszerűén kevesebb vállalkozót érintő negatív tapasztalatok komoly gondokat okoznak. Leginkább az APEH, az ÁNTSZ, a vámszervek és a fogyasztóvédelem ellenőrzéseit érik kifogások. Többen leírták, a multik és a kisvállalkozók nem egyforma mércével „méretnek meg". Példaként a Metrót hozták föl, ahonnan ők is vásárolnak, és észlelik: több külföldi eredetű áruról hiányzik a magyar nyelvű tájékoztató, mégis, a céget nem büntetik, a kiskereskedőt viszont igen. A vállalkozók 58 százaléka nem vesz föl hitelt, mivel nem látnak esélyt arra, hogy a bankok a kisvállalkozókat tisztességes feltételekkel kölcsönnel látnák el. A multik jelenléte a kisvállalkozók 71 százalékának piaci pozícióját zavarja, főleg az élelmiszer-kereskedőkét. Kiderült, akik nemmel válaszoltak, elsősorban a vendéglátásból élnek. Az engedély nélküli árusítás 61 százalékukat irritálja. A válaszadók számára teljesen érthetetlen az APEH és a fogyasztóvédelem magatartása: nem világos számukra, miért nem ellenőrzik az engedéllyel nem rendelkező vállalkozókat. Fekete Klára különülő területekből az utóbbihoz tartozik majd a közterület-menedzselés. A vásárszervezés ugyanis önmagában nem nyereséges, kell hozzá valami plusz bevételi forrás, így a várostól ez a terület kapja meg a koncessziós jogot. A pluszbevétel mellett nem mellékes a rendteremtés potenciális lehetősége sem, hiszen a gazda szeme jobban odafigyel majd a kalóztáblákra, a közterületet engedély nélkül foglaló változó esztétikai színvonalon kivitelezett - (ön)hirdetésekre. Egyfajta vizuális arculati kézikönyvre is szüksége lenne a városnak, mit, hova, miként lehet felfesteni, kiszögelni, felállítani, kifeszíteni, továbbá hogyan szükséges szabályozni a közterületi rendezvényeket. Április 25-én, kedden délután 16 órakor a kamara 12es osztályának reklámtagozata a CSMKIK rendezvénytermében tartja a Reklámklub harmadik rendezvényét, kapcsolódva a korábbi tematikához. A közterületi reklámkultúra hazai fejlődéséről Sáfár Ferenc, a Magyar Közterületi Szövetség főtitkára beszél. A kamara nem csupán a Reklámklubon keresztül kapcsolódik az ügyhöz, illetve a hasonló témákhoz - mondja Volford László -, a megyei marketingstratégiát például az egyetem gazdaságtudományi karával együtt dolgozza ki. K. A. Apátfalva, Kübekháza és Nagyér korábban elmaródott, s így kedvezményezett településnek számított, ma már nem az, visszacsúszott viszont Balástya és Pusztaszer. Nehéz megítélni, melyik a jó hír, az, hogy a tizenkilenc mutatóból számított fejlettségi szint alatt állami pluszpénzekért folyamodhat a település, vagy az, hogy fejlődőképes. A kisközségeknél a határmentiség jellemzően inkább hátrány, mint előny, nem véletlenül részletezi a tudomány a periféria fogalmát. írásunkban Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH osztályvezetőjének tartalmas elemzésére támaszkodva vázoljuk fel a képet. A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések működését a költségvetés többlet személyi jövedelemadó juttatásával sfegíti. Tavaly három és fél, idén ötmilliárd forintot irányzott elő erre a célra, ami az érintetteknél egy lakosra vetítve 2041, illetve 2670 forintot jelentett. Ezek a települések - a támogatott kistérségek mellett - a területfejlesztési források odaítélése szempontjából is kedvezményezettnek minősülnek. Az elmaradottság mutatói: népsűrűség, idősebb népesség aránya, vándorlási különbség, iskolázottság, mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, szolgáltatásban dolgozók aránya, ipari foglalkoztatottak változása, munkanélküliségi ráta, működő gazdasági szervezetek száma, szántóterület átlagos aranykorona értéke, kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma, egy lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, épített lakások aránya, közüzemi vízellátottság, csatornázottság, vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya, személygépkocsi-ellátottság, telefonellátottság, közlekedési elérési mutató. A fejlettségi szint megállapításához egy-egy komplex mutatót számítottak, elmaradottnak a rangsor alsó harmadához tartozó településeket minősítették. Az országban valamivel több mint ezer, Csongrád megyében tizenhét település került e körbe. A magas munkanélküliséggel sújtott települések csoportjába az országos átlag (8,08) másfélszeresét (12,12) meghaladó rátájú településeket sorolták be. Ennek a kritériumnak országosan több mint