Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 25. HAZAI TÜKÖR 9 Mennyire vagy jó - magyar irodalomból? Millenniurtii játék, diákoknak (3.) Munkatársunktól Ismered-e irodalmunk nagyjait? Tedd próbára tudásod e néhány héten át, szombatonként közölt millenniumi játékunk segítségével! 1. Arany János, a Toldi és a költészetünkben egyedülálló, csodálatos balladák frója életének utolsó éveiben a Margitsziget tölgyfái alá menekült a város zaja elől. Kisebb verseit kulcsra záródó kapcsos könyvébe tisztázta le, keletkezésük sorrendjében. Legbeavatottabb barátainak, de talán csak a fiának mutatta meg őket. - A kérdés: a) Kitől kapta Arany a kapcsos könyvet, melybe az őszikéket írta?; b) A költő fia, Arany László méltatlanul elfeledett főművének mi a címe? 2. „Az ő nyelve a ma beszélt magyar nyelv. Hogy miért? Lehet, hogy költészete az életet megihlette, s mi az ő nyelvén selypegünk tovább, de lehet az is, hogy az örökkévalóság jegyében született dolgok sohasem öregszenek meg. Ez is csoda, mint ő maga. Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva még fölébresztenének síromból, s hirtelen arra kérnének, hogy nevezzek meg egy költőt, azt mondanám: Petőfi". Kosztolányi Dezsőt idéztük. - A kérdés: Mikor lett Petrovicsból Petőfi? Melyik évben vette föl a költő ezt az immár halhatatlanná lett nevet? 3. Madách Imre, Az ember tragédiájának írója nem érhette meg művének ősbemutatóját. Tizenkilenc évvel az író halála után került először színre a Nemzeti Színház előadásában. - A kérdés: a) Hány színből áll Az ember tragédiája?; b) Melyik nagy magyar költő született az ősbemutató esztendejében? 4. Jókai Mórról írja Krúdy Gyula, A magyar milliomos című írásában: „Övé volt kéthárom emberöltőn át egész Magyarország, a gazdagsága olyan kifogyhatatlan volt, hogy egész éleiében, öregségéig mindig csak ajándékozott. Ajándékozott jó időt, amikor zordon volt az éghajlat Magyarország felett, adott boldogságot, amikor a szívek megszakadtak a fájdalomtól. Enyhülést írt fel a legszomorúbbaknak, akik már élni sem bírtak a bánattól, és gyógyszert vitt a betegeknek, akik elfelejtették szenvedéseiket az ő mesemondására." Az elismerést Jókai már életében megkapta. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából díszkiadásban jelentették meg műveit. - A kérdés: Hány kötetből áll ez a Jókai-sorozat? Mely évben volt a jubileum? 5. E kérdéskör utolsó feladata - rejtvény. Egy híres regény egymondatos tartalma: Fehér asszony városa fekete gyászba borul. - Mely városról van szó, mi a mű címe, ki az írója? Egy másik regénycím segít a megfejtésben. Mi annak a címe, ki írta? A helyes válaszok beküldői, ha mellékelik a Klasszikus Magyar írók poszterének nyereményszelvényét a megfejtéshez, értékes könyvekre pályázhatnak. Az első kérdéskör megfejtői között tíz posztert sorsoltunk ki, ők a következők: Nagy Mária, Bánki Bernadett, Purnhauser Karolina, Kopasz Viktória, Batancs Enikő, Kovács Márta, Szántó Katinka, Koszta Balázs, Veszelovszki Noémi (Szeged),- Dobák Péter (Ásotthalom). Várjuk a további jelentkezést! A válaszokat a következő címre küldjétek: Örömforrás Bt., Bada Johanna, 1173 Budapest, Pesti út 71. A borítékra írjátok rá: „A Délmagyarország Kft. és az Örömforrás Bt. jubileumi játéka". Ugyanezen a címen, illetve a 06-1/256-248l-es telefonszámon maga a Klasszikus Magyar