Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

QVIÖYÖÍ iödévniünoOc 2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. JAN. 11. kommentár Disputa a vízről r jadd éljek azzal a közhelyszerű kifejezéssel a hátit napos izraeli-sztriai tárgyalássorozat után, hogy nincs béke az olajfák alatt. Tovább megyek. Nem hogy béke nincs, de még egy icipici alku sem született a száznegyvennégy óra alatt. Minden maradt a régiben. Alapjába véve semmi sem változott a két ország viszonyában. A fél évszázada hadban álló felek úgy jöttek el az amerikai Shepherdstownból, mint ahogy odamentek. Indulatosan és magatehetetlenül. Hiába beszélt szépen a közvetítő, hiába fenyegetett, az egymással szemben állá felek jottányit sem engedtek álláspontjukból. Ütné kavics az egészet, ha „csak" a Golán-fennsíkról lenne szó. Az elemzők egyértelmű véleménye szerint ugyanis nem is annyira a tizenhatezer négyzetkilométernyi területről, sokkal inkább a vízről vitáznak már évtizedek óta a izraeliek és szíriaiak. Ezen nincs is mit csodálkozni a vízszegény Közel-Keleten. A vita tehát a vízről, a Golán-fennslk keleti partjainál elterülő Galileai-tóról szól. A lényeg pedig az, hogy az az ország, amely nagyobb vízfelülettel lesz majd határos, nagyobb részesedést követelhet a vízből. A

víz megléte vagy hiánya mellett jóval kisebbnek tűnnek azok a dolgok, amelyek a két ország történelmében összekapcsolódtak, párhuzamosan futottak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kapcsolódási pontok mindegyike feszültségtől volt teljes, onnantól kezdve, hogy 1948-ban kikiáltották Izrael államot. Szíria az 1967-ig végrehajtott behatolások során jelentős területeket szerzett, amikor is Izrael elfoglalta a Golán-fennsikot és vele együtt a Galileai-tavat, amely ma már Izrael fő vlztartaléka, amit nem adnak egykönnyen az arabok kezére. Csecsenföld Izraeli-szíriai béketárgyalás Részmegállapodás sincs Shepherdstown (MTI) Bár Bili Clinton amerikai elnök vasárnap újabb kísérletet tett, hogy személyes közreműködésével közelítse egymáshoz a feleket a nyugat-virginiai Shepherdstownban zajló izraeli-szíriai béketárgyalásokon, de hétfőn mindenfajta részmegállapodás nélkül ért véget a decemberben felújított béketárgyalások második fordulója. Az amerikai elnöknek sikerült vasárnap közös munkavacsorára összehoznia Ehud Barak izraeli miniszterelnököt és Faruk as-Saraa szíriai külügyminisztert. Ez ugyan nagy diplomáciai fegyverténynek számít, tekintve, hogy Izrael és Szíria már mintegy fél évszázada hadiállapotban áll egymással, ám az együtt elköltött vacsora után sem kerültek közelebb az ellentétes álláspontok. James Rubin amerikai külügyi szóvivő annyit tudott kiemelni a háromórás vacsora, illetve megbeszélés eredményeként, hogy az összejövetel „alkalmat adott minden kérdés áttekintésére". Dávid Lévi izraeli külügyminiszter vasárnap már el is utazott áz Egyesült Államokból, távozásakor adott nyilatkozatában leszögezve, hogy semmiben sem egyeztek meg a Golánfennsfkról való izraeli visszavonulást illetően. Barak izraeli kormányfő, aki hétfőn távozott az Egyesült Államokbői, vasárnapi nyilatkozatában nagyon nehéznek nevezte a maga mögött tudott hatnapos tárgyalássorozatot. Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter valószínűleg kedden távozik a tárgyalások helyszínéről. A jelentések egyelőre csak találgatják, hogy a vezető államférfiak távozása után a szakértők helyben maradnak-e, s folytatódnak-e a tárgyalások legalább az ő szintjükön. Az izraeli-szíriai béketárgyalások fő témái közé tartozik az 1967-es arab-izraeli háborúban elfoglalt Golán-fennsík visszaadása Szíriának, az Izraelnek nyújtandó biztonsági garanciák kérdése, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása és a vízmegosztás ügye. Mindegyik kérdés megtárgyalására közös munkacsoportokat hoztak létre, s ez volt talán a