Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 13. MA A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 9— 12-ig mini­ovi, óvoda-előkészítő foglalko­zás kél-hároméves gyermekek­nek. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órakor az MTESZ-szék­házban (Kígyó u. 4.). AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓ­ZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) jogi tanácsadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szü­lei részére ingyenes jogi ta­nácsadást tart. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONT „B" galé­riájában 17 órakor Papp György képzőművész „Csillagok, mada­rak és vándorok" című kiállítá­sának megnyitója. A kiállítást Tandi Lajos újságíró nyitja meg. TOLERANCIA, a bensősé­gesebb, harmonikusabb szem­élyes kapcsolatok titka, mely a transzcendentális meditáció gya­korlásával könnyedén elérhető. Csányiné Zsóka előadása 17 órától a Béke u. 1.1. emeleten. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órától ezoterikus önismereti, önfejlesztő klub és versmondó stúdió. A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órakor a karaktemu­mcrológiáról tartó előadást Ódry Károlyné. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor: Baloldali válaszok a XXI. szá­zad kérdéseire cimmel előadás. Vendég: Lendvai Ildikó ország­gyűlési képviselő. Beszélgető­társak: dr. Botka László, a Csongrád Megyei Közgyűlés al­elnöke és Vass Imre újságíró. Házigazda: Kiss Tamás a Balol­dali Páholy szervezője. A JATE-KLUBBAN 21 óra­kor studentest. Nosztalgiabuli újdonságokkal. Házigazda: Var­ga B. l.ászló. A SZOTE-KLUBBAN 22 órakor UNIVersitas parti. Dj. Mc. Fresh. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A KONZERVGYÁR KLUB­JÁBAN 18 órától zenés-táncos nosztalgiaest. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig láto­gatható. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. I.) 19 órakor: Péntek esti filmkor: A Momo cfmű film vetítése. Rendezte: Johannes Schaff 1986-ban. 19.30 órakor Móra­buli a 60-as 70-es évek nosztal­gia zenéiből. A REGHŐS BENDEGÚZ­BAN Ber-Reghős buli Dj.: Ab­dul. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 órától alkotó csemeték klubja. 16.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek. Hol­nap: 14 órától szövő szak­kör. Nyílt nap Pusztamérgesen Munkatársunktól Január 14-én, pénteken délután nyílt napot tartanak a Pusztamérgesi Középisko­lában. A megye egyik legfia­talabb, sokágú képzést bizto­sító - labdarúgó tagozat, ide­genforgalmi szakemberkép­zés, stb. - intézménye bemu­tatkozik az érdeklő szülők­nek, tanulóknak. Az iskola vezetői tájékoztatást adnak a 2000-2001-es tanév képzési kínálatáról, a kollégiumi le­hetőségekről. A Tóték rendezője mesél Látleletek, a la Funtek miről írt a DM? 75 éve Serlegavató ünnepély A szegedi kaszinó házi­ünnepén a főispán tartotta a serlegavató beszédet. A Szé­chenyi-kultusz szükségessé­géről és ápolásáról beszélt, amelyet a kaszinó a Széche­nyi-serleg felavatásával programjába iktat. Széche­nyi István törekvéseiről szólva kifejtette, hogy Szé­chenyi előtt nemigen ismer­ték fel a múltban rejlő tanú­ságokat, s senki sem állította fel a nemzet boldogulásának dogmáit olyan csalhatatla­nul, mint ő. Magyarország 50 éve A szegedi A vívás a Horthy-rendszer alatt a kiváltságosok sportja volt. Katonatisztek, úri fiúk vehették csak kezükbe a tőrt, vagy a kardot, a munkások még nem is gondolhattak arra, hogy vívhassanak. Kinézték maguk közül ezek az urak a dolgozó nép fiait, s gyakran előfordult, hogy versenyen nem álltak ki a nem megfelelő abban az időben Európa mö­gött évszázadokkal elmaradt társadalmának hivatott veze­tői, külön jogaiknak kieme­lése ellenében, hallgatólago­san kiegyeztek az osztrák hatalommal és nem változ­tattak a nép ázsiai elmara­dottságán. Csak Széchenyi István gróf az, aki belátta, hogy ilyen körülmények kö­zött a nemzet menthetetlenül elvész, s aki életének felál­dozásával iparkodott a mos­toha körülmények megvál­toztatására. (1925) vfivósport társadalmi osztályú vívókkal. Szegeden is érezhető vívós­portunkban a változás. Egyre szélesebb tömegek veszik ke­zükbe a tőrt és a kardot. A megkezdett úton azonban nem szabad megállni, további mun­kával még szélesebb alapokra kell fektetni vívósportunkat, hogy valóban tömegsporttá váljék. (1950) 25 éve A kozmikus korszak A kijelölt tudományos programnak megfelelően a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották fel a Szojuz-17 űrhajót. Az űrha­jót kéttagú legénység iránylt­ja. Mindketten először jár­nak a világűrben. A Föld kö­rüli pályára felbocsátott Szo­juz-17 szovjet űrhajó a koz­mikus korszak 18. esztende­jét nyitja meg. Az űrkorszak kezdetét az első szovjet mes­terséges holdnak 1957. októ­berében történt felbocsátása jelentette. (1975) napló MA TÁPÉ városrész részön­kormányzata közmeghallga­tást tart 18 órai kezdettel a Heller Ödön Művelődési Házban (Budai Nagy Antal u. 20.). SZEGED M. J. V. KÖZ­GYŰLÉSE szocialista frak­ciójának „Frakció-fogadó­óráját" dr. Majzik István tartja 17 és 18 óra között a Bécsi krt. 7. alatti nyugdí­jasklubban. HOLNAP DR. ZLEHOVSZKY ILO­NA, a Munkáspárt jogtaná­csosa 13 és 15 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Ott­honban (Fő fasor 9.). Öngyilkos kábeltolvaj Bácsalmás, Bácsbokod (MTI) Öngyilkosságot követett el kedden késő éjszaka a bácsal­mási rendőrőrsön egy vasúti kábellopás gyanúsítottja - kö­zölte szerdán Ferenczi László alezredes, a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Elmondta: a férfi éjszaka, éjfél előtt fél órával a radiátor rácsára akasztotta fel magát, az alsó melegítő nad­rágjának övmadzagjával. A kiskunfélegyházi J. Jó­zsef ruházatát kedd esti őrizet­be vételekor átvizsgálták, s a rendőrök minden olyan tárgyat elvettek tőle - még a cipőfű­zőjét is amivel esetleg kárt tehetett volna magában. J. Józsefet azzal gyanúsí­tották. hogy kedd este kilenc óra után ő lopta el a Bácsal­más-Bácsbokod közötti sínpár melletti oszlopról azt a félmil­lió forint értékű távközlő ká­belt. amelynek hiánya miatt megszakadt az összeköttetés a két állomás között. A vasutasok még látták, hogy a tolvaj egy Zsuk típusú tehergépkocsival menekült el. A rendőrök meg is találták az autót, de üresen. Nyomozókutya segítségé­vel kutatták fel és leltek rá a kukoricásban az autót vezető J. Józsefre, aki elfogásakor erősen illuminált állapotban volt. A kiskunhalasi rendőrka­pitányság az előállított J. Jó­zsef öngyilkossága ügyében államigazgatási úton folytatja a nyomozást. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője pedig parancsnoki ki­vizsgálást is elrendelt annak megállapítására, hogy rendőri mulasztás történt-e - mondta a szóvivő. Előjátszom!" Király Levente, Nagy Anna, Funtek Frigyes a próbán. (Fotó: Nagy László) szédében szülőföldem, a Nyu­gat-Dunántúl tájnyelvéből a szépen ejtett zárt „e"-ket. Funtek Szanyban született. Abban a faluban, amely Szil mellett van, a kútjaik pedig az egyik legszebb magyar népdal „főszereplői". Úgyhogy: elfo­gultságot kell jelentétiem... A neves színész-rendező 1987 óta Franciaországban él. Ezen a szegedi estén igyeke­zett elmagyarázni: nem mint­ha egyszer csak ő maga. tuda­tos karrierépítés vagy más cél végett döntött volna így. - A világ változik, folyton alakul. Az ember legföljebb fölismeri, hogy ebben a folya­matos változásban mi a dol­ga, merre kell mennie. Én nem az országot hagytam el ­most is itthon vagyok. Egysze­rűen csak oda kellett mennem, mert ott játszottam. Aztán be­leszerettem egy asszonyba. Innentől kezdve, tudjuk, csak jó dolgok történhetnek. Pél­dául: fiunk született, Sándor­nak hívják, most tízéves. Egy francia film főszerepé­re Magyarországon kerestek színészt, Funtek elment a vá­logatásra, a rendező megkér­dezte tőle, mit gondol a forga­tókönyvről? Mit gondolhatott volna? Nem is ismerte. Egy kukkot sem tudott franciául. „Azt gondolom, hogy nekem kell eljátszani a főszerepet" ­vágta rá. Ez történt egy keddi napon, szombaton volt a pró­bafelvétel. A merész magyar ifjú a három nap alatt megta­nulta azt az oldalt, amit a pró­bára kijelöltek. Kisvártatva jött az értesítés Párizsból: övé a szerep. - Egy év elteltével 17. szá­zadi darabban játszottam Pá­rizsban, az ottani Nemzeti Színházban... El lehet képzel­ni, mást sem sem csináltam, csak tanultam, tanultam, ta­nultam. De nem volt nehéz, mert éreztem, hogy végre a saját életemet élhetem, a ma­gam választott útján járok, nem egy olyanon, amit kijelöl­nek nekem. Tudtam, hogy az országokat elválasztó határok az élettől idegenek. Az ember­nek arra kell menni, amerre az élete, a szerelme van, mindegy, hány határt kell át­lépnie. Nagyon jól vagyok Franciaországban, köszönöm, de az is természetes, hogy itt­hon vagyok otthon, Szanyban, Pesten, Szegeden, Magyaror­szágon. Mostanában újraol­vasom Széchenyi műveit - né­ha azzal kérkedem magam előtt, hogy úgy látom a vilá­got, mint ő. Sok minden nem tetszik. A félelem például, amit itthon érzékelek. A kultu­rálatlan emberek miatti félel­münk. Az elbalkánosodás. Hogy valami baj történik az ember ellen... Ami pedig a legnagyobb baj, ami egyálta­lán történhet. A középiskolás kollégista Funtek egy amatőr színpados társától hallotta egyszer Fél­szeg monológját. Akkoriban Örkény István nem volt túl di­vatos szerző, tán egyenesen tiltott, de az amatőr színját­szókat ez nem zavarta, előad­ták a Pisti a vérzivatarbant. Félszeg monológja elemi ha­tással volt a diákra, s abból, ahogyan a színész a mostani esten is előadta, biztosak le­hetünk benne: a hatás nem múlt el. - Franciaországban is sze­rettem volna megrendezni a Tótékat, de túl komplikáltnak bizonyult a dolog. Nagyon megörültem, amikor a Nemze­tiben megcsinálhattam. Hogy a szegedi ugyanaz lesz-e? Ugyan! Eltelt nyolc év, ez itt már másik ember, másik agy... Megkérdezték az esten: mit csinál Funtek Frigyes leg­közelebb? A válasz: Madách Tragédiájából egy balett-ope­rát. Öt szín feldolgozása lesz az előadás, Madách közvetí­tésének eszköze pedig a tánc­és a beszélt nyelv. Március végén mutatják be Cannes­ban, ugyanabban a palotában, ahol a filmfesztiválokat tart­ják. És ahova Funtek egyszer már teljes joggal besétálhatott volna a világsztárok vörös szőnyegén. -A sógorom, aki egy film­archívumban dolgozik, egy­szer hazahozott nekünk egy csomó francia nyelvű kritikát, amelyek áradoztak Maár Gyula Malom a pokolban cí­mű fdmjéről és annak fősze­replőjéről. Ez a film 1985­ben szerepelt a Cannes-i fesz­tivál meghívott alkotásai kö­zött. Ezt én 1992-ben Párizs­ban tudtam meg a sógorom által hazahozott kritikákból, pedig a fdmnek én voltam a főszereplője. Utóbb ismét for­gattam Maárral és megkér­deztem: mi történt? Hogy­hogy nem tudtam Cannes­ról? Kiderült, hogy a Can­nes-i szervezők többszöri ké­rése ellenére sem sikerült a hivatalos fesztiválversenyre kiküldeni a Malom a pokol­bant, valami olyan kifogás­sal, hogy a kópia nem áll ren­delkezésre. Végül a fesztivál szokásos, 15 rendező alkotá­sát bemutató vetítésein mégis ott volt valahogyan, a szakma látta és dicsérte. Maár nem szólt, nem akart elkeseríteni. Nem mintha abból a célból választottam volna a színész mesterségei, hogy végigme­hessek egyszer»a Cannes-i vö­rös szőnyegen, de azért ez 1985-ben, 26 éves korqmban mégiscsak nagy dolog lett volna. Most, hogy a Tragé­dia-feldolgozást abban az ,épületben rendezem, nyilván mindig a hátsó lépcsőt, a mű­vészbejárót fogom használ­ni... Sulyok Erzsébet Eltelt nyolc év azóta, hogy Fun­tek Frigyes a Nemzeti Színház­ban meg­rendezte Örkény Tóték­ját. „Hogyan lehetne a szegedi előadás annak a régi pestinek a másola­ta?" - kérdezett vissza értetlenül. „A jó dolgokat természetesen megpróbá­lom megtartani. De eltelt nyolc év, én már egy má­sik ember vagyok, másik agyam van. A mostani Tóték egy mostani, sze­gedi előadás lesz, szege­di embereknek." Szerettem volna valódi in­teíjút tőle, négyszemközti be­szélgetést, de tekintettel a fő­próbahétre kénytelen-kellet­len elfogadtam: nincs idő, le­gyen elég, amit a Közéleti Kávéházban mond, ahova meghívták egy esti tereferére. Régen volt ilyen jóízű beszél­getős este a Royal Szállóban honos kávéházi sorozatban. Az itthoni nyűgöktől, képzelt vagy valóságos függőségek­től, félelmektől és előítéletek­től mérgezett szokásos lég­körnek nyoma sem volt. Egy autonóm személyiség, függet­len színházi ember beszélt a világról és az emberről - sze­retetteljes elfogultsággal, egy­szersmind iróniával, szarkaz­mussal. Az estnek, mint kide­rült, ő választott címet, Szé­chenyi után: Látlelet. Egy darabig nem is fogtam föl, hogy az irónia és az ősz­inteség jó hatása mellett mi az oka. hogy olyan megkapóak számomra azok a történetek, amelyeket Funtek ezen az es­tén nyilvánvaló színészi érzé­kenységgel előadott. Aztán hamarosan fölfedeztem a be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom