Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

II. ZÖLD ZÓNA CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 27. A talajszennyezés az ivóvizünket veszélyezteti Sok búba közt elvész... A Fémszelekt okozta károk elhárítása több száz millióba került - az államnak. (Archív fotó: Gyenes Kálmán) Környezetvédelmi program Szegeden Tiszta vizet a Tiszába! Negyvenhétezer madár elpusztult Párizs (MTI) A Franciaország atlanti partjait az Erika tankhajó sze­rencsétlensége miatt elárasztó olajszennyeződés nyomán ed­dig több mint 47 ezer madár­tetemet, és 9754 élő madarat gyűjtöttek össze a környezet­védők - közölte a francia kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési minisztérium. Közel 12 ezer tonna fűtőolaj ömlött a tengerbe, s terjedt szét a fran­cia atlanti-óceáni partok 450 kilométer hosszú szakaszán, miután december 12-én ketté­törött és elsüllyedt az Erika tankhajó. A francia Madárvé­dő Liga szakemberei és kör­nyezetvédő önkéntesek százai által összegyűjtött még élő ví­zimadarak - főleg sirályok és kormoránok - is túlnyomó­részt mozgásképtelenné váltak illetve megmérgeződtek az olajszennyeződéstől. Január közepéig mindössze húsz ki­mentett és megtisztított madár erősödött meg annyira, hogy a madárvédők egy távolabbi partszakaszon visszaengedhet­ték őket a természetbe. A ha­jótörést kivizsgáló francia ha­tóságok szerint nem kivédhe­tetlen elemi csapás történt: a szakvélemény az elöregedett, meggyengült szerkezetű hajó üzemeltetőjét teszi felelőssé a szerencsétlenségért. A környe­zeti katasztrófa nem csupán a francia partszakaszra terjed ki: rengeteg Észak-Európából, il­letve a grönlandi vizekről ér­kezett madár is elpusztult. Veszélyben az üdüláövezet Rio de Janeiro (MTI) Két héttel ezelőtt a Riói­öbölben eltörött a Petrobras brazil állami olajtársaság egyik csővezetéke, és ennek következtében 1,3 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Mint a helyi hatóságok közölték, az olajfolt már elérte az Ilha do Governador szigetet, ahol a város Tom Jobim nevű nem­zetközi repülőtere található, mintegy 20 kilométerre a riói strandok központjától, de a jelenlegi szélirány meggátol­hatja, hogy a mintegy 40 négyzetkilométernyi olajfolt elérje a metropolis híres strandjait: Flamengót, Bota­fogót, Copacabanát és Ipane­mát. Olajszennyezés az ír partoknál Dublin (MTI) Kiterjedt olajszennyeződés fenyegeti Írország nyugati partjait, mivel két halászhajó összeütközését követően dl-ze­lolaj került a tengerbe - jelen­tették az ír hatóságok. A hol­land Friesland és a spanyol Jó­sé Luisa y Mary az Aran-szi­getektől 142 kilométerre ütkö­zött össze egymással. A hol­land hajó tartályaiból megkö­zelítőleg 155 ezer liter dí-zelo­laj ömlött a tengerbe; 3 négy­zetkilométer kiterjedésű olaj­folt sodródik lassan - óránként egy kilométert haladva - a part felé. Az olajszennyeződés ko­moly veszélyt jelent az ország nyugati partvidékén lévő hal­és kagylótenyésztő telepekre és a strandokra - jelentette ki Michael Woods ír tengerészeti államtitkár. A szak-értők je­lenleg az olajfolt várható út­vonalát, körülhatárolásának és felszámolásának lehetőségét tanulmányozzák. A holland hajó, amely az összeütközés során nem vált mozgásképte­lenné, egy hollandiai kikötő felé indult. A föld, a talaj el­szennyeződése nemcsak a termőterületet, hanem az ivóvizünket is veszé­lyezteti. Nem lehetetlen, hogy a Szeged és környé­ke ivóvizét biztosító víz­bázis is annyira el­szennyeződik, hogy csak palackozott hegyiforrás­vizet fogyaszthatunk majd. A talaj védelmének jogi szabályozása ennek ellenére egyáltalán nem kielégítő; a sok felemás jogszabály és az ezek kö­zött manőverezni kény­szerülő hatóságok között elveszni látszik a talajvé­delem ügye. A talaj minden környezet­károsítás végállomása. Ide ke­rülnek az esővízzel a levegőt szennyező anyagok, és a fel­színi vizek káros komponen­sei. De a közvetlen talaj­szennyezés tárháza is megle­hetősen gazdag. Az egyik nagy csoportot a véletlenül, balesetből vagy meghibáso­dásból eredő károk okozzák. Szegeden és környékén ilyen adódhat a tranzitforgalomból (veszélyes anyagokat szállító járművek közúti balesete), vagy a szénhidrogén-bányá­szatból (kutak, vezetékek meg­hibásodása). A második nagy csoportot a termelésben kelet­kező veszélyes hulladékok és az alapanyagok nem megfelelő kezeléséből, elhelyezéséből adódó szennyezések jelentik. Ilyen volt az algyői Fémsze­lekt által felhalmozott galváni­Budapest (MTI) Már a korábbi környe­zetvédelmi tárca is támo­gatta a népligeti termé­szetvédelmi fejlesztés első ütemét, s ezt a helyes fi­nanszírozási gyakorlatot követték, nem pedig a Fradi-pálya füvesítésére adtak pénzt a környezet­védelmi alap célelőirány­zatból (KAC) - hangsú­lyozta Pepó Pál az Or­szággyűlés Környezetvé­delmi Bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. A testületet a sajtóban nyil­vánosságot kapott és kifogá­solt döntések tisztázása érde­kében hívták össze. Pepó Pál szap-szennyezés, vagy a me­zőgazdasági üzemekben a műtrágya ömlesztett tárolása és a hígtrágya szakszerűtlen kibocsátása. A harmadik cso­portba az illegális tevékeny­ségből. például olajmanipuláci­ós eljárásokból, vagy illegális szennyvfzleürítésből és hulla­déklerakásból eredő szennyezé­sek tartoznak. A szennyvíz nemcsak az illegális leürítése­ken keresztül jelent komoly problémát, hanem a csatorna­hálózat hiánya miatt is. Az át­eiesztő derítőgödrökből kiszi­várgó víz ugyanis jelentősen szennyezi a talajt. A „legális" szennyezéssel szemben megol­dást csak a települések teljes csatomázása jelenthet. A talajszennyezés nemcsak a föld, a termőtalaj minőségé­re jelent veszélyt, hanem az ivóvizünkre is, hiszen a csapa­dékkal a talajvízbe oldódhat­nak a szennyező anyagok. A szakemberek szerint nem le­hetetlen, hogy a Szeged és a környék ivóvizét biztosító Maros hordalékkúp annyira elszennyeződik, hogy - ha nem is a közeli jövőben - csak palackozott hegyiforrás-vizet fogyaszthatunk majd. - A talaj védelmének leg­nagyobb akadálya, hogy a jo­gi, hatósági lehetőségek korlá­tozottak - mondja Gyapjas József, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója. - A három al­kalmazható jogszabály - a környezetvédelmi és a termő­föld-törvény, valamint a vesz­élyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi miniszter és a KAC-cal foglalkozó munka­társai határozottan cáfolták azokat az állításokat, hogy csak kormánypárti vagy füg­getlen vezetésű önkormányza­tok juthatnak hozzá környe­zetvédelmi támogatáshoz. Mint hangsúlyozták, csakis szakmai megfontolások alap­ján, a jogszabályokban előirt módon határoznak, döntéseik­nél nem veszik figyelembe a pártérdekeket. A miniszter rá­mutatott arra is. hogy a Kultu­rális Örökség Minisztériumá­hoz tartozó templomrekonst­rukciós munkákra nem adtak pénzt a KAC-ból, minthogy ennek a finanszírozása a társ­minisztérium feladata. kormányrendelet - csak bizo­nyos részterületekre vonatkoz­nak. A termőföldről szóló tör­vény csak a művelés alá vont területekkel kapcsolatban tar­talmaz előírásokat, így más te­rületek veszélyeztetése esetén nem alkalmazható. A termő­föld védelmében viszont há­rom hatóság is illetékes: a ta­lajvédelemmel összefüggő en­gedélyezési és hatósági fel­adatokat a Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás látja el és talajvédelmi bírsá­got is ez a szervezet szabhat ki. A földvédelmi bírságról az illetékes földhivatal dönthet: a környezetvédelmi felügyelő­ségnek pedig szakhatósági jogköre van a nem veszélyes hulladékok termőföldön törté­nő elhelyezésének engedélye­zéséhez. A környezetvédelmi törvény általánosságban szól ugyan a talaj védelméről, de előírja, hogy a szennyezés megítélése csak határértékek alapján történhet. A szóban forgó határértékeket tartalma­zó jogszabály viszont a mai napig nem született meg, így e törvény alapján a talaj meg­óvása elvi lehetőség marad. Jobb a helyzet veszélyes hul­ladék okozta szennyezés ese­tén: ilyenkor a környezetvé­delmi felügyelőség egy kor­mányrendelet alapján már in­tézkedhet: bírságolhat, illetve kötelezheti a szennyezőt a kár­mentesítésre. Ha viszont a szennyezést nem termőföldön és nem veszélyes hulladék okozza, a környezetvédelmi hatóság egyetlen dolgot tehet: Vass Nándor, a tárca he­lyettes államtitkára szólt arról, hogy múlt évben 3,6 milliárd forint volt az az összeg, ame­lyet nem sikerült elkölteni a KAC-ból. Nem kívántak meg­alapozatlan döntéseket hozni, és bíznak abban, hogy a Pénz­ügyminisztérium nem vonja el ezt az összeget. A helyettes ál­lamtitkár szerint jogalap arra, hogy a pénz náluk maradjon, többek között a fővárosi sze­métégető mű füstgáztisztítójá­hoz szükséges 4,5 milliárd fo­rint. Wohner Zsolt főosztály­vezető megemlítette, hogy a kárelhárítási keretből múlt év­ben fel nem használt 1,2 milli­árd forintot még decemberben sikerült átcsoportosítani a ter­a talajvíz veszélyeztetésére hi­vatkozva átadja az ügyet a vízügyi igazgatóságnak. Ők a vízgazdálkodásról szóló tör­vény alapján tudnak eljárni. - A felügyelőségnek nem­csak a megfelelő jogkörök hi­ánya okoz gondot, hanem az is, hogy gyakran a meglévő jogi lehetőségeket sem tudjuk érvényesíteni a gyakorlatban. Az illegális tevékenységből származó talajszennyezés es­tében már a tettenérés is meg­lehetősen nehéz. Huszonnyolc „olajszőkítő" talajszennyező közül például mindössze egyetlen elkövetőt sikerült azonosítani. Ilyenkor termé­szetesen az állam állja a kár­mentesítés költségeit. A Fém­szelekt által okozott környeze­ti kár elhárítása például 360 millió forintba került, de a cégtől csak 29 milliót lehetett behajtani. Más típusű talaj­szennyezésnél - például a hígtrágya-kijuttatás esetében ­az elkövető csak akkor köte­lezhető kármentesítésre, ha a talajvíz már szennyeződött, és a szennyezés ténye bizonyít­ható. Vagyis a talajvédelem „hálóján" jelenleg még megle­hetősen sok a lyuk - mondja az igazgató. A talajszennye­zésre vonatkozó tapasztalatok és a jelenlegi hatósági jogkö­rök ismeretében hatékony földvédelemről addig nem le­het beszélni, amíg meg nem születik az átfogó földvédelmi stratégia, az ehhez kapcsolódó egységes jogi és szakmai sza­bályozás. Keczer Gabriella -ról mészetvédelmet, a környezet­védelmi fejlesztéseket szolgá­ló célokra. így legalább ezzel nem gyarapodik az a 20 milli­árd forintos összeg, amelyet a Környezetvédelmi Alap előző években fel nem használt ré­széből zárolt a központi költ­ségvetés. Az ellenőrző albizottság végül ügyrendi javaslatra nem kezdett részletes vitát a téma­körről. A képviselők a minisz­térium által rendelkezésükre bocsátott részletes előterjesz­tést tanulmányozva egy követ­kező ülésen tesznek majd fel kérdéseket. Ezt az ülést a KAC ellenőrzésére létrehozott másik albizottsággal közösen kívánják majd megtartani. Szennyvíz, belvíz, ille­gális hulladéklerakók, zaj, légszennyezés, por ­ezek okozzák a Szegedet érintő legfontosabb kör­nyezeti problémákat, amelyek megoldásra várnak. A város környe­zetvédelmi koncepciójá­ról Makrai Lászlóval, a képviselő-testület kör­nyezetvédelmi bizottsá­gának elnökével és Mohi Miklóssal, az önkor­mányzat környezetvédel­mi referensével beszél­gettünk. - Milyen környezeti adott­ságokkal rendelkezik Sze­ged? M. L.: - A város a Kárpát­medence legmélyebben fek­vő pontján terül el. A környe­zeti ártalmak kockázata foko­zott, mivel a Tiszával és a Marossal sok szennyező anyag érkezik a térségbe. A város környezeti állapotát je­lentősen rontó másik tényező a környező mezőgazdasági területekről származó szálló­por és pollen. - Milyen tervek vannak Szeged környezeti problé­máinak kezelésére? M. M.: - A város nemrég elkészült környezetvédelmi koncepciója már figyelembe veszi az európai uniós elvárá­sokat. Hangsúlyozom: nem azért tartjuk magunkat ezek­hez az elvárásokhoz, mert az unió úgy akarja, hanem mert nem halogatható tovább saját környezetünk rendbetétele. A koncepcióra épülhet az a kör­nyezetvédelmi program, amely konkrét feladatokat je­löl meg, taglalva a megvaló­sítás lehetséges pénzügyi for­rásait és a végrehajtási határ­időket. Ilyen program először 1997-ben készült, melynek törvény által előírt felülvizs­gálata az időközben elkészült nemzeti környezetvédelmi program figyelembevételével most folyik. E munka során többek között szakhatóságok­kal, tudományos műhelyek­kel, civil szerveződésekkel működünk együtt. Ebbe a munkába a lakosságot is be kívánjuk vonni, ezért február­ban környezetvédelmi lakos­sági fórumsorozatot is terve­zünk indítani. - Minek alapján frissítik a programot? M. L.: - Három lépcsőből áll a munka. Először meg kell határozni a különböző eredetű környezeti terhelése­ket. Ehhez széles körű adat­gyűjtésre, pontos mérésekre van szükség. Utána fel kell mérni, hogy milyen a város környezeti állapota, azaz a terhelés hol és milyen jellegű problémákat okoz. Végül a program végcéljaként meg­határozzuk a válaszintézke­déseket. A környezetvédelmi helyzetértékelés és koncepció március végén kerül a köz­gyűlés elé. A helyzetértéke­lést lassítja, hogy meglehető­sen részletes felmérést készí­tünk, amelynek során minden érintett szakhatóságtól, inté­zettől, szolgáltatótól informá­ció) kérünk. Szeretnénk ugyanis egy olyan számítógé­pes adatbázist létrehozni, amely naprakész információ­kat tartalmaz, és így a folya­matos frissítés könnyen meg­oldható. - Melyek a koncepcióban felsorolt legfontosabb környezetvédelmi felada­tok? M. M.: - A legaktuálisabb terület a vízgazdálkodás, a belvíz, a szennyvíz kezelésé­nek, elhelyezésének megol­dása, a csatornahálózat mie­~lobbi teljes kiépítése. A szennyvízelvezető rendszer Szeged lakott területének 60 százalékát hálózza be. Erről a szintről szeretnénk 80-85 százalékra eljutni négy-öt év alatt, miközben befejeződne a szennyvíztisztító építése. A teljes beruházás ütemének megfelelő berendezés több mint egy éve próbaüzem alatt áll. A berendezés jelenleg a szennyvízben lévő homokot és a zsírt tudja kiszűrni. Ha biológiai szempontból néz­zük, akkor most körülbelül ötszázalékos tisztítottságot érünk el, vagyis az oldott szerves anyagok, nitrogén és foszfor teljes egészében a szennyvízben marad, amely a Tiszába kerülve károsítja a folyó élővilágát és annak megújuló képességét. A cé­lunk az, hogy a további fej­lesztésekkel 95 százalékos tisztítottságű szennyvizet en­gedjünk a Tiszába. Ha ebben az évben elfogadják az Euró­pai Unióhoz benyújtott IS­PA-pályázatunkat, akkor jö­vőre elindulhat a szennyvíz­tisztító telep további ütemei­nek kiépítése, és három év alatt megvalósulhat a beruhá­zás. A környezetvédelmi koncepció másik kiemelt te­rülete a hulladékgazdálkodás, amelynek legkorszerűbb módját szintén ISPA-pályá­zat segítségével szeretnénk megvalósítani. A cél az, hogy megszűnjenek a vadlerakó helyek, és idővel egyre keve­sebb hulladékot kelljen a le­rakótelepen elhelyezni. Ez utóbbi akkor valósulhat meg, ha a szemetet szelektíven gyűjtjük, vagyis amit újra le­het hasznosítani, azt külön válogatjuk. A koncepció a harmadik helyen a levegő tisztaságát emeli ki. Ezt leg­inkább a közlekedés, a tö­megközlekedés racionalizálá­sával, az elkerülő utak meg­építésével, kerékpárutak bő­vítésével, gyalogos övezetek kialakításával lehetne javíta­ni. A koncepció nagy hang­súlyt fektet arra, hogy a kör­nyezetvédelmi szempontok a mindennapi tevékenységek során is érvényesüljenek. Hegedűs Szabolcs A Holt-Maros rehabilitálása már elkezdődött, amelyre mintegy százmillió forint állami támogatást nyert a város. (Fotó: Schmidt Andrea) A támogatásról nem a „politika" dönt Pepó Pál a KAC-

Next

/
Oldalképek
Tartalom