Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

6 A TORONY ALATT SZOMBAT, 2000. MÁRC. 4. Halászati tilalom Munkatársunktól A Tiszát ért ciánmérgezés után megmaradt halállomány és a vízi ökoszisztéma védelmében halászati, horgászati és haltelepítési tilalmat rendeltek el. A tilalom vonatkozik a Tisza és a Maros teljes magyarországi szakaszára, a Hármas-Körös torkolatától a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrházig, valamint a felsorolt vízterületek hullámterében lévő valamennyi holtágon, morotván és kubikgödrön. A haltelepítést azért tiltották meg, mert zavarná a szennyezés után megmaradt halállomány pontos meghatározását. Új pénzügyőrparancsnok Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőrségnél január elsejével az eddigi középfokú szervezetek szerepét a regionális parancsnokságok vették át. Bács-Kiskun-, Békés- és Csongrád megye összevonásával az év elején megalakult a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, szegedi székhellyel. Arnold Mihály, a Vám-és Pénzügyőrség országos parancsnoka március 1-jei hatállyal Rovó István ezredest nevezte ki ezen terület parancsnokává. Reforméletmód az óvodában Munkatársunktól Március 4-én, szombaton, nyitott napot rendeznek a Kis-Tisza utcai Reforméletmód Óvodában. Az érdeklődő szülők és gyermekeik megismerkedhetnek az óvoda mindennapjaival, megkóstolhatják a vegetáriánus ételeket, és akár jógagyakorlatokat is megszemlélhetnek. A nyílt nap 8-tól 12 óráig várja az érdeklődőket. Együttműködés a Tiszáért DM-információ A „Polgári Együttműködés a Tiszáért" mozgalom nyitókonferenciáját tartják a szegedi városházán, március 4-én (szombaton), délelőtt 10 órától. A találkozót a Magyar Polgári Együttműködés (elnöke Mádl Ferenc) szervezte. A tanácskozás előadói: Bartha László szegedi polgármester, Balogh János akadémikus, Bruhács János egyetemi tanár. A felkért hozzászólók előadásai után Gönczi János kormánybiztos mond zárszót. A konferencia nyilvános, a szervezők számítanak a Tisza sorsát szívükön viselők érdeklődéséEz az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Kisimre Ferenc Pályázni kell a bérlakásokra Megszűnik a várólista A szegedi önkormányzat lakáskoncepciójának módosítására, a támogatási rendszer átalakítására készül a nem régiben megjelent kormányrendelet szellemében. A közgyűlés lakásbizottságának elnökével, Szöllösi Bélával beszélgettünk azokról az elképzelésekről, amelyeket a jövöben szeretnének megvalósítani. Bő tíz évvel ezelőtt még 20 ezer fölött volt Szegeden az önkormányzati bérlakások száma. Mára ez a szám 6200-ra csökkent - a többi lakást az önkormányzat eladta. További, jelentősebb privatizációval jelenleg csak a vegyes tulajdonú társasházak esetében számolnak. A várólistákat meg akarják szüntetni a jövőben, tudtuk meg Szöllősi Bélától. Pályázati rendszert alakítanak ki helyette. Ma ugyanis kiszűrhetetlen, hogy kinek is van ténylegesen lakhatási problémája, mivel az önkormányzat csupán azt próbálhatja meg megoldani szociális alapon. A névjegyzéki sorolás szempontjai egyébként megmaradnának, ezek szerint döntenének lakásonként a pályázatokról. A cél az, hogy minimálisra csökkentsék az üresen álló lakásokat. Az új koncepcióval igyekeznek igazodni a kormány támogatási rendszeréhez, mely szerint a szociálpolitikai juttatásból „lakáspolitikait" kell csinálni. A város ösztönözni fogja, hogy a foghíjtelkek eltűnjenek, társasházak épüljenek rajtuk. A belvárosi épületrehabilitáció folytatódni fog, ezáltal minőségi lakásokat is tud kínálni az önkormányzat, a keresletnek megfelelően. A tervek között szerepel újabb fecske- és nyugdíjasház létrehozása. Az elmúlt évtizedek rendetlensége után megpróbálunk rendet tenni a garzonlakások háza táján. Jelenleg ugyanis pontosan azt sem tudni, hogy hány sportolói vagy éppen színészlakása is van a városnak - hangsúlyozta a bizottsági elnök. Az elnök azt is elmondta, hogy amennyiben országos szinten is támogatják, akkor el lehet majd indítani egy olyan építési programot, amelyben a bérlő kiválasztása szociális szempont alapján történik. A bérleti díjban megjelenhet a szociális támogatás is. Azért romlott le Magyarországon a bérlakásállomány, mert bárki bejuthatott a bérleménybe, ott is ragadt, miközben bagót fizetett érte, még akkor is, amikor már esetleg már milliomos volt. Nem volt kitalálva a rendszer, hogy az adott feltételek mellett, miként is újítsák fel az épületeket. Ennek siralmas eredménye most látható. Jelenleg öt évre szólnak a szociális bérlakásokra kötött szerződések, gondolkodnak rajta, hogy esetleg határozatlan időre változtassák ezeket, miként a nem lakásbérlemények esetében teszik. Közelít-e a piaci árakhoz a belvárosi lakások bérleti díja? - érdeklődtünk a lakásbizottság elnökétől. Elmondta, hogy a bérleti díj azonos a lakások esetében, viszont a bérleti jogot pályázattal lehet csak megszerezni. Az elv az, hogy a lakás értéke nem függ attól, hogy ki lakik benne. Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy Szegedből mediterrán jellegű várost szeretnénk formálni, akkor olyan negyedet kell kialakítani a Belvárosban, amely ehhez illik, ez vonatkozik az itteni lakásokra, üzletekre egyaránt. És ebbe a képbe nem illik bele, hogy a város közepén a „szociálisan legrászorultabbak" éljenek - mondta Szöllősi Béla. V. Fekete Sándor Az elmúlt héten számtalon levél érkezett a városházára, melyben a szegedi polgárok a Nemzeti Színház körül felmerült kérdésekre várnak választ a polgármestertől. Dr. Bartha László válaszát az alábbiakban közöljük. Szeged egyik legértékesebb kultúrkincsének számít az a pezsgő színházi élet, amely országszerte, sőt a határokon túl is elismerést vívott ki magának. A város vezetésének kötelessége megőrizni mindezt az értéket, ezért különös figyelemmel kíséri a színház anyagi nehézségeit. Hangsúlyozni kell, hogy csak anyagi nehézségekről van szó, hiszen az elmúlt évad a nézőszámok alapján talán a legsikeresebb volt az intézmény történetében. Korognai Károly színigazgató rendkívül sikeres műsorkínálatot állított össze, ennek köszönhetően a jegybevételek jelentősen meghaladták a korábbi évek adatait. Ezek a bevételek azonban nem tudták pótolni a korábban keletkezett hiányokat. A csődközeli helyA polgármester válaszol Az önkormányzat mint színházgazda zetben az önkormányzat először 16 millió forintos gyorssegélyt, majd kölcsön formájában 45 millió forintot juttatott az intézménynek. A színháznak ezt az összeget a költségvetés alapján az idén folyósítandó 235 millió forint támogatásból kell kigazdálkodnia, illetve visszafizetnie. Úgy érzem, feltétlenül érdemes néhány szót ejteni a költségvetési támogatásról. Az ügyben megjelent hírek több esetben kultúraellenesnek bélyegezték meg a városvezetést. A 2000. évre biztosított összeg véleményem szerint egyértelműen cáfolja ezt a vádat. Ez a támogatási keret a Nemzeti Színház esetében 15,2 százalékkal magasabb az előző évi előirányzatnál. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy további 42 millió forintot nyújtunk a Szegedi Szabadtéri Játékok lebonyolításhoz. A két intézmény összevonása után 277 millió forintot fordítunk e célra. Összességében tehát 2000-ben az inflációt meghaladó mértékben, 10,6 százalékkal nyújtunk magasabb támogatást a szegedi színjátszás működtetésére. Ehhez további 306 millió forint központi hozzájárulás kapcsolódik az idén. A jelenlegi helyzetért tehát nem az önkormányzatot terheli a felelősség. Korognai Károly színigazgató kinevezése óta a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel vezette az intézményt. A kialakult jelentős anyagi nehézségekért nem tartjuk hibásnak, de feltétlenül elvárjuk tőle a színház költségvetésének egyenesbe hozatalát. Mindaddig élvezi a városvezetés teljes körű támogatását, amíg hathatós lépéseket tesz a több éve ismert és halogatott hiány megszüntetésére. Az igazgató úr bizonyára egy átfogó hatásvizsgálat alapján döntött az április 30-a utáni bemutatók elhalasztása mellett. Hangsúlyozni kell, hogy nem zár be a színház, csak a bemutatók maradnak el. A bérletes előadásokat a tervezettek szerint megtartják. A költségcsökkentő lépések révén az idei évben ledolgozható lesz a hiány, így a jövő évtől tiszta lappal indulhat az intézmény. Sok aggódó levelet kaptam a Szabadtéri Játékok megrendezésére vonatkozóan. A Szegedi Nyár kiemelkedő programsorozatát nem érinti az előadások számának korlátozása. A Dóm téren július 7. és augusztus 22. között hét darabot összesen 16 előadáson tekinthet meg a nagyérdemű közönség. Látva a kínálatot, a millennium évében különösen érdemes lesz Szegedre látogatni egy tartalmas színházi estére. Reményeink szerint a rendeződő anyagi háttér után a Szegedi Nemzeti Színház neve már csak kiemelkedő művészi teljesítményekkel összefüggésben merül fel az országos és helyi sajtóban. Dr. Bartha László Egy kihaló szakma rekvizitumai A csipkeverö hagyatéka Május végéig látható a Fekete-házban az a tárlat, amely a csipkeverö szakma egyik utolsó képviselője, a néhány éve elhunyt pusztaszeri Tóth Albertné Domonkos Piroska hagyatékából megvásárolt csipkéket és csipkekészítá eszközöket mutatja be. A csipkekészítők évszázadokon át a paszományosok és a gombkötők céhének megbecsült tagjai voltak. Itáliában és Nyugat-Európában nagy hagyománya volt ennek az iparágnak - tudjuk meg a tárlat rendezőjétől, Katkóné Bagi Éva textilrestaurátortól, a Fekete-ház munkatársától. Napjainkra nagy munkaigényessége miatt szinte teljesen kiveszett ez a foglalkozás, jobbára csak hobbiszerűen foglalkoznak vele néhányan. A pusztaszeri Domonkos Piroska még a háború előtt, kislánykorában tanulta meg a kézimunkának ezt a sajátos válfaját. Nem lehet tudni, honnan jöhetett a csanyteleki boltosasszony, Boris Maris, aki a harmincas években a csipkekészítés tudományára tanította környékbeli lányokat. „Növendékei" közül a kis Piroska volt a legtehetségesebb, aki nagyon gyorsan elsajátította a szakma fortélyait, és haláláig abba sem hagyta az orsók pörgetését. Közben ugyan a gépi hímzéssel is megismerkedett, és egy ideig a csongrádi háziipari szövetkezetben is dolgozott, de a korszellem ellenére visszatért a hagyományos csipkeveréshez. Első kiállítását 1958-ban tartotta, amikor külföldi ornitológusok előtt bemutatta, hogyan készíti a csipkéket, bőröndnyi kollekcióját rögtön szétkapkodták. Az 1960-as években önálló iparos lett, rendszeresen járt kiállításokra, vásárokra, ahol nemcsak a portékáit árulta, hanem meg is mutatta boszorkányos kézügyességét. Sokan megfordultak azon az eldugott pusztaszeri tanyán, ahol férjével élt, holland, svéd, ausztrál vendégek mellett egy spanyol gróf is felkereste. Csipkéit elsősorban lakásdísznek, asztalterítőnek, valamint ruha-kiegészítőnek vásárolták, a kiállított munkák is terítők, gallérok, de akad köztük egy mellény is. Egy pusztaszeri lokálpatrióta, Nagyné Pintér Eszter hívta fel a múzeum munkatársainak figyelmét a hagyatékra, amit megvásároltak az örökösöktől. Mivel kihalóban lévő szakmáról van szó, fontos volt, hogy ne csak a kész munkákat őrizzék meg, hanem a készítésükhöz szükséges eszközöket, az orsókat, a speciális párnát és a csipkeverő állványt. A muzeológusok úgy vélik, Tóth Albertné Domonkos Piroska egész életét erre a nehéz, de gyönyörű mesterségre áldozta, ezért mindenképp megérdemli, hogy megőrizze emlékét az utókor. A kollekciót gondozó textilrestaurátor szerint, ha valaki megfelelő minőségű csipkét készítene és megfelelő piacot is találna hozzá, ma is megélne ebből a szakmából. H. Zs. A néhány éve elhunyt pusztaszeri csipkeverö asszony, Tóth Albertné hagyatékát Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor gondozza. (Fotó: Schmidt Andrea) Rómeó és a városi televízióban Munkatársunktól A városi televíziónak régóta szándékában állt azokat a szegediek is színházi élményekben részesíteni, akik valamilyen okból nem tudnak színházba járni, avagy ismét meg szeretnék tekinteni kedvenc darabjukat. A közvetítések anyagi hátterét erre az évre sikerült előteremteni, így most már semmi akadálya annak, hogy a városlakók minden vasárnap este 7 órától a Szegedi Nemzeti Színház egy-egy produkcióját tekinthessék meg. Sőt, a színház nehéz gazdasági helyzete és a korai évadzárás miatt májusban csak a városi televízióban lehet figyelemmel követni a szegedi színjátszást. Első alkalommal vasárnap este hét órakor láthatnak a nézők színdarabot a vtv-n, ekkor a Rómeó és Júliát vetítik. Az előadást követően pedig - nem csak most, hanem minden alkalommal beszélgetést láthatnak a nézők a színdarab alkotóival. A következő héten a vtv megismétli a Rómeó és Júliát. majd két egymást követő vasárnap a Gyaloggaloppot láthatják a nézők. így a szabadtéri játékok megkezdéséig a most futó előadások közül valamennyit megtekinthetik a szegedi tévénézők a városi televízió csatornáján, vasárnaponként este hét órától. Az újszegedi garzonház sokak számára jelentette az első önálló otthont. (Fotó: Miskolczi Róbert)