Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 2000. JAN. 10. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) hétfőtől péntekig 13-tól 18 óráig polgári szolgálat­tal kapcsolatos tanácsadást tart. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi ta­nácsadás, 14-től 17 óráig állás­kereső-klub, 15 és 17 óra között jogi és honvédelmi, 17-től 19 óráig pályaválasztási és grafoló­giai tanácsadást tart. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától az MTESZ-szék­házban (Kígyó u. 4.), hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig energia­takarékossági kiállítás. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órától agykontroll, 17-tól Etka­jóga. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor „Látlelet" címmel előadás. Ven­dég: Funtek Frigyes színművész. Házigazda: Porpáczy Marianna. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN Macskássy Izolda festőművész kiállítása. Megtekinthető: napon­ta 10-tól 18 óráig. A SZÖG-ART GALÉRIÁ­BAN (Szentháromság u. 34.) a Grönland expedíció fotókiállítá­sa. Megtekinthető: hétköznap 10-tól 18 óráig. KASS GALÉRIA (Vár u. 7.) Deák Ferenc grafikusművész ki­állítása. Megtekinthető: február 5-ig. A SZITI EGYESÜLET GA­LÉRIÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) Bihari Gábor fotókiállítá­sa. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában két kiállítás „Régi idők karácsonyai a Somogyi­könyvtár gyűjteményében", va­lamint Bárdos Lajos Szegeden, címmel. A KÉPTÁRBAN (Horváth M. u. 5.) szegedi fotóművészek kiállítása. HOLNAP A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 9- 12-ig mini­ovi, 9.30, 10.45 és 14.30 órakor a Százszorszép Színházban (Kö­köjszi-bérlet): A Csillagszemű juhász, a Maskara Színjátszó Társulat előadásában. ENERGIATAKARÉKOS­SÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órakor az MTESZ-székházban (Kígyó u. 4.). A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 16 órától fogvé­delmi tanácsadó gyermekek ré­szére. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órakor a Mozart Zeneiskola hangversenye. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor, „Közélet nőnemben I." című előadás. Vendég: Kondor Kata­lin, a Kossuth Rádió hlrosztályá­nak főszerkesztője. Beszél­getőtárs: Fehér Zsuzsanna a Mé­dia-6 Rádió szerkesztő-műsorve­zetője. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 óra­kor gyékénysz.övő és fafara­gó szakkör, holnap: 16.30 órakor fazekas szakkör gye­rekeknek. Népfőiskola Munkatársunktól Szervezetünk nagyon fon­tos részéről, nyirokrendsze­rünkről a mai átlagember is keveset tud. A zsombói Wesselényi Népfőiskola hétfői estjén dr. Varga Gyula a nyirokrendszer élet- és kórtanáről beszélget hallga­tóival. Galambos Gábor a tanárképzés jövőjéről Tudják, hová lépnek be Galambos Gábor 1998. szeptembere óta áll a gazdaságilag stabil Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola élén, amely 2000. január elsejétől im­máron a Szegedi Tudomá­nyegyetem önálló kara­ként funkcionál. A főigaz­gató elképzelhetetlennek tartja, hogy a tanszékek vagy szakok közötti in­tegráció mindig egyirá­nyú legyen, mert vallja: a főiskola is komoly érté­kekkel bír. - Az integráció milyen gazdasági helyzetben érte a tanárképzőt? - 1998-ban egy gazdasági­lag rendezett intézményt vet­tem át, s ez a rendezettség ma is áll. Nin­csenek likviditási gondjaink, aminek következtében főként tartalmi kérdésekre kellett koncentrálnunk, azokat kell megoldanunk. Mivel a tanár­szakok iránt csökkent a keres­let, két tanszéket megszüntet­tünk, illetve átalakítottunk, s olyan szakok alapításával, akkreditálásával és indításával próbálkoztunk, amelyek kere­settek a piacon. Más esetben pedig a húzótanszékek (törté­nelem, angol, egészségtudo­mány) plusz státuszt kaptak. Ez az átstrukturálódás min­denképpen a racionalitás irá­nyába viszi el az oktatást. Emellett átszerveztük a szak­képzési intézetet, amely szep­tembertől kezdődően csak szakmailag megalapozott és gazdaságosnak ítélt tanfolya­mokat, továbbképzéseket indít el. A tanszékeink pályázati ak­tivitása nőtt, hiszen az Eras­mus- és Socrates-programban már több mint tíz tanszék dol­gozik. Amerikai, osztrák, fran­cia, belga, szlovák és román felsőoktatási intézményekkel állunk intézményi szintű kap­csolatban. Komoly az oktatói és hallgatói mobilitás, amely mindenki számára előnyös. - Köztudott, hogy a ma­gyar akkreditáció rendsze­re minőségi beállítottságú. Hány minősített oktatója van a főiskolának? - Több mint hetven. E lét­számmal nagyon jó helyen ál­lunk az egységesített intéz­mény karainak versenyében. - A főiskolán szeptember­ben vezették be a tanulmá­nyi pontrendszert, a kredit­rendszert. Mik a tapaszta­latok, a hallgatók és okta­tók elfogadták az új szisz­témát? Galambos Gábor: Ha a hallgató okos és szívós, akkor végigjárhatja a lépcsőket. (Fotó: Gyenes Kálmán) - A kreditrendszernek 2002-ig minden felsőoktatási intézményben működnie kell. Annak központi bevezetése különböző okok miatt késik. Mi úgy gondoltuk, hogy út­törőszerepet játszhatunk ezen a téren. Az új rendszerről po­zitívak a tapasztalataink, amiket szívesen megosztunk másokkal. A kreditrendszer szemléletváltást igényel az oktatóktól és hallgatóktól egyaránt, hiszen a tanárok nem merev tanrend szerint oktatnak, a diákok pedig jó­részt egyénileg tervezhetik meg órarendjüket, ami által növekszik a mozgásterük és önállóságuk. Az integrált in­tézményben hasonló dolog­gal találják majd szembe ma­gukat a hallgatók. - És mivel találják még magukat szembe a főisko­la polgárai? Összevon­nak-e például tanszéke­ket, szakokat? - Ha van elegendő hallga­tó, akkor nem szabad arról beszélni, hogy milyen tanszé­keket vonunk össze. Ha nincs, akkor arról kell beszél­ni, hogyan oldjuk meg a hall­gató nélküli tanszékek hely­zetét. Ez viszont már nem in­tegrációs, hanem foglalkozta­táspolitikai kérdés. Azt el­képzelhetetlennek tartom, hogy a tanszékek vagy sza­kok közötti integráció mindig az egyetemi karok irányába történjen. Van, aki azt mond­ja, hogy a hallgatók az integ­rált intézmények helyett az önálló tanárképző főiskolák felé fordulnak. Én úgy vé­lem, ha a Szegedi Tudomá­nyegyetemen sikerült felépí­teni egy jó struktúrát, akkor sokkal nagyobb vonzereje lesz, mint egy különálló in­tézménynek, mert ha a hall­gató okos és szívós, akkor végigjárhatja a lépcsőket. A tanítóképzéstől a doktoran­dusképzésig tartó vertikum komoly vonzerőt jelent. - Az utóbbi időben mind kívül, mind pedig belül megújult, megszépült a főiskola. Miért tartja fon­tosnak, hogy az intéz­mény küllemében is meg­. feleljen az elvárásoknak? - Fontosnak tartom, hogy mind az oktatók, mind a hall­gatók jól érezzék magukat a főiskolán. Tudják, hová lép­nek be és honnan lépnek ki. Komoly anyagi áldozatot vállaltunk azért, hogy a mun­kahelyi közérzetet javítsuk. Felújítottuk a homlokzatot és a vizesblokkot, rendbe hozat­tuk a bejárati kaput, italauto­matákat állítottunk be, és még sorolhatnám a további példákat. Ma sokkal nagyobb a rend és a tisztaság a főisko­lán, mint korábban volt. Sze­retném remélni, hogy a főis­kola polgárai meg tudják őrizni ezt az állapotot. A külsőségekből, a formai dol­gokból is látszik, hogy jó úton járunk. - Milyen a kar képviselete az egyetem szervezetei­ben? - Az egyetemi demokrácia erős, ezért a kar kellő képvi­selettel rendelkezik a dönté­selőkészítő és döntéshozó testületekben egyaránt. Én tagja vagyok többek között a 11 tagú tanácskozó testület­nek, a Dékáni Kollégiumnak, amelynek döntéseire ez idáig a konszenzusra való törekvés volt jellemző. Ennek egyik legfontosabb eredménye, hogy a karok a normatív fi­nanszírozás 100 százalékával rendelkeznek. Azt hiszem, ez a konszenzusra való törekvés az, ami alapvetően megkü­lönbözteti a Szegedi Tudo­mányegyetemet a többi in­tegrálódó intézménytől, és ezért sokkal reményteljeseb­ben nézhetünk a jövőbe. Szabó C. Szilárd C 'rmi és Pepi jó pajtások voltak. Együtt nőttek föl, egymás táljá­ból ettek, s együtt aludtak összebújva Pepi házában. Mindent cáfoltak, amit a kutya-macska barátság fogalma kö­ré font az ember. Aztán egy tavasszal Cirmi pár napra eltűnt, s öt kis nyá­vogó utóddal jött elő ismét. Pepi úgy forgolódott körülöttük, mintha ö ten­ne az apjuk. Erre a szerepre csakha­mar nagy szükség is lett, mert Cirmi megint eltűnt, de a napok múlásával, a kiscicák egyre kétségbeesettebb nyávogásával párhuzamosan a felis­merés is erősödött: Cirmi örökre el­ment. Pepi talán már nem is gondolt Cirmire, amikor egy délután, szokás szerint sétálni indult Kisgazdival. Pe­pi játékos spánieltermészete nehezen bírta a kötöttségeket, a póráz egyre gyakoribb rángatása azt jelezte: sza­ladni szeretne. Kisgazdi egy idő után engedett a kérésnek. Pepi pedig nyíl­egyenesen indult az út túloldalára. Óriási csattanás volt. Kisgazdi először nem akarta elhinni, hogy an­nak az iszonyú hangnak köze lehet Pepihez. Dermedten bámult az út fe­Pepi lé, miközben az autó megállás nélkül tovább száguldott. Csak ekkor eszmélt és rohant oda. Még dobogott Pepi szí­ve. Kisgazdi nem tudta, mii kell ilyen­kor csinálni, csak rászakadt a kétség­beesés. Ölbe kapta a kutyát és indult a legközelebbi ismerős felé, segítsé­gért. Nem tudott semmire sem gon­dolni, csak arra, hogy valaki felnőttet találjon, aki orvosolni tudja a bajt. Akkor még azt hitte, minden baj orvo­solható. Pepiből ömlött a vér, végig Kisgazdi ruháján, cipőjén. Pepire pe­dig a kislány könnye patakzott. így értek az autó gazdájának háza elé. Éppen akkor nyitotta a bejáratot. A válla fölött visszanézett a gyerekre és a kutyára, majd becsukta a kaput. Kisgazdi barátnője pár házzal ar­rébb lakott. Ott tette le Pepit. Az időközben odaérő felnőttek körüláll­ták a vérben úszó állatot. Már csak rövid ideig dobogott a szíve. Aznap este Kisgazdi és testvérei vi­gasztalhatatlanok voltak. Gyerekfe­jükben már sokszor ott motoszkált az érthetetlen, felfoghatatlan elmúlás gondolata, de közvetlenül most először kezdték felfogni, mit is jelent az. Pepi családtag volt, mindannyiuk játszótársa, a legengedelmesebb test­vér. Már készen volt otthon a vacso­rája, a helyén várta a labdája. S ez most mind fölösleges? Már nem sza­lad eléjük, ha jönnek az iskolából? Kisgazdi könnyeinek árja késő éj­szakáig nem akart elapadni. Valami homályos, de nagyon keserű érzése volt az autó gazdájával kapcsolatban. Azt tudta, ha egy embert gázol el egy autó, s nem áll meg a vezetője, nem segít, azt cserbenhagyásnak hívják, ha százszor is az áldozat volt a vétkes. S ha egy kutyát? Kisgazdi tudatában egyforma helyük van az élőlények­nek. Megfoghatatlan volt számára, hogy a felnőttek - vagy egyes felnőttek - nem így gondolják. F 'pi eközben már az örök vadász­mezőkön szaladgál. Éjszakára pe­dig összegömbölyödnek Cirmivel, s egymáshoz bújva alszanak. Balogh Tamás miről írt a DM? 75 éve Ellenzéki támadás Az olaszországi ellen­zéki képviselők emlékira­tát az ellenzék valamennyi képviselője „Éljen Olasz­ország, éljen a szabadság" kiáltással fogadta. Az em­lékirat a következő sza­vakkal kezdődik: A fa­siszta párt és az ország a viszálynak utolsó fejeze­téhez ért. A kormány láb­bal tapodja az állam alap­tételeit és hallatlan ön­kénnyel elnyomja a sajtó szabadságát. Saját pártjá­nak fegyveres erejével ül­dözi a