Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. FEBR. 29. kommentár Felföldi mókamesterünk V

alamikor '97 decemberében is olvashattunk az akkor még kormánykoalíciós szerepben gyűlölködő - Jón Slota szlovák parlamenti képviselőről, aki akkoriban a magyarokat „Európa szerencsétlenségének" nevezte. Duray Miklós feljelentette Slotát nemzetgyalázásért, de Slota fenntartotta rólunk formált lesújtó véleményét, mondván: „Például nagyapám harcolt az első világháborúban. Napszúrással tért meg a déli frontról. Amikor Magyarországon kórházban kezelték, a magyarok lapáttal verték agyon a betegeket. 1938-ban, amikor Dél-Szlovákiát bekebelezte Horthy fasiszta Magyarországa, a szlovákokat kutyaként akasztották fel a fákra. Később Kassán a főtéren is." Ezek voltak a szlovák nemzetiek egykori elnökének indokai, amelyekhez még hozzátette azt is, hogy Dél-Szlovákiában a magyarok „elvből nem akarnak szlovákul beszélni" manapság. Slota hisztériájának okai között ott van az „eurofélelem". Úgy gondolja, ha Szlovákia belép az EUba, elveszti államiságát, mitöbb, a határok légiesítése következtében a magyarlakta Dél-Szlovákiát is. Ezért üzenget, beszél hülyeségeket. Nincs abban semmi rendkívüli, amit Slota, a közelmúlt pozsonyi kormánykoalíciójának vezető politikusa mivel. Jelentős 1848-as politikai hagyományt őriz: „Cselekedjetek jól vagy rosszul, csak tudja a világ, hogy a szlovákok élnek." 1848 utolsó napjaiban Pesten hangzottak el ezek a szavak Ján Kollár szlovák költő és politikus szájából. így biztatta a szabadságharc ellen Bécs oldalán harcba készülődő fiatal szlovák radikálisokat. Tfa visszatekintünk az elmúlt százötven évre, be mm kell látnunk, hogy a módszer beválik. Ján Slota is addig mókamesterkedik, amíg emléktáblája egyszer majd oda nem fog kerülni Jozef Tiso elnök és esperes emléktáblája mellé. Mert hogy Tisonak előbb-utóbb lesz emléktáblája Zsolnán, arra mérget vehetünk. t^uX Le- és kihallgatási láz Készültségben a jugoszláv hadsereg? Belgrád, Podgorica, Nis (MTI) A jugoszláv hadsereg cáfolta hétfán azt a hírt, hogy emelt fokú készültségbe helyezte volna egységeit a montenegrói tagköztársaságban. A Beta hírügynökség a Montenegróban állomásozó jugoszláv hadseregtest közleményét ismertette, amely szerint a harckészültségi fokozat emelésérdi szóló híresztelések alaptalanok, és terjesztőinek csakis a nyugtalanság szitása a céljuk. A közlemény szerint a tagköztársaságban állomásozó második hadsereg összes harcegysége szokásos fcladait látja el. A montenegrói kormányhoz közel álló Pobjeda cimú lap vasárnap arról számolt be, hogy nehéztüzérséggel felszerelt katonai egységeket állomásoznak Bozaj albániai határátkelőhelynél, hogy megakadályozzák az átkelő megnyitását. Az újság egy másik, hétfői hfrét, amely szerint katonák zárták el az átkelőhelyhez vezető útszakaszt, a montenegrói rendőrség cáfolta. Montenegró az előző héten egyoldalúan úgy döntött, hogy újra megnyitja az albániai határátkelőt, jóllehet a jugoszláv kormány az 1997-es albániai zavargások óta azt minden járműforgalom előtt lezárta. A harmadik jugoszláv hadsereg vezérkara pedig azt a George Robertson NATO-főtitkár által emlftett hírt cáfolta ingerülten, amely szerint Jugoszlávia csapaterősftést hajtott végre Koszovó-Metohija tartomány irányában. A cáfolatot tartalmazó katonai közlemény szerint a csapategységek a harckészültség fenntartását szolgáló feladatokat végeznek el. A vezérkar kereken visszautasította azt a vádat, hogy a jugoszláv hadsereg a Koszovóban állomásozó nemzetközi erők ellen provokatív akciót készítene elő. Az állásfoglalás szerint a közismerten szerb- és jugoszlávellenes érzületű Robertson a jugoszláv hadsereget vádolja ahelyett, hogy az albán szélsőségesek által szerbek és egyéb nemzetiségűek ellen végrehajtott bűntettek visszaszorítására összpontosítana. Andrej Babickij, az amerikai Szabadság Rádió orosz nemzetiségű csecsenföldi tudósítója telefonon beszélhetett feleségével a dagesztáni belügyminisztérium épületéből, miközben egy kémelhárító tiszt is hallgatta a házasfelek párbeszédét. Az orosz hatóságok február elején orosz hadifoglyokért cserébe átadták a csecsen felkelőknek Babickijt, s azóta ismeretlen volt a sorsa. Most sem tehet tudni, hogy fogolyként kezelik, vagy szabadlábra kerül... (MTI Telefotó/EPA) „ Horthy na k. lovas szobra áll Budapesten" Slota kiosztotta Izraelt Zsolna (MTI) A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt elnöke. Zsolna (Zilina) polgármestere azt állítja, hogy Horthy Miklósnak hatalmas lovas szobra áll Budapesten. Slota hétfőn Zsolnán sajtótájékoztatón mondott véleményt azokról a hazai és külföldi szervezetekről, amelyek az elmúlt napokban bírálták a városi önkormányzat azon szándékát, hogy a városban emléktáblát akarnak állítani a Hitler akaratából 1939-től 1945-ig fennállt szlovák fasiszta bábállam elnökének, Jozef Tisonak. Az ellenzéki SNS parlamenti képviselője az emléktáblával kapcsolatos bírálatokat „nevetségesnek és kínosnak" nevezte. Azt állította, hogy más országokban „különféle fasiszta fejeseket" ábrázoló emlékművek állnak. Ezzel szemben ha a kis szlovák nemzet meg akar emlékezni egy második világháború előtti eseményről, azt bezzeg a fasizmus népszerűsítésének nevezik - védelmezte a Tiso-emléktábla tervét a város polgármestere. „Mert ugyebár mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország fővárosában annak a Horthynak áll egy nagy lovas szobra, aki akkora fasiszta volt, mint a korbács" - fogalmazott Slota, aki így folytatta: „Ha a kő színe átváltoztatható volna, akkor a ló biztosan fehér volna". Hozzátette: Olaszországban rendre Mussolini-mellszobrokkal, Ausztriában és Németországban Hitlerre emlékező táblákkal és emlékérmekkel lehet találkozni. Slota a Tiso-emléktábla ellen Izraelben megszólaló bírálóknak azt üzente, hogy „ha a Szlovák Köztársaság nem avatkozik Izrael ügyeibe, úgy Izrael is hagyja békén Szlovákiát, és törődjenek inkább azzal, hogy eddig hány palesztint öltek ' meg, és mennyit akarnak még a jövőben lemészárolni". Slota az Egyesült Államokat is „kiosztotta" amikor azt mondta: az USA kormányánya „még e század kezdetén is 12-15 dollárt fizetett egy indián ember levágott füléért. Úgy lőtték le az indiánokat, mint a kutyákat" - mondta az olykor részegen is közbotrányokat okozó szlovák nacionalista politikus. Berlin (MTI) A berlini külügyminisztérium - s ezzel a német kormány - európai jövőképét vázolta hétvégén tartott berlini előadásában a külügyi tárca államminisztere, lehetségesnek tartva egyes balkáni országoknak az évtized második felében történő EU-csatiakozását. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői száma beszámolt róla, a Dél-keleteurópai Társaság éves közgyűlésén felszólaló Christoph Zöpel mintegy kitágította a politikai értelemben vett Európa határait. Megfogalmazása szerint mindaz a földrész politikai értelmű definíciója alá esik, ami Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Törökország és az arab államok határától nyugatra terül el. Oroszország EU-integrációját az államminiszter nem A német külügy európai víziói" 17 tartja lehetségesnek. Az arab világ megosztott abban a tekintetben, akar-e csatlakozni Európához; Ukrajna és Törökország viszont tagságra törekszik az Európai Unióban. Míg előbbi még nem kapott biztatást Brüsszelből, az utóbbira nézve kedvező döntés született Helsinkiben. A török-EU tárgyalások kimenetelét Zöpel nyitottnak tartja. Szerinte téves volna Törökországot csak azért másként kezelni, mert ott muzulmánok élnek. Ugyanakkor Bulgáriához hasonlóan Törökország számára is csatlakozási feltételként fogalmazta meg, hogy legyen lehetőség a mecsetek mellett keresztény templomok építésére is. Áz államminiszter szerint a jelen évtized első felében 70 millió fővel bővül az EU 370 milliós népessége. Mivel a három elsőkörös közép-európai ország lakosainak száma csak 60 millió, Zöpel alighanem arra számit, hogy utánuk rövidesen további államok jutnak be az unióba mutat rá a FAZ tudósítása. Zöpel szerint az új tagoktól nem várható milliós lélekszámú népvándorlás, hiszen már ma is „többen települnek át Németországból Lengyelországba, mint fordítva". Meglátása szerint viszont Írország és Magyarország „valódi bevándorlási ország", amelyek felé jelentős migráció mutatkozik. Románia és Bulgária felvételét Zöpel az évtized második felére tette, és elképzelhetőnek nevezte a „posztnacionalista Horvátország" csatlakozását is. Bulgária szerinte nagyobb lépésekkel halad előre a szintkülönbség kiegyenlítése felé, mint Románia, amelynek fejlődését „szkeptikusan" ítélte meg. Szófia viszont egyensúlyba hozta az állami költségvetést, és 700-ról 1 százalékra szorította le az inflációt - mutatott rá Zöpel. A gazdasági stabilizáció feltételének nevezte, hogy a szóban forgó országok gazdasági növekedésének üteme 3 százalékkal haladja meg a mindenkori német mutatót; ebben az esetben „belátható közelségbe kerül a siker". Kritikusan szólt a koszovói helyzetről, elmarasztalva az EU-t amiatt, hogy nem képes a polgári igazgatás struktúráinak kiépítésére. Szerbia kapcsán Zöpel hibának nevezte, hogy a légiforgalom felszabadításával együtt nem oldották fel az olajszállítási embargót is. Választások SchleswigHelsteinban Kiel (MTI) A korábbinál is biztosabb többségre tettek szert a schleswig-holsteini tartományi gyűlésben az 1996 óta kormányzó piros-zöld koalíció pártjai a vasárnap rendezett helyi választáson. A nem hivatalos végeredmény szerint a szociáldemokraták a négy évvel ezelőttihez képest 3,3 százalékkal javítottak szereplésükön. Partnereik, a környezetvédő Zöldek viszont csaknem 2 százalékkal visszaestek. A pénzügyi botrány mocsarában vergődő CDU nem tudta elérni a miniszterelnök-jelöltje, Volker Rühe által kitűzött 37 százalékot, ám visszaesése (35,2 százalék) kisebb mértékű lett, mint sokan várták. Japán veszteség Tokió (MTI) A megújításról szóló öt évi tárgyalássorozat kudarca nyomán Japán elvesztette 40 évig élvezett szaúdarábiai olajkitermelési koncesszióját. A koncessziót eddig birtokló japán cég, az Arabian Oil Co. hétfőn csak annyit közölt, hogy nem jártak eredménnyel a tárgyalások Tokió és Rijád között a Japán legfőbb külföldi olajkitermelési érdekeltségének számító koncesszió megújításáról. Az EU támogatja Koch-Wesert Brüsszel (MTI) Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfői ülésükön egyhangúlag támogatták Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes jelölését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megüresdett vezérigazgatói posztjára. Az IMF élére a múlt héten Japán is jelöltet állított Szakakibara Eiszuke volt pénzügyminiszter-helyettes személyében, s az IMF igazgatótanácsának egyik tagja hivatalosan jelölte Stanley Fischert, a jelenlegi ügyvezetőt is. Olcsóbb az OPEC-olaj Bécs (MTI) A múlt héten lejjebb ment a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) árkosarában szereplő olajféleségek heti átlagára. A hétféle olajból képzett kosár átlagára 26,85 dollár volt, míg egy héttel előtte 27,20 dollár - közölte hétfőn az OPEC bécsi titkársága. Januárban egy hordó OPEC-olaj átlagosan 24,58 dollárba került, tavaly januárban még csak 17,47 dollár volt az átlagár. Az olajkartell 21 dolláros irányárat tűzött célul. 300 Ft alatt a Föld körül! A Déltávnál március l-jétől igazi Világszám® az 1700-as előhívószám, mellyel Ausztriát 56 Ft*-ért hívhatja, Európa és Észak-Amerika országait 70 Ft* alatt elérhetil A Déltáv újdonságával a világ legtávolabbi pontjaira is 300 Ft* alatti percdíjért telefonálhat. Világszám ^1700 Érdeklődjön a Világszám® részleteiről a 62-es primer körzetben a 06-80/82- 1700-as, a 63-as primer körzetben a 06-80/83-1700-as, ingyenesen hívható telefonszámokon. A részletes díjzónatáblázattal kiegészített tájékoztatót kérje az ügyfélszolgálati irodáinkban. A távoli hangokat is közel hozzuk Önhöz! •Áraink az áfát nem tartalmazzák.