shepherdstowni tárgyalássorozat egyetlen kézzelfogható eredménye. Ausztria Sorozatgyújlogalót keresnek Bécs (MTI) Ostromállapot uralkodik néhány napja a 4000 lakosú felső-ausztriai St. Georgenben, miután sorozatos gyújtogatások miatt a falu minden zugát folyamatosan ellenőrzi a rendőrség. Október 31-én, egy farakásban keletkezett tűznél jutott a tűzoltóság először arra a vizsgálati eredményre, hogy gyújtogatás történt, és azóta 12 alkalommal, eltérő, de az utóbbi időben egyre rövidülő időközökben, immár két-három naponta gyulladtak kj parasztházak melléképületei. a falu központjában egy zenei próbaterem, egy malom többször is, és más épületek. Az oroszok tisztogatnak Kerékpáros ingus fiú nézi a csecsenföldi bevetésről Szlepcovszkajába visszatért orosz katonákat, akik karbantartást végeznek páncélozott harcjárművükön. (MTI Telefotó/EPA/Szergej Szupinszkij) Moszkva (MTI) Csecsenföldön az orosz erők a vasárnapi harcokban 26 embert vesztettek, további 30 katona pedig megsebesült Gudermesz, Sali és Argun körzetében - jelentették be hétfőn Mahacskalában, a keleti front parancsnokságán. Orosz részről először ismertek be ily súlyos veszteségeket a csecsenföldi hadműveletek október eleji kezdete óta. A mahacskalai közlemény kiemeli, hogy Saliban és Argunban is normalizálódik a helyzet, sikerült visszafoglalni a lázadó fegyveresek által megszállt objektumokat. Az orosz parancsnokság ugyanakkor nem adott tájékoztatást a gudermeszi helyzetről. Argunban jelenleg az orosz egységek tisztogató akciókat folytatnak - jelentette hétfőn az orosz védelmi minisztérium, megerősítve, hogy a település teljes egészében a szövetségi erők ellenőrzése alatt van, beleértve a katonai városparancsnokságot. Moszkvai állítás szerint az Argunba beszivárgott fegyvereseket sikerült körbezárni. Az orosz tüzérség és légierő hétfőn felújította Groznij elleni csapásait, amelyeket pénteken, az ortodox és a muzulmán vallási ünnepekre tekintettel függesztettek fel. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról számolt be, hogy vasárnap egész nap súlyos harcok folytak a csecsen fővárosban, amelyek hétfő reggelre sem csitultak. Gudermeszben is harcok folytak hétfőn, itt az orosz erők az egyik iskolát elfoglaló muszlim erőket igyekeznek megsemmisíteni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség katonai felderítési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az iskolában túszokat is fogva tartanak a csecsen fegyveresek, de sorsukról nincs pontos információ. Saliban, Argunban és más, orosz ellenőrzés alatt lévő településeken kijárási tilalmat léptettek életbe. Viktor Kazancev, az észak-kaukázusi orosz hadcsoport parancsnoka szerint éjszaka tilos mindenfajta mozgás, a polgári lakosok csak nappal közlekedhetnek. Menekülteknek ezentúl csak a nőket, gyermekeket és az időseket tekintik, a többieket ellenőrzésnek vetik alá - szögezte le az orosz vezérezredes hétfői nyilatkozatában. Bukarest (MTI) Öt ajánlat érkezett a román nemzeti kőolajipari társaság, az SNP Petrom privatizációjára. A vásárolni szándékozók között van a magyar Mol Rt. is, ám ennek ajánlata nem versenyképes Románia A Mol versenyképtelen? írta a hétfői román gazdasági sajtó. A román állami tulajdonos a két évvel ezelőtt létrehozott SNP Petreom részvényeinek 35 százalékát akarja eladni. Román sajtóértesülések szerint az olasz ENI, a görög Hellenic, az osztrák ÖMV, a magyar Mol Rt, valamint a Tofan és a Gelsor csoport által létrehozott román konzorcium tett ajánlatot. A 17. karmapa láma Menedékjogra vár Indiában Dharmszala (MTI) A dalai láma, Tibet emigrációban élő legfőbb vallási vezetője menedékjogot kért a himalájai terület harmadik legmagasabb egyházi méltósága, a 17. karmapa láma számára, aki az utóbbi napokban kalandos körülmények között kelt át a zord téli időben a Himalájai hegyláncain, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Tibetből átszökjék a dalai láma emigráns kormányának székhelyére, az észak-indiai Dharmszalába. Az Asian Age című angol nyelvű indiai lap hétfői jelentése szerint a dalai láma vasárnap indiai külügyi és belügyi tisztségviselőkkel találkozott, s akkor terjesztette elő kérését. A válasz egyelőre nem ismeretes. Mind Pekingben, mind Újdelhiben óvatosan reagáltak a 15 éves vallási méltóA 15 éves láma, Karmapa 17. reinkarnációja, akit Kína kommunista vezetése is elismert. (MTI Telefotó/EPA/AFP) ság szökésének hírére, ne- moljon a két ázsiai hatalom hogy újra súlyosan megró- nemrégiben javulásnak indult viszonya. Indiát és Kínát egyebek között területi viszály állítja szembe egymással. A Magyarországnál csaknem másfélszer nagyobb vitatott himalájai területért háborút is vívtak egymással 1962-ben. 1998 májusában újra kiéleződött a hol enyhülő, hol romló viszony, mert India egyebek között „a kínai fenyegetéssel" indokolta kísérleti atomrobbantásait. A kommunista Kína számára kínos a (dalai láma és a pancsen láma után) harmadik legrangosabb tibeti buddhista méltóság elmenekülése a tibeti Tsurphu kolostorból, hiszen annak idején - 1992-ben - maguk a kínai vezetők is jóváhagyták trónra emelését. A 17. karmapa láma az egyetlen olyan méltóság a tibeti lámaista egyházban, akinek kiemelését a dalai láma és a pekingi hatóságok egyaránt helyeselték. Személyét mostanáig úgy állították be Pekingben, mint „a kínai hatóságok vallási türelmének élő jelképét". Meggyilkolt üzletember Szentpétervár (MTI) Újabb, fontos pozíciót betöltő üzletembert gyilkoltak meg hétfőre virradó éjjel az oroszországi Szentpéterváron. A 35 éves Ilja Vajszmant, az országszerte ismert Baltika sörkombinát gazdasági és pénzügyi vezetőjét saját, a város központjában lévő lakásában ölték meg. Az ismeretlen tettesek kívülről, az ablakon keresztül nyitottak tüzet áldozatukra. Mégis tüntettek Berlin (MTI) A Demokratikus Szocializmus Pártja nevű reformkommunista párt egy csoportja Berlinben a rendőrségi tilalom ellenére vasárnap felvonult Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht kommunista mártírok emlékművéhez; a mintegy ezer felvonuló különféle közrendsértéseket követett el, sokan nekirontottak a kivezényelt rendőröknek, akik közül 12en megsebesültek, 200 baloldali menetelőt őrizetbe vettek. Sevardnadze újra indul Tbiliszi (MTI) Eduárd Sevardnadze grúz elnök hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy indul az április 9-ére kiírt elnökválasztáson. Bejelentése nem okozott meglepetést, hiszen a hivatalban lévő elnök korábban is utalt már erre a szándékára, bár akkor még nem hivatalos formában. Már csak azért is nagyon valószínű volt, hogy így fog dönteni, mert nemigen mérhető hozzá senki a kaukázusi országban politikai tekintély és hatalmi befolyás dolgában. Karimov győzelme Taskent (MTI) A várakozásnak megfelelően Iszlám Karimov hivatalban levő elnök, volt kommunista pártvezető nyerte meg a vasárnap rendezett üzbég elnökválasztást, és ezzel újabb öt évre biztosította helyét az 1991 óta független közép-ázsiai állam élén. Karimov kapta a leadott szavazatok 91,9 százalékát. Egyetlen ellenfele, a politikában meglehetősen ismeretlen filozófiaprofesszor: Abdulhafiz Dzsalalov 4,17 százalékot kapott. A bedobott szavazócédulák 3,92 százaléka érvénytelennek bizonyult. Baloldali kudarc Moszkva (MTI) Oroszországban a kommunista erők kudarcát hozta három vasárnapi kormányzóválasztás is, a moszkvai, a tveri és a novoszibirszki területen. A moszkvai területi kormányzó a hétfői, még nem hivatalos eredmények szerint Borisz Gromov tábornok, az afganisztáni szovjet csapatkivonás parancsnoka lett. A tveri területen Vlagyimir Platonov eddigi kormányzó megőrizte posztját, a novoszibirszki terület kormányzója pedig Viktor Tolokonszkij, Novoszibirszk eddigi polgármestere lett.