Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

6 A TORONY ALATT SZOMBAT, 2000. MÁRC. 4. Halászati tilalom Munkatársunktól A Tiszát ért ciánmérge­zés után megmaradt halál­lomány és a vízi ökoszisz­téma védelmében halászati, horgászati és haltelepítési tilalmat rendeltek el. A tila­lom vonatkozik a Tisza és a Maros teljes magyaror­szági szakaszára, a Hár­mas-Körös torkolatától a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrházig, valamint a felsorolt vízte­rületek hullámterében lévő valamennyi holtágon, mo­rotván és kubikgödrön. A haltelepítést azért tiltották meg, mert zavarná a szennyezés után megma­radt halállomány pontos meghatározását. Új pénzügyőr­parancsnok Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőr­ségnél január elsejével az eddigi középfokú szerveze­tek szerepét a regionális parancsnokságok vették át. Bács-Kiskun-, Békés- és Csongrád megye összevo­násával az év elején meg­alakult a Vám- és Pénzügy­őrség Dél-alföldi Regioná­lis Parancsnoksága, szegedi székhellyel. Arnold Mi­hály, a Vám-és Pénzügyőr­ség országos parancsnoka március 1-jei hatállyal Ro­vó István ezredest nevezte ki ezen terület parancsno­kává. Reform­életmód az óvodában Munkatársunktól Március 4-én, szomba­ton, nyitott napot rendez­nek a Kis-Tisza utcai Re­forméletmód Óvodában. Az érdeklődő szülők és gyermekeik megismerked­hetnek az óvoda minden­napjaival, megkóstolhat­ják a vegetáriánus étele­ket, és akár jógagyakorla­tokat is megszemlélhet­nek. A nyílt nap 8-tól 12 óráig várja az érdeklődő­ket. Együttműködés a Tiszáért DM-információ A „Polgári Együtt­működés a Tiszáért" moz­galom nyitókonferenciáját tartják a szegedi városhá­zán, március 4-én (szom­baton), délelőtt 10 órától. A találkozót a Magyar Polgári Együttműködés (elnöke Mádl Ferenc) szervezte. A tanácskozás előadói: Bartha László szegedi polgármester, Ba­logh János akadémikus, Bruhács János egyetemi tanár. A felkért hozzászólók előadásai után Gönczi Já­nos kormánybiztos mond zárszót. A konferencia nyilvános, a szervezők szá­mítanak a Tisza sorsát szí­vükön viselők érdeklődésé­Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Kisimre Ferenc Pályázni kell a bérlakásokra Megszűnik a várólista A szegedi önkor­mányzat lakáskoncep­ciójának módosítására, a támogatási rendszer átalakítására készül a nem régiben megjelent kormányrendelet szelle­mében. A közgyűlés la­kásbizottságának elnö­kével, Szöllösi Bélával beszélgettünk azokról az elképzelésekről, amelyeket a jövöben szeretnének megvalósí­tani. Bő tíz évvel ezelőtt még 20 ezer fölött volt Szegeden az önkormányzati bérlaká­sok száma. Mára ez a szám 6200-ra csökkent - a többi lakást az önkormányzat el­adta. További, jelentősebb privatizációval jelenleg csak a vegyes tulajdonú társashá­zak esetében számolnak. A várólistákat meg akar­ják szüntetni a jövőben, tud­tuk meg Szöllősi Bélától. Pá­lyázati rendszert alakítanak ki helyette. Ma ugyanis ki­szűrhetetlen, hogy kinek is van ténylegesen lakhatási problémája, mivel az önkor­mányzat csupán azt próbál­hatja meg megoldani szoci­ális alapon. A névjegyzéki sorolás szempontjai egyéb­ként megmaradnának, ezek szerint döntenének lakáson­ként a pályázatokról. A cél az, hogy minimálisra csök­kentsék az üresen álló laká­sokat. Az új koncepcióval igye­keznek