Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-10 / 84. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 2000. ÁPR. 10. MA AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) de. 9 órától gyermekmegőrzés, 14 órától Társalgó: nyugdíja­sok részére, 15 órától kerámia szakkör gyermekeknek és bőrműves szakkör, 17 órától fotóművészeti kiállítás: „A helyzet foglyai - a foglyok helyzete" címmel. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa Gy. u. 5.) hétfőtől péntekig 13­lól 18 óráig polgári szolgálat­tal kapcsolatos tanácsadást tart. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 órá­ig „Újra dolgozom", munka­ügyi tanácsadás, 14-től 17 órá­ig álláskeresó-klub, 15 és 17 óra között jogi és honvédelmi, 17-től 19 óráig pályaválasztási és grafológiai tanácsadás. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Techni­ka Házában (Kígyó u. 4.). A PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Negyvennyolcas u. 12.) 16 órától „Alkony" nyugdíjasok klubja. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órakor Agykontroll Klub és Etka jóga 17 órától, a Közéleti Kávéház közreműködésével 18 órakor a Költészet Napja 2000 alkalmából: „Még van lelke Árpád nemzetének" cím­mel előadás. Közreműködnek: a Canticum Kamarakórus, Ba­kó Antal operaénekes, Sárközy Zoltán zeneakadémai hallgató, valamint nyugdíjas tanárok és középiskolás diákok. Műsor­vezető: Kocsis István tanár. Az aulában Székely László emlé­kére fotókiállítás nyílt. A MILLENNIUMI KÁVÉ­HÁZBAN (Dugonics tér 12.) 18 órakor: Magyarország a XII. században. Előadó: dr. Makk Ferenc. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órától: tíz éves jubileumát koncerttel ünnepli az Operaba­rátok Egyesülete. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 18 órá­tól „A biofalu létrehozásának elmélete és gyakorlata" cím­mel Piros György tart előadást. AZ ALSÓVÁROSI FE­RENCES KOLOSTORBAN 19 órakor: Szeretet és szolgá­lat a hinduizmusban címmel Tóth Soma László tanársegéd tart előadást. A NEMZETI SZÍNHÁZ­BAN 19.30 órakor a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadá­sa. Vezényel : Gál Tamás. Közreműködik: Verebics Ibo­lya. SZEGEDI AMATŐR AL­KOTÓK KÖRE (Szúnyog u. 192) április 15-én a Költészet Napja alkalmából szavalóver­senyt, a Föld Napja alkalmából rajzkiállltást rendez. Jelentkez­ni a művelődési házban lehet. A FŐNIX-IMBISZBEN (Takaréktár u. 8.) Nagy Károly kamara-tárlata megnyílt. Meg­tekinthető: április 28-ig, na­ponta 8-tól 20 óráig. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR algyői fiókkönyvtárában a művészeti hét keretében kiál­lítás nyílik József Attila szüle­tésének 95. évfordulója alkal­mából. TÁPÉN A KÖNYVTÁR­BAN (Budai Nagy Antal u. 20.) a Tápai Általános Iskola régi tablóképeiből kiállítást nyílt. Megtekinthető: április 14-éig, hétfótől-péntekig 13­tól 18 óráig. HOLNAP A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 9 órától 2-3 éves gyermeke részére mi­ni-ovi, 10 órától kismama-ba­ba klub, 16 órától fogvédelmi tanácsadás gyermekeknek. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 15 órá­tól csipkekészftő, 16 órától fafaragó és gyékényszövő szakkör; holnap 16.30 órá­tól fazekas szakkör gyere­keknek. Tiszasziget Kübekházári/ Zsombó Mórahalmon A legkisebbek is szomszédoltak Apácashow - zsombói tálalásban. (Fotó: Schmidt Andrea) Az elmúlt hét végén is folytatódott a Szomszé­doló. Pénteken délután igazán két szomszéd ta­lálkozott egymással, hi­szen a kübekieknek mindössze 18 kilomé­tert kellett buszozniuk, hogy eljussanak Tisza­szigetre. A zsombóiak pedig szombaton este vendégszerepeltek a mórahalmi művelődési házban. Mindkét helyszínen főleg a gyerekek adták a műsort, de azért az idősebb korosz­tály is kitett magáért. A ha­téves kübekházi Varga Dá­niel a Farkas Barkas mesé­ben őzikét és vadászt alakí­tott. Nagyon tetszett neki, hogy „megbosszulhatta ma­gát", ugyanis még őzike volt a farkas felfalta, de va­dászként lelőtte a gonosz ordast. Dani kedvenc mesé­je a Herkules, mert a főhős erős és minden szörnyet „kinyír". A farkasalak még később is előkerült, mivel a hetedikes Mucsi Dorottya ezt játszotta a Romhányi Jó­zsef és Nógrádi Gábor ver­seiből összeállított vidám jelenetben. A megszokottól eltérő formában adták elő a kübeki iskolások a Hófehér­két. A paródiában kilencé­ves Mihályi Dóra nyuszi volt és segített Hófehérké­nek az erdőben. Bárdos György is „kétszerepes". A hetedikes fiú a mesében ré­szeges vadászt, majd Tu­dort, az okos törpét alakítot­ta. - Két osztálytársunk, Konkoly Mónika és Farkas Anikó tanította be nekünk a táncokat - mondta a nyolca­dikos Czakó Brigitta. Mai slágerekre különféle lépése­ket, forgásokat mutattak be a lányok a színpadon. Sze­keres Ferencné iskolásként, 1935-ben tanult verseket szavalt, valamint az asz­szonykórussal katona- és ti­szatáji dalokat énekelt. Az első és második világhábo­rús nótákat a tagok maguk gyűjtötték, itt-ott hallották, régi daloskönyvekben ol­vasták. - Nincs karnagyunk, Kovács Mihály né hangja ve­zet minket - mondta Szeke­resné. Szombaton este futott be Mórahalomra a zsombóiak két busza. Zsíros Ákos, a Szegedi Tudományegyetem első éves doktorandusz hall­gatója hobbi szinten néptán­col. Három társával, Hor­váth Csabával, Fejérváry Balázssal és Tolmacsov Pé­terrel kalotaszegi legényest adtak elő. Bogártelke és Mé­ra falukból származó táncu­kat egy kocsmajelenettel szí­nesítették. A „korcsmárost" pedig a zsombóiak vezetője, Monori Gyula alakította nagy átéléssel. Ákos a kez­dés előtt egy órával ért Mó­rahalomra, ugyanis kora dél­után még kosármeccset ját­szott Budapesten. - Kollegá­immal évek óta fellépünk a jótékonysági bálon - tudtuk meg Fogasné Matula Zsu­zsától, a zsombói óvoda ve­zetőjétől. Most Mórahalom­ra egy tengerésztáncot hoz­tak. Az óvónők matrózruhá­ban a „Baj van a részeg ten­gerésszel" című nótára tán­coltak. A harmadikos Judik Stefánia csiki székely mesét mondott. A Bolonkata meg a Bolonjankót a kislány szép székely tájszólással adta elő. „A didergő királyban" - a címmel ellentétben - az uralkodót játszó Huszár Já­nosnak nagyon melege volt a hatalmas bundában és pa­lástban. Csányi Mónika apá­caként is ropta a táncot, de egy bukovinai csángó mesét is elmondott utána. Az ötö­dikes Kármán Kolozs a Gu­mimacikkal rockizott, mivel nagyon szereti a gyors, pergő ritmusokat. A mórahalmi Dohány Ilo­na alig tudott választani a különféle műsorszámok kö­zül. Végülis a kalotaszegi le­gényest találta a legjobbnak, mert nagyon ügyesek voltak a fiúk és igen ötletes, hogy régi kocsmai hangulatot va­rázsoltak a színpadra. Balog­né Szalma Ibolyához a ze­nés-táncos számok állnak közel, de a két kis mesemon­dó is nagyon aranyos volt. A két leány ízesen mesélte el a történeteket. Kormos Tamás Tanulni kell a falusi vendéglátást Traktérosok és gatyalengetés A szol­noki Dam­janich Já­nos Múze­u m b a n gasztronó­miai kon­ferenciát rendeztek az elmúlt hét végén. A tanácskozáson egyebek mellett a pusz­ták, az Alföld népének egyik fő eledelét, a gu­lyást, annak történetisé­gét, hagyományait, a hozzá kapcsolódó kultu­rális elemeket dolgozták fel, elevenítették meg. Szó esett a falusi turiz­musról, vendéglátásról, annak jövőjéről is. Magyar tájjellegű gasztro­nómia a millennium jegyé­ben, konferencia a gulyás­főzés ürügyén címmel rendez­tek kulturális programokkal, kóstolóval és szakmai előadá­sokkal egybekötött tanácsko­zást az elmúlt hét végén Szol­nokon. A Damjanich múzeum folyosóján ínycsiklandó illa­tok keveredtek - az egyik asz­talon a töltött káposzta gőzöl­gött, a másikon kalácsok kí­nálták magukat, és persze a gulyásleves sem hiányzott -, a teremben pedig a gasztronó­mia, a vendéglátás, a néprajz szakemberei cseréltek eszmét. Draveczky Balázs, a buda­pesti vendéglátóipari múzeum igazgatója kifejtette: az embe­rek otthonuktól távol is a ha­zai ízeket keresik, a külföldi vendégek pedig kíváncsiak, ezt kell megragadniuk a „traktérosoknak" és a falusi vendéglátóknak is. A ven­déglők kínálata mindig a he­lyi családok konyhájából, a népi ételekből indult ki. A gu­lyás, amelynek a szakács­könyvek ezer variációját írják le, azon magyar alapételek közé tartozik, amelyet a leg­szegényebbek is „megenged­hettek" maguknak, ugyanak­kor a módosabbak asztaláról sem hiányzott. A külföldiek is igen kedvelik, ám nem szabad agyonzsírozni és fűszerezni, mert akkor az csak „gulyás­nak látszó étel", nem pedig gulyás. A turistákat meg tudja fogni a magyar konyha a ha­sán keresztül, a tisztessé­ges vendéglátással. így le­het jövője a falusi turizmus­nak. A konferencián Csongrád megyét Pusztamérges képvi­selte. Sólya Zoltánné, a tele­pülés turisztikai előadója elé­gedetten szólt a látottakról, hallottakról. Olyan szakem­berek fejtették ki véleményü­ket, akik felelősséget éreznek azért, hogy a falusi turizmus tényleg fellendüljön az Alföl­dön is, bármennyire is rájár a rúd mostanában erre a tájra. A ciánszennyezés sem tudja csorbítani azokat az értéke­ket, amelyekkel egy-egy, né­pi hagyományaihoz ragaszko­dó település bír, amelyeket szívesen megmutat. Ha tet­szik, akár „gatyalengetéssel" is mehetünk Európa felé, ha az a hagyományokhoz tarto­zik, vonzza az érdeklődőket. Sári Zsolt, a Damjanich múzeum néprajzkutatója la­punknak elmondta, hogy a konferencia a szeptemberi gulyásfesztivál szakmai előkészítője volt. Történé­szek, néprajzosok, muzeoló­gusok, gasztronómiai és tu­risztikai szakemberek rande­vúztak Szolnokon. A gulyás nemzeti ételből sztereotípiává silányult, sok negatívum ra­kódott rá, amelyet el kell tá­volítani róla. A vendéglátók­nak meg kell tanítani, mi a tradicionálisan magyar étel, ital, vendégfogadás. Szeren­csére már a kisebb települé­sek között is akadnak, ame­lyek feltalálták magukat. A Szolnok melletti Nagy­körűn megtalálták a helyi specialitások, amelyre a turiz­must építhetik, ez a Tisza, il­letve a 150 éves hagyo­mánnyal rendelkező cseresz­nyetermesztés. Ennek kö­szönhetően a régi épületeket nem lebontják, hanem felújít­ják, sokan vásárolnak a falu­ban halálra ítélt házakat, amelyeket belül már komfor­tossá varázsolnak. Az ilyen falvak túlélik a legnehezebb évtizedeket is - vélekedett Sári Zsolt. Aki egyébként nem tudná, az ősi gulyás a következő: a marhahúst kockára vágják, zsír és hagyma hozzáadása nélkül vasbográcsban meg­pörkölik, megsózzák, napon szárítják, tarisznyában tárol­ják, majd paprikával készíte­nek belőle ételt. A hagymás változat csak később lett mó­di. V. Fekete Sándor miről írt a DM? 75 éve A népjóléti miniszter leirata A népjóléti minisztéri­um munkássága fennállása óta leginkább adminisztra­tív teendőkben merült ki, ezen túlmenő olyan mun­kát, mellyel a nép jólétét gondozta volna alig vagy egyáltalán nem fejtett ki. Most azonban egy leirat ér­kezett a népjóléti minisz­tertől a városi közkórház igazgatójához, amelynek tartalmából és abból, hogy a leiratot megküldték vala­mennyi köz- és nyilvános jellegű kórház igazgatójá­nak, arra következtetünk, miszerint a kormány végre rászánja magát egy komoly és mélyreható szociális re­formra. A leiratnak foko­zott jelentősége van Szege­den, ahol egy gyönge áramlatocska hónapok óta mesterkedik azon, hogy ki­végezze a kórházunkat, amely eddig minden helyi és országos viszonylatban pedánsan és példásan veze­tett intézmény volt. A leirat azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy államsegély­ben részesíti azokat a kór­házakat, melyek új építke­zést vagy átalakítási mun­kát vettek tervbe. (1925) 50 éve Magyar-francia egyezmény A Magyar Rádió 1947. augusztusában egyez­ményt kötött a Francia Rádióval. Az egyezmény­nek az volt a célja, hogy rendszeres műsorcseréken keresztül erősítse a két or­szág közötti jóviszonyt, elmélyítse a magyar és francia nép közötti kultú­rális kapcsolatokat. Tekin­tettel arra, hogy az egyez­mény a Francia Rádió ma­gatartása miatt nem való­síthatta meg az eredeti célkitűzéseit, a Magyar Rádió a Francia Rádióhoz intézett levelében azonna­li hatállyal felmondta az egyezményt. (1950) 25 éve A vers ünnepe Április 11-e, József At­tila születésnapja, hazánk­ban évek óta a vers ünne­pe, a költészet napja. Az idei rendezvénynek külö­nös jelentőséget ad, hogy most ünnepeljük József At­tila születésének hetvene­dik évfordulóját. Ebből az alkalomból a József Attila Tudományegyetem KISZ­klubjában költői kéziratok­ból nyílt kiállítás köszönti a vers ünnepét. Az egye­tem névadójának tiszteleté­re fáklyás felvonulást ren­deznek az egyetem hallga­tói, majd a József Attila szobornál ünnepi megem­lékezést tartanak. (1975) napló Ma A SZOCIALISTA PÁRT irodá­jában (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órá­tól 16 óráig az MSZOSZ tagjai ré­szére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyug­díjasok részére. A MUNKÁSPÁRT tarján­petőfitelepi alapszervezete 16 óra­kor taggyűlést tart a Hüvelyk u. 1. alatti párthelyiségben (volt ba­rakkóvoda). KATONA GYULA, a 13-as vá­lasztókerület (Móraváros) képvi­selője fogadóórát tart 17-18 óráig a Somogyi Könyvtár Móravárosi Fi­ókkönyvtárában (Móra u. 21.). A MIÉP szegedi székházában (Széchenyi tér 5.1. em.) dr. Motika Dezső ingyenes jogi tanácsadást tart hétfőnként 16-tól 17 óráig. Holnap A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) dr. Kopasz Rudolf ügyvéd 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Hüvelyk u. I. alatti párthelyiségben (volt barakkóvo­da). JUHÁSZ MIKLÓS, a 3-as vá­lasztókerület (Felsőváros, Tarján) képviselője fogadóórát tart 16—17 óráig a Kemes utcai Óvodában. DOBÓ LÁSZLÓ, az 5-ös vá­lasztókerület (Tarján) képvi­selője 17.30 és 18.30 óra között fog­adóórát tart a Somogyi Könyvtár taijáni fiókkönyvtárában (Csorba u. 3Á - , , DR. MECS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Béketelep, Móra­város) képviselője lakossági fóru­mot tart 17.30 órától a Napos úti Általános Iskolában. A fórum té­mája: Béketelep csatomázása, csa­padékvíz elvezetése. Vendég: Nó­vák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója. GILA FERENC, a 24-es válasz­tókerület (Petőfitelep, Baktó) kép­viselője fogadóórát tart 17 órától a Nádas Presszóban (Tölgyfa u.). Művészet Algyön Munkatársunktól A művészetek hetét április 10-22. rendezik meg Algyőn, a faluházban. Ebben az időszakban is nyitva áll a könyvtárban a József Attila születésének 95. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás. Április 11 -én (kedden), a mil­lenniumi költészet napján délelőtt szavalóverseny, dél­után B. Horváth István verses zenés műsor váija az iskolá­sokat. E napon 18 óra 30 perckor nyílik a keramikus Bozsó Melinda és Szabó Ol­ga, valamint a festő Molnár Mihály munkáit fölvonultató tárlat. Este, 19 órától a makói Páger Antal Színjátszó Stúdió mutatja be Mastrosimone: A pulóvergyűjtó című darabját. A faluház Irodalmi kávéháza április 12-én 18 órától a hatá­ron túli magyar költők estjére invitálja az algyőieket. Szávit­ri, az indiai királylány történe­te arra ad alkalmat 19 óra 30 perctől, hogy egy teaházban a dél-indiai templomi tánccal és árnyjátékkal fűszerezett mese világába kalandozzanak az ér­deklődők. A Zenés klubban, április 13-án a Chanson-Elysée zene­kar Szív-színház című műsora dobogtatja meg a sanzonked­velők szívét. A Hóra Színház a Kultúrák határtalanul című fergeteges néptánc estje ápri­lis 14-én 19 órától kezdődik, ugyancsak a faluházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom