Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 9. BELFÖLD 3 Mi jelképezi a legjobban Magyarországot? Budapest (MTI) Mi jelképezi legjobban Magyarországot? Erre a kér­désre vár választ a Miniszter­elnöki Hivatal Országimázs Központja március 15. és 31. között a 06-80-660-077-es zöld számon. Az Országimázs Központ vezetői hangsúlyoz­ták: szeretnék, ha a telefonon jelentkező polgárok egy perc­ben kifejtenék, szerintük me­lyik az az embléma, illetve hogyan hangzik az a rövid mondat, ami Magyarországot a legjobban jellemzi. Térség­marketing Keszthely (MTI) Hét tó menti település és ti­zenegy vállalkozás létrehozta a Nyugat-balatoni Térségmar­keting Kht.-t. A társaság célja: feltárni és összehangolni a tu­rizmushoz kötődő fejlesztési, kis- és középvállalkozási lehe­tőségeket, elősegíteni a háttér­települések fokozott bekap­csolódását és kialakítani egy egységes idegenforgalmi ar­culatot. A nonprofit szerveze­tet hét település és tizenegy vállalkozás hozta létre 5,4 millió forint alaptőkével, keszthelyi központtal. Váratlan látogatás Szabadszállás (MTI) Szokása szerint váratlanul tett látogatást szerdán Szabó János honvédelmi miniszter Szabadszálláson a Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központjában. Tapasztalatai­ról szólva Szabó János hang­súlyozta: kellemesen csalódott az elhelyezés körülményeit, a szolgáltatás színvonalát te­kintve. Szabadszálláson az át­lag fölötti nívó jellemzi a sor­katonák ellátását. A folyosó­kon, hálótermekben kellemes meleg van, az ebéd - amelyet a miniszter is megkóstolt ­beszámolója szerint bőséges, ízletes, s két fogásból választ­hatnak a katonák. Szent István Egyetem Gödöllő (MTI) A vidékfejlesztés fontos szellemi bázisa lehet az ez év január l-jétől öt oktatási in­tézmény összevonásával, gö­döllői központtal működő Szent István Egyetem. A gö­döllői agrártudományi, a bu­dapesti állatorvos tudományi és kertészeti egyetem, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola és a Jászberényi Tanítóképző Főis­kola összevonásával életre hí­vott egyetemen 24 ezer diák, összesen 1500 tantárgyból ké­szülhet a diplomaszerzésre. Kórházi perpatvar Székesfehérvár (MTI) A betegek érdekeire hivat­kozva megtagadták osztályuk új helyre költöztetésével kap­csolatos főigazgatói utasítás végrehajtását a székesfehérvá­ri Szent György Kórház kardi­ológiájának orvosai és ápolói. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a betegek érdekeivel s az orvosi szakmai szempontok­kal szemben az anyagi meg­fontolások érvényesüljenek. Ha sor kerülne a 75 beteget érintő átszervezésre, akkor sú­lyosan romlanának a krónikus szívbetegségekkel kezelt em­berek gyógyulásiű esélyei. Tüntetők és zászlók a Képviselői Irodaház előtt. (MTI Telefotó: Kovács Tamás) Budapest (MTI) Az alapvető szociális jogokat és intézménye­ket rögzítő „szociális al­kotmány" elfogadásá­ért tüntetett szerdán Bu­dapesten a Munkás­párt. Vajnai Attila, a Munkás­párt alelnöke a demonstráció résztvevőihez szólva arról beszélt: a „vak és süket" mi­niszterelnök helyett most a Munkáspártnak kell meg­mondania a legfontosabb tennivalókat. Ezek közé so­rolta az európai árakhoz tár­suló európai szintű béreket, a hátrányos helyzetűeknek biztosított esélyegyenlőséget és az alapvető emberi jogo­kat biztosító szociális rend­szert. Vajnai Attila kijelen­tette: demonstrációjukkal az ellenzéki pártok figyelmét is fel kívánják hívni arra, hogy a mai rendszert nem elég fi­nomítani, hanem gyökeresen át kell alakítani. A nagygyűlés résztvevői ezt követően a Jászai Mari térről a Kossuth térre, az Országház mellett álló Jó­zsef Attila-szoborhoz vo­nultak, ahol fél tucatnál is több szónok követelt „em­berhez méltó életkörülmé­nyeket", szociális és létbiz­tonságot, valamint a katonai helyett az oktatási és népjó­léti kiadások emelését. - Mi versenyképes és szolidáris társadalmat aka­runk, a kormány külön egyezségekkel megosztott magánbirodalmat - fogal­mazott beszédében Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnö­ke, aki szerint Orbán Vik­tor, a „média-miniszterel­nök" nem kíváncsi az embe­rek véleményére, miközben - akárcsak kormánya ­semmibe veszi a bérből és fizetésből élőket, a munka­vállalókat, a munkanélkülie­ket és a nyugdíjasokat. - Elég volt, hogy ők gazdagodnak, mi meg sze­gényedünk; mi is egyenran­gú és egyenjogú polgárok vagyunk - hangoztatta a szónok, hozzátéve: „nem engedjük, hogy ebből a ház­ból, a Parlamentből elle­nünk politizáljanak, hogy mindenki tortája nagyobb legyen, csak a mienk ki­sebb". Thürmer Gyula úgy fogalmazott: a hatalom bir­tokosai réges-régen eladták lelküket Amerikának, a Nyugatot majmolják. A po­litikus szerint ennek elle­nére félre kell tenni a sérel­meket, mert megegyezésre van szükség a hatalom és a nép között. Legalább abban kellene konszenzusra jutni, „hogy meg akarunk egyez­ni", mivel „az alapvető szo­ciális jogokat és intézmé­nyeket nem lehet négyéven­te megváltoztatni". - Le­gyen a „szociális alkot­mány", ami szent és sérthe­tetlen - mondta Thürmer Gyula. A politikus hangsú­lyozta: pártja kész a párbe­szédre, a közös gondolko­dásra. Jelezte, hogy az álta­luk kezdeményezett megál­lapodás javasolt szövegét át­adta a Fidesz- és a szocialis­ta frakció képviselőinek is. Orbán Viktor a Magyar Rádióban Farkast kiáltók Budapest (MTI) Orbán Viktor miniszter­elnök álláspontja szerint a köztársasági elnöknek és az Országgyűlésnek minél hamarabb szilárd és kiszámítható környe­zetet kell teremtenie az ügyészség számára, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész távozása után. A kormányfő úgy fogalma­zott a Magyar Rádiónak adott szokásos szerdai in­terjújában: az ügy kezde­te óta az volt a vélemé­nye, hogy vagy így, vagy úgy, de minél gyorsab­ban pontot kell tenni an­nak végére. Beszámolója szerint az el­múlt másfél-két hónapban nem konzultált Györgyi Kál­mánnal, aki nem is indokolta neki lemondását, lévén nem a kormány, hanem a parlament alá rendelt tisztségviselóról van szó. Orbán Viktor értelmezése szerint így a legfőbb ügyész utódjáról nem vele, hanem Ader János házelnökkel indo­kolt egyeztetnie Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A mi­niszterelnök felhívta a figyel­met arra, hogy a világ legtöbb országában az államot képvi­selő ügyészségek a kormány alá vannak rendelve, Magyar­országon viszont - mivel ezt a kérdést kétharmados törvény szabályozza - erre nem kerül­hetett sor. - Jogvégzett emberként és kormányfőként is ezt a megol­dást tartanám a legjobbnak Ma­gyarország számára - fejtette ki. Az autópálya építésekről szólva Orbán Viktor azt a vé­leményt fejtette ki, hogy köz­beszerzési pályázatok kiírása mellett - az eddigi tapasztala­tok alapján - sokkal lassab­ban, drágábban és kevesebb magyar munkával valósulná­nak meg ezek a beruházások. Meglátása szerint a közbe­szerzési pályázatok kiírása és elbírálása mintegy 270 napot venne igénybe. - Autópályát pedig holnap, de ha lehet, már ma este kellene építeni ­hangsúlyozta. Közlése szerint a kormány jogszerűen jár el, ha mellőzi a közbeszerzési pá­lyázatok kiírását és külföldről sem érkeznek panaszok ezzel kapcsolatban. A kormányfő - megfogal­mazása szerint - nem szimpa­tizál azzal a jelenséggel, hogy amennyiben valaki nem ért egyet egy intézkedéssel, az el­lenkezik elveivel, vagy sérti az érdekeit, akkor „farkast ki­ált", amelyet ma nem Moszk­vában, hanem Brüsszelben, Washingtonban vagy New York-ban talál meg. - A nyugati országok part­nereink és nem elöljáróink, vagy feljebbvalóink - fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor annak elle­nére, hogy a Haider-ügy mi­att egyesek az európai uniós bővítés elhúzódását jósolják, a csatlakozási tárgyalások ta­pasztalatai alapján lát re­ményt arra, hogy Magyaror­szág 2003. január l-jén az EU teljes jogú tagjává vál­jon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Osztrák Szabadság­párt kormányra kerülése után az Európai Bizottság eny­hébb álláspontot foglalt el, mint az egyes tagállamok ve­zetői, akik meglátása szerint saját országaiknak üzentek. Orbán Viktor úgy látja: az egyes országok állásfoglalása - például Franciaország vagy Belgium esetében - össze­függ azzal, hogy ott mennyire erősek a radikális, illetve szélsőséges mozgalmak. Véleménye szerint Ma­gyarország minden tekintet­ben kiállja az összehasonlí­tást, máshol a szélsőségesek, radikálisok sokkal erósebbek és fenyegetőbbek. Az Euró­pai Uniónak természetesen van egy közös értékrendje, amelyet minden megnyilat­kozó, így a magyar kormány is osztott. Csúcs László lemondása Budapest (MTI) Csúcs Lászlót, a Függet­len Kisgazdapárt frakcióve­zető-helyettesi tisztéről le­mondott országgyűlési kép­viselőt nem hívta az FKGP képviselőcsoportjának veze­tése egyeztetésre döntéséről, a kormánypárti honatya vég­legesnek tartja szándékát. - Álláspontom kristály­tiszta mind a vagyoneredet­vizsgálat, mind lemondásom ügyében - közölte Csúcs László arra a kérdésre, hogy távozásának visszavonásáról tárgyal-e Bánk Attila frakció­vezetővel. A politikus el­mondta: nem hívták egyezte­tésre az ügyben, maga pedig a jelenlegi körülmények kö­zött véglegesnek tartja le­mondását. Horváth Béla frakciószóvivő szerdán úgy nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy a kisgazda kép­viselőcsoport vezetősé­ge egyeztetni kíván Csúcs Lászlóval. Bánk Attila frakcióvezető közölte: a frakcióvezetőség hétfői ülésén már lezárták a vagyoneredet-vizsgálat kér­dését, így arról nincs monda­nivalója. Hozzátette: mivel eddig nem kapott Csúcs Lászlótól olyan dokumentu­mot, amelyben a politikus le­mondana a frakcióvezető-he­lyettesi posztról, hivatalosan nincs tudomása ilyen lépés­ről. rr gyes magyarországi konzervatív politikusok ked­LL venc időtöltése a szélsőjobb és a szélsőbal össze­mosása. Miért kiált a sajtó: Csurkát, Thiirmert soha ­mondogatják kötelességszerűen, mintha fizetnének ér­te. Vettem a fáradságot, és néhány éve, egy borongós délután, elmentem a Munkáspárt szegedi taggyűlésé­re, hogy megválaszoljam a kérdést. Az eseményt a Kálvária sugárút egykori szakszerve­zeti székházában - becenevén szaki - tartották, bár belépve a szocreál díszletek közé, méltán éreztem ma­gam a néhai Tolbuchin sugárúton. A levezető elnök figyelmes volt. Megvárta, mlg a tolókocsis tagok a he­lyükre gördülnek, a pészmékereket beállítják, már akiknek szükségük volt rá, és higgadtan szólt a nép­hez. Ecsetelte az aktuális politika)-helyzetet, amihez hozzá lehet szólni, mint Bolgár György Beszéljük meg! című rádióműsorában. A pártépítés akkori állá­sa is napirendre került. Tervszerűen halad, mondta, jó példa erre, hogy körünkben végre megjelentek a fiata­lok - és rám mutatott, mint körükben megjelent fiatal­ra. A felszólalók kopott ruhás nyugdíjasok voltak. Vél­hetően a régi rendszertől sem kaptak sokat kétkezi munkájukért, ők lehettek azok, akik a főnök szolgálati Volgájának csomagtartóját megtömték krumplival, munkaidőben dolgoztak X elvtárs nyaralóján, vadat hajtottak Y elvtárs puskacsöve elé. Cserébe stabil munkahelyük volt, néha sajtos párizsi is jutott a ke­nyerükre, nőnapon elvihették az asszonyt a Szeged ét­terembe vacsorázni. Mégis kitartottak a párt mellett, és a gyűlésen habzó szájjal tették azt, amit negyven évig nem lehetett: szidták a rendszert. És rám muto­gattak, hogy a pártban végre megjelentek a fiatalok. Ha akkor egy kicsit ráhajtok, mára a Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja lehetnék. r gnap ismét kidühöngték magukat. Szociális jo­gokat és intézményeket követeltek, nagyobb tor­tát akartak, „miniszterelnököztek" egy keveset, szám­ba vették azokat, akik már nem lehetnek közöttük, aztán hazamentek. Lássuk be végre: az erő nem ve­lük van. Tőik- Tuzk^ AMk Felsőoktatási felvételik m » Otvennatezer hely a tét A közös érettségi-fel­vételi vizsgákra készü­lőknek május végén, az egyetemeken és főiskolá­kon írásbelizöknek június közepén, a szóban is fel­vételizőknek pedig június végén, július elején kell megmutatniuk, mit tud­nak. A megmérettetés helyéről és pontos idejé­ről az intézményeknek a vizsgák előtt legalább 15 nappal értesíteniük kell a jelentkezőket. Az Országos Felsőoktatá­si Felvételi Irodában várha­tóan március 29-ig rögzítik a beérkezett felvételi lapok adatait Az egyetemi, főisko­lai felvételik 130-140 ezer fiatalt érintenek az idén. A felvételizők 56 ezer állami­lag finanszírozott férőhelyért versengenek. A felvételi vizsgákat májusban, június­ban és július elején tartják. Vannak olyan tantárgyak, amelyekből az írásbeli felvé­teli vizsga egyben középis­kolai írásbeli érettségi vizs­gának számít. A közös érett­ségi-felvételi vizsgákat má­jus 22. és 24. között írják meg a középiskolások: első napon fizika, francia és ma­tematika, 23-án matematika, biológia és német, az utolsó napon pedig kémia, angol és német tantárgyakból tehet­nek vizsgát a diákok. A felsőoktatási intézmé­nyek szakmai alkalmassági, tantárgyi, illetve gyakorlati felvételi vizsgát szervezhet­nek. Az egyetemek és főis­kolák legalább tizenöt nap­pal a felvételi előtt értesítik a diákokat a vizsga időpontjá­ról és helyéről. A felsőokta­tási intézmények bizonyos írásbeli vizsgákat azonos időpontban tartanak, és ezek mindegyikén ugyanazokat a tételeket használják fel. Idén ilyen egységes írásbeli vizs­gát magyar nyelv- és iroda­lomból, történelemből, föld­rajzból, oroszból, olasz és spanyol nyelvből, illetve közgazdaságtanból szervez­nek. Ezeket a vizsgákat júni­us 26. és 28. között tehetik le a jelentkezők. Az intéz­mények saját vizsgáikon al­kalmazhatnak egyedi készí­tésű tételeket is. A saját írás­beli vizsgákat az intézmé­nyek június végén tartják. A szóbeli vizsgák idő­pontját az egyetemek és fő­iskolák maguk határozzák meg. A Szegedi Tudo­mányegyetem Bölcsészettu­dományi, Természettudomá­nyi és Gazdaságtudományi Karain július 3-7. között; a Tanárképző Főiskolai Karon június 5. és július 5. között, az Élelmiszeripari Főiskolai Karon június 26. és július 7. között, az orvosegyetemi ka­rokon június 26. és július 1. között tartják a szóbeli vizs­gákat. Az Állam- és Jogtu­dományi Karra jelentkezők­nek nem kell szóbeli felvéte­li vizsgát tenniük. H. SZ.-K. G. Szakik, figyelem! Amerikát majmolják"

Next

/
Oldalképek
Tartalom