Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 2. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 9 Vetésidő és belvíz A kukorica szereti a meleget A kísérletek és a termesztési tapasztalatok egyértelműen azt igazolják, hogy a kukorica optimális vetésideje április utolsó dekádja. Ez az a naptári idápont, amikor a talaj hőmérséklete 12 fok körül állandósul és kedvező feltételt teremt a kukorica csírázásához és egyenletes keléséhez. Mindennapi gyakorlatunkban azonban egyes helyeken - tudatosan, vagy bizonyos kényszer hatása alatt - gyakran módosítjuk a kukorica vetésidejét. Előfordul, hogy szép, tavaszias április eleje köszönt ránk és a gazdák a kukoricavetés megkezdését fontolgatják. Azonban a sietség megbosszulhatja magát, ugyanis e kellemes és határba csalogató napokat rendszerint 1-2 hetes hűvös időszak követi. Az a kukorica, amelyik ilyen hűvös időben keleget, tenyészidőben nincs előrébb, mint a hideg periódus után vetett. A kukorica melegkedvelő növény. Amikor a tavasz és a nyár is hűvös, a kukorica alig akarja elhagyni a föld felszínét, ősszel pedig az az érzésünk, hogy talán sohasem akar beérni a termés. Ellenben a meleg tavaszon a kukorica szinte kirobban a földből, szépen növekszik, és ősszel a nedvességtartalom miatt sem bosszankodunk sokat. Az egyenletes kelés és a tervezett állománysűrűség eléréséhez - különösen hűvös tavaszokon - alapvető feltétel a vetőmag jó minősége. Ennek egyik jellemző értéke a csírázási százalék, amely az OMMI által a fémzároláskor kibocsátott vetőmag tranzitarányon található meg. A szabvány a csírázási százalék határértékét 90 százalékban határozza meg. A fajtatulajdonosok törekszenek arra, hogy a határértéknél magasabb csírázóképességű (általában 93-96 százalék) vetőmagtételeket gyártsanak. Hűvös időszakban azonban a vetőmag cold teszt értékre is ügyelnünk kell. Ha ez alacsony, nagyobb valószínűséggel következik be, hogy hideg időben vontatott a kelés, gyérül az állomány. Aki tehát korán akar vetni, feltétlenül ellenőrizze a vetőmag cold teszt értékét. Amennyiben az alacsony, későbbi vetést javasolunk. Magasabb kelési hőmérsékleten a cold teszt jelentősége kisebb. Az a tapasztalat, hogy egyes termelők a rossz kelést a rossz vetőmaggal próbálták összefüggésbe hozni. Közben kiderült, hogy a földben maradt magot, vagy a 2-3 leveles korban elszáradó növénykéket a drótféreg rágja. Elmaradtak a talajfertőtlenítések, pedig a rosszul kezelt tarlók után számolnunk kell a talajlakó kártevőkkel. Szép, egyenletes kelés után is gyakori, hogy nagyon sárgák a kukoricatáblák. Ezt is a hűvös idő számlájára kell írnunk. Sokszor a levélen sárga csík jelenik meg, amely jelzi, hogy az adott időpontban a talaj felszínén nagyon lehűlt a levegő. És ha elfagy a kukorica? A kukorica csodálatos növény, mert ha az első levelek elfagynak, vagy bármilyen károsodás (például homokverés) éri, újra kihajt. A növényke 3-4 leveles állapotában a tenyészőcsúcs még a föld felszíne alatt van, tehát bizonyos fokú védelmet kap. Ha ilyen katasztrófa éri vetésünket, várjunk pár napot, hogy meggyőződjünk, csak a levelek károsodtak, vagy a tenyészőcsúcs is. Bár a kukorica optimális vetésideje április utolsó dekádja, vetésidő-kísérletek alapján állíthatjuk, körülbelül május 5-ig még „büntetlenül", nagyobb termésveszteség nélkül vethetünk hosszabb tenyészidejű hibrideket is. A