Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. JAN. 29. „A politika még nem a valóság művészete" Szilvásy élvezte a képviselőséget Dr. Szilvásy László amerikai születésű unokájával ismerkedik - az internet segítségével. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az ügyvéd pártja(i) Dr. Szilvásy László apja Kiszomboron volt főjegyző, s az oroszok elől menekülő család második gyermekeként Makón született 1945-ben. Iskoláit Békéscsabán végezte el, egyetemre Szegeden járt, majd 1981-ben ide költözött családjával, de csak Csongrádon kapott ügyvédi állást. S^ját ügyvédi irodáját 1993-ban nyitotta meg Szegeden. A Magyar Demokrata Fórum összejö­vetelein Ls részt vett, de a Keresztényde­mokrata Néppárt tagja lett 1989-ben, for­málisan nem zárták ki és nem is lépett ki, ellenben az 1997-98-as, „zavaros időszakban" fölfüggesztették, de „lélek­ben a nem létező KDNP" tagjának vallja magát Egy „rövid történelmi pillanatig", 1998 első felében a Fidesz-Magyar Polgá­ri Párt tagja volt. Az első két választás idején a KDNP országgyűlési képviselője­löltje, majd az önkormányzati választáso­kon 1990-ben a KDNP-MDF közös listá­járól, 1994-ben pedig a KDNP-MDF-Fi­desz egyéni választókerületi képviselője­ként került a Torony alá, 1998-ban füg­getlen jelöltként nem „szavazták be" a szegedi közgyűlés tagjai közé. Nős, három gyermek apja, s egy 2000­ben született kislány nagyapja. Kedvenc időtöltése: a tarokkozás. A közszereplést nem biztos, hogy ím választ­juk magunknak. I sze­rep megtalálja az em­bert. A teteti dr. Szilva , y László, a rá jeWemzó fa­nyar humorral ugy iga­zolta, hogy elmesélte: „Az elemiben, másodi­kos koromban rám osz­tották „Acélos Szoszó", vagyis a gyermek Joszif Visszarionovics Sztálin szerepét, talán már ak­kor látták, mi minden van bennem elveszve." Szitvásyból nem lett ret­tegett politikus, ellenben önkormányzati képvi­selőként még ellenlába­sai is értékelték pontos meglátásai, riposztjai miatt, mert amikor meg­szólalt, arra oda kellett figyelni. A két önkor­mányzati ciklust végigvi­tázó képviselő pillanat­nyi helyzetét úgy jelle­mezte, hogy vár, mint pók a hálájában. - Mindig hamarabb járt a szám, mint kellett volna ­magyarázza dr. Szilvásy László, miért alakult úgy az élete, ahogy alakult. - Sose bírtam ki szó nélkül, hogy az, amit írnak és mondanak a politikusok, egész más, mint amit én látok. Ma már tudom, hogy ez nem csupán az 1990 előtti rendszernek a specifikuma! Pedig a politi­kának nem a hazugság, ha­nem a valóság művészetének kellene lenni! - Ez a szép gondolat vitte a politikai küzdőtérre? - Párt kell ahhoz, hogy valaki valamit eléljen a poli­tikában. Függetlenként nem lehet labdába rúgni, legfel­jebb egy zárt, kisebb közös­ségben. Kereszténynek val­lom magam. Úgy gondol­tam, a KDNP az a párt, ahol keresnivalóm lehet. A képvi­selő-jelöltségeket azért vál­laltam, mert reméltem, végre őszintén fogunk beszélni a politikában! Vagyis azt mondjuk, amit gondolunk. S amit mondunk, azt meg is csináljuk. De nem így lett. -Miért? - Mert azok lettek a poli­tikusok, akik. Tapasztalatból tudom: néhány, véletlen­szerűen összeverődött, de véd és dacszövetséget alkotó ember ad hoc döntése elég ahhoz, hogy valakiből kép­viselő vagy polgármester-je­lölt legyen. Ráadásul e „ki­választottaknak" sem a sze­mélye, hanem a párt hova­tartozása számít választás idején. De nem csak ezért van rossz véleményem a „választásról". Már Jézus helyett is Barabásra „szava­zott" a „nép", mert az akkori „demagógok" erre készítet­ték föl a tömeget... A döntési mechanizmusnak sincs sok köze a „demokráciához". Mert demokratikus döntés csak azonos fölkészültség mellett és azonos információ birtokában születhetne. Ez­zel szemben az önkormány­zati döntések 90 százaléka a polgármesteri akaratnak fe­lel meg: '94-ig azért, mert formálisan is ő volt a hivatal főnöke, miközben általában is rajta múlik, mi és hogyan kerül a képviselők elé ter­jesztett határozattervezetbe. - A képviselők szavazó­gépezetnek tekintése el­len többször is szót emelt. Elhíresült fricskája, mi­kor „szabályosan" 20 millió forint „támoga­tást" kért magának és családjának... - így ordítottam, hogy „vegyétek már magatokat észre!" - Úgy emlékszem, a vá­rosházi díszteremben mindenki figyelt, mikor „a" Szilvásy hozzászólt. - Szellemi kihívásnak tar­tottam, hogy átlássam az ügyeket, a viszonyokat. Él­veztem a képviselőséget! -És most hiányzik? - Azt, ami 1990 és '98 között volt, hiányzik. Akkor az egymással szemben álló, mert más-más párthoz tarto­zó személyeknek közösen, kompromisszumot elérve kellett dönteniük: először a kétharmados szabály miatt, aztán meg azért, mert a közgyűlésben egyik oldal­nak sem volt meg az egyér­telmű többsége. Ez most egészen másképpen törté­nik... - A szegedi városháza dísztermében eltöltött nyolc év alatt „politikus" lett, vagy „a" Szilvásy maradt? - Maradtam, ami voltam és vagyok: Szilvásy László. A politikus olyan, mint az ügyvéd, vagy mint az kurti­zán... Vagyis simulékony, olyankor is lelkesedik, ami­kor egészen mást gondol. Ezzel szemben én mindig ki­mondom, amit gondolok. Nem is nagyon értem, miért maradhattam először a jogi, aztán meg a sport és kulturá­lis bizottság elnöke. - Mi az, amit a saját eredményeként tart szá­mon? - Mindkettőt réges régen lefoglalták már mások, a „politikusok", pedig én kezdtem el és vittem végig, a piarista gimnázium újrain­dítását, illetve a Dóm tér megtisztítását a szabadtéri ronda, fix nézőterétől. Éppen a piarista iskola ügyeinek in­tézése kapcsán tanultam meg a közigazgatás törvény­szerűségét, amit egy közal­kalmazott úgy fogalmazott meg, hogy „Ha nekünk a főnökség kiadja, keressük meg a megoldást, két hét múlva megmondjuk, hol le­gyen a piarista gimnázium, ellenben ha az az utasítás, hogy keressük a kifogást, három év múlva se lesz sem­mi, hiába igyekszik a képvi­selő úr!" - Mekkora a kudarcok listája? - Nincs ilyen listám, mert úgy vagyok én is beállítva, mint minden normális em­ber: csak a szépre emléke­zem, a rosszat már rég elfe­lejtettem. - Az sem tekinti kudarc­nak, hogy se a KDNP, se a Fidesz nem tette igazi polgármester-jelöltté? - A KDNP-ben a sze­membe polgármester-jelölt­nek mondtak, a hátam mö­gött, mikor erről dönteni kel­lett, soha. A Fideszben nem volt szó polgármesterré jelö­lésemről. - így, a pálya a széléről, milyennek látja a mosta­ni csapat teljesítményét? - Sokszor eszembe jutnak Móricz-féle történetek. Helytelenítem, hogy az ön­kormányzati vagyonnal kap­csolatos ügyeket az ÉKF Kft.-be telepítették, a Szetá­vot átalakították. Az sem tet­szik, hogy az ellenzéknek nincs módja ellenvélemé­nyét kifejteni. - Mit kezd szabadidejé­vel? - Tarokkozom. Aki nem ismeri ezt a magyar kártya­játékot, nem is tudja, milyen sivár az élete! De leginkább az irodámban üldögélek, mint pók a hálójában: várom az ügyfeleket és az új időket! Újnául Ilona Gaxsó L. Ferenc Nászút az ördöggel (6.) Mikor Pándy letartóztatá­sát követően kitöri a botrány, a belga egyház zsinata sietve elhatárolta magát tőle, s 1997 novemberében kizárta sorai­ból. A döntést azonnal beje­lentették a sajtónak. Ettől kezdve Pándy mint „magyar lelkészt" vette szájára a világ. A magyarországi református egyház egy ütemmel később lépett. Novemberben közle­ményt adtak ki, mely a Ma­gyar Távirati Irodán keresztül külföldre is eljutott. A kom­müniké szövegét ezúttal teljes terjedelmében idézem. Már csak azért is, mert a pesti la­pok - a Magyar Hírlapon és a Népszaván kívül - nem tartot­ták fontosnak a szöveghű köz­lést. Legfeljebb utaltak rá né­hány mondattal, s aztán gyor­san visszamerültek az ügy szennyes részleteibe. A Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinatának közleménye a következő: .Jo­gosan váltott ki nagy felhábo­rodást a közvéleményben Pándy András ügye, akit a nyomozóhatóságok igen sú­lyos bűncselekmények elkö­vetésével vádolnak. Ezért ért­hető, hogy a tömegkommuni­kációs eszközök részletesen foglalkoznak Pándy András ügyével. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a magyarországi református egyház személyiségi jogait sérti, és hitelét rontja a tájé­koztatásnak az a módja, amely a Pándy Andrásról szó­ló tudósításokban mindig kü­lönös hangsúllyal említi refor­mátus vagy protestáns lelké­szi mivoltát. Kétségtelen tény, hogy Pándy András Magyar­országon az ötvenes években reformátusi teológiai akadé­miát végzett, azonban lel­késszé szentelésére a magyar­országi református egyház ke­retében nem került sor. Ter­mészetesen nem szerepelt a magyarországi református egyház lelkészeinek nyilván­tartásában. Felhívjuk a tömegkommu­nikációs eszközök figyelmét arra, hogy a tájékoztatásnak olyan módja, amely a súlyos bűncselekményekkel vádolt Pándyt összekapcsolja a köz­bizalmat élvező lelkészi hiva­tás gyakorlásával, etikailag súlyosan kifogásolható." Kanyargó, macskaköves utca a Rue de Vandenbran­dén. A kopár, szürke, vakola­tukat vesztett házak közül Pándyé élénk színével messziről szemet szúr. Há­romszintes saroképület, kis vaskorlátos erkéllyel. Már­már csinos. Marokkói család él a szomszédban. Képzelem, hányan zaklathatták őket az utóbbi években. Bezárkóztak, vagy otthon sincsenek, egyre­megy. Az utca kihalt, ha még­is feltűnik valaki, láttára az ember idegesen a tárcáját ta­pogatja. Megvan-e még? A rémember eleinte bérelte a házat, de hamarosan került pénz a megvásárlására. A fenntartást, felújítást, bővítést szorgalmasan összeadta a gyülekezet. Nem jutok be, mi­képp a nyomozókon és sza­kértőiken kívül senki sem, míg tart a vizsgálat. Brüsszeli kalauzom, István viszont ven­dégeskedett a Pándy-házban. Régen történt, huszonkét év­vel ezelőtt, de jól emlékszik a részletekre is: „Olyan sajátos ez a ház a kápolnájával, a zegzugaival, hogy nem könnyű elfelejteni - mondja. - Pándy elvált em­berként élt, de korántsem egyedül. Nem az ő vendége voltam, hanem özvegy Ke­resztesiné, Mária hívott meg, akit az ötvenhatos forradalom huszadik évfordulójára rende­zett ünnepségünkön ismertem meg. Pándy szobája az első emeleten volt. Mogorván üd­vözült, egyedül evett az ét­kezőben. Máriát a másodikon helyezte el. Az ötven év körü­li özvegyasszonyról azt plety­kálták, minden áron papné akart lenni, ezért költözött Pándyhoz. (Folytatjuk.) Randi-rovat barna hajú és szemű, szegedi lány vagyok. Olyan srácok le­velét várom, akik szeretnének egy komoly, őszinte kapcso­latot kialakítani. A külső nem számít. Remélem, hogy léte­zel. íij, hogy hol és mikor ta­lálkozzunk, a „Mindenem a tiéd" jeligére! A „Csipkerózsika" jel­igéjű lánynak: Hirdetésed na­gyon megtetszett, és felkeltet­te egy 18 éves, szegedi, barna hajú srác érdeklődését. 170 cm magas vagyok. Szabad­időmben szeretek sétálni, és számomra is fontos az őszin­teség. Hobbim a sport és a motor. Ha ez a pár sor szá­modra szimpatikus volt, talál­kozzunk a hirdetés megjele­nésének napján, a Domus áruház bejárata előtt, 18-kor. Legyen a kezedben egy ilyen újság. Ha nem jó az időpont, íij „Kisherceg" jeligére. Annak a szőke hajú, sze­müveges lánynak üzenem, akivel jan. 23-án, vasárnap ta­lálkoztam a Korzó Mozi előtt: találkozzunk jan. 31-én, vagy febr. l-jén ugyanott. Rajtad fehér sapka, kék, virágszerű mintás kabát volt. Rajtam fe­kete kabát, fekete, hátrafordí­tott Adidas sapka. Többször egymásra néztünk, és te inte­gettél is. Ha nem jó az idő­pont, íij „Kék rózsa" jeligére! A „Rossz ember nem le­hetsz" jeligére üzenem: Ne haragudj, hogy nem mentem el a randira, de későn olvas­tam az üzenetet. De találkoz­zunk ugyanott, a Szent István téren, 30-án, vasárnap, 17­kor. A kezemben lesz egy ilyen újság. A „Micimackó" jeligére: Nagyon megörültem, amikor hirdetésedet olvastam. 17 éves, fekete hajú, kb. 178 cm magas, szegedi lány vagyok, aki már sokszor csalódott, de talán csak azért, mert még nem talált olyan srácot, aki­ben azok a jó tulajdonságok vannak meg, mint benned. Régóta szeretnék egy hosszú távú kapcsolatot átélni, példá­ul Veled. Ha szeretnél megis­merni, találkozzunk a hirdetés megjelenése utáni hétfőn, 31­én, du. fél 4-kor, a Somogyi Könyvtár lépcsőjénél. Fekete kabát és fehér sál lesz rajtam. Ha nem jó az időpont, írj „Mérleg" jeligére. Én is na­gyon várlak. Szia! A „Humor" jeligéjű srác­nak: Ne haragudj, hogy nem mentem el, de sajnos csak hétfőn került a kezembe a szombati újság. De ha szeret­nél még mindig megismerni, akkor febr. 1 kivételével gye­re el valamelyik napon, fél 3­ra, a Tisza-parti diszkont elé. Ha nem tudsz eljönni, írj vissza „Szöszi" jeligére! Kedves „Csipkerózsika"! Szegedi, 19 éves, 172 cm ma­gas fiú vagyok. Azok alapján, amit leírtál, úgy érzem, sok mindenben hasonlítunk egy­másra. Nagyon szeretek zenét hallgatni, sétálni. Szeretnélek megismerni, és találkozni ve­led. Ha Te is szeretnél velem, akkor legyél hirdetés megje­lenésének napján a Belvárosi mozi előtti padoknál, du. 4­kor. Legyen nálad egy ilyen újság. Ha nem jó az időpont, írj az,.Ébredj fel" jeligére! lilGHT/mHoiíSE NYELVISKOLA Beszédcentrikus angol tanfolyamok egész é\'ben. (62) 423-471 Hívj most! paaawaMaaaaai Szeged, juhász Gy. u. 3. Hogyan hirdethetsz a RANDI-rovatban? Vágd ki a mellékelt ábrát, és ragaszd a beküldendő szöveget tartalmazó borí­tékra. Az ábra hetente változik, s csak azokat az üzeneteket jelentetjük meg, melyek borítékján az előző heti szerepel. Várjuk névvel, lakcímmel kiegészített üzeneteite­ket, hirdetéseiteket, ame­lyeket ingyen közlünk, de értük felelősséget nem vállalunk. (Neveteket, cí­meteket természetesen nem tesszük közzé). Cí­münk: Délmagyaror­szág/Délvilág szerkesztő­sége, 6740 Szeged, Ste­fánia 10., Sajtóház. A bo­rítékra írd rá: RANDI-ro­vatl Vécsei Katalin kereste­tik. Egy szerelmes szívű Atti­la küldözgeti leveleit Csík­borzsováról Szegedre - ám, téves címre. Katóka, ha vagy, a Délmagyar/Délvilág szer­kesztőségének portáján átve­heted a kóválygó szerelmes leveleket. Szia, „Csapó egy"! Szíve­sen megnézném Veled ezt a filmet. Ha ott leszel szomba­ton, jan. 29-én, 16.30-kor a Burger King előtt, kezedben egy ilyen újsággal, akkor máris kezdődhet a vetítés. Ha nem jó az időpont, akkor febr. 5. kivételével írj mási­kat! Vár a Love Story! Szia, Csapó! Sajnos, nem tudok Szentesre menni, de ha Szegeden jársz, írj időpontot! Szeretnék megismerkedni azzal a lánnyal, aki szeret egy kicsit szórakozni, sétálni, és jókat beszélgetni. 22 éves, szegedi, 180 cm magas srác vagyok, aki unja már a ma­gányt, és nagyon szeretne megismerni téged. Ha szeret­nél találkozni velem, írj „Sár­ga rózsa" jeligére! Mindszenti, 25/178 cm magas, magányos, romanti­kus srác vagyok. Egy nagy csalódás után, szeretnék meg­ismerkedni egy komoly, őszinte, 20-25 éves, fekete vagy barna hajú, 170 cm kö­rüli, átlagos testalkatú, magá­nyos, romantikus lánnyal, akinek szintén nem a diszkó a legfontosabb, hanem egy hosszú távú kapcsolat. Szere­tem a színházat, mozit, szere­tek kerékpározni, sétálni, de nem egyedül. Ha te is hason­lóképpen gondolkodsz, mint én, íij a „Szeretet és megbe­csülés" jeligére. Szentesi srác keresi azt a csajt, aki jan. 23-án a szentesi buszváróban tartózkodott. Te a 15.25-ös, orosházi busszal mentél el, én (szőke hajú) ve­led „szemben" ültem a váró­ban. Ha találkozni akarsz ve­lem, megteheted 30-án, 14.30-kor ugyanott. Ha nem jönne össze, íij „Botos Öreg­ember" jeligére. Az „S. Browarczyk" jel­igére: Szia, nagyon örülök, hogy válaszoltál a hirdeté­semre, és szeretnék veled ta­lálkozni. Legyél a hirdetés megjelenése napján du. 4-kor Szegeden, a Korzó Mozi be­járata előtt. Egy ilyen újság lesz a kezemben. Ha nem jó az időpont, íij vissza „Pa-dö­dő" jeligére. Most egy 15 éves lány le­velét olvasod. Szeretek zenét hallgatni, nagyokat sétálni, moziba járni. 177 cm magas,

Next

/
Oldalképek
Tartalom