Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-09 / 33. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. FEBR. 9. kommentár Ki lesi a következő? M

egöltek egy minisztert Belgrádban. A hír akkor jelentene szenzációt, ha Jugoszlávia nem az a Jugoszlávia lenne, ami. Tíz éve pedig már nem az. Egykoron, régi szép titói időkben, amikor a keleti blokk is úgy tekintett a balkáni országra, mint a Nyugat kapujára, bizonyára világszenzációként könyveltük volna el ezt a morbid gyilkosságot. Akkor még viszonylagos rend, békesség uralkodott a balkáni végeken, a focimeccseken volt néha egy-egy csetepaté, azután semmi. Milosevics országlása óta viszont gyökeret vert a bűnözés, annak minden válfaja. A széthullott ország egyre mélyebbre süllyed. Alig másfél éve, hogy meggyilkolták l)arko Asanint, a Jugoszláv Egyesült Baloldal (Milosevics feleségének, Mirjana Markovicsnak a pártja) egyik korifeusát, egy hónappal ezelőtt pedig Zseljko Razsnatovics-Arkant, a nemzetközi körözés alatt álló bűnözőt. Most Bulatovics miniszter esett áldozatul a bérgyilkosok golyóinak. A hírügynökségi jelentésekben utalás történik arra, hogy a honvédelmi miniszternek kellett volna átvennie a Ju garant banka pénzintézetet, l-ehet, hogy ezért lőtték le. Ez is egy feltételezés. Én azonban egy másik hipotézist tartok valószínűbbnek. Jelesül azt, amelyik szerint az egyre jobban elmérgesedő szerb-montenegrői kapcsolatok miatt, Milosevics tavaszra beavatkozást tervez a kisebbik szövetségi köztársaságban. E piszkos munkában viszont elengedhetetlen (lett volna) Pavle Bulatovics részvétele is. Miután a miniszter montenegrói származású, ezért nincs kizárva, hogy ellenezte az önkényuralmat gyakorló Milosevics e tervét. Félre kellett hát állítani. Megtörtént. l^ehet, hogy ez a feltevés téves. Az azonban immár bizonyos: Bulatovics nem irányíthatja többé a jugoszláv hadi gépezetet. (Mellesleg, a koszovói háború idején sem őt állították reflektor fénybe, hanem a „héjákat", azokat, akik maradéktalanul végrehajtották a fentről jövő utasításokat. Ennek ellenére a hágai törvényszék által körözöttek listáján ő is szerepei) m Milosevics egykori kegyeltjei közül mind többen íVM mondanak búcsút az árnyékvilágnak. így azután az emberben ösztönösen felmerül a kérdés: vajon ki lesz a következő? tjíünMLM Stipe Mesic az új horvát elnök Jugoszlávia Lelőtték a védelmi minisztert Belgrád (MTI) Belgradban egy cttci mi lövöldözés során ismeretLH I ii 11 • 11 .i i N11m 11 n .. • len lene SOK MEGIONEK RUV le Bulatovics jugoszláv védelmi minisztert, akit a belgrádi katonai kórházba szállítottak, ahol később eletei vesitdtef A Studio B belgrádi tévé és rádió értesülése szerint a lövöldözés a „Rad" futballklub éttermében történt. A klub a jugoszláv főváros délnyugati részén, az előkelő Dedinje kertváros közelében, a katonai-orvosi akadémia közvetlen közelében fekszik. A Studio B szerint ismeretlen támadók nyitottak tüzet az étteremben tartózkodókra. Úgy tudni, hogy a támadók az ablakon keresztül automatafegyverrel lőttek. A lövedékek megsebesítettek két másik személyt is: Vuk Ohradovicsot, a „Yu garant banka" igazgatóját és Mirko Knezsevicset. az étterem tulajdonosát, akik a támadás pillanatában Bulatoviccsal ültek egy asztalnál. Az Ismeretlen Hős utcát, ahol a futballklub épülete fekszik. géppisztolyos katonai rendőrök és rendőrök zárták le. Az őrség tagjai közül senki sem nyilatkozott, az újságírókat pedig nem engedték be az épületbe. Belgrádban már január közepén is történt egy, nagy visszhangot kiváltott lövöldözés: az egyik szállodában lelőtték Zseljko Raznatovics Arkan szerb szabadcsapatvezért és kétes hírű „üzletembereit". A jugoszláv felső vezetés kedden Belgrádban emlékülésen vett búcsút az előző este meggyilkolt Pavle Bulatovics jugoszláv védelmi minisztertől. A jugoszláv kormány székházában tartott ülésen részt vett Szlobodan Milosevics jugoszláv és Milán Milutinovics szerb elnök, a teljes jugoszláv és szerb kormány. Megjelent Dragoljub Ojdanics jugoszláv vezérkari főnök és számos tábornok, valamint a Belgrádban akkreditált diplomaták. Az ülésen Nikola Sainovics jugoszláv kormányfőhelyettes mondott beszédet, aki határozott terrorizmusellenes harcot hirdetett meg. A jugoszláv kormány hétfő esti rendkívüli ülésén klasszikus tenortevékenység áldozatának nevezte Bulatovicsot. Elbocsátások a vasútnál Prága (MTI) A Cseh Vasutak (Ceské Dráhy) az év végéig 84 ezerre kívánja csökkenteni* alkalmazottai számát, vagyis a következő hónapokban mintegy 3700 alkalmazottat elbocsátanak - közölte Petr Stáhlavsky, a vasút szóvivője. Elmondta, hogy mindenekelőtt a nyugdíjhatárhoz közeledő dolgozóktól válnak meg. Stipe Mesic feleségével, Milka asszonnyal koccint a győzelemre. (MTI Telefotó/EPA/Fehim Demir) Zágráb (MTI) Horvátország új köztársasági elnöke Stipe Mesic - jelentette be Marijait Ramuscak, a központi választási bizottság elnöke. Nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy Mesic 56,21 százalékos, míg Drazen Budisa ellenjelölt 43,79 százalékos eredményt ért el. Mesic 17, míg Budisa 4 megyében végzett az élen. Nem végleges adatok szerint a horvát választók 61,48 százaléka vett részt a választások második fordulójában. Szeretném meggyőzni a világot arról, hogy Horvátország Európa része - jelentette ki elnökké választása után adott első nyilatkozatában Stipe Mesic. Az új horvát köztársasági elnök, aki a hétfői választáson, mintegy 320 ezres szavazatelőnnyel nyerte el az államfői megbízatást, leszögezte: azért fog dolgozni, hogy Horvátország mielőbb elérje stratégiai célját, az EU- és NATO-tagságot. Kifejtette, hogy a szomszédos Elnöki életrajz Stipe Mesic 1934. december 24-én született Orehovicán. A zágrábi egyetem jogi tanszékén szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt diákvezetőként vált ismertté, majd a szocialista horvát parlament tagjává választották. Az 1971-es „horvát tavasz" idején játszott szerepe miatt egy évet börtönben töltött. A Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) titkárává választották 1990-ben, majd ő lett a független Horvátország első kormányának a vezetője. A zágrábi szábor döntése alapján lett tagja a volt Jugoszlávia államelnökségének, amelynek elnöki tisztéről 1991. december 5-én mondott le. Ezt követően a HDZ végrehajtó tanácsának elnöke volt, majd 1992-ben a zágrábi parlament elnökévé választották. Két évvel később kivált a HDZ-ből, és Független Horvát Demokraták néven új pártot alapított. Pártja a teljes tagsággal együtt 1997-ben belépett a Horvát Néppártba, amelynek jelenleg is alelnöke és zágrábi szervezetének elnöke. országokkal olyan kapcsolatrendszer fenntartására törekszik, amely lehetővé teszi majd a csatlakozást az európai integrációhoz. Mesic Európa felé nyitást hirdetett meg, mert mint mondta, az elszigetelődés politikája csak károkat okozott az országnak. Kiemelte, hogy mielőbb találkozni szeretne Ivica Rácán kormányfővel. „Amit Racan akar, azt akarom én is, mert ugyanahhoz a csoportosuláshoz tartozunk" jelentette ki, nyilvánvalóan arra utalva, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök vezette koalíciós kormányban részt vesz pártja is. Meggyőződését fejezte ki, hogy kiváló együttműködést alakít majd ki a kormánnyal. Megismételte: csak olyan elnöki felhatalmazáshoz tartja magát, amelyet a parlament megerősít. Drazen Budisa, a SzociálI i be rá 1 is Párt elnöke - aki 1992 után most másodszor szerepelt sikertelenül elnökválasztáson - gratulált a győztesnek, és teljes sikert kívánt elnöki feladatai ellátásához. Meggyőződését fejezte ki, hogy az új elnök szorosan együtt fog működni a kormánnyal és a parlamenttel, hogy végrehajthassák azt a programot, amelyet a januári parlamenti választásokon ígértek a választóknak. A szociáldemokrata Ivica Racan miniszterelnök, akinek pártja Budisa jelölését támogatta, gratulált a győztesnek, és meggyőződését fejezte ki, hogy a demokratikusan megválasztott elnök felelősségteljesen fogja ellátni feladatait. „Hiszem, hogy jó lesz az együttműködés az elnök, a parlament és a kormány között" - emelte ki. Indianapolis (MTI) Indiana szövetségi állam képviselőháza törvénytervezetet szavazott meg arról, hogy a Tízparancsolatot függesszék ki a korTízparancsolat mányzati épületekben, közintézményekben, így az amerikai szövetségi állam iskoláiban is. A képviselők elsöprő többséggel, 92:7 arányban fogadták el a bibliai erkölcsi parancsok középületekben való elhelyezésére vonatkozó tervezetet, amelyet ezután megküldték az állam szenátusának. Bérbe adják vagy eladják? Kérő a bösi erőműre Pozsony (MTI) Pozsonyban kiszivárgott hírek szerint „kérd akadt a bösi erömúre". A kormány egyelőre nem tájékoztat az ügyről, de a sajtóértesülésekből úgy tudni, hogy az ABB svájci-svéd részvénytársaság szemet vetett a Szlovákia „családi ezüstjeként" számom tartott energiaforrásra. Az energetikában és a nehézgépiparban tevékenykedő ABB állítólag hajlandó az egykor Július Binder nevével jegyzett szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (W) 7,5 milliárd koronát kitevő adósságának átütemezésére, ha - szándéka szerint - megszerezhetné az erőművet. A 7,5 milliárdos adósságra még a Meciarkormány vállalt hitelgaranciát. Ivan Miklós, a kormány gazdasági alelnöke a davosi világgazdasági fórumon állítólag már tárgyalt az ABB képviselőivel és a társaság már ajánlatot is tett a szlovák gazdasági tárcának. Miklós csak annyit árult el, hogy Davosban elsősorban a hitel átütemezéséről volt szó, és ha az ABB méltányos megoldást ajánl, Pozsony elfogadja azt. - Minden a suba alatt zajlik - mondta a Práca című szakszervezeti napilap keddi számában Binder, a Vladimír Meciar vezette HZDS parlamenti képviselője, aki szerint vélhetően a Szlovák Villamosművek Rt. (SE) privatizálásának első szakasza folyik. Az egykori bősi beruházási igazgató „borzasztónak" találná, ha a vízi erőműveket privatizálnák, mert mint mondta: azok a jövőben biztos hasznot ígérnek és a bősi erőmű 2000 végéig a Dzurinda- kormánynak a 7 milliárd koronát megkeresné. Említést érdemel a bősi erőműhöz tartozó objektumok rendhagyó tulajdonviszonya: a vízgazdálkodási részek a földművelési tárcához tartoznak, az energetikai objektumok a gazdasági minisztériumhoz, az áramtermelő bősi erőmű pedig az állami Szlovák Villamosművek Rt. részét alkotja. Egy másik lap, a HZDShez közel álló Novy Den keddi számában Július Binder úgy nyilatkozott, hogy elkótyavetyélik Szlovákia „családi ezüstjét", és hangsúlyozta, hogy az 1977-es államközi szerződés értelmében a bősi erőmű még mindig Szlovákia és Magyarország közös tulajdonát képezi. Bizalmatlansági indítvány Bécs (MTI) Az osztrák parlament keddi rendkívüli ülésén a kormánypártok szavazataival elutasították a zöldek Wolfgang Schüssel kancellár elleni bizalmatlansági indítványát. Az indítvány mellett a zöldekkel a szociáldemokraták szavaztak. Előzőleg Peter Westenthaler, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti frakcióvezetője obstrukcióval vádolta az ellenzéket, és azzal, hogy „Ausztria kárára örül a külföld intézkedéseinek". A szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetének tüntetésekre hívó felszólításában és jelszavában - „A koalíciót meg lehet buktatni" Westenthaler a felforgatásra való felhívást látott. Egyben a negatív nemzetközi reagálásáért is újra főleg az ellenzéket tette felelőssé. Tengeri határvita San Salvador (MTI) Honduras és Nicaragua kedden megállapodást írt alá t{?an Salvadorban az Amerikai Államok Szervezetének égisze alatt a két ország közötti tengeri határvita lezárásáról. A két hónapja tartó viszályt rendező, nyolcpontos dokumentumot Roberto Flores hondurasi és Eduardo Montealegre nicaraguai külügyminiszter írta alá. A megállapodás kimondja, hogy egyik ország sem állít fel katonai bázisokat azokon kívül, amelyek 1999. szeptember l-jén már megvoltak, és tartózkodnak minden olyan katonai vagy rendőri akciótól, amely nagyobb konfliktusokhoz vezethet. Né a szülelések száma Párizs (MTI) Franciaországban tavaly enyhén nőtt a születések száma az előző évhez képest, ahogy azt teszi 1994 óta, míg a halálozási arányszám tovább csökkent. A népesség 202 ezer 500-zal növekedett, s ehhez adódik az 50 ezres „migrációs szaldó" (a különbség a belépő és kilépő, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek között). 2000. január l-jén Franciaországnak - a tengerentúli területeket is beleértve - 60,4 millió lakosa volt, amivel az Európai Unión (EU) belül Németország után és Nagy-Britannia előtt a második legnépesebb ország, lakosai a 15-ök lakosságának 16 százalékát adják. Küldött az Arab Ligánál Ráma (MTI) A Vatikán mostantól fogva állandó küldöttel képviselteti magát az Arab Ligánál: erre a posztra a pápa Paolo Gigliót, Tindari címzetes érsekét, az Egyiptomi Arab Köztársaságban tevékenykedő apostoli nunciust nevezte ki. Az Arab Liga huszonnégy arab tagországot számlál. A küldött kinevezésére nem sokkal azelőtt került sor, hogy II. János Pál február 24. és 26. között látogatást tesz Kairóban és a Sinai-hegyen.