Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 25. HAZAI TÜKÖR 9 Mennyire vagy jó - magyar irodalomból? Millenniurtii játék, diákoknak (3.) Munkatársunktól Ismered-e irodalmunk nagyjait? Tedd próbára tudásod e néhány héten át, szombatonként kö­zölt millenniumi játékunk segítségével! 1. Arany János, a Toldi és a költészetünkben egyedülál­ló, csodálatos balladák frója életének utolsó éveiben a Margitsziget tölgyfái alá me­nekült a város zaja elől. Ki­sebb verseit kulcsra záródó kapcsos könyvébe tisztázta le, keletkezésük sorrendjé­ben. Legbeavatottabb barátai­nak, de talán csak a fiának mutatta meg őket. - A kér­dés: a) Kitől kapta Arany a kapcsos könyvet, melybe az őszikéket írta?; b) A költő fia, Arany László méltatlanul elfeledett főművének mi a cí­me? 2. „Az ő nyelve a ma be­szélt magyar nyelv. Hogy miért? Lehet, hogy költészete az életet megihlette, s mi az ő nyelvén selypegünk tovább, de lehet az is, hogy az örök­kévalóság jegyében született dolgok sohasem öregszenek meg. Ez is csoda, mint ő ma­ga. Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva még fölébresz­tenének síromból, s hirtelen arra kérnének, hogy nevez­zek meg egy költőt, azt mon­danám: Petőfi". Kosztolányi Dezsőt idéztük. - A kérdés: Mikor lett Petrovicsból Pető­fi? Melyik évben vette föl a költő ezt az immár halhatat­lanná lett nevet? 3. Madách Imre, Az em­ber tragédiájának írója nem érhette meg művének ősbe­mutatóját. Tizenkilenc évvel az író halála után került el­őször színre a Nemzeti Szín­ház előadásában. - A kérdés: a) Hány színből áll Az ember tragédiája?; b) Melyik nagy magyar költő született az ős­bemutató esztendejében? 4. Jókai Mórról írja Krúdy Gyula, A magyar milliomos című írásában: „Övé volt két­három emberöltőn át egész Magyarország, a gazdagsága olyan kifogyhatatlan volt, hogy egész éleiében, öregsé­géig mindig csak ajándéko­zott. Ajándékozott jó időt, amikor zordon volt az éghaj­lat Magyarország felett, adott boldogságot, amikor a szívek megszakadtak a fájdalomtól. Enyhülést írt fel a legszomo­rúbbaknak, akik már élni sem bírtak a bánattól, és gyógy­szert vitt a betegeknek, akik elfelejtették szenvedéseiket az ő mesemondására." Az el­ismerést Jókai már életében megkapta. Ötvenéves írói ju­bileuma alkalmából díszki­adásban jelentették meg mű­veit. - A kérdés: Hány kötet­ből áll ez a Jókai-sorozat? Mely évben volt a jubileum? 5. E kérdéskör utolsó fel­adata - rejtvény. Egy híres regény egymondatos tartal­ma: Fehér asszony városa fe­kete gyászba borul. - Mely városról van szó, mi a mű cí­me, ki az írója? Egy másik regénycím segít a megfejtés­ben. Mi annak a címe, ki ír­ta? A helyes válaszok bekül­dői, ha mellékelik a Klasszi­kus Magyar írók poszterének nyereményszelvényét a meg­fejtéshez, értékes könyvekre pályázhatnak. Az első kér­déskör megfejtői között tíz posztert sorsoltunk ki, ők a következők: Nagy Mária, Bánki Bernadett, Purnhauser Karolina, Kopasz Viktória, Batancs Enikő, Kovács Már­ta, Szántó Katinka, Koszta Balázs, Veszelovszki Noémi (Szeged),- Dobák Péter (Ásotthalom). Várjuk a to­vábbi jelentkezést! A válaszokat a következő címre küldjétek: Örömforrás Bt., Bada Johanna, 1173 Bu­dapest, Pesti út 71. A borí­tékra írjátok rá: „A Délma­gyarország Kft. és az Öröm­forrás Bt. jubileumi játéka". Ugyanezen a címen, illetve a 06-1/256-248l-es telefonszá­mon maga a Klasszikus Ma­gyar írók Arcképcsarnoka cí­mű poszter is megrendelhető (kiadta az Olvass Mindennap Baráti Társaság, az Öröm­forrás Bt. és az újvidéki Fe­hér Ferenc Könyvbarát Kör, szerk.: Bada Johanna és Ba­da István). A játék részletei­ről iskolád irodalom szakos pedagógusainál érdeklőd­hetsz! A megfejtéseket a so­rozat végén közöljük, hogy esélyt adjunk a később be­kapcsolódóknak is. Kubinyi Anna tárlata Franciaországban Elemi erők titkai Egy korábbi munka közben: a Lángoló fa Gaudi emlékére készült. (Fotó: DM-archívum) Elmond­hatatlan, mennyire megrázott ez a tra­g é d i a . Megöltek egy fo­lyót! Bár ritkán készítek úgynevezett aktuális mun­kákat, most úgy érzem, a Tisza halálának mementót kell állítanom - mondja Kubinyi Anna, a Szegedről elszármazott textilművész, akinek ma nyílik tárlata Franciaországban. Az a hosszú lista, amely Ku­binyi Anna önálló kiállításainak jegyzéke, a következőképpen in­dul: Móra Ferenc Múzeum, 1983. A művész pontosan tíz év­vel később ismét itthon, a Kép­tárban mutatta be új munkáit. Ezt az 1993-as önálló kiállítást egy másik Szegedről elszármazott személyiség, Martonyi János nyitotta meg. Palais de L'Euro­pe, azaz Európa Palota. így ne­vezik a franciaországi tengerparti város, Mentőn múzeumát, ahol egy hatalmas teremben, megle­pően nagy kiállítási felületen teg­nap óta láthatók Kubinyi Anna textiljei. A vernisszázson a ma­gyar külügyminiszter, Martonyi János méltatta a textilművész új műveit. - Boldog vagyok, fáradt és iz­gatott - mondta a művész. Buda­pesten beszélgettünk, néhány nappal az elutazása előtt. Kubi­nyi Anna először 1990-ben, ösz­töndíjasként ment Franciaország­ba, azóta az évek felét ott, a má­sikat itthon tölti. - Gyönyörű helyek vannak a francia tengerparton, újra és új­ra lenyűgöz az örök mozgás lát­ványa, a vlz ereje. De egyszer sem tapasztaltam ott azt sztvtáji érzést, amely pedig itthon, Ma­gyarországon, újra és újra, min­den tavasszal eltölt. A régebbi munkáim nagy része természeti ihletésű, a szépséget, az optimiz­must, az erőt, a mozgás végtelen változatosságát igyekeztem velük kifejezni. Sokféle vizet szőttem, de a természet más szépségei is mindig csodálattal töltenek el. Most azonban valami eszelős merényletet követtek el - úgy ér­zem, ellenem is. Ez a katasztrófa, a Tisza halála mint szegedi em­bert és mint természetrajongót elmondhatatlanul megrázott. Mi­helyst a franciaországi kiállítás­sal kapcsolatos teendőimen túlle­szek, azonnal hozzáfogok a Ti­sza-halál mementójának elkészí­téséhez. Kubinyi Anna munkásságá­nak szakértő méltatói sosem mu­lasztják el kiemelni, milyen szel­lemesen, szervesen és egyedi módon kapcsolja össze a textil­művészet két egymástól eltérő felfogását, alkotásmódját. A mű­faj hagyományos, képi megfo­galmazásmódját, a gobelint, s az úgynevezett tértextilt, az anyag térbe állításának, a plasztikai megfogalmazásnak a lehetősége­it. A képi és plasztikai eszköztárt nem egyszerű természetábrázo­lásra használja. Alkotásai csak eredetükben - és igen gyakran a címűkben - utalnak a táj-lát­ványra. Többek ennél: az ihlető természeti motívum ideaszerű lé­nyegének egyéni újrafogalmazá­sai. - A franciországi kiállításra rengeteg új munkát készítettem és új stílust kezdtem. Az eddigi kompozíciókban a relieftechnika alkalmazása azt jelentette, hogy a szőtt felületet megemeltem, dús plasztikával megmozgattam a harmadik dimenzió felé. Most „fordítva ": mélységet adok a fe­lületnek, megnyitom, felszakítom, alátekintést engedek. Vagy éppen a mélységből hagyom előtömi a belső energiát, az eleven erőt ­legyen az forró láva vagy növek­vő gyökerek. Ezekkel a kétrétegű munkákkal, a dupla textilekkel persze dupla a munka is. De azt a számomra fontos érzést, élet­felfogást vagy fogalmat tudom velük megmutatni, mely szerint a lényeg a felszín alatt van, a cso­da a máz, a kéreg, a felület alatt, a mélyben lakik. Finoman kibon­tani fáradságos, ezért az ember gyakran csak tönkreteszi, szét­zúzza. Az önzetlen, nem haszon­elvű megismerés vágya tisztelet­teljes közeledést kíván. Aki veszi a fáradságot, találkozhat az élet csodáival. A mentoni Európa Palota ha­talmas falfelületein most 30 nagyméretű textilművet láthat az érdeklődő közönség, többségé­ben az új stílusban, újonnan ké­szült munkákat. Némi fogalmat alkothatunk a művészi erőfeszí­tés nagyságáról, ha tudjuk, hogy Kubinyi Anna a csodálatosan színgazdag, selymesen puha és fényes szövött felületekhez is egy triviális anyagot használ, a kendert. A spárgát maga festi, dolgozza fel és a szövés segítsé­gével nemesíti olyanra, mintha gyapjú- vagy selyemszál lenne. - Nem is tudom, melyik volt a nehezebb: egész nap a „villával ütögetni", a fizikai és szellemi erőnlétemet fönntartani, ezeket a hatalmas méretű munkákat meg­szőni - vagy a kiállítást megszer­vezni. Franciaországban, a go­belin őshazájában sajnos most nem divat a textil. Alig láttam pár kiállítást a tíz év alatt, azok is egyenetlen színvonalúak vol­tak. Hitetlenül néztek rám Men­tonban, amikor először elmond­tam a tervemet: textilt? ezekre az óriás falakra? Pedig csodás do­log a textil. Észrevettem a kiállí­tásaimon, hogy bár tiltják nekik, az emberek mégis megfogdossák a munkáimat... Azt gondolom, hogy a mai racionális, hideg-ri­deg, kemény világban nagyon hi­ányzik nekünk mindaz, ami a tex­tilnek sajátja: a melegség, a pu­haság. az érzelmesség. A magyar textilművészetet reprezentáló mentoni tárlat há­rom hónapig lesz nyitva. Au­gusztusban Londonban, a Ma­gyar Kultúra Házában mutatja be a művész új stílusú munkáit, köztük a magyar államiság ünne­pe alkalmából készített „Ezeré­ves Fa " című textilképet. Meghí­vót kapott a bécsi Collegium Hungaricumba, amelyet most szintén szegedi személyiség, Csúri Károly igazgat: az osztrák fővárosban szeptemberben nyílik Kubinyi Anna tárlata. Sulyok Erzsébet Sándorfalvi szomszédolás Munkatársunktól Ma, szombaton délután 4 órakor a sándorfalvi műve­lődési házba az algyőiek mennek szomszédolni. A mazsorettek után az óvodá­sok lépnek színre, Szilágyi P. Csenge pedig mesét mond. Az általános iskolá­sok akrobatikus rock & rollt táncolnak, majd a karatésok bemutatója következik. A Gumimacik ismét tanúbi­zonyságot tesznek mozgé­konyságukról, a néptánco­sok pedig ügyességükről. Véha Tímea és Kákonyi Ré­ka énekel, Beck Gábor gitá­rozik, Bakos József harmo­nikázik. Vasúti Érdekegyeztető Tanács A munkához valá jog Budapest (MTI) Szabálytalannak és tör­vénytelennek minősítette a sztrájk alatt dolgozó vasu­tasok jutalmának kifizeté­sét Borsik János, a Moz­donyvezetők Szakszerve­zetének (MoSZ) alelnöke a Vasúti Érdekegyeztető Ta­nács (VÉT) pénteki ülésén. A vasutas szakszerve­zetek napirend előtti hoz­zászólásukban információt kértek a munkaadótól kifi­zetett jutalomról. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyette­se az ülésen elmondta, hogy a sztrájk alatt dolgo­zó vasuta&ok a munkához való jogukkal éltek, és sze­rinte ez nem sztrájktörés. A vezérigazgató-helyettes hozzátette, hogy a MÁV azért ismerte el külön is a sztrájk alatt dolgozók mun­káját jutalommal, mert több milliárdos veszte­ségtől mentették meg a MAV-ot. A VÉT ülésén megtár­gyalták a teljesítmény- és balesetmentességi jutalom kifizetését szabályozó vég­rehajtási utasítás terveze­tét, a MÁV idei foglalkoz­tatáspolitikai tervezetét, a szociális és jóléti rendszer átalakítására vonatkozó munkáltatói koncepciót, és szó volt a munkaügyi kap­csolatokról. A kábító­szer mint téma las­san a gye­reknevelés­hez és a fo­cihoz kezd hasonlítani, amelyhez mindenki ért. Legalábbis úgy gondolja. Aztán amikor az ismeretek felszínét kapargatni kezdik, akkor derül ki, hogy alatta a nagy semmi tátong. Pe­dig a téma érdekes és ak­tuális, hiszen az Ifjúsági és Sportminisztérium által ké­szíttetett felmérés szerint a középiskolásak 38 százalé­kának már volt kapcsolata a kábítószerrel. Legalább egyszer kipróbálta, de le­het akár rendszeres fo­gyasztó is. Mik tartoznak a mese kategóriába, és mi jellemzi a valós helyzetet a megyében, valóban van­nak gócpontoknak számító középiskolák? - egyebek mellett erre kerestük a vá­laszt. Zsolczai István őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnmegelőzési osztá­lyának vezető helyettese. Mun­Minden második tizenéves találkozott már vele? Középiskolások és a kábítószerélmény kájából adódóan évek óta rálátá­sa van a térség ,Jcábítószer-tér­képére". Iskolákban tartanak órákat, amelyeken a diákokkal való beszélgetés célja egyebek mellett a felvilágosítás, a meg­előzés, a tanácsadás. Az elmúlt két évben Csong­rád megyében kábítószer fo­gyasztása, illetve a vele való visszaélés miatt három 14 év alatti és negyvenkét 14-18 év közötti fiatal ellen indítottak rendőrségi eljárást. Ennyien ke­rültek látókörbe. Zsolczai őr­nagy tapasztalata szerint a ve­szélyeztetett korosztály egyre szélesebb sávot alkot, jelenleg a 15-23 év közöttiek sorolhatók ide. Mit tudnak a tinik? A megyében 124 ezer a gyer­mek-, és fiatalkorúak száma. A középiskolások közülük hányan találkozhattak már a kábítószer­rel? - érdeklődtünk. A rendőrsé­gi szakember, aki egyébként pszichológus, úgy vélekedett, hogy minden második tanulónak már lehetett ilyen élménye. Ezt a személyes találkozásokon szerzett benyomásokra alapozta. Megdöbbentette, hogy a 14-18 évesek mennyire sokat tudnak a kábítószerekről, a kábítószere­zési technikákról, persze sok mindent rosszul tudnak. Persze ez közel sem jelenti azt, hogy az ifjúság 50 százaléka kábítószer­fogyasztó lesz. Olyasmi ez, mint régebben az alkohol volt. A gimnáziumi szalagavatóra illett minimum egy fél keverttel a gyomorban érkezni. Csak ez a két dolog nem ugyanaz! A kábí­tószer veszélyei sokkal nagyob­bak. Ha ezzel tisztában vannak a tizenévesek, akkor talán az egy­szeri kipróbáláson túl nem vál­nak rendszeres fogyasztóvá. Az alkalmi fogyasztók azért más büntetést érdemelnek, mint azok, akik üzletet csinálnak, eb­ből élnek. Miként az alkoholfüggőség kialakulásánál, a kábítószernél is megvannak a fokozatok, senki nem a heroinnal kezdi. A mari­huánás cigarettával, a Extasy­tablettával próbálkoznak a leg­többször, és az első után meg is állnak. Ezek a lágy drogok álta­lában nem okoznak függőséget, nem lehet őket túladagolni. Nem a büntetés a cél Ezrek kacérkodnak a közép­iskolások közül a droggal, mi­közben csupán 2-3 tucat rendőr­ségi eljárást indítanak. Az el­lentmondásra a következő ha­sonlattal válaszolt az őrnagy: ha minden közlekedési szabálysér­tőt megbüntetnénk, akkor az ál­lamadósságot egy év alatt visszafizethetnénk. Nem a min­den áron való büntetés a cél. Sokkal inkább a teijesztés meg­akadályozása, a kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények megelőzés. Külön kell választa­ni azokat, akik egy-egy buliban, diszkóban elszívnak egy mari­huánás cigarettát, és a dealere­ket, és a függőket, akik már bűncselekményre is kaphatók azért, hogy megszerezzék a drogra valót. Mendemondák keringenek arról, hogyan próbálják becser­készni a fiatalokat. A rendőrség már óvodából is kapott rémült bejelentést, ám a kép nem ennyire sötél. Nem az iskola kö­rül ólálkodó kalapos, hosszú ka­bátos drogárusok jelentik a ve­szélyt, ahogy azt sokan és rosszul hiszik, hanem a baráti körben zajló bulik. Ülnek kör­ben a fiatalok, majd valaki be­dobja a köztudatba, van egy „spanglija", szívják el együtt. Ilyenkor kínos lenne nemet mondani, inkább bele mennek a játékba a fiatalok. A probléma akkor kezdődik, ha valakinek olyanok a körülményei, lelki ál­lapota, hogy kizárólag ebben ta­lálja meg a szórakozási lehető­séget. Lágy droggal kezdi, majd egyre keményebbre vált. Zsolczai István szerint a kö­zépiskolások gyakran többet tudnak a kábítószerről, mint ta­náraik. Általában egy-egy igaz­gató, vagy gyermekvédelmi fe­lelős jelzi a rendőrségnek a gya­nút, miszerint valamelyik diák­juk drogozik: eszközöket talál­tak a vécében, a tanulók furcsán csoportosulnak tanítás után, stb. A szakemberek rámozdulnak a bejelentésre, de a legfontosabb mégis a megelőzés. Erre külön­féle programokat dolgoztak ki, ám csak akkor lehetnek eredmé­nyesek, ha ebben a szülők, a pe­dagógusok, a társadalom part­ner. Már 13-14 éves gyerekek­nél el kell kezdeni a felvilágosí­tást, hogy amikor először meg­kínálják egy cigarettával, akkor íudjon nemet mondani. A drog nem iskolafüggó Lehet-e megjelölni iskolákat, amelyek diákjai különösen szí­vesen járnak a tilosban? - kér­deztük az osztályvezető-helyet­testől. Az egyik pletyka szerint a Ságvári, az erdészeti, a Radnó­ti és a Fodor van az élen, a má­sik pedig a 600-as szakmunkás­képzőt, a Deákot, a Tömör­kényt, a Dérit és másokat sorol, ám ezek badarságok - szögezte le az őrnagy. Egyetlen intéz­mény sincs, amely a többinél ki­emelkedőbb veszélyt jelentene a drog szempontjából a tanulók számára. Ha lenne, könnyebb lenne a rendőrség dolga is. A kábítószer éppen úgy jelen van az elit iskolákban, az egyete­men, mint a szakmunkásképző­ben. A fiatalok szociális helyze­tétől, lelki állapotától, az anyag­hoz jutás lehetőségeitől sokkal inkább függ. Még az sem számít - hangsúlyozta meglepő módon az őrnagy -, hogy az adott kö­zépiskola Csongrádon, vagy Szegeden található. A kisebb városok „szépen" felzárkóztak a sorban. Onnan lehet tudni, hol van baj, hogy honnan érkezik felkérés a rendőrséghez előadá­sok tartására... A diszkókban tartott razziák nem sok eFedményt hoztak, mindenki a földre dobta a nála lévő anyagot. A jövőben inkább az operatív munkára, a „súgá­sokra" figyelnek, hogy a teijesz­tőket fogják meg, így már akkor „elnyomhatják" a füves cigaret­tát, mielőtt azt meggyújthatták volna - mondta Zsolczai István. V. Fekete Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom