Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-07 / 56. szám

6 UNIVERSITAS KEDD, 2000. MÁRC. 7. Dr. Homoki Nagy Mária: Nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden párhuzamosságot feltétlenül meg kell szüntetni. (Fotó: Miskolczi Róbert) közös idegen nyelvi lektorátus és testnevelés tanszék létrehozása, a tanulmányi és vizsgaszabályzatok egységesebbé tétele, a tanulmányi pontrendszer megalkotása - ezek azok a feladatok, amelyeket dr. Homoki Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem nemrég megválasztott oktatási rektorhelyettese szerint a leghamarabb végre kell hajtani az immár tíz karból álló felsőoktatási intézmény képzési struktúrájában. - A felsőoktatási integráció milyen feladatok végrehajtását teszi szükségessé az oktatás terén? - Létre kell hozni az egységes idegennyelvi lektorátust és a közös testnevelés tanszéket. Az idei átmeneti év azt a célt szolgálja, hogy áttekintsük a karok különböző képzési struktúráját. Vannak a karokon azonos tanszékek, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden párhuzamosságot feltétlenül meg kell szüntetni. Ez attól függ, mekkora hallgató létszám kötődik egy-egy tanszékhez, milyen feladatot látnak el ezek az oktatási egységek, illetve hogyan tudják Névjegy Munkatársunktól Dr. Homoki Nagy Mária 1983-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, amelynek jogtörténeti tanszékén helyezkedik el tanársegédként, majd adjunktusként, jelenleg pedig docensként dolgozik. 1987. szeptember elsejétől 1999. december 31-éig a JATE oktatási rektorhelyettese, 2000. február elsejétől ugyanezt a posztot tölti be, de már a Szegedi Tudományegyetemen. Kutatási területe a magánjogtörténet, a magánjogi kodifikáció és az európai jobbágyfelszabadítás története. egymást segíteni a karok az oktatásban. - Milyen mértékig lehet egységesíteni a jelenleg változatos képet mutató tanulmányi és vizsgaszabályzatokat? - Egészen más például a jogi vagy az általános orvosi kar tanulmányi és vizsgaszabályzata. Az orvostanhallgatóknál a gyakorlati képzés miatt a szemeszterek is eltérő időpontban kezdődnek, mint a többi karon. Nem mindegy tehát, hogyan állítjuk össze az egész tanévre vonatkozó egyetemi naptárt, hiszen minden karnak biztosítani kell, hogy a szorgalmi időszakba a gyakorlati képzések is beleférjenek. Egységesíteni csak keretszabályzat szintjén lehet. A szemeszterek beosztását, a követelményrendszereket, a hallgatók jogait és kötelezettségeit kell közösen meghatározni. a többi kérdésben a karok döntenek. - Hol tart jelenleg a teljesítmények egységesebb elszámolását és ezzel együtt az intézmények közötti könnyebb átjárhatóságot biztosító kreditrendszer kidolgozása a Szegedi Tudományegyetemen? - A jogelőd intézmények közül egyedül a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon vezettek be szeptembertől kreditszabályzatot, amelyre a tanulmányi és vizsgarend is épül. A kredit kidolgozása előrehaladott állapotban van a SZÉF-en és a bölcsészettudományi kar néhány szakján. Az oktatási minisztérium 1999-ben állította fel az Országos Kredit Tanácsot. A Szegedi Tudományegyetemen a vezetésemmel jött létre a kreditbizottság, amelyben minden kar szakértője, illetve az oktatási dékán- és főigazgatóhelyettesek foglalnak helyet. Meg kell határoznunk a kredit alapján teljesítendő általánosan művelő tárgyakat, amelyeknek egységes rendszerben való meghirdetése leginkább indokolt. A karok feladata a saját szaktárgyaikra érvényes tanulmányi pontjaik meghatározása. Az ezeket tartalmazó első tervezetet ebben a félévben kell elkészíteniük, míg az összegyetemi koncepciót november végéig kell véleményezésre elküldeni az oktatási tárcához, mivel a 2001/2002-es tanévet már a kreditrendszer alapján kell elkezdeni. Gondot jelent azonban jelenleg, hogy a kreditszabályzatokat csak akkor lehet elkészíteni, ha valamennyi képzésről megjelenik a képesítési követelményeket tartalmazó kormányrendelet. A jogász- és bölcsészképzés esetében ez még hiányzik. - Számítani kell-e az oktatott szakok számának bővülésére? - Az alapszakok száma nem fog ugrásszerűen növekedni, a mérnökképzés területén, a főiskolai karokon talán indul egy-két új szak. A legutóbbi egyetemi tanácsülésen például a polgári ismeretek szak indítását támogatták a küldöttek. A kínálat inkább a szakirányú továbbképzés területén fog bővülni. Hegedős Szabolcs Az oktatási rektorhelyettes az egységesítésről Közös testnevelés tanszék Megállapodás a fejlesztési támogatásról A 7,5 milliárdért meg kell dolgozni Mészáros Rezső rektor a múlt pénteken aláírta az Oktatási Minisztériummal a szegedi felsőoktatási fejlesztések támogatásáról szóló megállapodást. Ennek alapján a Szegedi Tudományegyetem 7,5 milliárd forinttal részesedik a világbanki kölcsönből. A támogatásból tanulmányi és informatikai központot, hallgatói lakásokat és hallgatói szolgáltató központot létesítenek majd. Ennek feltételeként azonban az intézménynek számos reformot kell végrehajtania, szoros határidőkkel. Az integráció január elsejével jogilag lezárult, így lehetővé vált a felsőoktatás további fejlesztése. A cél az, hogy 2010-re az érintett korosztály 50 százalékának biztosítson továbbtanulási lehetőséget a magyar felsőoktatás. Ezt a célt szolgálja a felsőoktatási fejlesztési program, amelynek keretében az elkövetkező öt évben 100 milliárd forint feletti összeget fordítanak majd beruházásokra, rekonstrukciókra. A program alapelve, hogy az intézményi reformok és a fejlesztések egymással összhangban történjenek, így csak az az intézmény kaphat támogatást, amelyik elkészíti intézményfejlesztési tervét, majd az intézményi beruházási tervét. Eddig öt intézmény, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Sapientia Főiskola és a Nyíregyházi Főiskola teljesíteíte mindkét feltételt. Ezeknek az intézményeknek a képviselői március 3-án írták alá az Oktatási Minisztériummal azt a megállapodást, melynek alapján összesen 110 millió USA dollár, vagyis jelenlegi árfolyamon 29 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesülnek. A Szegedi Tudományegyetem két világbanki alprogramjára 30 millió dollárnak megfelelő forint fedezetet (250 Ft/USD átváltási áron 7,5 milliárd forint); emellett nagy összegű saját forrás felhasználásának lehetőségét biztosttja a múlt héten aláírt megállapodás. Az első alprogram keretében Tanulmányi és Informatikai Központ jön létre, amely az egyetem központi könyvtárát integrálja újszerű programokkal, 20 ezer négyzetméternyi területen. Az erre felhasználható forrás 6.867 millió forint, melyből a tervpályázatra és az építészeti tervek beszerzésére 60 milliót, a jelenlegi sportpályák áthelyezésére 188 milliót, a tendereztetésre 8 milliót költhet az intézmény. A második fejlesztési projekt a hallgatói lakásprogram, melynek keretében kísérleti jelleggel, a magyarországi gyakorlattól teljesen eltérő 150 lakóegység készül. A felhasználható keret 425 millió forint, amelyet 676 milliós saját forrás egészít ki. A harmadik alprogram keretében 800 millió forint saját forrás felhasználásával Hallgatói Szolgáltató Központ valósul meg; a beruházás előkészítésére 20 millió forint használható fel. A megállapodásban az intézmény vállalta, hogy a feladatok koordinálására és szakszerű elvégzésére saját költségére helyi programirodát állít fel és működtet a megállapodás időtartama alatt. Az egyetemnek április 30áig ki kell dolgoznia cselekvési tervét az intézményi reformok végrehajtására. Az intézményi reformok között szerepel egyebek között a képzési programokat tartalmazó egységes adatbázis létrehozása, az előadótermek és oktatási laboratóriumok adatbázisának elkészítése, számítógépes pályaválasztási iroda felállítása, munkacsoportok létrehozása a nem hagyományos oktatási formákra, az élethossziglan tartó tanulásra, az oktatásminőség ellenőrzésére, a közös doktori képzésekre és a habilitációra, a nyelvoktatásra, az adminisztrációs informatikai fejlesztésekre, a könyvtárra, a támogatásszerzésekre. Emellett az egyetemnek koncepciót kell kidolgoznia a közös tudományos stratégiára, az egységes lektorátus megalakítására, a közös igazgatási.könyvelési rendszerre, a költségvetés belső elosztására, a könyvtári átszervezésekre, az informatikai fejlesztésekre, a nemzetközi kapcsolatok bővítésére, a sport- és szabadidő-programra. Amennyiben az intézmény eltér a megállapodásban vállaltaktól, az Oktatási Minisztérium leállíthatja a támogatás folyósítását, ismétlődő mulasztás esetén pedig felmondhatja a megállapodást. Ekkor a vissza nem térítendő támogatás kölcsönné változik, amelyet az intézmény a reformokra kitűzött határidőt követő egy éven belül a kamatokkal együtt köteles visszafizetni. Keczer Gabriella Az Ady téri sportpályák áthelyezésére 188 milliá forintot kap az egyetem. (Fotó: Schmidt Andrea) Tizenhat egyetem és főiskola diákjainak küldöttei szerint az országos érdekképviseleti szervezet alapszabályt sértett, és nem vesz részt hatékonyan az intézményi integrációt segitö programok szervezésében. Ezek a tagszervezetek felfüggesztették tagságukat. Határozatlan időre felfüggesztette tagságát a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában (HÖOK) tizenhat egyetem és főiskola diákérdekképviselete a legutóbbi közgyűlés után, mert szerintük az országos szervezet elnöksége megsértette az alapszabályt. Ezek között vannak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bölcsészet-, gazdaság- és terméCivakodó hallgatói önkormányzatok Tagok voltunk mostanáig szettudományi, tanárképző, mezőgazdasági és élelmiszeripari karai, illetve a konzervatórium és a Szegedi Hittudományi Főiskola hallgatói önkormányzatai (HÖK). Az SZTE nemrég megválasztott HÖK-elnöke, Jancsák Csaba szerint a HÖOK elnöksége az alapszabály megsértésével terjesztette a költségvetést a közgyűlés elé. - Olyan költségvetési tervezetet nyújtottak be, amely a küldöttek számára teljesen átláthatatlan volt - mondja. Az idén 66 millió forintból gazdálkodó HÖOK 30 millió forintot költhet a felsőoktatási integrációval kapcsolatos programokra, amely - Jancsák szerint - túlzottan tág értelmezésre nyújt lehetőséget, és mint mondja: „erős a veszélye annak, hogy nem arra költik el ezt az összeget, amire a minisztérium szánta". A tagságukat felfüggesztő hallgatói önkormányzatok egyéb bírálatokat is megfogalmaztak. - A HÖOK olyan irányt vett, amelybe sajnos már nem fér bele a csupán egy-egy hallgatói önkormányzatot érintő probléma mondja Jancsák Csaba, aki azt tapasztalja, hogy az országos képviselet nem figyel oda kellőképpen egyes tagszervezetire, és ezáltal szakadék keletkezett az elnökség és a kari önkormányzatok között. A tiltakozó tagszervezetek azt is felróják a HÖOK vezetésének, hogy az országos képviselet nem vett részt hatékonyan a felsőoktatás modernizálásának folyamatában, amelynek része a felsőoktatási törvény módosítása, a kreditrendszer és az ösztöndíjreform kidolgozása. Jancsák Csaba kiemeli: a tagság felfüggesztése mögött nem húzódik meg pártpolitikai szándék. A tiltakozó önkormányzatok hangsúlyozzák: támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a problémák megoldásához vezet, és alternatív költségvetési tervet alkotnak a következő közgyűlésig. A HÖOK elnökségének tagja. Vasa László, a Szent István Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke személyi ellentétet sejt a tiltakozó lépés mögött: a tagságukat szüneteltető érdekképviseletek az előző két évben tartott tisztújításon a jelenlegi HÖOK-elnök, Kucsera Tamás Gergely riválisát, Kátai Gábort támogatták. Az elnökségi tag kulturálatlannak minősítette a küldötteknek azt a lépését, hogy az ebédszünet után nem tértek vissza a közgyűlés helyszínére, s ezáltal határozatképtelenné tették a testületet, holott az ülésen előzőleg nem fogalmaztak meg kritikát az elnökségi tagok munkájáról. A költségvetés alapszabályt sértő beterjesztésével kapcsolatos bírálatokra elmondta: a HÖOK elnöke elismerte, hogy az elnökség a doktorandus/ok képviselőinek vétóját először nem vette figyelembe, de később mégis beépítették a tervezetbe az általuk megfogalmazott követelések egy részét. A tervezet mielőbbi elfogadását indokolta, hogy a HÖOK költségvetésének február végéig kellett volna megszületnie. Az elnökségi tag nem érti a tiltakozást az integrációt segítő programok elmaradása miatt sem. Mint mondja, tervezték a főleg kisebb létszámú karok hallgatói Önkormányzatainak infrastruktúráját fejlesztő, 13,4 millió forintos program, valamint az integrációra felkészítő 5 millió forintos diákcentrum-fejlesztési terv indítását, de ezek a közgyűlés határozatképtelensége miatt több hónapos késéssel kezdődhetnek el. Vasa László azért is furcsállja a tagságukat felfüggesztő önkormányzatok számon kérő nyilatkozatait, mert az évből eddig eltelt két hónap kevés arra, hogy eredményekről számolhassanak be, ráadásul a minisztériumtól is késve kapják meg a feladatok végrehajtásához szükséges pénzt. H. Sz.