polgárokat és egye­sületeiket, ezzel szemben megtűri azt, hogy gyilkos­sággal, gyújtogatással és rombolással sújtsák ellen­ségeit. (1925) 50 éve Munkaszervezés A minisztertanács hatá­rozatot hozott, amely intéz­kedik a munkáscsábítók megfékezéséről, az admi­nisztratív munkát végző mérnökök és technikusok üzemi, műszaki munkára való áthelyezéséről és a szakmunkások valóban szakmunkában történő fog­lalkoztatásáról. Rámutat a határozat a nők fokozottabb 25 éve bevonásárra a szakmunkás­képzésbe és a mezőgazda­ságban felszabaduló dolgo­zók ipari munkába állításá­nak fontosságára. Igen fon­tos része a határozatnak, amely kimondja a sztaháno­vista iskolák megszervezé­sét, ahol mérnökök, élmun­kások és újítók tanítják a dolgozókat a helyes munka­módszerekre. (1950) A művészet elkötelezettsége A múltkoriban az egyik szegedi művész élénken tiltakozott, amikor alkotá­sait politikus tartalmúnak, elkötelezettnek ítélték. Úgy érezte: az elkötelezettség a pártosság a művészettel el­lentétes valóságpólus, s ha egy alkotó művészetét va­lamilyen eszme alá rendeli, vagy politikai tartalmakkal igyekszik felizzítani, akkor amit nyer a vámon (hivata­los elismerés) elveszíti a réven (művészi színvonal). Pedig politika és művészet kéz a kézben, édestestvér­ként száguldottá végig a történelem századait. (1975) Mamut és kapu MTI Panoráma - Apu, hogy megy be az a nagy mamut a múzeumba? ­kérdezhetik az oklahomai Norman városának gyerme­kei. A helyes válasz: sehogy, vagy csak nagyon nehezen. A trójai faló esetére csupán a méretekben emlékeztető probléma az Oklahoma Egye­tem vezetőinek okoz fejtörést. Csináltattak ugyanis bronzból egy életnagyságú mamut­szobrot a vadonatúj termé­szettörténeti múzeum számá­ra. Csakhogy elvétették a mértéket: a mamut bő húsz centivel nagyobb, mint a mú­zeum kapuja, így aztán nem fér be. A tervek szerint mi­előtt szétvernék a kaput, meg­próbálják daruval az oldalára fektetni a tízezer évvel ezelőtt élt állat 2 és negyed tonnás bronzmását, hátha úgy sikerül betuszkolni az épületbe. naplá Ma JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai ré­szére (a tagságot hitelt ér­demlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pá­lyakezdők, valamint nyugdí­jasok részére. A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ügy­véd ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Móra­város, Béketelep) képviselője fogadóórát tart 17.30 és 18.30 óra között a polgármesteri hi­vatalban, a képviselők irodá­jában (sóhajok hídja alatt). KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Móra Fe­renc Általános Iskolában (Ko­lozsvári tér 1.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője la­kossági fórumot tart 16.30 órától Szentmihályon, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban. Téma: a csapadék­víz-probléma, a fejlesztés irá­nya, az evezőspálya vízszint­jének és a talajvíz szintjének összefüggése. Meghívottak: polgármesteri hivatal város­üzemeltetési iroda, város­gondnokság, Ativizig, Városi Vízügyi Beruházási Kft. Holnap A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) dr. Kopasz Rudolf ügyvéd 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. A MUNKÁSPÁRT belvá­rosi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthon­ban (Fő fasor 9.). FARKASNÉ POCSAI BLANKA, a 8-as választóke­rület (Újszeged egy része) képviselője tájékoztató fóru­mot tart 16.30 órától a Fő Fa­sori Általános Iskola könyvtár termében. Fő témák: a Holt­Maros rehabilitációja, a bel­vízkárok elhárítása, me­gelőzése és a tömegközleke­dés. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Petőfitelep, Baktó) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Petőfitelepi Művelődési Házban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom