Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

6 GAZDAOLDAL A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 27. Belvíz idején Hektárok, köbméterek A FVM-mek adott tájé­koxtatónk alapján a víz­borított terület az alábbi­ak szerint alakult: szán­tás - 19 ezer 500, vetés ­19 ezer, rét-legelö - 19 ezer, egyéb - négyezer. Összesen ól ezer 500 hektárt borit víz, az elvi­zesedett terület nagysá­ga 65 ezer hektár. A fa­lugazdászok jelentése valamivel nagyobb víz­borítást jelez, ók 71 ezer hektárról szólnak. Az 1999 novembere óta tartó, megfeszített belvíz elle­ni védekezésnek köszönhető­en mára lassan, de folyama­tosan csökken a belvízzel bo­rított teriilet nagysága. A vé­dekezés csúcsán Tiszába szi­vattyúzással átemelt és a gra­vitációs úton befolyó vlz együttesen elérte az 5-6 mil­lió köbmétert. A védekezés naponta 10-11 millió forintba kerül. A legsúlyosabb helyzet a belterületeken alakult ki, ahol elmulasztották megépí­teni, vagy karbantartani a belvízelvezető árkokat, csa­tornákat. A befogadó főcsatornák magas vízszintje késleltette a belvízelvezetést. Az Ativizig önhibáján kívül elmaradt fenntartási munkáit a védeke­zés során működtetett nagy­számú kotrógépével, a véde­lemben résztvevők nagy szá­mával igyekezett pótolni. A kotrási munkának, valamint a csapadékmentes és fagyos időjárásnak köszönhetően a főgyűjtők vízszintje mára mintegy 50-60 centiméterrel csökkent. (Hasonló lemara­dás van a vízgazdálkodási társulatok csatornafenntartá­sában is.) A belvíz kialakulásának okai között első helyre kell tenni a novemberben és de­cemberben lehullott közel 200 milliméteres csapadékot. A sokévi éves csapadékátlag­gal (556) szemben 870-950 milliméter csapadék esett. A belvízvédelmi csatornák álla­pota elsősorban anyagi okok miatt nem kielégítő. A több mint tíz évig tartó aszályos periódus elaltatta a tulajdono­sok - legfőképp a magyar ál­lam - éberségét és karbantar­tási kötelezettségét. Az okok között kell emlí­teni a talajművelésben rejlő, de költséges lehetőségek el­maradását, amik segítenek a belvízképződés kialakulásá­nak megelőzésében. Ilyenek a mélyszántás, altalajlazítás, melioráció. A kialakult helyzet kezelé­sére a kormányzat az érintett tárcák munkájának összehan­golásával és a védekezési költségek biztosításával vála­szolt. Az FVM intézkedési tervének részeként a megyei hivatal valamennyi földtulaj­donoshoz, földhasznáróhoz felhívást intézett a védeke­zésben való részvételre. Felmértük a vízgazdálko­dási társulatoknál azokat az elmaradt fenntartási, beruhá­zási munkákat, amelyek se­gíthetnek a jelenlegi gyors belvízelvezetésben, szerepük lehet a tavaszi belvízkárok mérséklésében. Nem meg­nyugtató a „volt üzemi csa­tornák" állapota. Az egykor szövetkezetek, állami gazda­ságok működtette és jól funk­cionáló rendszer mára a sok­számú földtulajdonos nehe­zen összeegyeztethető érdeke miatt nem mindenhol üze­mel. Antal József Cs. m.-i FVM hivatalvezető Terméktanács - alkupozícióban Hungarikum a mákéi hagyma A magyar hagymater­melók első szerveződése 1901-ben alakult. Az el­múlt évszázadban több­szőr változott a szervezet neve, ám a kitűzött célok és feladatok ma is aktuá­lisak. A terméktanács je­lenleg az irányárak kiala­kításában is közreműkö­dik. A Hagyma Terméktanács elődszervezete a Makói Hagy­matermelési Rendszer volt. Az 1989 nyarán létrehozott új szervezet már nemcsak a ma­kói tájkörzetet, hanem az egész országot is átfogta, s a termelésen kívül a feldolgo­zással, valamint a forgalma­zással foglalkozott. A hivata­los terméktanácsi elismerésre 1994 májusában került sor: a Hagyma Terméktanács az ötö­dik volt az országban, amelyet a földművelésügyi miniszter elismert. Az alapszabályban rögzített célokat és feladatokat a követ­kezőképpen valósította meg a terméktanács: 1. Az elmúlt tíz esztendő alatt minden év elején meg­rendeztük a Hagymás napo­kat, amelyek az év elindításá­hoz fontos információkat ad­tak a termelőknek. 2. Minden évben a betaka­rítás előtt megszerveztük a termésbecslő, termékminősítő határszemléket az ország kü­lönböző tájegységeiken lévő hagymaföldeken. 3. 1992-ben termelési útmu­tatót adtunk ki fokhagymára, vö­röshagymára, amely az EU­szabványokat és az egyéb köve­telményeket is tartalmazta. 4. 1995-ben termesztés technológiát adtunk ki a dug­hagymás vöröshagymára, az áttelelő és magról vetett vö­röshagymára. 5. 1996-ban a fokhagyma­termesztés technológia kiadá­sára került sor. A kiadott tech­nológia nagy hiányt pótolt, mert a termelők nem rendel­keztek megfelelő technológiai leírással. 6. 1994-tól folytatjuk a vö­röshagyma félüzemi fajta­összehasonlító kísérleteit ha­zai és külföldi cégek bevoná­sával. A kísérletre minden esetben bemutatót szerveztünk és az értékeléseket tagjaink ré­szére az információs füzeten keresztül eljuttattuk. 7. 1990-től működik belső információs rendszerünk, amely a termelési tudnivaló­kon kívül a piaci tendenciák ismertetésére, az árak alakulá­sára is kiterjedt. Ezzel az in­formációs rendszerrel csatla­kozhattunk. illetve szerződést köthettünk az FVM ARH-val és így már nemcsak tagjain­A Vízöntő korszakában A szója az új évezred növénye? Makói hagymakutató. Nem csak termesztik, vizsgálják is a vöröshagymát. (Fotó: Kamok Csaba) kat, hanem az állami szerveket is tájékoztathatjuk. 8. 1991-től minden évben megrendezzük a nemzetközi makói hagymafesztivált, amely egy 1934-ben kezde­ményezett rendezvény felel­evenítését, a hagyományok­hoz való visszanyúlást jelen­tette. Az 1995-96-os hagymater­melési világválság hatása Ma­gyarországot sem kerülte el. A hazai túltermelés egymilliárd forintos veszteséget hozott a termelőknek és a szárítóipar­nak. Ekkor határoztuk el, hogy termelési önkorlátozásra van szükség, meg kell terem­teni a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangját. Ezek figyelembevételével kö­zel kétévi egyeztető munka után bevezettük a vöröshagy­ma termékpálya-szabályozást. 9. A vöröshagyma termék­pálya-szabályozást a Földmű­velésügyi Minisztérium és a Hagyma Terméktanács szer­ződésben rögzítette. A szerződés lényeges elemei: a) az országos hagyma ve­tésterület és termés optimali­zálása a piaci információk, a termelési igények alapján (a terméktanács javaslatára a mi­nisztérium hirdeti meg decem­ber l-ig a következő évre a te­rületet és termésmennyiséget); b) a vetésterület és termés­mennyiség elosztása a termelé­si tájkörzetek és a megyék kö­zött, illetve az éves szerződé­sek megkötése a termelőkkel, integrátorokkal (ez a Hagyma Terméktanács feladata); c) az irányárak kialakítása a Hagyma Terméktanács fel­adata. A terméktanács javasla­tára a minisztérium hirdeti meg az irányárat minden év március 31-ig, az irányár meg­figyelésére a terméktanács