Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2 KÜLFÖLD Áramhiány Belgrád (MTI) Dragan Kosztics, a szer­biai EPS áramszolgáltató ve­zérigazgatója az ellenzéket tette felelőssé a folytatódó áramhiányért. Kosztics a szerbiai áramhiány „lénye­ges okát" az ellenzéki igaz­gatású városokban működő erőművek „rossz munkájá­ban" látja. Nis, Pirot és Rral­jevo városokban és Belgrád­ban feltűnővé vált az áram­hiány, pedig a városi veze­tők „nagyra vannak" azzal, hogy külföldi védnökeik nyújtanak támogatást a fűtő­olaj beszerzéséhez - mondta Kosztics. Elutasított fellebbezés London (MTI) A londoni felső bíróság hétfőn bejelentette, hogy el­utasítja az Augusto Pinochet volt chilei diktátor elengedé­se ellen benyújtott fellebbe­zést. A testületnél Belgium és hat emberi jogi szervezet élt fellebbezéssel annak ér­dekében, hogy a volt diktá­tort egészségi állapotára hi­vatkozva ne engedjék haza. Úttorlaszok Párizs (MTI) Úttorlaszok állításával til­takoznak országszerte a francia kamionsofőrök a 35 órás munkahét rájuk vonat­kozó rendelkezései ellen. A forgalmat akadályozó meg­mozdulást a közlekedés más szektorainak dolgozói által meghirdetett sztrájkok köve­tik a héten. Keddre egész Párizs a közlekedés megbé­nulására számíthat, a tömeg­közlekedés semmilyen esz­köze sem fog járni. Ruandai hódítók? Brüsszel (MTI) Kongóban a háború mind­addig folytatódik, amíg az ország teljes területe fel nem szabadul. Egyetlen kongói sem fogadja el, hogy ruandaiak uralkodjanak fö­lötte - jelentette ki Laurent­Désiré Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke. A hatvanéves politi­kus, aki három évvel ezelőtt elűzte az elnöki székből Mobutu Sese Sekót, a hatal­mas területű ország - akkori hivatalos nevén Zaire - dik­tátorát, újfent az ugandai és a ruandai vezetést vádolta azzal, hogy rá akarják tenni a kezüket a kongói ásvány­kincsekre. KEDD, 2000. FEBR. 1. Ámokfutó Kalinyingrád (MTI) Öt embert megölt, majd magával is végzett egy de­zertőr orosz katona Kali­nyingrádban, a Lengyelor­szág és Litvánia közé be­ékelt orosz területen - adta hírül hétfői számában a Sze­vodnya című lap. A katona engedély nélkül elhagyta őr­helyét, majd Prigorszk tele­pülésen berontott egy csalá­di házba és szolgálati fegy­verével lelőtte az ott-tartóz­kodókat. Ezután beült az ud­varon álló gépkocsiba és el­hajtott. A fiatalember holt­testére később a jármű ron­csai közt akadtak rá egy sza­kadékban. A katona búcsú­levelében bocsánatot kért édesanyjától, cselekedetére azonban nem adott magya­rázatot. kommentár Kínai aíom tit agy szerű a hír: Kína ellopott Kanadától egy mi­ly/ ni-atomreaktort. A hír akár igaz, akár nem, na­gyon jól hangzik. Pláne a körítés: a legjobb kínai ké­met bízták meg az ötletek ellopásával, aki aztán közel kerül a kutatókhoz, majd távol-keleti James Bond módjára egy óvatlan pillanatban az egész dokumen­tációt egyetlen, a fogsorába rejtett chipben haza­csempészte. Az egyébként atomhatalom Kína pedig hamprosan piacra dobta a mini-reaktort, mint saját­ját. A kanadaiak pedig meglehetősen hisztérikusan reagáltak erre, és vérig vannak sértve. Mindez több kérdést is felvet. Egyrészt láthatjuk, hogy az atomerőmű-piac is több résztvevős, és igen komoly versenyhelyzet alakult ki, hiszen a fejlődőnek tekinthető országoknak mindenki szeretné a saját erőművét eladni. Kanada egészen biztos elkészített egyet, azonban mégsem ők lettek a befutók Iránban, Szíriában, Pakisztánban, Nigériában és Indiában. Ez a lista is egészen érdekes. Olyan országokról van szó ugyanis, ahol éheznek az emberek, járványok dúl­nak, szegénység van, de mindehhez most már társult egy jó kis reaktor is. Jó volna tudni, ezekben az or­szágokban mire kell az atomreaktor, még ha az mini változat is. Kína szempontjából kényelmes a helyzet: egészen biztos, hogy nekik is van minireaktoruk (más kérdés, hogy honnan), s a kanadai vádakra pedig mosolyog­va széttárhatják a kezüket. Az észak-amerikaiak pe­dig esetleg egy ellenkémet küldhetnének Kínába, hogy szerezzenek onnan valamit. Ugyanakkor gond, hogy egy kínaiul tökéletesen beszélő kanadainak ne­hezebb lenne elvegyülni Kínában, mint egy angolul és franciául tudó kínai betelepedőnek. A ki ki lopott meg?-vita vélhetően a sajtó hasábjain zajlik és fejeződik be. Egy biztosnak tűnik: ha er­kölcsileg nem is, de anyagilag mindenképpen Kína kerül ki győztesen ebből a konfliktusbó\. Peking tagad Nukleáris tolvajlás? Peking (MTI) Kína hétfőn indulato­san visszautasította azt a kanadai vádat, mi­szerint kínai kémek nukleáris titkokat sze­reztek meg és loptak haza az észak-ameri­kai országból. A pekingi cáfolat válasz arra az állításra, hogy az ázsiai ország olyan kutató­reaktort árul szerte a vilá­gon, amelyet Kanadában fejlesztettek ki, s amelynek működési-gyártási tervei­hez Kína illegálisan, tolvaj­lás útján jutott hozzá. A lopás vádjával a toron­tói Globe and Mail című lap rukkolt elő a múlt hét­főn, azt írva, hogy kínai ké­mek húsz éven át gyűjtöt­ték a kanadai minireaktor­ral kapcsolatos tudnivaló­kat. Egyebek között úgy, hogy - az újság szerint - a legjobb kínai kémet is át­küldték még a hatvanas évek végén Kanadába azzal a feladattal, hogy építsen ki kapcsolatokat az úgyneve­zett Slowpoke reaktor kifej­lesztésével foglalkozó nuk­leáris laboratórium dolgo­zóival. Az angol nyelvű China Daily kínai tudósokat szó­laltatott meg, akik tagadták, hogy a kafladaiak Slowpo­ke-jának a másolata lenne az MNSR betűnevű minia­tűr kínai reaktor, amelyből Peking - Kanadát megelőz­ve a világpiacon - többek között Iránnak, Szíriának, Pakisztánnak, Nigériának és Indiának is adott már el. - Az MNSR a kínai tu­dósok vívmánya - idézte a China Daily Csen Su-pin­get, a Kínai Atomenergiai Intézet reaktortechnikai és ­technológiai osztályának igazgatóját, aki hozzátette: - Minden autónak négy ke­reke van, így az, hogy a re­aktorok hasonlítanak egy­másra, semmit sem jelent. GEPKOCSI­ÉRTEKESÍTES A MOBILGAS Kft. eladásra felkínálja saját gépjárműparkjából az alábbi, feleslegessé vált személy- és tehergépjárműveit: 1. Opel Astra 1,4; 1,6 4-5 ajtós, klíma, ABS felszereltségű, dzsungelzöld színű, 1999-es évjáratú, 10-20 ezer km-t futott személygépkocsik Ár.: 3-3,1 millió Ft/db 2. Ikarus 250 típusú autóbusz 1988-as évjárat, 48 személyes Ár: 3,5 millió Ft + áfa 3. Renault Trafic (2 db) 2,5 D 4 kerék meghajtás, 3 személyes + 1 tonna teherbírás, 1993-as évjárat, 150 ezer km-t futott Ár: 1,2 millió Ft + áfa ÉRDEKLŐDNI: telefonon: 06-30-9-551-054, Dudovits László üzletágvezető személyesen: Mol Rt. Ipartelep, Algyő, MOBILGAS KFT. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar mérnökök részére indítja a KOZGAZDASZ SZAKMÉRNÖK másoddiplomás képzését vállalkozási szakon, Szegeden, kihelyezett formában Szervezi: a 3 Kft. a főiskola megbízásából. Érdeklődni: Varga Csaba Telefon: 10-20 óráig 06-20-9770-237; 16-20 óráig (62) 249-271 http://www.matav.hu/uzlet/minerva • E-mail: minerva90@matavnet.hu Orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó Start^2 után Start-3? ^Hirdetését feladhatja Szegeden a Békés Megyei Hirtap-ba Megjelenés: 32 OOO pld. Terjesztési terület: Békés megye Hirdetésfelvevő helyek: DÉLMAGYARORSZÁG Kft. Szeged, Stefánia 10. és vidéki szerkesztőségei. Tel./fax: (62) 420-819. Madeleine Albright és Igor Ivanov a jó hangulatú moszkvai találkozón. (MTI Telefotó/AP) Moszkva (MTI) Csecsenföldön a köz­társaság békés újjáépí­tését nemzetközi megfi­gyelők széles köre ki­sérheti figyelemmel a helyszínen - ígérte meg hétfőn Igor Ivanov orosz külügyminiszter, hang­súlyozva, hogy az „anti­terrorista akció" kato­nai szakasza immár a végéhez közeledik. Igir Ivanov orosz külügy­miniszter a Madeleine Alb­right amerikai kollégájával folytatott tárgyalásai után tartott közös sajtóértekezle­ten megerősítette, hogy Pu­tyin ügyvezető orosz állam­fő személyesen kíséri figye­lemmel a Csecsenföldön őri­zetbe vett Andrej Babickij, a Szabadság rádió munkatár­sának sorsát (Babickijt akk­reditáció hiánya, illetve ok­mányai ellenmondásossága miatt vették őrizetbe január 18-án Groznij közelében). Albright is megerősítette, hogy a csecsenföldi válság nagy hangsúlyt kapott a moszkvai tárgyalásokon. A csecsen helyzet „nagyon ko­moly kérdés, és senki sem állítja, hogy Oroszországnak nincs jogában megvédenie területét". Oroszország ugyanakkor.-jó hírét tekint­ve - nagyon súlyos árat fize­tett ezért - mondta a wa­shingtoni politikus. Az amerikai külügymi­niszter megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor az amerikai el­nök oroszországi látogatá­sára. Csak arra emlékezte­tett, hogy Bili Clinton két­szer is találkozott tavaly Vlagyimir Putyinnal - aki akkor csak kormányfő volt -, s kész fenntartani a pár­beszédet az új orosz állam­fővel is. Albright szerint az orosz-amerikai dialógust minden szinten fontos fenn­tartani, így a külügyminisz­terek is gyakorlatilag heten­te eszmét cserélnek telefo­non. A fegyverzetkorlátozás témáit érintve az orosz kül­ügyminiszter ismét figyel­meztetett arra, hogy az ABM-szerződés korszerűsí­tésére irányuló washingtoni törekvések semmissé tehetik a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött meg­állapodást. Ivanov szavai je­lezték, hogy e témában nem közeledtek az álláspontok. Az ABM-szerződés megvál­toztatása „komoly hiba" len­ne, hiszen e dokumentumon alapszik az elmúlt évtize­dekben létrehozott biztonság építménye - mondta Ivanov, megjegyezve, hogy Moszk­va azért kész együttműködni más megoldások felkutatá­sában, amelyekkel el lehetne hárítani a harmadik orszá­gok részéről felmerülő eset­leges fenyegetést. Az orosz kormány nevé­ben Ivanov ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek a Start-2 ratifikálása érdeké­ben, s egyben szorgalmazta a Start-3 szerződés paramé­tereinek mielőbbi kidolgo­zását. Albright megerősítette, hogy az ABM-szerződés kérdésében Oroszország és az Egyesült Államok eltérő állásponton van, s jelenleg folyik a közös nevező kere­sése. Az amerikai külügymi­niszter kitért arra, hogy átte­kintették az európai bizton­ság kérdéseit, s ezzel össze­függésben üdvözölte, hogy Oroszország új lendületet kíván adni az orosz-NATO kapcsolatoknak. A vendéglátó orosz kül­ügyminiszter összességében „építőnek, őszintének és hasznosnak" minősítette Albrighttal folytatott eszme­cseréjét. Beszámolt arról is, hogy megvitatták a kétolda­lú gazdasági kapcsolatokat, továbbá a Balkán, a Perzsa­öböl, a Koreai-félsziget és a Kaukázus problémáit. Globális ki nem merte volna ,.rávetni az első követ", ha előbb ke­rült volna felszínre a többi ál­lamban is a botrány. Hasonló ügyek robbantak ki az északi protestantizmus bölcsőjében, Németországban, a jakobinus hagyományú Franciaország­ban, a szovjet erkölcsiséget örökölt Oroszországban, va­lamint a kommunista Kíná­ban, ahol „korrupt elemeket" állítanak a falhoz. A bűnös pénzügyletek kórja nem kí­méli az eddig feddhetetlen­nek hitt Izraelt sem, amelyet mindig is úgy neveztek: „fény a nemzetek között". A La Stampa megállapít­ja: a korrupciót illetően ma már nem állják meg helyü­ket az etnikai és vallási meg­különböztetések, amelyek korrupció értelmében eddig az önma­gát tisztának nevező lutherá­nus Északról, illetve egy romlott katolikus Délről be­széltek. „Lehet-e továbbra is lényegi erkölcsi különbséget tenni Bettino Craxi olaszor­szági, Helmut Kohl németor­szági, valamint Francois Mitterrand franciaországi, ügyei között?",- teszi fel a kérdést az olasz újság, „ál­szentnek" minősítve az egy­kori francia elnököt. A kom­mentátor ugyanakkor idézi az Economist legutóbbi szá­mát, amelyben az olvasható: mégis van különbség az olasz és a francia eset kö­zött. Olaszországban ugyan­is az állam rosszul működik, és a közvélemény megveté­sének a tárgya. Franciaor­szágban viszont az állam jól működik, és élvezi a lakos­ság csodálatát. A La Stampa szerzője mindenesetre úgy látja: az „új pestis" valóban felforgat­ja a gazdaságokat és a politi­kai életet a világban, ugyan­akkor légüres teret is hagy maga után. E kórt ugyanis nem diag­nosztizálták a megfelelő ala­possággal. Ezt a betegséget nem lehet puszta „erkölcsi indulatokkal" kezelni egy globalizált, komputerizált, internet által behálózott vi­lágban, amelyben a politika költségei egyre nagyobbak lesznek. Tárgyilagosan kell feltár­ni ennek a jelenségnek az okait, és újfajta jogi kerete­ket kell alkotni a politika költségeire vonatkozóan ­olvasható a La Stampában. Róma (MTI) Miután kiderült, hogy a korrupció globális je­lenség, annak hátterét a megfelelő alapossággal és tárgyilagossággal kellene elemezni, nem szabad csupán az erköl­csi szempontokra ha­gyatkozni - fejti ki a La Stampa. Az olasz lap hétfői szá­mában emlékeztet Made­leine Albright amerikai kül­ügyminiszter Davosban el­hangzott megállapítására, amely szerint a korrupció ugyanolyan sebességgel glo­balizálódik, mint maga a gaz­daság. A kommentátor ennek alapján kifejti: Olaszország­nak az volt a balszerencséje, hogy 1992-ben elsőként de­rült fény saját politikai elitjé­nek bűnös pénzügyeire. Sen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom