Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

KEDD, 2000. MÁRC. 28. UNIVERSITAS 7 Tolmácsképzés Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara kétéves szakfordító- és tolmácsképző tanfolyamot indít a 2000/200l-es tanévben angol, francia és orosz nyelvből. A képzés keretén belül lehetőség nyílik a nemzetközi politikai, jogi, kereskedelmi, pénzügyi területekhez tartozó háttérismeretek és szakterminológia elsajátítására, valamint magas szintű fordítási és tolmácsolási készségek megszerzésére a választott nyelven. A tanulmányok sikeres befejezését követően a tanfolyam résztvevői szakfordító és tolmács bizonyítványt kapnak. A tanfolyamra diplomások és a 2000/201 l-es tanévben a felsőoktatásban negyed- vagy ötödéves hallgatók egyaránt jelentkezhetnek, amennyiben a választott nyelvet felső fokon ismerik. Tekintettel arra, hogy a tanfolyamokon kötött munkaidőben dolgozók is részt vehetnek, a kötelező 13-14 gyakorlati órát a tervek szerint a hét második felében tartják. A képzésre május 12-éig lehet jelentkezni a SZTE BTK dékáni hivatalában (Egyetem utca 2., telefon: 544-362 és 544801). Konferencia a közgazdászképzésről Nem maradnak állás nélkül Szükséges az oktatás megújítása" Inflálódnak a diplomák? A gazdaságtudományi kar Honvéd téri bejárata. Egyre többen szeretnének belépni. (Fotó: Nagy László) Atomfizikai kísérleti verseny - A közgazdászképzések mennyiségi növekedése miatt szükség van az oktatás megújítására. Ha ezt nem tesszük meg, fennáll a diplomák inflálódásának veszélye - nyilatkozta lapunknak dr. Palánkai Tibor, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemrég lemondott rektora, aki a szegedi közgazdászkonferencia vendége volt. - Mennyire van szükség ma a közgazdász képzés megújítására? - Ez elsősorban a menynyiségi növekedés miatt szükséges. Húsz évvel ezelőtt csak Budapesten és Pécsett volt közgazdasági képzés, ezzel szemben most majdnem minden egyetemnek van vagy lesz közgazdasági kara, s ezenkívül sok magánfőiskola is létrejött az elmúlt években. Mivel alapvető koncepcionális kérdésekről van szó, ezért országosan kellene átgondolni, milyen elvek, illetve munkamegosztás alapján képezzünk közgazdászokat, kihasználva a specializációs lehetőségeket is. Ha ezt nem tesszük meg, fennáll a diplomák inflálódásának veszélye. Valaki azt mondta, hogy Magyarországon két egyetemre való közgazdász oktató van, ehhez képest körülbelül tíz helyen folyik ilyen képzés. Sokan két-három helyen oktatnak, és több olyan tanárt kell bevonni, aki még nem igazán érett be, ami problémát okoz a képzés színvonala szempontjából. - Mekkora konkurenciát jelentenek az újabb képzések a budapesti „közgáz" számára? - Egyelőre nem jelentenek konkurenciát, hiszen még mindig három-négyszeres a túljelentkezés Budapesten, és a diplomás hallgatók sem maradnak állás nélkül. Az új képzésekben végzetteknek viszont már vannak elhelyezkedési gondjaik. A piac többnyire különbséget tud tenni a képzések minősége között. Ha azonban nő a piac telítettsége, illetve ha nem tartjuk a minőséget, akkor előbb-utóbb mi is bajba kerülünk. - Budapesten volt már példa a szegedihez hasonló hallgatói kezdeményezésre a képzés megújítására? - A budapesti közgazdaságtudományi egyetemen több hullámban hajtottak végre reformokat, utoljára a kilencvenes évek elején. Úgy érzem, jelenleg is zajlik egy folyamatos átstrukturálás, s a következő időszakban szintén szükség lesz néhány lépés megtételére az egyetem finanszírozása szempontjából. - Ezeket a lépéseket azonban már nem ön teszi meg, hiszen néhány héttel ezelőtt lemondott a rektori tisztségről. Miért? - Az egyetem pénzügyilikviditási válság elé került, és úgy láttam, hogy ezt a problémát mások jobban meg tudják oldani. - Lát esélyt a finanszírozási probléma megoldására? - Nem lesz könnyű abban az esetben, ha nincs külső támogatás. Az egyetem egymaga nehezen tud megoldást találni. - Mivel foglalkozik ezek után? - Az európai integráció a szakterületem, amit az egyetem vezetése miatt kissé elhanyagoltam. Nem volt szerencsés, hogy éppen akkor vonultam ki a szakmából, amikor hazánk csatlakozása előtérbe került. Most viszont azt csinálhatom, amihez kedvem van. Hegedős Szabolcs Dr. Palánkai Tibor: Mostantól azt csinálhatom, amihez kedvem van. (Fotó: Schmidt Andrea) Marx Károly - Közgazdaságtudományi Egyetem volt „a" Közgáz, 1990-től azonban a felsőoktatási intézmények egymás után indították el gazdasági oktatási programjaikat, szakjaikat. A januári integráció után pedig egyetlen kivétellel az ország minden egyetemén oktatnak közgazdászokat. Ez önmagában még nem lenne probléma, ám miközben a hallgatói létszám a magyar felsőoktatásban a korábbi két és félszeresére nőtt, az oktatói létszám nem - illetve a Bokros-csomag következményeként negatív irányba - változott. Az egyetemek és főiskolák állami támogatása reálértéken szintén nem növekedett. - Ez a helyzet rendkívüli innovatív készséget igényel az oktatóktól mondta Veres Pál. Hozzátette: a tömegképzés ugyan nagyobb terheket ró az intézményekre, de az elv alapvetően helyes, hiszen így a középiskolás korosztály nagyobb hányada részesülhet felsőfokú oktatásban. Ennek az igénynek nem lehet ellenállni, ezt a „Közgáz" csődje is igazolja - mondta a főosztályvezető-helyettes. Ami az oktatás tartalmi kérdéseit illeti, 1996-ban egységesítették a gazdasági képzések „kimeneti oldalát", vagyis rögzítették azokat az alapvető készségeket és ismereteket, amelyekkel minden, közgazdász diplomát szerző hallgatónak rendelkeznie kell. Ugyanekkor töredékére csökkentették a gazdasági jellegű szakok számát, így ma 8 egyetemi és 13 főiskolai szak van az országban. Egy 1999-ben született rendeletben ezek mellett több mint 60 továbbképzési programot ismertek el. Ezt a koncepciót, mely szerint viszonylag kis számú alapszakra gazdag továbbképzési kínálat épül a gyakorlat is igazolta, hiszen az élethosszig tartó tanulás egyre elterjedtebb Magyarországon is. A minisztérium elkészítette a fiatal diplomások életpálya vizsgálatát, melyből kiderül, hogy a közgazdász képzettséggel rendelkezők körében jelenleg még nincs nagy gond az elhelyezkedéssel. Az is megállapítható, hogy a különböző intézményekben végzettek álláshoz jutási esélyei nemigen különböznek egymástól, annál nagyobb szórást mutat viszont az egyének közötti különbség. Ennek oka az, hogy a magyar felsőoktatásra jellemző tömegképzés során eltérő képességű és ambíciójú hallgatók kerülnek ki az iskolapadból. - A jobb munkahelyekért folyó harc a jövőben tovább erősödik majd, és az egyes intézmények közötti versenyben döntő szerepe lesz annak, melyik egyetem milyen karriert tud kilátásba helyezni a hallgatóknak. Emiatt is felértékelődik a gyakorlati oktatás jelentősége - szögezte le a főosztályvezető-helyettes. Elmondta, hogy Franciaországban van olyan öt éves főiskolai képzés, melynek során egy évet hazai, egyet pedig külföldi vállalatoknál töltenek a hallgatók. Veres Pál szerint előbb-utóbb Magyarországon is emelkedik majd a gyakorlati oktatás aránya, hiszen ez az érdeke a munkahelyekért versenyző hallgatóknak, az egymással versengő intézményeknek, és a felkészült munkavállalókat keresd vállalatoknak is. Koczor Gabriella Munkatársunktól Harmadik alkalommal rendezte meg az idén a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézete a középiskolások számára meghirdetett fizikai kísérleti versenyt. A verseny célja a fizika gyakorlati oldalának előtérbe helyezése. A döntőbe kilencen jutottak be, a legjobb három pályamunkát pénzjutalomban részesítették, illetve különdíjakat osztottak ki. A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézete tavaly atomfizikai pályázatot hirdetett középiskolások számára. A felhívásra tizennyolc dolgozat érkezett, közülük kilencen jutottak be a döntőbe. A versenyzők szombaton a Kísérlet Fizikai Intézet Budó tantermében mutatták be kísérleteiket az atomfizika különböző területeiről. A bemutatóra minden versenyzőnek tizenöt perc állt rendelkezésére. Fülöp Lóránd Árpád, a marosvásárhelyi Bolyai FarA középiskolásoknak meghirdetett verseny célja a fizika gyakorlati oldalának előtérbe helyezése volt. (Fotó: Nagy László) kas Elméleti Líceum tanulója például a kristályok rácsszerkezetében fellépő hibák következményeiről beszélt. Hő hatására halogén, vagy alkáli ionok lépnek ki az anód és katód közé helyezett nátrium-klorid, vagy kálium-klorid rácsszerkezetéből, melyek az anód, illetve a katód irányába mozdulnak el. Helyükön úgynevezett potenciálgödrök, rácslyukak keletkeznek, ahová elektronok fogódnak be, így jönnek létre a színcentrumok. Ezek színezik el a kristályt. Mindezt egy látványos kísérlet igazolta. A délelőtt folyamán a zsűri tagjai meghallgatták, illetve megtekintették a pályázók kísérleteit, majd meghozták döntésüket. Első helyezést ért el Szenté Bálint, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulója, felkészítő tanára Bíró Tibor volt. Előadásában az ionhullámok létezésére keresett magyarázatot. Második helyezett Fülöp Lóránd Árpád lett, aki szintén Marosvásárhelyről érkezett, tanára László József. Harmadik helyezést ketten értek el. Egyikük Kis Norbert (felkészítő tanára: Kispál István), a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium tanulója, előadásának címe: Atomfizikai kísérletek saját ködkamerával. Szintén harmadik helyezett lett Takács Sándor, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnáziumból, Simon László tanítványa, aki néhány érdekes kísérletet mutatott be a radioaktivitás köréből. A felsőfokú közgazdászképzés fejlesztési lehetőségeiről szerveztek kétnapos konferenciát a múlt héten a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. Dr. Veres Pál, az Oktatási Minisztérium közgazdászképzésekért felelős főosztályvezető-helyettese a gazdasági felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az első Szegeden végzett közgazdászok tavaly kapták meg diplomájukat. Az akkor megalakult gazdaságtudományi kar hallgatói a képzés fejlesztési lehetőségeiről rendeztek kétnapos konferenciát. Ennek vendége volt dr. Veres Pál, az Oktatási Minisztérium közgazdászképzésekért felelős főosztályvezető-helyettese, aki a gazdasági felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről beszélt. Mint mondta, a rendszerváltás előtt Magyarországon a Budapesti - akkor még Az egyházi építészetről Munkatársunktól Csongrád megye középkori egyházi építészetéről tart előadást dr. Horváth Ferenc régész március 28-án, kedden 20 órakor az alsóvárosi kultúrházban (Rákóczi u. 1.). Az előadás előtt és után a dél-alföldi régió római katolikus templomait bemutató képeslap-kiállítás tekinthető meg. Kazinczyverseny Munkatársunktól A pedagógusjelöltek Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyének huszonnyolcadik országos döntőjét rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara március 30. és április 1. között. A versenyt szakmai konferencia előzi meg szövegtan és szövegfonetika témában március 30-án délelőtt fél 11től a kar tanácstermében. A Kazinczy-versenyen induló hallgatók pénteken 8 órától mutatják be a kötelező szövegeket a főiskolai kar dísztermében, délután 14 órától pedig a szabadon választott szövegek hangzanak el. Az eredményeket április l-jén, szombaton 9.30 órakor hirdetik ki a díszteremben. A versenyen öt szegedi hallgató indul. Pályázatok Munkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának hallgatói a hónap végéig adhatják le pályázataikat a „Jó tanuló - jó sportoló", illetve a „Kiváló tanárjelölt" címek elnyerésére. Mindkét pályázatban szerepelnie kell a pályázó nevének, évfolyamának, szakjának, a tanulmányi osztály által igazolt félévek átlageredményének és a tanszék ajánlásának. A „Jó tanuló - jó sportoló" címre pályázóknak fel kell tüntetniük szaktárgyi és sporteredményeknek, illetve az OTDK-helyezéseknek. A másik pályázatra jelentkező diákoknak is igazolniuk kell tudományos diákköri konferencián elért helyezéseiket, valamint egyéb kiemelkedő teljesítményüket. A pályázatokat dr. Varga István főigazgató-helyettesnek kell benyújtani március 31-éig. Ízelítő Hawaiiról Munkatársunktól Videovetítéssel és táncbemutatóval egybekötött élménybeszámolót tart a Hawaii-szigeteken tett tanulmányútjáról Sverteczki Melinda, a Szegedi Tudományegyetem negyedéves biológushallgatója, aki féléves ösztöndíjjal kutatómunkát végzett az ottani egyetemen. Az érdeklődőket március 29-én, szerdán 19 órára várják az egyetem Zoltán utcai Móra épületébe. Sakkolimpia Munkatársunktól A szegedi felsőoktatásban tanulók és oktatók számára rendeznek sakkolimpiát április 1jén, szombaton reggel háromnegyed nyolctól a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tisza Lajos körúti épületében, a Pólay-teremben. További információk olvashatók a h734725 @stud.uszeged.hu e-mai címen.