írók Arcképcsarnoka című poszter is megrendelhető (kiadta az Olvass Mindennap Baráti Társaság, az Örömforrás Bt. és az újvidéki Fehér Ferenc Könyvbarát Kör, szerk.: Bada Johanna és Bada István). A játék részleteiről iskolád irodalom szakos pedagógusainál érdeklődhetsz! A megfejtéseket a sorozat végén közöljük, hogy esélyt adjunk a később bekapcsolódóknak is. Kubinyi Anna tárlata Franciaországban Elemi erők titkai Egy korábbi munka közben: a Lángoló fa Gaudi emlékére készült. (Fotó: DM-archívum) Elmondhatatlan, mennyire megrázott ez a trag é d i a . Megöltek egy folyót! Bár ritkán készítek úgynevezett aktuális munkákat, most úgy érzem, a Tisza halálának mementót kell állítanom - mondja Kubinyi Anna, a Szegedről elszármazott textilművész, akinek ma nyílik tárlata Franciaországban. Az a hosszú lista, amely Kubinyi Anna önálló kiállításainak jegyzéke, a következőképpen indul: Móra Ferenc Múzeum, 1983. A művész pontosan tíz évvel később ismét itthon, a Képtárban mutatta be új munkáit. Ezt az 1993-as önálló kiállítást egy másik Szegedről elszármazott személyiség, Martonyi János nyitotta meg. Palais de L'Europe, azaz Európa Palota. így nevezik a franciaországi tengerparti város, Mentőn múzeumát, ahol egy hatalmas teremben, meglepően nagy kiállítási felületen tegnap óta láthatók Kubinyi Anna textiljei. A vernisszázson a magyar külügyminiszter, Martonyi János méltatta a textilművész új műveit. - Boldog vagyok, fáradt és izgatott - mondta a művész. Budapesten beszélgettünk, néhány nappal az elutazása előtt. Kubinyi Anna először 1990-ben, ösztöndíjasként ment Franciaországba, azóta az évek felét ott, a másikat itthon tölti. - Gyönyörű helyek vannak a francia tengerparton, újra és újra lenyűgöz az örök mozgás látványa, a vlz ereje. De egyszer sem tapasztaltam ott azt sztvtáji érzést, amely pedig itthon, Magyarországon, újra és újra, minden tavasszal eltölt. A régebbi munkáim nagy része természeti ihletésű, a szépséget, az optimizmust, az erőt, a mozgás végtelen változatosságát igyekeztem velük kifejezni. Sokféle vizet szőttem, de a természet más szépségei is mindig csodálattal töltenek el. Most azonban valami eszelős merényletet követtek el - úgy érzem, ellenem is. Ez a katasztrófa, a Tisza halála mint szegedi embert és mint természetrajongót elmondhatatlanul megrázott. Mihelyst a franciaországi kiállítással kapcsolatos teendőimen túlleszek, azonnal hozzáfogok a Tisza-halál mementójának elkészítéséhez. Kubinyi Anna munkásságának szakértő méltatói sosem mulasztják el kiemelni, milyen szellemesen, szervesen és egyedi módon kapcsolja össze a textilművészet két egymástól eltérő felfogását, alkotásmódját. A műfaj hagyományos, képi megfogalmazásmódját, a gobelint, s az úgynevezett tértextilt, az anyag térbe állításának, a plasztikai megfogalmazásnak a lehetőségeit. A képi és plasztikai eszköztárt nem egyszerű természetábrázolásra használja. Alkotásai csak eredetükben - és igen gyakran a címűkben - utalnak a táj-látványra. Többek ennél: az ihlető természeti motívum ideaszerű lényegének egyéni újrafogalmazásai. - A franciországi kiállításra rengeteg új munkát készítettem és új stílust kezdtem. Az eddigi kompozíciókban a relieftechnika alkalmazása azt jelentette, hogy a szőtt felületet megemeltem, dús plasztikával megmozgattam a harmadik dimenzió felé. Most „fordítva ": mélységet adok a felületnek, megnyitom, felszakítom, alátekintést engedek. Vagy éppen a mélységből hagyom előtömi a belső energiát, az eleven erőt legyen az forró láva vagy növekvő gyökerek. Ezekkel a kétrétegű munkákkal, a dupla textilekkel persze dupla a munka is. De azt a számomra fontos érzést, életfelfogást vagy fogalmat tudom velük megmutatni, mely szerint a lényeg a felszín alatt van, a csoda a máz, a kéreg, a felület alatt, a mélyben lakik. Finoman kibontani fáradságos, ezért az ember gyakran csak tönkreteszi, szétzúzza. Az önzetlen, nem haszonelvű megismerés vágya tiszteletteljes közeledést kíván. Aki veszi a fáradságot, találkozhat az élet csodáival. A mentoni Európa Palota hatalmas falfelületein most 30 nagyméretű textilművet láthat az érdeklődő közönség, többségében az új stílusban, újonnan készült munkákat. Némi fogalmat alkothatunk a művészi erőfeszítés nagyságáról, ha tudjuk, hogy Kubinyi Anna a csodálatosan színgazdag, selymesen puha és fényes szövött felületekhez is egy triviális anyagot használ, a kendert. A spárgát maga festi, dolgozza fel és a szövés segítségével nemesíti olyanra, mintha gyapjú- vagy selyemszál lenne. - Nem is tudom, melyik volt a nehezebb: egész nap a „villával ütögetni", a fizikai és szellemi erőnlétemet fönntartani, ezeket a hatalmas méretű munkákat megszőni - vagy a kiállítást megszervezni. Franciaországban, a gobelin őshazájában sajnos most nem divat a textil. Alig láttam pár kiállítást a tíz év alatt, azok is egyenetlen színvonalúak voltak. Hitetlenül néztek rám Mentonban, amikor először elmondtam a tervemet: textilt? ezekre az óriás falakra? Pedig csodás dolog a textil. Észrevettem a kiállításaimon, hogy bár tiltják nekik, az emberek mégis megfogdossák a munkáimat... Azt gondolom, hogy a mai racionális, hideg-rideg, kemény világban nagyon hiányzik nekünk mindaz, ami a textilnek sajátja: a melegség, a puhaság. az érzelmesség. A magyar textilművészetet reprezentáló mentoni tárlat három hónapig lesz nyitva. Augusztusban Londonban, a Magyar Kultúra Házában mutatja be a művész új stílusú munkáit, köztük a magyar államiság ünnepe alkalmából készített „Ezeréves Fa " című textilképet. Meghívót kapott a bécsi Collegium Hungaricumba, amelyet most szintén szegedi személyiség, Csúri Károly igazgat: az osztrák fővárosban szeptemberben nyílik Kubinyi Anna tárlata. Sulyok Erzsébet Sándorfalvi szomszédolás Munkatársunktól Ma, szombaton délután 4 órakor a sándorfalvi művelődési házba az algyőiek mennek szomszédolni. A mazsorettek után az óvodások lépnek színre, Szilágyi P. Csenge pedig mesét mond. Az általános iskolások akrobatikus rock & rollt táncolnak, majd a karatésok bemutatója következik. A Gumimacik ismét tanúbizonyságot tesznek mozgékonyságukról, a néptáncosok pedig ügyességükről. Véha Tímea és Kákonyi Réka énekel, Beck Gábor gitározik, Bakos József harmonikázik. Vasúti Érdekegyeztető Tanács A munkához valá jog Budapest (MTI) Szabálytalannak és törvénytelennek minősítette a sztrájk alatt dolgozó vasutasok jutalmának kifizetését Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MoSZ) alelnöke a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) pénteki ülésén. A vasutas szakszervezetek napirend előtti hozzászólásukban információt kértek a munkaadótól kifizetett jutalomról. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese az ülésen elmondta, hogy a sztrájk alatt dolgozó vasuta&ok a munkához való jogukkal éltek, és szerinte ez nem sztrájktörés. A vezérigazgató-helyettes hozzátette, hogy a MÁV azért ismerte el külön is a sztrájk alatt dolgozók munkáját jutalommal, mert több milliárdos veszteségtől mentették meg a MAV-ot. A VÉT ülésén megtárgyalták a teljesítmény- és balesetmentességi jutalom kifizetését szabályozó végrehajtási utasítás tervezetét, a MÁV idei foglalkoztatáspolitikai tervezetét, a szociális és jóléti rendszer átalakítására vonatkozó munkáltatói koncepciót, és szó volt a munkaügyi kapcsolatokról. A kábítószer mint téma lassan a gyerekneveléshez és a focihoz kezd hasonlítani, amelyhez mindenki ért. Legalábbis úgy gondolja. Aztán amikor az ismeretek felszínét kapargatni kezdik, akkor derül ki, hogy alatta a nagy semmi tátong. Pedig a téma érdekes és aktuális, hiszen az Ifjúsági és Sportminisztérium által készíttetett felmérés szerint a középiskolásak 38 százalékának már volt kapcsolata a kábítószerrel. Legalább egyszer kipróbálta, de lehet akár rendszeres fogyasztó is. Mik tartoznak a mese kategóriába, és mi jellemzi a valós helyzetet a megyében, valóban vannak gócpontoknak számító középiskolák? - egyebek mellett erre kerestük a választ. Zsolczai István őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezető helyettese. MunMinden második tizenéves találkozott már vele? Középiskolások és a kábítószerélmény kájából adódóan évek óta rálátása van a térség ,Jcábítószer-térképére". Iskolákban tartanak órákat, amelyeken a diákokkal való beszélgetés célja egyebek mellett a felvilágosítás, a megelőzés, a tanácsadás. Az elmúlt két évben Csongrád megyében kábítószer fogyasztása, illetve a vele való visszaélés miatt három 14 év alatti és negyvenkét 14-18 év közötti fiatal ellen indítottak rendőrségi eljárást. Ennyien kerültek látókörbe. Zsolczai őrnagy tapasztalata szerint a veszélyeztetett korosztály egyre szélesebb sávot alkot, jelenleg a 15-23 év közöttiek sorolhatók ide. Mit tudnak a tinik? A megyében 124 ezer a gyermek-, és fiatalkorúak száma. A középiskolások közülük hányan találkozhattak már a kábítószerrel? - érdeklődtünk. A rendőrségi szakember, aki egyébként pszichológus, úgy vélekedett, hogy minden második tanulónak már lehetett ilyen élménye. Ezt a személyes találkozásokon szerzett benyomásokra alapozta. Megdöbbentette, hogy a 14-18 évesek mennyire sokat tudnak a kábítószerekről, a kábítószerezési technikákról, persze sok mindent rosszul tudnak. Persze ez közel sem jelenti azt, hogy az ifjúság 50 százaléka kábítószerfogyasztó lesz. Olyasmi ez, mint régebben az alkohol volt. A gimnáziumi szalagavatóra illett minimum egy fél keverttel a gyomorban érkezni. Csak ez a két dolog nem ugyanaz! A kábítószer veszélyei sokkal nagyobbak. Ha ezzel tisztában vannak a tizenévesek, akkor talán az egyszeri kipróbáláson túl nem válnak rendszeres fogyasztóvá. Az alkalmi fogyasztók azért más büntetést érdemelnek, mint azok, akik üzletet csinálnak, ebből élnek. Miként az alkoholfüggőség kialakulásánál, a kábítószernél is megvannak a fokozatok, senki nem a heroinnal kezdi. A marihuánás cigarettával, a Extasytablettával próbálkoznak a legtöbbször, és az első után meg is állnak. Ezek a lágy drogok általában nem okoznak függőséget, nem lehet őket túladagolni. Nem a büntetés a cél Ezrek kacérkodnak a középiskolások közül a droggal, miközben csupán 2-3 tucat rendőrségi eljárást indítanak. Az ellentmondásra a következő hasonlattal válaszolt az őrnagy: ha minden közlekedési szabálysértőt megbüntetnénk, akkor az államadósságot egy év alatt visszafizethetnénk. Nem a minden áron való büntetés a cél. Sokkal inkább a teijesztés megakadályozása, a kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények megelőzés. Külön kell választani azokat, akik egy-egy buliban, diszkóban elszívnak egy marihuánás cigarettát, és a dealereket, és a függőket, akik már bűncselekményre is kaphatók azért, hogy megszerezzék a drogra valót. Mendemondák keringenek arról, hogyan próbálják becserkészni a fiatalokat. A rendőrség már óvodából is kapott rémült bejelentést, ám a kép nem ennyire sötél. Nem az iskola körül ólálkodó kalapos, hosszú kabátos drogárusok jelentik a veszélyt, ahogy azt sokan és rosszul hiszik, hanem a baráti körben zajló bulik. Ülnek körben a fiatalok, majd valaki bedobja a köztudatba, van egy „spanglija", szívják el együtt. Ilyenkor kínos lenne nemet mondani, inkább bele mennek a játékba a fiatalok. A probléma akkor kezdődik, ha valakinek olyanok a körülményei, lelki állapota, hogy kizárólag ebben találja meg a szórakozási lehetőséget. Lágy droggal kezdi, majd egyre keményebbre vált. Zsolczai István szerint a középiskolások gyakran többet tudnak a kábítószerről, mint tanáraik. Általában egy-egy igazgató, vagy gyermekvédelmi felelős jelzi a rendőrségnek a gyanút, miszerint valamelyik diákjuk drogozik: eszközöket találtak a vécében, a tanulók furcsán csoportosulnak tanítás után, stb. A szakemberek rámozdulnak a bejelentésre, de a legfontosabb mégis a megelőzés. Erre különféle programokat dolgoztak ki, ám csak akkor lehetnek eredményesek, ha ebben a szülők, a pedagógusok, a társadalom partner. Már 13-14 éves gyerekeknél el kell kezdeni a felvilágosítást, hogy amikor először megkínálják egy cigarettával, akkor íudjon nemet mondani. A drog nem iskolafüggó Lehet-e megjelölni iskolákat, amelyek diákjai különösen szívesen járnak a tilosban? - kérdeztük az osztályvezető-helyettestől. Az egyik pletyka szerint a Ságvári, az erdészeti, a Radnóti és a Fodor van az élen, a másik pedig a 600-as szakmunkásképzőt, a Deákot, a Tömörkényt, a Dérit és másokat sorol, ám ezek badarságok - szögezte le az őrnagy. Egyetlen intézmény sincs, amely a többinél kiemelkedőbb veszélyt jelentene a drog szempontjából a tanulók számára. Ha lenne, könnyebb lenne a rendőrség dolga is. A kábítószer éppen úgy jelen van az elit iskolákban, az egyetemen, mint a szakmunkásképzőben. A fiatalok szociális helyzetétől, lelki állapotától, az anyaghoz jutás lehetőségeitől sokkal inkább függ. Még az sem számít - hangsúlyozta meglepő módon az őrnagy -, hogy az adott középiskola Csongrádon, vagy Szegeden található. A kisebb városok „szépen" felzárkóztak a sorban. Onnan lehet tudni, hol van baj, hogy honnan érkezik felkérés a rendőrséghez előadások tartására... A diszkókban tartott razziák nem sok eFedményt hoztak, mindenki a földre dobta a nála lévő anyagot. A jövőben inkább az operatív munkára, a „súgásokra" figyelnek, hogy a teijesztőket fogják meg, így már akkor „elnyomhatják" a füves cigarettát, mielőtt azt meggyújthatták volna - mondta Zsolczai István. V. Fekete Sándor