Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

I 6 KÖRKÉP SZOMBAT, 2000. MÁRC. 18. Birkózóbajnok volt egyik legrégebbi előfizetőnk Győzött a „magyar Török" Beke Mátyás mindennap elolvassa a Délmagyart. Neve elöször 1939-ben jelent meg a sportrovatban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Várjuk olvasóink jelentkezését! Kedves előfizetőink, olvasóink! Nemrégiben tettük közzé felhívásun­kat, amelyben lapunk­hoz, a Délmagyarország­hoz régóta ragaszkodó olvasóink, előfizetőink jelentkezését kértük. Szeretnénk bemutatni azokat, akik sok éven át megtisztelték figyelmük­kel lapunkat. Köszönjük, hogy már eddig is sokan írtak, telefonáltak ne­künk. Továbbra is vár­juk hűséges olvasóink le­veleit, telefonhívásait. Címünk: 6720 Szeged, Stefánia 10. Telefonszá­munk: 481-320. Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth­Szenesi Attila újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elve­szett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetűirodáinkban. Gyanús mozdulat 2. Többen is telefonáltak a la­punk tegnapi számában leírt eset kapcsán: az egyik élel­miszer-áruházban egy gya­nús mozdulatot tevci, később ártatlannak bizonyult nyug­díjast kísértek be motozásra az irodába. Legtöbben azt kérdezték: mit érezne a biz­tonsági őr hölgy, ha bevá­sárlás során papír zsebken­dőért nyúlna táskájába, mire lopással gyanúsítanák meg. Honvédek. Molnárné Fe­renczy Valéria, a Zrínyi Ilo­na Altalános Iskola igazga­tója köszönetét fejezi ki a 3. Szegedi Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület­nek és a Százszorszép Gyer­mekháznak, hogy ünnepé­lyessé tették a március 15-ét a gyermekek számára. Szervizút 2. Dobó János, az Északi városrész önkor­mányzati képviselője megle­pődve olvasta a tegnapelőtti Csörög rovatban, hogy van, aki kifogásolja a Csongrádi sugárúti szervizút lezárását. Éppen a lakók kérésére he­lyeztek ki úttorlaszul kő vi­rágládákat, mert sokan így kerülték meg a Rózsa utcai lámpás kereszteződést. Az önkormányzati képviselő szavait egy ott lakó hölgy is megerősítette, mondván: az­óta sokkal biztonságosabb a közlekedés. Köszönet A szülők és a gyermekek nevében Hor­váthné, a Hunyadi téri óvo­da szülői munkaközösségé­nek elnöke köszönetet mond az ott dolgozóknak és a szponzoroknak a sikeres far­sang megrendezéséért. Vigyázat, csalók! A gyermekkórház „vesebeteg főosztálya" részére kész­pénzt gyűjtenek csalók a vá­ros forgalmas pontjain. A hitelesség kedvéért pecséttel ellátott papírokat mutogat­nak. Megtudtuk, hogy sem­milyen egészségügyi intéz­mény nem gyűjt pénzt ilyen módszerrel. Ne üljenek fel a csalóknak! Millenniumi játék, diákoknak (2.) Mennyire vagy jó - magyar irodalomból? Beke Mátyás 1946 óta lapunk előfizetője, de már a háború előtt rendszere­sen olvasta a Dél magyar­országot. Kereskedöinas korában birkózni kezdett, sikert sikerre halmozott, s eredményeit mindig meg­írta a lap, amelyhez ma is ragaszkodik. „Én pontosan 1939 óta va­gyok a Délmagyarország ba­rátja, akkor jelent meg a ne­vem először a lapban" - mesé­li Beke Mátyás, akiről ráné­zésre senki nem gondolná, hogy már hetvenkilencedik életévét is betöltötte. A friss mozgású, jó kedélyű úr a sportnak és a mértékletes élet­módnak köszönheü jó kondí­cióját. Apátfalván született, s - ahogyan fogalmazott - „ti­zennégy esztendős korában csapta meg a város szele." Szegeden inaskodó barátja hívta, jöjjön ő is a városba. A serdülőkorú legény hen­tesinasnak állt: Nógrádi István Kossuth Lajos sugárút 10. szám alatti boltjába került. A „kis Beke", ahogyan akkori­ban hívták, inkább futballka­pus szeretett volna lenni, de reggel hattól este hétig a hús­boltban szorgoskodott, a foci­edzés már nem fért az idejébe. Ám a boltban akkor már „ha­gyománya" volt a birkózás­nak. Dolgozott ott egy „Tö­rök" nevezetű fiatalember, aki munka után birkózni járt. (Vá­logatottként még Törökor­szágba is eljutott, s „magyar Törökként" le is győzte ellen­felét.) így aztán a kisinas is kedvet kapott a birkózáshoz. Első sikereiről 1939-ben írt a Délmagyarország, ő maga nem dicsekedett soha, de a va­sárnapi leventén odaszóltak a többiek: ,3enne voltál az új­ságban!" A SZVSE klubjának színeiben versenyző, félnehéz­és középsúlyú birkózó kétszer nyert országos ifjúsági baj­nokságot, kétszer vasutas-baj­Budapest (MTI) A március 23-24-i má­sodik szegedi konferencia célja a jugoszláviai de­mokratikus önkormány­zatiság és a független mé­dia erősítésén keresztül a szerbiai demokratikus változások elősegítése ­közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a konfe­rencia munkájában részt vesz Martonyi János külügymi­niszter és Németh Zsolt kül­ügyi politikai államtitkár, vala­mint Bodo Hombach, a Délke­let-Európái Stabilitási Egyez­mény főkoordinátora. Az ese­ményen jelen lesznek továbbá az Európai Unió és az Európa Tanács vezető képviselői is. - A nemzetközi tanácsko­zás a stabilitási egyezmény céljainak érdemi megvalósítá­sa érdekében Magyarország által kezdeményezett „szegedi folyamat" újabb fontos esemé­nye, amely a Jugoszláviával szomszédos országok minisz­terelnökei budapesti tárgyalá­sainak eredményeire is épít majd - közölte Horváth Gá­bor. Tájékoztatása szerint a „szegedi folyamat" támogatá­sára a magyar kormány a Sze­ged városa által 25 millió fo­nokságot, többszörös területi első. Érmei megvannak még, de babonából sohasem szá­molta meg őket... Amíg kato­na volt, édesanyja egy bá­dogdobozba rejtette, majd el­ásta a díjakat. Utolsó érmét 1958-ban (37 évesen!) nyer­te. Akkor hagyta abba a ver­senyzést. A birkózóbajnok termé­szetesen nem csak saját sportága híreit kereste a Dél­magyarországban. A foci szenvedélyes szeretete meg­maradt. Kijárt a Szeged FC meccseire, látta játszani Ba­rátit, Szojkát, Pálinkást, La­katot... Az egykori hentesinasból boltvezető lett. Mérte a húsfé­léket a szalámigyár Oskola utcai üzletében, a Korzó mozi előcsarnokából elkerftett. Tá­las-féle boltban, a mai Vitéz utca sarkán. Különösen szíve­rint alappal létrehozott Esély a Stabilitásra Közalapítványhoz 350 millió forinttal járult hoz­zá. A konferenciára megszü­letnek a konkrét döntések az összeg jelentős részének a tér­ség demokratizálását és stabi­lizálását segítő projektekre tör­ténő felhasználásáról. Horváth Gábor kitért arra is, hogy a konferencia kiemel­ten foglalkozik a független média - mint a szerbiai de­mokratikus kibontakozás egyik kulcseleme - képviselő­inek támogatásával, ezért Ma­gyarország nagy számban hív­ta meg nemzetközi újságíró szervezetek képviselőit. Szavai szerint ez egyúttal segíteni fogja egy, a szerb saj­tószabadságot is előmozdító médiachartának a stabilitási egyezmény keretében folyó kidolgozását is. Elmondta: az első szegedi konferencia sikeresen valósí­totta meg azt a célját, hogy a jugoszláviai demokratikus ön­kormányzatok nyugati partne­reikkel testvérvárosi kapcsola­tokat hozzanak létre. A bővülő kapcsolatépítés­ről szólva jelezte, hogy a ko­rábbinál nagyobb számban lesznek jelen a konferencián a nyugat-európai és egyesült államokbeli városok képvise­lői. sen emlékszik az Attila utca és a Tisza Lajos (akkoriban: Le­nin) körút sarki Csemege-üz­letre, amelyet 1967-től '81-ig vezetett. Itt olyan finom, házi füstölt húsok és kolbászok lóg­tak az akasztókon, mint sehol Felhígult Ma halad majd át Sze­geden a Romániából származó tiszai nehéz­fémszennyezés maximu­ma. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelet szakembere sze­rint a hullám várhatóan felhigultabban érkezik majd a városhoz. Tegnap érkezett Csongrád megyébe és a mai nap folya­mán halad át Szegeden az a szennyezéshullám, amely a romániai Borsabánya közelé­ben lévő egyik iszaptározó gátszakadása nyomán került a Tiszába. A szennyezés el­sősorban magas ólomtartal­ma miatt jelent veszélyt, de más nehézfémek is - cink és réz - viszonylag magas ér­tékben találhatóak benne. Az Alsó-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelet előze­tes várakozása szerint a szennyhullám a Kőrös és a Maros által hozott víz­mennyiség miatt Szegedet je­lentősen felhígulva éri el. A környezetvédelmi felügyelet másodfokú vízminőségi ké­szültségben dolgozik, Csong­rádnál, Mindszentnél, Tápé­nál és Tiszaszigeten csütör­tök óta kétóránként elemzik a Tisza vizét. Mivel a nehéz­fémtartalom mérése kissé hosszadalmas, és a szennye­zés maximuma lapzártáig még nem érkezett Szegedre, a hivatal csak óvatos becslés­másutt... A boltvezető tudta, honnan kell rendelni. Beke Mátyás a háború után a Délmagyarország első előfi­zetői között volt. Úgyis min­dig megvette a lapot, előfizet­ve még házhoz is jött. Megbe­sel szolgálhatott a várható ólomkoncentrációról. Kónya Károly, az Atiköfe műszaki igazgatóhelyettese úgy véli, ez nem haladja majd meg a 200 mikrogramm/litert, ami a Szolnoknál mért 500 p/1 ér­tékhez képest a szennyezés hígulását jelzi majd. Az ed­dig elvégzett elemzésekből a szakember úgy gondolja: sze­rencsére a víz ólomtartalmá­nak csak kisebb része érkezik oldott állapotban, a nagyobb mennyiséget lebegő részecs­kékhez tapadva szállítja a Ti­sza. Utóbbi esetben a nehéz­fémet az élő szervezetek nem vehetik fel közvetlenül, s ha az ólom ki is ülepedik a Ti­szánál, csak akkor jelent köz­vetlen veszélyt, ha olyan ké­miai közegbe jut - például savas környezetbe - ahol víz­ben oldhatóvá válik. A Tisza felsőbb szakaszán végzett mérések szerint a szennyezés 95-98 százaléka lebegő ré­szecskékhez kötötten van je­len a vízben. Az új nehézfémszennye­zés a Tisza áradása idején ha­lad át, aminek jó és rossz kö­vetkezményei is vannak. Kedvezőtlen, hogy a vízben lebegő szennyezett részecs­kék eljutnak a hullámtérbe és azokba a holtágakba is, ame­lyeket a cián által elpusztított tiszai élővilág egyik lehetsé­ges visszatelepedési forrásá­nak gondolnak az ökológu­sok. Más oldalról viszont a szélte az újságossal, hogy tűzze a redőny alá a Délma­gyart. Mint mondja, lapunk­ban „mindent megtalál". Szí­vesen böngészi a „megcím­zett", áttekinthető apróhirde­téseket. A belső oldalakon mindig átfutja a hírhasábo­kat. Külön kedvence a „Csö­rög", mert érdekes, lényegre tapintó témákról szól. Lapunk nem feledkezett meg az egykor sikeres spor­tolóról: 1970-ben, majd 1985-ben is közöltük az 1945-ös szegedi birkózó válo­gatottról készült fényképet ­a csapat, Beke Mátyással, Temesváron fektette két váll­ra a helybeliek legjobbjait. Hűséges olvasónk szíve­sen beszélt családjáról is: fe­lesége, fia, két leányunokája és öt dédunokája veszi körül szeretettel Beke Mátyást. Nyilas Páter vízbőség szerencsés, mert így a nehézfémszennyezés hígult állapotban érkezik, s a hirte­len nagy koncentráció veszé­lye elhárul. Kónya Károly szerint egyelőre nem lehet megítélni, hogy a nehézfém­szennyezés milyen mérték­ben marad meg a Tisza Csongrád megyei hullámteré­ben, hiszen ezt sok tényező együttes hatása befolyásolja. A szakember nem tart rend­kívül drámai veszélytől, de biztosabbat csak a biológiai vizsgálatok elvégzése után tud majd közölni, előrelátha­tólag a jövő héten. A természetbe kikerült ne­hézfémek hatása különbözik a gyorsan ölő ciánétól. Az ólom, a réz vagy a cink nem okoz azonnali pusztulást, de nem is bomlik el. A nehézfé­mek igen kedvezőtlen eset­ben a tápláléklánc során fel­halmozódhatnak az élő szer­vezetekben, és egy kritikus koncentrációt elérve okoznak tüneteket. Ez azonban csak akkor következik be, ha az élőlények folyamatosan fel­vehető, vagyis vízben oldott nehézfémsókhoz jutnak. A jelzések szerint a nehéz­fémszennyezésnek egy máso­dik, hasonló vegyi összetéte­lű, de kisebb koncentrációjú hulláma is érkezik majd, amely ugyanabból a romániai iszaptározóból származik. Pomk Sándor Munkatársunktól Ismered-e irodalmunk nagyjait? Tedd próbára tudásod e néhány héten át, szombatonként kö­zölt millenniumi játé­kunk segítségével! A he­lyes válaszok beküldői között kisorsolunk tízet a Klasszikus Magyar írók Arcképcsarnoka cí­mú poszterből. A poszte­ren található hat nyere­ményszelvény segítségé­vel a továbbiakban már értékes könyvekre pá­lyázhatsz, ha megoldod kérdéssorozatunk újabb feladatait, és mellékeled hozzájuk a poszter nye­reményszelvényét. 1. Ő a „víg poéta". ­„Belsőm hasonló a tavasz­hoz" - írta „mely mikor borongós is, játszik és te­remt." - Kritikusai szerint ő a magyar Amadeus. Játékos virtuóz, csipkefinom köny­nyedségű és tragikusan, filo­zofikusan mély, mint Mo­zart. Nemigen értették meg, de maga is tudta, hogy a XX. vagy a XXL századnak ír, holott 1773-tól mindössze 1805-ig tartott rövid élete. ­Kiő? 2. „Lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat." - Ki írja ezt A magyarokhoz cí­mű versében? 3. Kihez írta Kölcsey, a Himnusz költője, Parainesis címmel, szellemi-erkölcsi végrendeletét? 4. „Magyarok! elóbb, mintsem magyar hazánk, / előbb esett el méltán a ki­rályné!" - Katona József, az első magyar tárgyú történel­mi dráma Írója ily szót ad a Bánk bánban a felesége tete­me előtt álló király szájába. Méltán esett el Gertrudis ki­rályné, s ha mégis szüksége volt halálában bűneinek bo­csánatára, azt megszerezte a lánya. Az a lánya, akit még apja életében az egyház be­iktatott szentjei családjába. István, Imre, László után ő a negyedik Árpád-házi szent. -kiő? 5. Kiről nevezték el azt az irodalmi társaságot, amely Arany Jánost 15 arannyal ju­talmazta a Toldiért? 6. Benedek Marcell írja az egyik legnagyobb köl­tőnkről: „Ő az első magyar lírikus, akinek tökéletes or­gona áll rendelkezésére ­minden árnyalat. Tud úgy tréfálkozni a pizzicatóval, ahogyan a Petikében tréfál, tud lágy fuvolahangot adni ­álom, álom, édes álom, al­tass engem, légy halálom -, eltalálja a népdal hangját is. De van egy bizonyos regisz­tere, amelyik a legjobban fekszik neki, és mely egy­magában is ezerféle hang­nemre képes, az, amikor a hazáról énekel". - Ki ez a költő és milyen évforduló te­szi hangsúlyossá a rá való emlékezést? A válaszokat a következő címre küldjélek, legkésőbb április 15-ig: Örömforrás Bt., Bada Johanna, 1173 Bu­dapest, Pesti út 71. A borí­tékra írjátok rá: „A Délma­gyarország Kft. és az Öröm­forrás Bt. jubileumi játéka ". Ugyanezen a címen maga a Klasszikus Magyar írók Arc­képcsarnoka című poszter is megrendelhető (kiadta az Olvass Mindennap Baráti Társaság, az Örömforrás Bt. és az újvidéki Fehér Ferenc Könyvbarát Kör, szerk.: Ba­da Johanna és Bada István). A játék részleteiről iskolád irodalom szakos pedagógu­sainál érdeklődhetsz! A szerbiai demokráciáról Második szegedi konferencia az ólomszennyezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom