Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-22 / 44. szám
KEDD, 2000. FEBR. 22. AKTUÁLIS 7 Történetek a Cégvesztöböl (6.) Egy korosztály az utcán 1998. augusztus 19. az utolsó „termelési nap" a Szegedi Kábelgyárban. Mindenkit szabadságra küldenek, az is kap egy-két hetet ajándékba, aki már az összes pihenőnapját kivette. Az utolsó csapattal távozóknak a felmentési idő miatt csak december végén kezd el ketyegni az óra. Ekkor kell eimenniük „munkanélkülire", vagyis előttük a teljes 1999, amit átképzéssel és állás keresésével tölthetnek. Lódri Istvánné még az első kilencvennel megy el, 1998 tavaszán. Félje marad, annak köszönhetően. hogy a Zoltánfi ideje alatt létrehozott téemkás kft., a Perfektszer egyelőre még él. Ráadásul odabent, a gyár területén. A szemük láttára szerelik szét és viszik el a gépeket. Még van munka, igaz, a kezdeti hatvanról tizenötre csökkent a létszám. És oda a legtöbb munkát adó kábelgyár. Lódriék takaros dorozsmai házukban fogadnak. A kábelgyári emlékektől nem tudnak szabadulni, Lódriné a beszélgetés közben többször elérzékenyül, könnyeivel küszködik. - Az utolsó években a meóban dolgoztam három műszakban - meséli a két középiskolás lányt nevelő anya. 1965 óta, 33 éve a Szegedi Kábelgyárban kerestem meg a kenyeremet. 1998 áprilisában magam kértem a főnökömet, hadd mehessek el az első kilencvennel. Ennek az volt az oka, hogy nem akartam végigélni az utolsó hónapokat, hiszen én már egyszer egy ilyet végigcsináltam, amikor a téemkások közül küldtek el sokakat, és én maradhattam. Az utolsó időszakban már nagyon rossz volt a hangulat, mindenki csak egy témáról beszélt. Ez ellen úgy védekeztem, hogy otthagytam a többieket, semmit se akartam hallani. - Érettségim van, alapfokú számítógépes tanfolyamot végeztem, letettem a meósvizsgát az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszerhez. De amikor eleinte állást kerestem, ezek egyike sem számított, csak az, hogy ötvenéves vagyok. A Siemens segített abban, hogy beiratkozhassak egy kereskedelmi boltvezetői tanfolyamra. - A kábelgyárban eléggé jól kerestem, 58 ezer forint volt a bruttóm, a végkielégítésre 71 ezer forintot hoztak ki a három műszak, meg a túlórák miatt - a szombatot és a vasárnapot korábban dupla pénzzel fizették - , meg azért, mert nagyon régi dolgozó voltam. De szerintem nem én kaptam sokat, hanem inkább az az igazság, hogy mások keresnek keveset. Az is biztos, ennyi pénzt még egyszer már nem fogok megkeresni, sőt még az egyharmadát sem, miközben egy négytagú családnak kell megélnie belőle. Amikor elmentem munkanélküli segélyre, a maximumot, a 24 ezer forintot kaptam, mert 40 ezer fölötti a bruttóm. Most, mivel a tanfolyam mellett próbaidőre elhelyezkedtem, a munkanélküli segélynek is és a minimálbérnek is a felét kapom és a férjem sem hoz sokat haza. - Becsapták az embereket - folytatja Lódri István, akinek a szakmája villanyszerelő. - Amikor a Siemens idejött, azt mondták, ilyen fejlesztés lesz, olyan fejlesztés lesz. Eleinte valóban voltak folyamatos műszakok, megemelték a béreket. Bíztunk a jövőben. Szerintem az volt, hogy letelt az öt év, a magyar államnak most már adót kellett volna fizetni, ezért zárták be a gyárat. Viszik a pénzüket tovább, Magyarország csak egy átmeneti állomásnak számított. A leszerelt gépeket ott az orrunk elől hurcolják Romániába. Ha a határon túl tudnak rajtuk kábelt gyártani, akkor itthon miért ne lehetne? Nem akarom elhinni, hogy nem tudatosan történt ez a visszafejlesztés. Teljes családok kerülnek utcára. Egyedül a diplomás műszakiak találnak állást: Kalmár Ferenc ma a Démász Rt.-nél műszaki vezető, Harmati István a ruhagyárban kereskedelmi és controlling igazgató. Csonka János, Molnár László és Török István az Alföldi Bútorgyárban, Kéri József a deszki gumigyárban helyezkedik el. Fekete Klára (Folytattuk.) • (A szerző Cégvesztő című műve 1999 végén jelent meg. Hat szegedi vállalat sorsán keresztül mutatja be az elmúlt tíz esztendő fordulópontjait, a sikeres és sikertelen privatizációk, a kiutak és a csődök sorozatát. A Cégvesztő kapható a Sajtóház portáján, a Móra Ferenc és a Sík Sándor Könyvesboltban, a Fókusz Könyváruházban, a Nagyáruházban és a Tescóban.) További MátoM az üzlwetibon.« a DOMINO QzWszabályzalban * A késlútófc csak Waslol 900 alőfizrtöi kártyával használható Aznig a kásától tart. " A SIM kártya 45 nap »lcrh«ösá0« biztosil. maid a DOMINO SÍM tóttóttóse után tovább, 333 napig vágy etáfhátó Inlormádd: 1777 (csak a WwM 900 hálózatából hívható - dipnontósonl 265-9210 , wvnwvosM900.hu Világéletemben a szabadságot tartottam a legtöbbre. Ezért van mobilom. És ezért választottam a Westel 900 DOMINO-t. Mert itt nincs semmi kötöttség, se számla, se havidíj. Van viszont 333 napi elérhetőség**, Hangposta, SMS, IntemeL És van hatalmas készülékválaszték, kártyával együtt már bruttó 23 000 Ft-tól, amibél bruttó 9 OOO Ft lebeszélhető. A választás iám van bizva. szabad maradhatok. Ameddig ÉN akarok. már hrtemeteztietsz Is WESTEL 900 mtntaöotl Szogod. Fofcotesos u. 25. Mz 06-62/421-575.06-30/900-9006 Szogod Kárász u. 12 Tol. 06-30/900-9033 HkotótóoMs*WMo 06-30730+330.04-30/930-5361:06^0430^362 tnotevéáállni,. Andrássy u 5-7 • Westcom GSM Kft: Szagod. Fokotosas u. 14 • Szogod Roosevelt tár 5 • Szeged. Koeouth L sgt 10-12 • Rsh Telecom UfcftlMfl«é»Értwl». A/wrtssy úti parkoló • Elek trotil Kft Szentes. József A. u. 6/b. • Csongrád. Fd u. 62. • Puszta Sándor. Makó. Szegedi út 2 • Eco-Phono Kft Hódmozévásárttóty. Szántó Kovács J. u. 20 • Kini-Fon Kft: Szeged Jósika u. 1. • Mórabalom. István király útja 2 • SáriPhone Bt . Szogod Szeged Nagyáruház • West-Szeg 98 Bt.: Szsgad Rókusi krt. 42-64 ITesco) • Mobilvilág Bt Csongrád Fó út 40 • BBK Hungary Kft KJstotak. Kossuth u. 30 Új régióképviselő az egyetemi önkormányzatban Hallgatók az integrációért A Szegedi Tudományegyetem hallgatóját, Jancsák Csabát választották ebben a hónapban az országos hallgatói érdekképviselet szegedi régiójának elnökévé a kővetkező egy évre. Az új régióképviselő az önkormányzatok közötti információs csatornák kiépítését tartja legfontosabb feladatának. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában a hagyományoknak megfelelően a nagy egyetemi központokról - Budapestről, Debrecenről, Pécsről és Szegedről - nevezik el a régiókat. A szegedi régió Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye felsőoktatási intézményeinek, jelenleg tizenhét egyetemi és főiskolai karnak a hallgatóit tömöríti - mondja a szegedi régió nemrég megválasztott elnöke, Jancsák Csaba, aki a Szegedi Tudományegyetem hallgatója. - Ez a szervezet a HÖÖK piramis-szerű felépítésében közvetlenül az elnökség alatt helyezkedik el. A hallgatói önkormányzatok egy-egy régióképviselőt választanak, aki helyettesével együtt a HÖOK választmányának tagjai. Ez utóbbi, tizenkét tagú testület hoz döntéseket két közgyűlés közötti időszakban. - Törvényszerű, hogy az elnök a régió legnagyobb egyeteméről kerül ki? - Nem hiszem, mert a helyettesem, Papp Ferenc a szarvasi mezőgazdasági, vízügyi főiskolai karon tanul, amely a Szegedi Tudományegyetemhez képest „kicsi" Jancsák Csaba: A néhány száz főnyi diákságot képviselő hallgatói önkormányzatoknak is elemi igénye, hogy bekerüljenek az egyetemközi vérkeringésbe. (Fotó: Schmidt Andrea) intézmény. A választás azon kfvül, hogy alkalmasnak találtak erre a tisztségre - talán azért esett rám, mert Szeged élen jár a magyar felsőoktatás reformjában és az integrációs folyamatban. - Milyen kérdésekkel foglalkozik jelenleg az országos hallgatói érdekképviselet? - Rövid távon a legfontosabb kérdés, hogy miképpen tud a HÖOK bekapcsolódni az integrációs folyamatba. Eddig ugyanis elmaradt az együtt gondolkodás, s emiatt az utóbbi egy évben a HÖOK nem mondott véleményt, és javaslattal sem élt az integrációval kapcsolatban. Hosszabb távú terv a hallgatói ösztöndíjrendszer reformja, vagyis annak megválaszolása, miként kell átalakítani a szociális támogatások és az ösztöndíjak rendszerét úgy, hogy az modern és inflációkövető legyen, s az ösztöndíj betöltse valódi szerepét. - Elégedett-e a hallgatói érdekképviselet jelenlegi aktivitásával? - A különböző kérdésekben megnyilvánuló erős támogatás vagy ellenzés, illetve az ötletek gyártása, mint a HÖOK elődszervezeteire jellemző munkastílus, mára megváltozott, s ez nem jó. A régió kis intézményeinek hallgatói önkormányzatai sokszor jelzik, hogy nem jutnak el hozzájuk az információk. Ezért régióelnökként a legfontosabb feladatom, hogy a három megyében jól kiépítsük az információs csatornákat. Az úgymond kis, néhány száz főnyi diákságot képviselő hallgatói önkormányzatoknak is elemei igénye, hogy bekerüljenek a vérkeringésbe, hiszen amint a szarvasi hallgató önkormányzat elnöke mondta: Budapest nagyon messze van Szarvastól. Hegedűs Szabolcs MA A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) dr. Kopasz Rudolf ügyvéd 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. DR. PÉTER SZILVESZTER, a 22-es választókerület (Üj-Rókus) képviselője lakossági fóramot tart 17 órától a Rókus II. Általános Iskolában (Csáky u.). Téma: Nyitra utca-Körtöltés által határolt terület parkrendezési tervének megvitatása. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Petőfitelep, Baktó) képviselője fogadóórát tart 17 napló órai kezdettel a Hunyadi János Általános Iskolában (Lidicei tér). HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II/210. alatt. Telefon; 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. JUHÁSZ MIKLÓS, a 3-as választókerület (Tarján-Felsőváros) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Táltos Tehetséggondozó Általános Iskolában (Pósz Jenő utca). DR. KOZMA JÓZSEF, a 20as választókeriilet (Makkosháza) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Makkosházi Általános Iskolában (Oriutay u.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Klebersberg telepi könyvtárban,, az iskola mellett. TÖRÖK CSABA, a 10-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 17 óráig a Tömörkény gimnáziumban (Tömörkény u. 1.). Ki kit adóztat? Algyö és Martfű ##egy cipőben ír IQOOOH OFOTÉRT © & Algyö önkormányzati képviselő-testületének ma délelőtti ülésén ismét terítékre kerül a község költségvetése. A képviselők február első felében egyszer már áttekintették költségvetési rendelettervezetüket. Akkor és most is az a legnagyobb gond, hogy az egyébként a község működtetésére és fejlesztésére egyaránt lehetőséget biztosító önkormányzati költségvetés átalakftható-e úgy, hogy annak bevételi oldalán ne szerepeljen az állami támogatásként érkező forinthalom. Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg, hogy - a település nagyságától, az ottani intézmények hatókörébe tartozók létszámától függően - hozzájáruljon azoknak az önkormányzati feladatoknak az ellátásához, melyeket az állam kötelezővé tett. Mint arról beszámoltunk: e központi költségvetési pénzt idén több mint ötven településtől részben vagy teljesen elvonná az állam. A döntés jogosságát az érintett önkormányzatok vitatják. Álláspontjukról a martfűi polgármester és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkárát kérdezve tájékozódtunk. - A martfűi önkormányzat 1991-től bevezetett a helyi iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját tudtuk meg Kozma Imre polgármestertől. - Martfűn három nagy ipari vállalat (például cipőgyár) található, ezért a saját bevételek között meghatározó szerepe lett a helyi adóbevételnek. E szabadon tervezhető bevételekre alapozva önkormányzatunk biztonsággal szervezhette évről évre kötelező és önként vállalt feladatainak végrehajtását, a település fejlesztését az itt élők életkörülményeinek javítását. Az adóztatás mint a gazdasági önállósulás lehetősége minden önkormányzat számára adott. Ám ezzel az eszközzel - információink szerint - csak minden második település élt. A sérelmezett szabályozás diszkriminatív, mert csak azokat a településeket érinti hátrányosan, akik bevezették a helyi iparűzési adót. A döntéshozóknak arra is kellene gondolniuk, hogy a központi forráscsökkentés az érintett településeket arra ösztönözheti, hogy a helyi gazdálkodó szervekkel és vállalkozókkal , jót téve", csökkentsék a helyi iparűzési adót arra a szintre, amelyen nem érinti őket az elvonás. Sérelmei orvoslására Martfű az Alkotmánybírósághoz fordult. Beadványunkhoz negyvennégy település csatlakozott. - A normatíva célja, hogy az állami feladatot az önkormányzat ellássa - beszélt a lényegről dr. Zomgcr Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkára. - Az állami normatívák elosztásának új rendjét szervezetünk azért sem taija megnyugtatónak, mert nem teszi átláthatóvá a források megosztását. Vizsgáljuk, hogy az új költségvetési törvény, mely a települések egy részére sérelmes elemeket is tartalmaz, a hatályos alkotmányt sérti-e. Most úgy tűnik, az állam csak azokat a településeket „adóztatja", akik „adóztatnak". Ú. I.