Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

PÉNTEK, 2000. FEBR. 4. A HELYZET 11 SIM kárt,, tó rwp jopoon Fortfe OFOTÉRT © J Semmi kötöttség Csak elérhetőség Kes/tilel, VHOMIVO kartya^moliiljeij)* -23000, Világéletemben a szabadságot tartottam a legtöbbre. Ezért van mobilom. És ezért választottam a Westel 900 DOMINO-t. Mert Itt nincs semmi kötöttség, se számla, se havidíj. Van viszont 333 napi Mérhetőség**, Hangposta, SMS, Internet És van hatalmas készülékválaszték, kártyával együtt már bruttó 23 000 Ft-tól, amiből bruttó 9 OOO Ft lebeszélhető. A választás rám van bízva. így szabad maradhatok. Ameddig ÉN akarok. WESTEL 900 mintabolt, Sngod. FtkttMU U. 25. teL: 04-42/421 -575. 04-30/900-9008 Sz»g«d. KiriE u 12. TaLi 04-30/900-9033 Hivatalos üzletkötőink: 04-30730-5330, 04-30/930-5341, 04-30/930-5342 Ofotért Hódmozövósirhety. Andrássy u. 5-7. • Westcom GSM KII, Szeged. Feketesas u. 14 • Szeged. Roosevelt tér 5. • Szeged. Kossuth L sgt. 10-12.»Fish Telecom: Hódmezővásárhely. Andrássy úti parkoló • Elektrolit KA Szentes. József A. u. 4/b. • Csongrád. F6 u. 42. • Puszta Sándor. Makó. Szegedi út 2. • Eco-Phone KA.: Hódmezővásárhely. Szántó Kovács J. u. 20. • Kiru-Fon KA.: Szeged. Jósika u. I. • Mórahalom. István király útja 2. • SáriPhone Bt Szeged. Szeged Nagyáruház • West-Szeg 98 Bt.: Szeged. Rókusi krt. 42-64. (Ttsco) • Mobilvilág Bt Csongrád. Fő út 40. • BBK Hungary KA.: Kittelek. Kossuth u. 30 Ericsson tlOs/Sf tovább, MMM sz ü eb DOMINO 0 A kászOlék tsák W«M M0 M DOMINOval már IntBrnetazhBtsz is Névjegy Munkatársunktól Dr. Mayer László a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának nyugalmazott docense. Békéscsabán született 1931-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1955ben, azóta a szegedi tudományegyetemen oktat világgazdasági ismereteket. Két éven keresztül tanított egy angol-amerikai egyetemen Tanganyikában. Legfontosabb műve: A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) gazdasága és gazdaságpolitikája. tartani a termelés növekedésével, vagyis eladatlanul maradnak az áruk. - Hogyan illeszkedik bele a világgazdaság folyamataiba a magyar gazdaságpolitika? - Mintegy harminc angol, amerikai, japán, dél-koreai folyóiratot és újságot olvasok, és gyakran tapasztalom, hogy a hazánkban hangoztatott gazdaságpolitika eltér a világgazdaságra jellemző tendenciáktól. Nálunk a hivatalos politika a családi kisfarmok kialakítására esküszik, miközben angol, amerikai, japán és dél-koreai cikkek azt írják, hogy a kisfarmok fokozatosan háttérbe szorulnak. Az egyik cikk egyenesen gazdasági darwinizmust emleget, amivel arra utal, hogy a nagyfarmok fokozatosan felfalják a kis gazdaságokat. Japánban és Dél-Koreában egy hektár körüli rizsfarmok voltak, de azok ötször drágábban termelték a rizst, mint amennyiért az Egyesült Államoktól megvehették volna, ahol száz hektáros rizsfarmokon termelnek. Abban is ellentmondást fedezek fel, hogy amíg a hivatalos magyar politika azt hangoztatja a gazdáknak, milyen jelentős támogatásokra számíthatnak az Európai Unióba való belépés után, addig a szervezet képviselői közül sokan ezzel ellentétesen nyilatkoznak, és egyáltalán nem ígérnek segítséget a csatlakozó országok mezőgazdaságának. - Sokféleképpen szokták összehasonlítani hazánk fejlettségét a nyugati országokéval, és ez eltérő eredményekre vezethet. Melyik a legbiztosabb módszer? - A magyar és a nyugati életszínvonal összehasonlításakor sokan a munkabérek közti különbséget emelik ki, és kimutatják, milyen óriási eltérés van például a hazai és a német vagy amerikai orvosok fizetése között, holott a magyar orvos ugyanolyan színvonalon operál, mint német kollégája. Az emberek azonban nem akarják megérteni azt, hogy az éppen hatalmon lévő kormánytól függetlenül a gazdaság fejlettségi foka határozza meg a munkabéreket. Az is hiba, hogy a bérek összehasonlításakor általában a valutaárfolyamot veszik figyelembe, és ennek alapján számítják ki, hogy az például amerikai orvos fizetése hányszorosa a magyar orvosénak. A valutaárfolyammal szemben az úgynevezett vásárlóerő-paritást kell alapul venni, amely egy amerikai dollár esetében csupán száz forint. Tehát az a dollár, amelyért 241 forintot adunk, vásárlóerő alapon csak száz forint körüli összeget ér. A tudományos igényű nemzetközi összehasonlítás ezt használja egyebek mellett a bérek, az egészségügyi ellátás vagy életszínvonal összevetésére. H*9«dtti Szabolcs Az Agrárintervenciós Kötpont közreműködésével 36 lehetőséget ad a SAPARD-program Magyarország a SAPARD-program keretében - az idei esztendőtől kezdve, 2006-ig - évente 38,054 millió euró vissza nem térítendő uniós segítségre számíthat. Természetesen ez az összeg nem oldja meg a hazai agrárgazdaság gondjait, nem garantálja a vidék ugrásszerű fejlődését. A kapott lehetőséggel mégis élnünk kell, hiszen a kis lépések is közelebb vihetnek minket a kitűzött célok eléréséhez. Ezért fontos tudni, milyen feltételekkel lehet hozzájutni e támogatáshoz. Gyakran hallani, hogy az Európai Unió tagjai bizonyos fenntartással tekintenek a csatlakozásra váró tíz társult közép- és kelet-európai ország felvétele elé. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az unió több mezőgazdasági termény esetében túltermeléssel küzd és a világpiaci árnál drágábban termel. így joggal fél attól, hogy az új belépők majd olcsó munkaerővel, valamint tömegárukkal árasztják el a közös piacot. Ráadásul a termékek esetleg nem is felelnek meg a higiéniai, illetve minőségi követelményeknek. E gondok kiküszöbölése érdekében született döntés az előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásról, a SAPARD segélyprogramról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztályán, dr. Kecse-Nagy Lászlótól kapott információink szerint a magyar SAPARD-terv figyelembe vételével készülhetnek majd a pályázatok. Az országos programtervben természetesen nem csak azt kell jelezni, hogy Magyarországnak évente milyen célból mennyi segítségre lenne szüksége, hanem a kormánynak garantálnia kell, hogy 7 éven keresztül biztosítja a társfinanszírozás feltételeit. Az unió ugyanis akkor járul hozzá az agrárgazdaság és a vidék fejlesztéséhez, ha a költségek bizonyos százalékát a magyar állam magára vállalja. Ezek alapján pedig földrajzi, telephelyi korlátok nélkül bárki pályázhat majd az agrárstruktúra átalakítására, ha teljesíteni tudja a pályázati feltételeket. A vidékfejlesztési programok viszont csak az úgynevezett - a SAPARD-tervben konkrétan meghatározott vidéki területekre vonatkozhatnak. Az agrárstruktúra fejlesztését szolgáló támogatásokat az FVM 19 megyei hivatala hirdeti meg, és a pályázatokat is ott bírálják el. Az érvényesnek minősített projektek - a benyújtás sorrendjében úgynevezett kifizető ügynökséghez, az Agrárintervenciós Központhoz kerülnek. Ez az ügynökség köt szerződést a kedvezményezettekkel, illetve intézkedik, hogy a pályázók az elnyert összegből előleget kapjanak. Végleges elszámolásra azonban csak a számlák bemutatása után kerülhet sor. A vidékfejlesztést célzó támogatások kiírásában, elbírálásában - a tervek szerint a Regionális Vidékfejlesztési Irodák vesznek majd részt. Az előzetes javaslatban szerepel az is, hogy a pénzügyi ellenőrző szerv az Állami Számvevőszék lesz. Az unió viszont egy monitoring bizottságon keresztül igyekszik majd nyomon követni, ellenőrizni a segélyek szabályos felhasználását. Tudni kell ugyanakkor, hogy az unió által jóváhagyott SAPARDprogrammal, illetve a Brüsszellel megkötött pénzügyi megállapodással várhatóan ez év közepétől rendelkezik majd Magyarország, annak ellenére, hogy a rendelet már január elseje óta él. Ezért, ha az ország az idei támogatási keretet nem akarja elveszíteni, időben „lépnie" kell, vállalva ennek kockázatát is. Az FVM vidékfejlesztési programok főosztálya ezért is írt ki már az elmúlt évben többfordulós pályázatot kistérségi vidékfejlesztési stratégiai és operatív programok készítésére. Ezek megvalósításában pedig kulcskérdés az adott térségben működő intézmények, vállalkozók, civil szervezetek kezdeményező készsége, összefogása, az integrált programokra kapott pénzek körültekintő felhasználása. N. Rácz Judit Robotok hódítónak a világgazdaságban Az emberi munka vége Roham a cégbíróságokon Budapest (MTI) Májusban ismét nagy roham várható a cégbíróságokon, hiszen a kft.-knek, rt.knek júniusig kell bejegyeztetniük a törvényben előírt tőkeemelést - mondta Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője, az OIT hivatalának vezetője, a testület előző napi üléséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Rámutatott: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi törvény rendelkezése szerint ez év júniusáig a kft.-knek 3 millió forintra, az rt.-knek 20 millió forintra kell emelniük alaptőkéjüket. A hivatalvezető hozzátette: a 92 ezer (a fővárosban 42 ezer) érintett cég közül csak 2000 hajtotta végre eddig a tőkeemelést. - A világgazdaság alapvető folyamata a csodálatos technikai fejlődés, amely együtt jár az emberi munka fokozatos kiszorulásával, és így a munkanélküliség növekedésével - mondja dr. Mayer László, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának docense. A szakember arról is beszél, hogy a hazánkban hangoztatott gazdaságpolitika gyakran eltér a világgazdaságra jellemző tendenciáktól. - Melyek a világgazdaság legjellemzőbb globális folyamatai? - Egyrészt csodálatos technikai fejlődés zajlik a világban. Ma már olyan telefont is kifejlesztette, amely a hang mellett a képet is közvetíti. Sőt, már arról is olvastam, hogy robotokkal próbálnak szívműtétet végezni. Másrészt viszont azt tapasztaljuk, hogy ez a technikai fejlődés egyre kevesebb emberi munkát vesz igénybe. Ezért egyes újságcikkeke nyugaton az emberi munka végéről írnak. A Délmagyarországban olvastam korábban, hogy Casarole bíboros, egykori vatikáni államtitkár szerint az emberiséget az atomháborúnál is nagyobb veszély fenyegeti: a munkanélküliség, mivel a munkást egyre korszerűbb robotokkal helyettesítik. A Wall Street Journalban úgy nyilatkozott a világ egyik nagy robotgyárának a tulajdonosa, hogy a robot egy órai működtetésének költsége 10 dollár körül van, egy német munkás munkabére és bérjáruléka 30-37 dollár, tehát háromszor inkább érdemes robotot alkalmazni, mint embert. A nyilatkozó szerint katasztrofális hatással lesz az emberiségre, ha a robotok az ipari szféra mellett a szolgáltatások területén is elterjednek. A két világméretű folyamat azt eredményezte, hogy 1974-től kezdve a világgazdaságban öt évenként ipari visszaesések vannak. Ezt az váltja ki, hogy a termelés óriási mértékben nő a technikai fejlődésnek és a robotoknak köszönhetően, a gyárosok a robotok alkalmazásával takarékoskodnak a munkabérekkel, így viszont a lakosság vásárlóereje nem tud lépést Mi is az a beépítés? P. I. zsombói olvasónk kérésére válaszolva ezúttal a beépítés fogalmát tisztázzuk rovatunkban. (Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: „A jog asztala".) „...Kertem végében, korábbi építkezésemből maradt építési anyagokat (téglát, gerendát, béléstesteket) a szomszédom az építkezése során megkérdezésem nélkül felhasználta, saját házába beépítette." Kérdésem: ilyen esetben mit tudok tenni, hogyan tudok a szomszédom ellen jogszerűen fellépni?... A beépítésről akkor beszélünk, ha valaki idegen anyaggal, a tulajdonában latában van az anyag tulajdonjogát csak akkor szerzi meg, ha az épület tulajdonjoga őt megilletheti, pld. a földtulajdonossal írásban így állapodott meg. A beépítő a tulajdonába került anyagok értékét köteles a volt tulajdonosnak megtéríteni. A beépítésre vonatkozó szabályokat csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a beépített anyag annyira szoros kapcsolódással épült a földhöz, vagy pedig már meglévő ingatlanhoz, hogy az elválasztása nem lehetséges, illetve az épület vagy pedig az építmény megsemmisülésével, súlyos megrongálódásával járna az elválasztás. Ifj. dr. Könczöl László Dr. Mayer László: Gyakran tapasztalom, hogy a hazánkban hangoztatott gazdaságpolitika eltér a világgazdaságra jellemző tendenciáktál. (Fotó: Schmidt Andrea) vagy használatában álló földre épített. A beépítés esetén nem kell vizsgálni azt, hogy a beépítő jó- vagy rosszhiszemű volt-e, jogos vagy jogtalan eszközökkel jutott-e a más tulajdonában álló anyag birtokába, s az is közömbös, hogy a munka értéke vagy a beépített anyagok értéke hogyan aránylik a föld értékéhez. A beépítő a beépítéssel megszerzi az építkezésre felhasznált anyagok tulajdonát. Ha nem a saját tulajdonában álló földre épít, hanem a föld csupán haszná-