igazodni a kormány támogatási rendszeréhez, mely szerint a szociálpoliti­kai juttatásból „lakáspoliti­kait" kell csinálni. A város ösztönözni fogja, hogy a foghíjtelkek eltűnjenek, tár­sasházak épüljenek rajtuk. A belvárosi épületrehabilitáció folytatódni fog, ezáltal mi­nőségi lakásokat is tud kí­nálni az önkormányzat, a ke­resletnek megfelelően. A tervek között szerepel újabb fecske- és nyugdíjasház lét­rehozása. Az elmúlt évtize­dek rendetlensége után megpróbálunk rendet tenni a garzonlakások háza táján. Jelenleg ugyanis pontosan azt sem tudni, hogy hány sportolói vagy éppen szí­nészlakása is van a városnak - hangsúlyozta a bizottsági elnök. Az elnök azt is elmondta, hogy amennyiben országos szinten is támogatják, akkor el lehet majd indítani egy olyan építési programot, amelyben a bérlő kiválasztá­sa szociális szempont alap­ján történik. A bérleti díjban megjelenhet a szociális tá­mogatás is. Azért romlott le Magyarországon a bérlakás­állomány, mert bárki bejut­hatott a bérleménybe, ott is ragadt, miközben bagót fize­tett érte, még akkor is, ami­kor már esetleg már millio­mos volt. Nem volt kitalálva a rendszer, hogy az adott fel­tételek mellett, miként is újítsák fel az épületeket. En­nek siralmas eredménye most látható. Jelenleg öt év­re szólnak a szociális bérla­kásokra kötött szerződések, gondolkodnak rajta, hogy esetleg határozatlan időre változtassák ezeket, miként a nem lakásbérlemények esetében teszik. Közelít-e a piaci árakhoz a belvárosi lakások bérleti díja? - érdeklődtünk a la­kásbizottság elnökétől. El­mondta, hogy a bérleti díj azonos a lakások esetében, viszont a bérleti jogot pályá­zattal lehet csak megszerez­ni. Az elv az, hogy a lakás értéke nem függ attól, hogy ki lakik benne. Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy Szegedből mediterrán jelle­gű várost szeretnénk formál­ni, akkor olyan negyedet kell kialakítani a Belváros­ban, amely ehhez illik, ez vonatkozik az itteni lakások­ra, üzletekre egyaránt. És ebbe a képbe nem illik bele, hogy a város közepén a „szociálisan legrászorultab­bak" éljenek - mondta Szöl­lősi Béla. V. Fekete Sándor Az elmúlt héten szám­talon levél érkezett a vá­rosházára, melyben a szegedi polgárok a Nem­zeti Színház körül felme­rült kérdésekre várnak választ a polgármester­től. Dr. Bartha László vá­laszát az alábbiakban közöljük. Szeged egyik legértéke­sebb kultúrkincsének számít az a pezsgő színházi élet, amely országszerte, sőt a ha­tárokon túl is elismerést vívott ki magának. A város vezeté­sének kötelessége megőrizni mindezt az értéket, ezért kü­lönös figyelemmel kíséri a színház anyagi nehézségeit. Hangsúlyozni kell, hogy csak anyagi nehézségekről van szó, hiszen az elmúlt évad a nézőszámok alapján talán a legsikeresebb volt az intéz­mény történetében. Korognai Károly színigazgató rendkí­vül sikeres műsorkínálatot ál­lított össze, ennek köszönhe­tően a jegybevételek jelentő­sen meghaladták a korábbi évek adatait. Ezek a bevéte­lek azonban nem tudták pó­tolni a korábban keletkezett hiányokat. A csődközeli hely­A polgármester válaszol Az önkormányzat mint színházgazda zetben az önkormányzat elő­ször 16 millió forintos gyors­segélyt, majd kölcsön formá­jában 45 millió forintot jutta­tott az intézménynek. A szín­háznak ezt az összeget a költ­ségvetés alapján az idén fo­lyósítandó 235 millió forint támogatásból kell kigazdál­kodnia, illetve visszafizetnie. Úgy érzem, feltétlenül ér­demes néhány szót ejteni a költségvetési támogatásról. Az ügyben megjelent hírek több esetben kultúraellenes­nek bélyegezték meg a város­vezetést. A 2000. évre bizto­sított összeg véleményem szerint egyértelműen cáfolja ezt a vádat. Ez a támogatási keret a Nemzeti Színház ese­tében 15,2 százalékkal maga­sabb az előző évi előirányzat­nál. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy további 42 millió forintot nyújtunk a Szegedi Szabadtéri Játékok lebonyolításhoz. A két intéz­mény összevonása után 277 millió forintot fordítunk e célra. Összességében tehát 2000-ben az inflációt megha­ladó mértékben, 10,6 száza­lékkal nyújtunk magasabb tá­mogatást a szegedi színját­szás működtetésére. Ehhez további 306 millió forint köz­ponti hozzájárulás kapcsoló­dik az idén. A jelenlegi hely­zetért tehát nem az önkor­mányzatot terheli a felelős­ség. Korognai Károly szín­igazgató kinevezése óta a tőle elvárható legnagyobb körül­tekintéssel vezette az intéz­ményt. A kialakult jelentős anyagi nehézségekért nem tartjuk hibásnak, de feltétle­nül elvárjuk tőle a színház költségvetésének egyenesbe hozatalát. Mindaddig élvezi a városvezetés teljes körű tá­mogatását, amíg hathatós lé­péseket tesz a több éve ismert és halogatott hiány megszün­tetésére. Az igazgató úr bizo­nyára egy átfogó hatásvizsgá­lat alapján döntött az április 30-a utáni bemutatók elha­lasztása mellett. Hangsúlyoz­ni kell, hogy nem zár be a színház, csak a bemutatók maradnak el. A bérletes elő­adásokat a tervezettek szerint megtartják. A költségcsök­kentő lépések révén az idei évben ledolgozható lesz a hi­ány, így a jövő évtől tiszta lappal indulhat az intézmény. Sok aggódó levelet kaptam a Szabadtéri Játékok megren­dezésére vonatkozóan. A Szegedi Nyár kiemelkedő programsorozatát nem érinti az előadások számának korlá­tozása. A Dóm téren július 7. és augusztus 22. között hét darabot összesen 16 előadá­son tekinthet meg a nagyér­demű közönség. Látva a kí­nálatot, a millennium évében különösen érdemes lesz Sze­gedre látogatni egy tartalmas színházi estére. Reményeink szerint a rendeződő anyagi háttér után a Szegedi Nemzeti Színház neve már csak ki­emelkedő művészi teljesítmé­nyekkel összefüggésben me­rül fel az országos és helyi sajtóban. Dr. Bartha László Egy kihaló szakma rekvizitumai A csipkeverö hagyatéka Május végéig látható a Fekete-házban az a tárlat, amely a csipkeve­rö szakma egyik utolsó képviselője, a néhány éve elhunyt pusztaszeri Tóth Albertné Domonkos Piroska hagyatékából megvásárolt csipkéket és csipkekészítá eszkö­zöket mutatja be. A csipkekészítők évszáza­dokon át a paszományosok és a gombkötők céhének megbecsült tagjai voltak. Itá­liában és Nyugat-Európában nagy hagyománya volt ennek az iparágnak - tudjuk meg a tárlat rendezőjétől, Katkóné Bagi Éva textilrestaurátortól, a Fekete-ház munkatársától. Napjainkra nagy munkaigé­nyessége miatt szinte telje­sen kiveszett ez a foglalko­zás, jobbára csak hobbisze­rűen foglalkoznak vele néhá­nyan. A pusztaszeri Domon­kos Piroska még a háború előtt, kislánykorában tanulta meg a kézimunkának ezt a sajátos válfaját. Nem lehet tudni, honnan jöhetett a csanyteleki boltosasszony, Boris Maris, aki a harmincas években a csipkekészítés tu­dományára tanította kör­nyékbeli lányokat. „Növen­dékei" közül a kis Piroska volt a legtehetségesebb, aki nagyon gyorsan elsajátította a szakma fortélyait, és halá­láig abba sem hagyta az or­sók pörgetését. Közben ugyan a gépi hímzéssel is megismerkedett, és egy ideig a csongrádi háziipari szövet­kezetben is dolgozott, de a korszellem ellenére vissza­tért a hagyományos csipke­veréshez. Első kiállítását 1958-ban tartotta, amikor külföldi ornitológusok előtt bemutatta, hogyan készíti a csipkéket, bőröndnyi kollek­cióját rögtön szétkapkodták. Az 1960-as években önálló iparos lett, rendszeresen járt kiállításokra, vásárokra, ahol nemcsak a portékáit árulta, hanem meg is mutatta bo­szorkányos kézügyességét. Sokan megfordultak azon az eldugott pusztaszeri tanyán, ahol férjével élt, holland, svéd, ausztrál vendégek mel­lett egy spanyol gróf is felke­reste. Csipkéit elsősorban la­kásdísznek, asztalterítőnek, valamint ruha-kiegészítőnek vásárolták, a kiállított mun­kák is terítők, gallérok, de akad köztük egy mellény is. Egy pusztaszeri lokálpat­rióta, Nagyné Pintér Eszter hívta fel a múzeum munka­társainak figyelmét a hagya­tékra, amit megvásároltak az örökösöktől. Mivel kihaló­ban lévő szakmáról van szó, fontos volt, hogy ne csak a kész munkákat őrizzék meg, hanem a készítésükhöz szük­séges eszközöket, az orsókat, a speciális párnát és a csip­keverő állványt. A muzeoló­gusok úgy vélik, Tóth Al­bertné Domonkos Piroska egész életét erre a nehéz, de gyönyörű mesterségre áldoz­ta, ezért mindenképp megér­demli, hogy megőrizze emlé­két az utókor. A kollekciót gondozó textilrestaurátor szerint, ha valaki megfelelő minőségű csipkét készítene és megfelelő piacot is találna hozzá, ma is megélne ebből a szakmából. H. Zs. A néhány éve elhunyt pusztaszeri csipkeverö asszony, Tóth Albertné hagyatékát Katkóné Bagi Éva textil­restaurátor gondozza. (Fotó: Schmidt Andrea) Rómeó és a városi televízióban Munkatársunktól A városi televíziónak rég­óta szándékában állt azokat a szegediek is színházi él­ményekben részesíteni, akik valamilyen okból nem tud­nak színházba járni, avagy ismét meg szeretnék tekin­teni kedvenc darabjukat. A közvetítések anyagi hátterét erre az évre sikerült előte­remteni, így most már sem­mi akadálya annak, hogy a városlakók minden vasár­nap este 7 órától a Szegedi Nemzeti Színház egy-egy produkcióját tekinthessék meg. Sőt, a színház nehéz gazdasági helyzete és a ko­rai évadzárás miatt május­ban csak a városi televízió­ban lehet figyelemmel kö­vetni a szegedi színjátszást. Első alkalommal vasárnap este hét órakor láthatnak a nézők színdarabot a vtv-n, ekkor a Rómeó és Júliát ve­títik. Az előadást követően pedig - nem csak most, ha­nem minden alkalommal ­beszélgetést láthatnak a né­zők a színdarab alkotóival. A következő héten a vtv megismétli a Rómeó és Júli­át. majd két egymást követő vasárnap a Gyaloggaloppot láthatják a nézők. így a sza­badtéri játékok megkezdé­séig a most futó előadások közül valamennyit megte­kinthetik a szegedi tévéné­zők a városi televízió csa­tornáján, vasárnaponként este hét órától. Az újszegedi garzonház sokak számára jelentette az első önálló otthont. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom