Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 2. A TORONY ALATT 7 Válaszokat keres a biztonságpolitikai központ Szeged a XXL század Strasbourgja lehet Megszépülnek az emlékmüvek és a szobrok Igyekszünk elősegíteni a térség és a nyugati országok közötti párbeszédet - mondja Tóth László. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A millenniumi esztendő méltó megünneplésének érdekében a szegedi ön­kormányzat több pályáza­tot is benyújtott, ezek kö­zül a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma a következőket karolta fel. A Papp József szob­rászművész által készített emléktábla rekonstrukció­jára 1 milliót forintot ka­pott a város. A hősi halott tisztviselők névsorát tartal­mazó művet 1923-ban avatták fel, az '50-es évek­ben távolították el a város­háza előcsarnokából. A márványtáblát tavaly visszahelyezték, ám a dí­szes keretet a mostani tá­mogatásból valósítják meg. A Dugonics temetőben lévő I. Világháborús em­Múlt héten pénteken láthatták a nézők a Szegedi Városi Televí­zió új, eurointegrációs műsorának, az Európá­nak az első adását. A műsorban kisorsolták a korábban meghirdetett EU-totó nyerteseit, így az Európai Informáci­ós Pont ajándékcso­magját dr. Nagy Péter­né (6722 Szeged, Gu­tenberg u. 28.), Böröcz Szilvia (6724 Balástya, Móra Ferenc u. 24.) és Tóth Gábor (6791 Sze­ged, Újvárosi u. 35.) veheti át a vtv szer­kesztőségében. A múlt­kori totó helyes tippso­ra a következő: 1, x, x, 1, 2, 1, x, 1, 1, 2, 2, 1, 2, x. Az alábbiakban pedig az újabb feladvány olvasható, melynek eredményhirdeté­se az Európa következő, március 24-i adásában lát­ható. 1. Mikor és hol alapí­tották meg az Európai Közösséget? 1 - 1958, Róma, 2 ­1946, Washington x - 1972, Párizs 2. Mennyi az euró leg­nagyobb címlete? 1 - 100, 2 - 200, x - 500 A Szegedi Hőszolgáltató Kft keres munkavállalókat az alábbi munkakörökbe: - erősáramú villanyszerelő - elektroműszerész, tüzeléstechnikai ismeretekkel. Jelentkezni lehet - telefonon történő, előzetes időpont-egyeztetés után -Szeged. Csongor tár 1. sz. alatt Ábrahám Jenő üzemvezetőnél. Tel 62-488-588. M Szegedi HŐ/X0I90II0IÓ Kft. lékművet 1921-ben Márton Ferenc szegedi műkőiparos készítette. A Felsővárosi Ifjúsági Egyesület által emeltetett jelképes sírhalmot erősen megviselte az idő. Ennek rendbetételéhez ugyancsak 1 millióval já­rult hozzá a minisztérium, miként a Dóm téri Pante­onból 1945. után elkerült szobrok visszahelyezésére is. A Hősök-kapuján talál­ható Aba-Novák freskó re­konstrukciója folyamatban van. A befejező mozzanat, a kis boltív helyreállításá­hoz még 8 millió forint szükséges, ebből 3 milliót vállalt magára a kultúrtár­ca, így minden bizonnyal lehetőség nyílik a felújított freskó átadására 2001. au­gusztus 20-án. 3. Mi az a CAP? 1 - Közös Agrárpolitika, 2 - Menekültügyi Bizott­ság, x - Közösségi Atom­program 4. Hány hivatalos nyel­ve van ez EU-nak? 1 - 15,2- 11,x- 3 5. Melyik állam adja az Unió soros elnökét? 1 - Finnország, 2 - Né­metország, x - Portugália 6. Melyik államok szá­mára hirdették meg ere­detileg a Phare-progra­mot? 1 - Magyarország, Ro­mánia, Lengyelország, 2 ­Magyarország, Lengyelor­szág, x - Csehország, Ma­gyarország, Lengyelország 7. Mikor nyújtotta be csatlakozási kérelmét Ma­gyarország? 1. 1990, 2 - 1988, x ­1991 8. Mi az Europol? 1 - Európai közös politi­kák összessége, 2 - Európai Rendőrkapitányság, x - Eu­rópa politikai térképe 9. Hány milliárd ECU tőkével hozták létre az Európai Központi Ban­kot? 1 - 3 milliárd ECU, 2 - 5 milliárd ECU, x - 7 milli­árd ECU 10. Hol van az Európai Beruházási Bank Köz­pontja? 1 - Brüsszel, 2 - Luxem­burg, 3 - Hága 11. Mikor lépett be Svájc az EU-ba? 1 - nem tagja az EU-nak, 2- 1971, x- 1996 12. Hol van a Szám­vevőszék központja? 1 - Brüsszel, 2 - Luxem­burg, 3 - Hága 13. Hány főigazgató­ságból áll az EU Bizottsá­ga? 1. 15, 2-23, x-30 13+1. Hol van Szegeden az Európai Tanulmányok Központja? 1 - Szegedi Akadémiai Bizottság, 2 - Szegedi Tu­dományegyetem Honvéd téri épülete, x - Polgármes­teri Hivatal, Szeged • Beküldési határidő: már­cius 17., cím: 6722 Szegedi Városi Televízió szer­kesztősége, Szeged, Tisza Lajos krt. 37. Európa történel­mében a délkelet­európai térség mindvégig potenciá­lis konfliktusforrásnak számított. Az utóbbi évti­zed háborús eseményei a „szomszédban" (Bosz­niától a koszovói válsá­gig) rávilágítottak Sze­ged különleges geopoli­tikai helyzetére, arra, hogy a feszültségek fel­oldásában, a biztonság megteremtésében fontos szerepet vállaljon. Egye­bek mellett ezen misszió, az euroatlanti integráció, a balkáni országok kö­zötti kapcsolat harmoni­zálása érdekében ala­kult meg a Szegedi Biz­tonságpolitikai Központ, amely közalapítvány­ként működik. Tóth László kuratóriumi elnök nevéhez fűződik (ő volt egyébként az Európai Unió évekkel ezelőtt itt állo­másozó missziójának hivatal­vezetője, másfél esztendeig dolgozott Boszniában az EBESZ szakértőjeként) a biztonságpolitikai központ létrehozásának gondolata. Irodájában hatalmas délkelet­európai térkép lóg a falon. - Látja? - előzte meg az újságírói kérdést, miközben átlókat húzott kezével a tér­kép fölött. - Szeged, a szelle-. mi, nemzetközi közlekedési, pénzügyi központ egyúttal a nagy régió középpontjában helyezkedik el. A balkáni válság fogalmaztatta meg a kérdést: Mi lenne, ha itt, eb­ben a városban teremtenénk meg a regionális biztonság centrumát? A legfőbb célunk az euroatlanti integráció, a Ha el lehet mondani egy városról, hogy kivá­ló helyen fekszik, akkor Szegedre biztosan illik ez az állítás. Kereske­delmi csomópont, utak találkoznak itt, átfolyik rajta a Tisza és két or­szággal is szomszédos. Akik elhatározták, hogy itt várost alapítanak, jól döntöttek. Ugyanakkor ha a fenti adottságok tükrében pechesnek le­het mondani egy várost, akkor Szeged számíthat erre a cseppet sem hí­zelgő jelzőre. Az egyik szomszédos or­szágban ebben a kilencvenes évek a háborúk kora volt, nem sokan akartak Szegeden át dél felé kereskedni, utaz­ni. A másik szomszédos or­szág ismerkedik az európai normákkal, küzd saját sze­génységével. Az M5-ös út nem akar idáig elérni, a vá­ros vezetésének szándékai­val ellentétben új hidak sem akarnak átívelni a Tiszán, azon a Tiszán, ahol az élővi­lágot kiirtotta a ciánszennye­zés. Mit lehet tenni ebben a helyzetben annak, aki szereti ezt a várost, itt akar élni, vagy javítani akar rajta? Az ilyen elszánt ember nagy le­vegőt vesz és megy tovább előre azon az úton, amelyen térség és a nyugat-európai or­szágok közötti párbeszéd elősegítése. - Ha már a sajátos föld­rajzi elhelyezkedésről van szó: Szeged a román és a jugoszláv határhoz is kö­zel esik. Ami a biztonság­politikát, a megbékélési törekvéseket illeti, nem ártana e két országgal is némely vitás kérdést mi­előbb rendezni... - Ez az egyik alapgondo­lat, amiért a központot létre­hívtuk - válaszolta a közala­pítvány kuratóriumának elnö­ke. - Szeged ezáltal a XXI. század Strasbourgja lehetne. Ez az alapfilozófiám. Azt a szerepkört kellene kicsiben felvállalnunk, amelyet Stras­bourg a francia-német kap­csolatok normalizálásában, az európai folyamatok elindí­tásában vállalt. Örülök, hogy ismerőseim, kollégáim a NA­TO-ban, az ENSZ-ben, az EU-ban és az EBESZ-ben bármikor felbukhat egy ka­vicsban, vagy éppen elé/rá zuhanhat egy szikla. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a városvezetés túl van a tervezés korszakán. Tudo­másul kell venni, hogy kor­mányzati akarat híján nem lesznek újabb hidak, és a koncesszióban épülő autópá­lya Kiskunfélegyházánál el­köszön az autóstól. Jön még egy ötven kilométeres út Szegedig, számtalan baleset­veszélyes helyzettel, kimé­lyült úttesttel, kamionokkal - már a gondolat is riasztó. Bármennyire is szép és fon­tos terv az, hogy Szeged felé nyíljon meg az út a Balkán felé és viszont, a jelentős fejlesztések elkerülik a vá­rost. Pedig a szegedi költ­ségvetésben elkülönített összeg áll rendelkezésre a déli közúti híd hatástanulmá­nyának elkészítésére, de ma­gát a tízmilliárdos beruhá­zást a város nem képes fi­nanszírozni. A szegedi „külpolitika" óriási erőfeszítéseket tesz ar­ra, hogy idehozza a városba a döntési helyzetben lévő üzletembereket, politikuso­kat, diplomatákat. A múlt évben egymás kezébe adták a kilincset a nagykövetek, nagyszabású konferenciák színhelye volt Szeged, igye­kezve magához ragadni a balkáni újjáépítésben a kez­már jelezték, hogy tudnak a „szegedi folyamatokról", azokat követendőnek tartják. - Az alapítványt Szeged városa, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Szegedi Tudományegye­tem hozta létre. Már beje­gyezték, a munka azon­ban ezután indul be iga­zából. Hogyan működik majd a biztonságpolitikai központ? - A világ neves biztonság­politikai szakértőiből, magas rangú diplomatákból, politi­kusokból álló tanácsadó tes­tületet hoztunk létre. Megva­lósítjuk a nagyköveti kerek­asztalt. A tevékenység egyébként három pillérre épül: a tudományos kutatás­ra, az oktatásra és a tudomá­nyos ismeretterjesztésre. A reprezentatív konferenciák közötti időszakban kurzuso­kat szervezünk a szomszédos országok politikusai, gazda­sági és katonai vezetői szá­deményező szerepét. Ennek a munkának a konkrét hoza­dékát még nem látjuk, de az biztos, hogy ennél sokkal többet nem tehet egy egy­szerű önkormányzat itt, a dé­li végeken. Amit viszont tehet: él­hetőbbé akarja tenni a vá­rost, s ehhez kézzel fogható és szemmel látható eredmé­nyeket szeretnének felmutat­ni. Önkormányzati ügyekben sincs új a nap alatt: utakat kell építeni, játszótereket felújítani, régi házakat újjá varázsolni. Ez folyik most Szegeden. A Kárász utca és a Klauzál tér tömbrekonst­rukciója után most már való­ban elkezdik lerakni a Ká­rász utca díszburkolatát. Egy négyéves, több százmilliós útfelújítási program kereté­ben idén - a tavalyi 22 milli­óhoz képest - százmillió fo­rintot fordítanak a közleke­dési infrastruktúra dinami­kus fejlesztésére, így a prog­ram végén nem lesz Szege­den földes utca. A tízéves játszótérprogram keretében évi 30 millió forintért szé­pülnek a játszóterek: a min­tapéldánynak számító Hajlat utcai hétvégenként telt ház­zal üzemel. Stratégiai fel­adattá lépett elő a szúnyogir­tás, de ez érthető is, hiszen kevés dolog bosszantja job­ban az embert, mint amikor szúnyogfelhőben kénytelen mára. Nemzetközi és hazai szakértők bevonásával biz­tonságpolitikai előadásokat tartunk a térségben élőknek, mindenek előtt az ifjúságnak. A profilunktól persze az sem idegen, hogy környezetvédel­mi témákkal is foglalkoz­zunk, például a Tisza melletti országokat bevonva a közös gondolkodásba. - Milyen programokat kí­nálnak az említett kurzu­sok résztvevőinek? - Kidolgoztunk egy pro­jektet, amely alapján hazai és nemzetközi támogatásokat pályáztunk meg. Többet már el is nyertünk. Kutatók jön­nek hozzánk, akik Szegeden dolgoznak majd egy-egy té­mában. Az első kurzusunk témája: a demokratizálódási folyamatok segítése az euro­atlanti integráció jegyében, a magyar példán keresztül. Mert létezik magyar példa: a rendszerváltás óta eljutottunk odáig, hogy bárhol a világon közlekedni. Szegeden foko­zatosan cserélik le a közvilá­gítást és a polgármesteri hi­vatal komoly pénzt áldoz ar­ra, hogy az ügyfélszolgálata jelentősen egyszerűbbé vál­jon. A nagy tervek kétséges megvalósulása híján tehát napi apró örömökkel kell be­érniük a szegedieknek, jólle­het ezek az előbb említett fejlesztések a mindennapi közérzetet befolyásolják. A grandiózus beruházások kö­zül viszont megvalósulni lát­szik a kongresszusi és vásár­központ, amely otthont adna a szegedi tudományos életet dicsérő konferenciáknak. Idén a város közel 180 kong­resszusnak, szimpóziumnak ad otthont - az ezekre ér­kező neves szakembereknek kell megfelelő színvonalú kiszolgálást biztosítani. Szeged itt, a déli végéken küzd azért, hogy inkább nyugat irányába kacsintgas­son, de látni kell azt is, hogy a földrajzi helyzet igen, a történelmi környezet viszont nem kedvez ennek a város­nak. A jövő tehát bizonyta­lan: a dél-alföldi régió köz­pontjának magához kellene emelnie az őt körülvevő ter­mészetes régiót, eddig azon­ban még sok víznek kell le­folynia a Tiszán. S mint tud­juk, ez sem mindig használ... Aratő László partnernek tekintenek ben­nünket. Akik a hogyanra kí­váncsiak, szívesen bemutat­juk nekik a szakértők által. A' svájci biztonságpolitikai köz-' pont mintáját követve a kur­zusok előadóit - a szegediek, a hazaiak mellett - a szom­szédos országokból, de Ke­letről és Nyugatról is hívjuk. Éppen ez a lényege: minél több szempontból megvilágí­tani a biztonságpolitika kér­déseit. Nyíltság, a kiszámít­hatóság a legjobb bizalo­merősítő lépés. Mindennek persze függvénye a bizalom kérdése, ha az megvan, akkor pedig a gazdasági fejlődés sem marad el. Egy civil szer­vezet ennél többet talán nem is tehet. - Lényegében januártól létezik az alapítvány, a. tervezés, az előkészítés időszakát éli a biztonság­politikai központ. Mi lesz az első, a nyilvánosság­nak is szóló nagyobb ren dezvényiik? - Konferenciát szervezünk a regionális és a határmenti együttműködés lehetőségei a délkelet-európai konfliktusok feloldásában címmel - ma­gyarázta Tóth László. - Ez a bizalom erősödését, mások gondolatainak megismerését szolgálja. Vagy említhetném a következő programunkat: a, régió országai katonai együttműködésének kérdés­köreit, például a román-ma­gyar katonai kapcsolaton ke­resztül. Összességében úgy vélem, hogy a biztonságpoli­tikai központ tudományos háttere, nemzetközi kapcso­latrendszere lehetővé teszi, hogy a hazai, a térséget érintő aktuális kérdéseket elemezze, segítse megfogal­mazni a feleleteket is. Hiszen biztonságunkról magunknak is kell gondoskodnunk. V. Fekete Sándor Egészség­megőrzés Munkatársunktól Egészségmegőrző elő­adás-sorozat indul március másodikától a Szeged és Térsége Diabétesz Egyesület szervezésében. Minden hó­nap első csütörtökén 16 órá­tól várják mindazokat az egyesület klubhelyiségében (Szeged, Kálvária tér 20.), akik bármilyen kapcsolatba kerültek már krónikus beteg­ségekkel. Bár a cukorbaj, magas vérnyomás és érelme­szesedés elsősorban idős korban fordulnak elő, még­sem csak kizárólag nekik szólnak majd az előadások, melyekben az időskorúak táplálkozásáról épp úgy szó esik majd, mint az érszűkü­letről, vagy a hipertóniáról. A tájékoztatást elismert or­vosok tartják, a programot pedig az Egészségügyi Mi­nisztérium is támogatja. Minden alkalommal sor ke­rül gyakorlati foglalkozásra is: vércukor-, koleszterin- és vérnyomásmérés, étkezési és életmód-tanácsadás, vala­mint értorna is vátja majd a betegeket, hozzátartozóikat és bárki mást, akinek fontos az egészsége. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Kisimre Ferenc Európa­totó A város túljutott a tervezés korán Nagy álmok, apró örömök

Next

/
Oldalképek
Tartalom