május 5. utáni vetés azonban ismét külön megfontolást igényel. A kukoricatermesztésben ismert fogalom a másodvetés. Tavasszal a korán betakarított növény után, a föld hasznosítása érdekében korai kukoricát vetünk és kedvező időjárás esetén szemesként, kedvezőtlenebb esetben silóként hasznosítjuk. Az Alföldön régi és napjainkban újra visszatérő gyakorlat az árpa utáni kukoricavetés, a misling, amelyet zölden etetünk a tehenekkel. A másodvetések sikere a vetéskori csapadékviszonyoktól függ. Csapadékos években a belvíz mindig veszélyt jelentett. 1999-ben már sokat szenvedtünk a belvíz miatt, nem lesz ez másképp 2000 tavaszán sem. A hosszú aszályos évek elfeledtették velünk a kellő elővigyázatosságot. Nem sokat törődtünk a vízelvezető árkokkal. Keserűen kell tudomásul vennünk, hogy az akkori költségmegtakarítást most többszörösen fizetjük ki, pedig most sincs több pénzünk. A csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok, csatornák eltűnése lefolyástalan területeket alakított ki, a talaj felszínén szinte tavakat formál a csapadékvíz. A bajt tetézi, hogy sokhelyütt a tömörödött talaj is akadályozza a csapadékvíz leszivárgását. Az utóbbi évek költségtakarékos talajművelése idézte elő a talaj tömörödését, a vízzáró művelő talpak kialakulását. Az Agrofórum című szaklap (X. évfolyam 7. szám) különszámában dr. Birkás Márta és Szemők András cikkéből kitűnik, hogy a következő esetekben valószínűsíthető a tömör zárórétegek jelenléte: a csapadékvíz a felszínen pang; a tömör rétegben a talaj lemezessé válik; a növények gyökerei vízszintes irányban növekednek; a növények fejlődése gyenge, hőségnapokon a vízhiány, a hervadás jeleit jóval előbb mutatják, mint a kedvezőbb állapotú talajokon. Amint eltűnik a víz a belvizes területekről, legfőbb feladatunk azok művelésbe vonása. Üresen, parlagon ne hagyjuk, mert csak a gyomfertőzést, a kártevők szaporodását segítjük. A hasznosítás kézenfekvő módja a kukoricatermesztés. Ügyeljünk arra, hogy ne tömörödött, kemény talajba vessünk, mert az állomány alacsony lesz, és úgy néz ki, mintha a tábla széle és a forgó lenne bevetve. A korábbi évek tapasztalata alapján a Gabonatermesztési Kutató Kht. fajtáiból a dél-alföldi régióban a Szegedi TC 259 (Anita) és a Szegedi TC 247, mint igen korai hibridek elsősorban e területeken igen jól hasznosíthatók. Dr. Szél Sándor, a Kukorica Igazgatóság vezetője, GK Kht. Állami támogatás nélkül nem megy Nemzeti kincsünk: a magyar ló DM/DV-információ Debrecenben találkoztak nemrégiben a hagyományos magyar lófajtákat tenyésztő szakemberek, ahol a Furioso-North Star fajtát a fáménes, azaz a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági Ménesének vezetője, Kucsora István képviselte. Mint ahogy azt Kucsora István elmondta, a hagyományos magyar fajtákat tenyésztők speciális helyzetben vannak. Több vonalat kell ugyanis tenyészteniük, fenntartaniuk, így a fajtán belül nem csak a legjobb mént (illetve a két legjobb mént) kell szerepeltetni, mint a szintetikus sportló fajták esetében. Ráadásul nehezebb a magyar lovat úgy tenyészteni, hogy az genetikai előrehaladásának éppúgy megfeleljen, mint a mai kor követelményeinek. Sok munka, sok pénz Mivel a lovas sportvilág díjugrató-centrikus, ez szintén a szintetikus sportlovaknak kedvez. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tradicionális fajták jelenleg is a világ élvonalában vannak a fogathajtás, a lovastorna, a military szakágakban, s hogy a kettesfogat világelső Lázár Zoltán hajtásában szintén hagyományos, Kisbéri félvér és FuriosoNorth Star lovak voltak. A debreceni tanácskozáson összegyűlt Shagya arab, Gidrán, Furioso-North Star, Kisbéri félvér, Nóniusz, Lipicai és Magyar hidegvérű tenyésztők viszont méltatlanul kevesebb támogatást kapnak, mint a világfajta Angol telivér és Amerikai ügető versenylótenyésztők. A minőségi lótenyésztést folytatók ugyanakkor nagyon sok munkát, pénzt áldoznak a hagyományos fajták tenyésztésére, amelynek eredménye sok év, évtized múltán látszik csak meg. A tartás ténye maga nem, de a fajta tenyész- és használati érték javításának többletköltsége állami támogatást tesz indokolttá. Hiszen több tizenöt-húsz Fogathajtás. Nem csak sport, különleges népünnepély. (DM/DV-fotó) Eseménynaptár Március 5.: ' Aranyági Fedeles Vándorkupa versenysorozat 3. fordulója a Hód-Mezőgazda Rt. fedett lovardájában délelőtt 9.30 órától. Március 10-11-12.: Fogathajtók, bfrók, edzők, kezdők és haladók részére rajtengedély vizsga illetve továbbképzés nemzetközi előadókkal március 10-én pénteken délelőtt 10 órai kezdettel. generációs, akár az 1700-as évekből való származási értékkel rendelkező pedigrék is ismertek. A szolgáltatásokért, úgymint csikóbélyegzés, magánmének regisztrációs díja, származási lap kiállítása, komoly pénzt fizetnek a tenyésztők, akik jobban örülnének, ha a befizetések nem egy közös kalapba, hanem az egyesületekhez jutnának. Az egyesületek anyagi biztonságának megteremtése feltétlenül szükséges, s a hagyományos lófajtákat nem kellene a nyereségorientált gazdálkodó szervekkel azonos elbírálásban részesíteni, mert más a tenyészcél. A hatóság és a zugmének A fajta érdekét, benne a génvédelmet szolgáló szabályzatok betartását kötelességszerűen és maradéktalanul be kell tartani fogalmazták meg az egybegyűltek. A vonalak, legkitűnőbb egyedek mentésére mélyhűteni és tárolni kellene a spermákat Erre a hódmezővásárhelyi Aranyági Ménesnél kialakított Ló Mesterséges Termékenyítő Állomás kiválóan alkalmas lenne, hisz egyike a legújabb, legmodernebb termékenyítő állomásoknak. Ehhez kapcsolódik, amit több fórumon is hangoztattak már a tenyésztők, hogy a regisztrálatlan zugménekkel szemben nem lép fel hatékonyan a hatóság, pedig a törvény enre lehetőséget biztosít. Hagyományos fajták esetében évi 18ezer forint támogatást, az éves költség alig egytizedét kapják a tenyésztők, ugyanakkor az egész világon tenyésztett angol telivér és ügetők 60 ezer forintnyi támogatásban részesülnek. A tenyésztők remélik, hogy megfelelő átcsoportosítással az értéküknek, jelentőségüknek megfelelő támogatást kaphatnak a hagyományos lófajták is. Hiszen a fajtatenyésztő egyesületek kialakulásával minden lótulajdonos a megfelelő helyre tud menni, idejét múlta már a köztenyésztés is. A szakemberek kedvező jelnek értékelik a hazai lovassportok támogatásának fejlesztésére tett lépéseket, hiszen ez azt igazolja, hogy a nemzeti értékeketjobban kell támogatni, a hazai fajták igenis versenyképesek a lovasoktatásban, de ugyanígy megállnák a helyüket a rendőrségi, illetve a mezőőri szolgálatok teljesítésben is, mint ahogy arra már nyugat-európai példák is vannak. A magyar érdek A hagyományos fajtákat tenyésztők célja a rendszeres szakmai találkozókkal az, hogy megvitassák helyzetüket, felhívják a figyelmet a nemzeti értékeket képviselő lófajták védelmére, a piaci értéket növelő teendőkre, s hogy közösen találjanak megoldást az egyesületek működtetéshez szükséges anyagi eszközök megteremtéséhez. Mint ahogy azt a tanácskozás résztvevői megállapították, a nemzeti értékek, az identitás védelme érdekében a shagya arab, a lipicai és a hucul lófajtákhoz hasonlóan létre kell hozni a többi hagyományos lófajta nemzetközi egyesületét. Ezekben a magyar érdekek dokumentálása, propagálása mellett a hazai egyesületeknek meghatározó szerepet kell betölteniük. Cianid után Február 6-án a romániai, nagybányai ércfeldolgozóból literenként 7 mg koncentrációjú cianidot és nagy menynyiségű oldott nehézfémet tartalmazó ipari szennyvíz került a Tiszába. Most a szenynyezés levonulása utáni helyzet ad tennivalókat. A vízgyűjtő területen bekövetkezett hóolvadás miatt a Tisza vízszintje megemelkedett és több helyen kilépett a hullámtérre, így már a visszamaradó pangó vizek is tartalmazhatnak mérgező anyagot. Az elhullott állatok szervezetében a méreg akkumulálódhat, illetve bejuthat a talajvízbe és tovább mérgezhet, ezért a Tisza környezetében élők a következőkre figyeljenek: a Tiszában és a holtágakban ne halásszanak és horgásszanak; az árterületen mellőzzék a vadászatot; az elhullott állatok tetemét még állati takarmányként se hasznosítsák; háziállataikat ne engedjék az árterületekre; az ásott kutakból ne igyanak, illetve állatokat ne itassanak. Huszár Tibor Tanfolyam Munkatársunktól Március első hétvégéjén (szombat-vasárnap) biogazdálkodási tanfolyam lesz a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán (Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.) Szervezői a Biokultúra Egyesület és a Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ. Előadás Munkatársunktól A szaktanácsadási központ szervezésében márciusban a megye valamennyi településén előadásokra kerül sor a 2000. évi agrártámogatásokról. Az előadásokról a falugazdászok adnak majd a későbbiekben felvilágosítást. A földhasználókat érintő rendelkezésekről a szaktanácsadási központ kiadványt jelentetett meg, melyet a falugazdászok bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére. A Gazdaoldalt szerkesztette: Fekete Klára Hód-Mezőgazda - itthon és külföldön A vetőmag kiválasztásának szempontjai A Hód-Mezőgazda Rt. délkelet Magyarország egyik legjelentősebb vetőmag előállítója és forgalmazója. Hibridkukorica, napraforgó, tavaszi árpa, zab, takarmányborsó, valamint őszi búza és őszi árpa vetőmag előállításában és termeltetésében meghatározó nagyüzem a térségben. A cég kereskedelmi partnerei révén pedig országos mértékű. Kútvölgyön, a Hód-Mezőgazda Rt. vetőmagüzemében a napokban történik a hibridkukorica vetőmag feldolgozása. A cél az olyan minőségű fémzárolt vetőmag előállítása, amely a termelők és a külföldi megrendelők minden igényét kielégíti. A folyamatosan bővített fajtakínálat, az új technológiák és minőségi követelmények bevezetése, az ellenőrzött és betartott minőségbiztosítás eredményeképpen a Hód-Mezőgazda Rt. vetőmagüzeme 1999 szeptembere óta az ISO 9002-es szabvány előírásainak megfelelően tevékenykedik. Az évi 4-5 ezer hektár területen előállított 12-15 ezer tonna forgalmazott kukorica, kalászos, borsó és napraforgó fajták hazai és export piacokra készülnek. A legjelentősebb hazai és külföldi vetőmag-nemesítő intézetekkel megkötött megállapodások hosszú távú vetőmagelőállító tevékenységre adnak biztosítékot, egyben a HódMezőgazda Rt. belföldi fajtakínálatának alapját is képezik. A rendkívül gazdag fajtaválaszték, a különböző termelői igényekhez való rugalmas kapcsolódás teszi lehetővé a Hódmag márkanév alatt megjelenő termékek felhasználói körének növekedését. Magyarországon a kukorica termesztése a szántóföldi kultúrának igen jelentős részét képezi. Valószínűleg idén tavasszal ez a jelentőség még növekedni fog, mivel a kedvezőtlen gazdasági- és belvízhelyzet miatt az egyéb tavaszi szántóföldi növények vetésterülete csökkenni fog a kukoricajavára. A kukoricatermesztés célja az állatok számára szükséges szemes(abrak), valamint a silótakarmány megtermelése, vagy a kukorica eladásából származó minél magasabb árbevétel gazdaságos elérése. Mindkét esetben a fajta megválasztásának alapvető szempontjai az adott körülmények (talaj, időjárás, agrotechnika) között lehetséges maximális termés elérése. A szemeskukorica termesztésében az alacsony vagy alacsonyabb betakarításkori szemnedvesség egyre fontosabbá válik. A szárszilárdságnak a túlérésben is jónak kell lennie. A kukoricatermesztés legfontosabb eleme a fajta. A Hód-Mezőgazda Rt. az előző évek gyakorlatának megfelelően az idén is akciós vetőmag ajánlattal keresi meg a termelőket, amellyel elő kívánja segíteni a jó minőségű magas átlagtermést biztosító vetőmaggal való ellátásukat. A Hód-Mezőgazda Rt. Novartis, Advanta, Mais Angevin és Martonvásári nemesítésű hibridkukorica fajtákat ajánlja értékesítésre. A korai éréscsoportba tartoznak a Kanada, MV 272, Anjou 258, Anjou 292 és Virtuose hibridek, melyek a nagy termőképesség mellett korai betakaríthatóságot és alacsony terményszárítási költséget biztosítanak a termelők részére. A hazai termesztett fajták zömét a középérésű hibridek teszik ki, amelyek rekord termésátlag elérése mellett elfogadható nedvességtartalommal takaríthatók be és utánuk még lehetőség van őszi vetésű növénykultúrák termesztésére. Ilyen középérésű hibridek az Occitan, Furio, Pelican, Alpha, Kincs, Pactol, Sahara, Norma, Maraton, Anjou 400, Hypnos és Horus. Azoknak a kistermelőknek, akik csövesen tárolják terményüket, a Dolar és Gazda fajták termesztését javasolja a Hód-Mezőgazda Rt. Annak a termelőnek, aki napraforgó termesztése mellett dönt, a Novartis és Advanta nemesítésű, jó termőképességű és magas olajtartalmú Alexandra, Pixel, Aréna, Opera, Cergold és Hysum321 fajtákat ajánlja a Hód-Mezőgazda Rt. A szarvasmarha-tenyésztők siló termesztéséhez a bugátlan és bugás cirok kukoricával való vegyes vetése ajánlatos. A vegyes vetés előnye: magasabb hozam, silózás idejének meghosszabbítása, jó minőségű siló és ezáltal kedvező önköltség elérése. A vegyes vetéshez G-l990, Facon és a Sucrosorgo 506 cirok mellé Dolar, Geyser, Maxima és Gutwein kukorica fajták vethetők. Borsó termesztéséhez a magas fehérje tartalmú Baccara száraz borsóra hívja fel a termelők figyelmét a HódMezőgazda Rt. A kis- és nagykereskedelmi értékesítés a Hód-Mezőgazda Rt. kútvölgyi vetőmagüzemében és a cég hódmezővásárhelyi Serház téri központjában valamint forgalmazóinál történik. A HódMezőgazda Rt. vetőmagosztálya bármikor készséggel áll a termelők rendelkezésére. Hód-Mezőgazda Rt., Vetőmag Ágazat, Kútvölgy, Vetőmagüzem