ezerkétszáz, megyénkben hét település felelt meg. Az elmaradott és a magas munkanélküliséggel sújtott tizenkilenc megyei település együttes lakónépessége az elmúlt év elején közel harmincezer volt, a népesség hét százaléka. Mindkét kritérium öt község, Árpádhalom, Eperjes, Királyhegyes, Kövegy és Öttömös összesen 3200 polgárát érinti, további nyolc település - Ambrózfalva, Csanádalberti, Csengele, Dóc, Forráskút, Magyarcsanád, Nagytőke és Zákányszék - a korábbi besorolások szerint is a kedvezményezettek között volt. E tartósan hátrányos helyzetű tizenhárom településen a megyei népesség három százaléka él. Változás az elmúlt év végi lehatároláshoz képest, hogy három község - Apátfalva, Kübekháza és Nagyér - kikerült a kedvezményezető körből, bekerült viszont Balástya és Pusztaszer. Ambrózfalva és Magyarcsanád már csak magas munkanélkülisége miatt minősül hátrányos helyzetűnek, mára Eperjesen és Öttömösön is a kritikus érték fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta, míg Dócon éppen ellenkezőleg, az alá süllyedt. A hátrányos helyzet a megyében elsősorban a periférikus elhelyezkedésből adódik, ezt jelzi, hogy a kedvezményezett települések többsége a megyehatárok mellett vagy azok közelében található. Az országoshoz hasonlóan, itt is jellemzően a kisebb települések kerültek a kedvezményezett körbe: a megye tizennégy ezer alatti népességű községéből kilenc, az egy-két ezres településből öt, a két-három ezer lakosúból három, továbbá két nagyközség, a körülbelül négyezres népességű Balástya és Ásotthalom. A települések fejlettségének mérőszáma a megyében az országos 3,91-gyel szemben 4,03. A megyei átlagnál harmincnégy település - köztük egy város, Mindszent - bizonyult fejletlenebbnek és huszonhat fejlettebbnek, az értékek az eperjesi 2,58 és a szegedi 6,89 között szóródnak. A munkanélküliségi arányszám országosnál jobb - 7,32-es megyei átlaga a településeket negyvenegy kedvezőtlenebb és tizenkilenc kedvezőbb helyzetűre osztja. Az arányszámok a kövegyi 24,41 és a balástyai 4,50 értékek közötti sávban helyezkednek el. Csongrád megye hét kistérsége közül csupán egyben, a hódmezővásárhelyiben nincs kedvezményezett település, míg a mórahalmiban a térségközpont kivételével mindegyik az, vagyis az érintett lakónépesség aránya a kistérségben élők kétharmada. A területfejlesztés szempontjából nem kedvezményezett egyetlen kistérségben, a szegediben is van két olyan település, amelyik társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elÉÜ r. • jL. _ . maradottnak minősül: Dóc elsősorban a foglalkoztatási gondok - az iparban dolgozók alacsony, a munkanélküliség magas aránya - és a kedvezőtlen közlekedési viszonyok miatt, míg Forráskút a gyenge tálajadottságok mellett a mezőgazdaságból élők magas részaránya és az alacsony jövedelmi színvonal miatt. A társadalmi, gazdasági vagy infrastrukturális szempontból elmaradott települések országosan egyharmados aránya a magas munkanélküliséggel sújtottakkal kiegészülve negyvenhét százalék fölé emelkedik. Az ország lakónépességének azonban kevesebb mint húsz százaléka élt az elmúlt év elején elején ezeken a településeken. Az országos átlag jelentős területi differenciálódást takar: a kedvezményezett települések több mint háromnegyede három régióba, az észak-alföldibe, az északmagyarországiba és a dél-dunántúliba sűrűsödik, ami a térségi problémák erős koncentrációját jelzi. A Dél-Alföld a három fejlett - Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl - régió után áll a rangsorban, megelőzve a korábban említett fejletlenebb régiókat. A három dél-alföldi megye közül az országos átlag alatti Békésben az elmaradott és a magas munkanélküliségű települések aránya közelíti a hatvan, az ott élő népesség hányada pedig a negyven százalékot. Bács-Kiskunban ugyanezek az arányok 36, illetve 12 százalék. A Dél-Alföld legfejlettebb megyéje, Csongrád az országos rangsorban is az igen előkelő hatodik helyen áll: Kovács András % DM Újság, könyv, brossúra, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! 62/466-847. \ — mrT' ••• • - - • T 52 LA I D A I USrlI ö M klímatechnika FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 DEXION, SALGO ÉS MÁS IRATTÜltl, RAKTÁRI LCOK FÉMBÚTOROK, ÖLTÖZŐSZEKRÉNYEK Ml irodabútor m„ jyv'h crmrjiri SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21. T./FAX: 62/491 -011 Közterület és Reklámklub Vizuális arculat