ár­figyelési rendszert (monito­ring) működtet, amelynek cél­ja: amennyiben a tényleges felvásárlási ár az irányár 70 százaléka alá csökken, inter­venciós beavatkozásra kerül­jön sor, d) az intervenciós beavat­kozás feltétele, hogy a termék­tanács rendelkezzen közös kockázati alappal - ebből és az állami intervenciós kasszá­ból bonyolítható le a piaci be­avatkozás; e) a piaci beavatkozás résztvevői a terméktanácsi ta­gok, akik termékpálya szabá­lyozási szerződéssel rendel­keznek és a közös kockázati alapba befizetési kötelezettsé­güknek eleget tettek. Fontos feladat a piaci igé­nyeknek való megfelelés, úgy a termelés, mint a feldolgozás vonatkozásában. Az áruházi láncok magyarországi térnye­rése segíti és biztosítja a terme­lés és kiszerelés számára a pia­cot, de ezeket az új követelmé­nyeket tudni kell teljesíteni. 10. A piaci igényeknek va­ló megfelelést jelenti a „ma­kói vöröshagyma" eredet­megjelölés, mint földrajzi áru­jelző bevezetése 2000-től. En­nek jelentősége a hazai áru­házláncokba történő beszállí­tásnál és az exportnál jelent­kezik. Lényeges, hogy a „ma­kói vöröshagyma" mint kü­lönleges termék jusson el a fo­gyasztóhoz. 11. A 2000-ben induló ag­rárkörnyezet-gazdálkodási program keretében szeret­nénk, hogy a vöröshagyma és fokhagyma termesztéstechno­lógiában alkalmazzuk a kör­nyezetkímélő növényvédel­met. Az így termelt hagyma ugyanis felértékelődik a pia­con. A „makói vöröshagyma" földrajzi árujelző és a környe­zetkímélő hagyma növényvé­delmi technológia bevezetése és ezek terméktanács általi el­lenőrzése nagy feladat, de ez a piacon való maradás egyet­len lehetősége. 12. A technológia fejlesz­tésen belül fontos a gépesítés. Az 1980-as évek közepétől új gépet alig vásárolt a hagyma­ágazat. A termelést szolgáló gépek elavultak, ezeket a kézi munka „váltotta ki", a terme­lók a „minimum technológi­ák" alkalmazására szorítkoz­nak. A gépesítés nemcsak a termesztéstechnológiánál szükséges, hanem a tárolás, a kiszerelés folyamatában is. Ma már a piacos áru elkészí­téséhez a hűtve tárolás, a ki­szerelés, a csomagolás gépesí­tése elengedhetetlen feltétel. 13. A vöröshagyma eredet­megjelölése, a környezetkímé­lő növényvédelem alkalmazása mellé marketing eszközök be­vonása is szükséges. Ebben a munkában támaszkodni kívá­nunk az FVM Agrármarketing Centrum Kht. szakmai és anyagi segítségére. A hungarikumokat előállí­tóknak össze kell fogniuk. A dél-alföldi régióban megter­melt termékekből, például a szegedi fehértói halból, a sze­gedi paprikából és a makói vö­röshagymából olyan végtermé­ket lehet előállítani, mint a sze­gedi halászlé. Jó marketing­munkával és összefogással az egyik legcsodálatosabb ma­gyar tájjellegű étel a szegedi halászlé, amely jól eladható a fogyasztónak és így piacot ad a hal-, a paprika- és a hagymater­melőnek egyaránt. Fiileki László HTT-titkár A tapasztalatok egybe­hangzóan igazolták, hogy a szója szinte az egyetlen olyan növénykultúra, amely a vetést követóen egészen a betakarításig jól túri még a tartós vízbo­rítást is. Ezt a rizsen kívül egyetlen hazánkban ter­mesztett növényról sem mondhatjuk el. Több partnerünk számolt be arról 1999-ben, hogy a rendkí­vüli csapadékos időjárás kö­vetkeztében egyedül a szója volt az a növény, melyet be tu­dott takarítani. így az adott te­rület harmadik vetéseként kompenzálni tudta az előző ősszel, majd tavasszal elvetett, de a víz által elpusztított növé­nyek árbevételének kiesését. Mivel a fent említett időjá­rás tendenciózus, szeretnénk a GK Kht. szójafajtáit a terme­lők figyelmébe ajánlani. Elő­segítve ezzel a növénytermelés alkalmazkodását a mostoha körülményekhez, s reményt keltve egy megfelelő árbevétel megalapozásához. Ugyanak­kor az illetékes szaktárca köz­lése alapján feltételezhetünk egy, a tavalyinál kedvezőbb normatív támogatási rendszert is. A GK Kht. már az alapítást követő években foglalkozott a szója honosításával, termeszté­sével és nemesítésével. Jelen­leg a mindenkori piaci igé­nyeknek megfelelően folyik az értékes fehérjékben és az em­beri szervezetre stimuláns ha­tású anyagokban gazdag fajták fenntartása, nemesítése. A nemesítési célok közül meg kell említenünk olyan faj­ták előállítását, melyek a szél­sőséges időjárási viszonyok között is- jó minőségű és mennyiségű termést adnak. E kritériumoknak mindenképpen megfelel a Primőr nevű, hono­sított, korai éréscsoportba tar­tozó fajtánk. Az Otilia középé­résű fajtánk jól tűri a csapadé­kot, vízborítást és emellett ki­váló termőképesség jellemzi. A középérésű Stefi jó alkal­mazkodóképességével, magas olajtartalmával hívja fel magá­ra a figyelmet. A Flóra közé­pérésű, nagy vízigényű, jó ter­mőképesség, termésbiztonság és sokrétű (többek között hu­mán célú) felhasználási lehető­Hagymás napok Munkatársunktól Február l-jén és 2-án az Agro Maros Szövetkezet I. emeleti tanácskozójában (Makó, Deák Ferenc utca 6.) rendezik meg a 10. makói hagymás napokat. Az elmúlt évet a ba­romfiágazat valamennyi szereplője a nehéz esz­tendők közé sorolja. A kelet-európai piac súlyos problémái kihatottak.a magyar baromfiágazat­ra. Ezen kívül az állami támogatások csökkené­se, valamint az alacsony kül- és belpiaci árak mind-mind fokozták az ágazat problémáit. A baromfiágazat nehéz helyzete ellenére is megtar­totta jónak mondható export­import arányát (4 dollár ex­porttal szemben 1 dollár im­port áll). Az export az elmúlt évben meghaladta a 400 mil­lió dollárt, ami ebben a hátrá­nyos helyzetben nem tekint­hető rossznak. Az értékesítési nehézségek miatt azonban Baromfi: nehéz eladni, felhalmozódott készletek Támogatás nélkül nem megy szinte valamennyi feldolgo­zóüzem az „egészségesnél" nagyobb vágóbaromfi kész­lettel zárta az 1999-es évet. Az elmúlt évben a felme­rült gondok orvoslására szük­ségessé vált a termelés szabá­lyozása. Meghatározták a mi­nőségileg támogatott vágóba­romfi mennyiségét, amely összességében 330 ezer ton­nát tett ki. Ezen belül a csirke 160 ezer (később 180 ezer tonnára módosult), pulyka 83,5 ezer, a vízibaromfi 86,5 ezer tonna volt. Ez a rendszer 2000-ben is megmarad. Mintegy 400 ezer tonna élőbaromfi felvásárlá­sát lehet prognosztizálni, amelyből 366 ezer tonna len­ne az első osztályú áru, ezért minőségi támogatásban ré­szesülne. A javaslat az, hogy a 190 ezer tonna élőcsirke, 90 ezer tonna pulyka és 86 ezer tonna vízibaromfi része­süljön minőségi támogatás­ban. Lényeges változás, hogy minőségi vágóbaromfi támogatás csak az EU-kód­számmal ellátott üzemek ál­tal feldolgozott vágóbaromfi után igényelhető. A támoga­tás mértékére tett javaslat csirke esetében az eddigi 10 helyett 14.50 forint, az egyéb baromfifélék esetében pedig 5 helyett 7,30 forint kilo­grammonként. A másik fontos támogatási forma az exporttámogatás. Várhatóan ebben az évben mintegy 96 ezer tonna vágott baromfitermék kivitele része­síthető támogatásban, amennyiben a FVM a javas­latot elfogadja. A minisztéri­umhoz benyújtott javaslat tartalmazza még az állat­egészségügyi prevenciós költséget, a húsvizsgálati díj, valamint a tojótyúkok vakci­názási költségeinek támoga­tását. Az egyéb támogatási formák közül meg kell emlí­teni a baromfiágazat hosszú távú versenyképessége szem­pontjából különösen fontos beruházási és technológia­fejlesztési támogatásokat. Lényeges kérdés az ága­zatban keletkező, mintegy 100 ezer tonna hulladék ár­talmatlanításának támogatá­sa. Az EU-normáknak meg­felelő termékek miatt ugyan­is az állati takarmányból ki­szorul a húsliszt. A feldolgo­zott állati hullák egyéb „hasznosítási módját" kell megoldani. Az ártalmatlaní­tási költség állami támogatá­sa elengedhetetlen. Jó lenne, ha az FVM fogadókésznek mutatkozna egy, az egész ba­ség jellemzi. Mindegyik faj­tánkról egyöntetűen elmond­hatjuk, hogy az ismert kóroko­zókkal és kártevőkkel szem­ben toleránsak, így a gyomir­táson kívül más növényvédel­mi beavatkozásokra ritkán van szükség. A sikeres termesztéshez főbb technológiai elemek be­tartására hívjuk fel a figyel­met. Fontos a talajvizsgálato­kon alapuló őszi alapműtrá­gyázás, lehetőség szerint a szervestrágyázásról sem feled­kezzünk meg. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a szója nitrogén­megkötő képességénél fogva jó előveteménynek tekinthető. Fontos az időben elvégzett kö­zépmély szántás, hiszen ez is segíti az egyszerre, nagy mennyiségben lezúduló csapa­dék megfelelő időn belüli be­jutását a talajba. A fő cél a ta­laj tömörödésének elkerülése, az ideális laza szerkezet meg­teremtése. Tavasszal a vetést előkészí­tő talajmunkákat említjük meg, kiemelve az aprómor­zsás, egyenletes vetőágy meg­teremtését, ügyelve arra, hogy az alkalmazott munka- és erő­gépek a lehető legkevésbé ter­heljék, tömörítsék újból a ta­lajt. Éppen ezért a vetés előtti (PPI) gyomirtást lehetőség szerint a talaj-előkészítéssel egy menetben kell végrehajta­ni. A vetést megelőzően a fémzárolt vetőmagot a keres­kedelemben kapható speciális baktérium készítménnyel kell kezelni, oltani. A beavatkozás akár 20 százalékos termés­többletet is eredményezhet. A szója azon ritka kultúrnö­vények közé tartozik, amelyek kevésbé érzékenyek az opti­mális vetésidő szigorú betartá­sára. Ennek ellenére javasoljuk az április 20. és a legkésőbb május 5. közötti időszakot. Amennyiben az átlagosnál jóval több csapadék hullik, érésgyorsítást, desszikálást kell alkalmaznunk. A betakarí­tást éréscsoporttól függően szeptember közepén, október elején (esetleg még később) végezzük egy menetben, meg­felelően beállított és előkészí­tett kombájnnal, 10-12 száza­lékos nedvességtartalomnál. Kurnik András osztályvezető A Gazda­oldalt szerkesztette: Fekete Klára romfiágazatot átfogó szalmo­nella gyérítési program bein­dítására és támogatására. Összességében az ágazat által kért támogatási összeg 12-13 milliárd forint, mely elengedhetetlenül szükséges a 2000. évi tervek "valóra vál­tásához. E nélkül tovább nő­ne az ágazatban a lemaradás, növekedne a jövedelemhi­ány, visszaesne az export. Sajnálatos, hogy a FVM részéről még január közepéig sem született döntés a támo­gatási formákról és mérté­kekről. Az ágazat szereplői­nek ezek ismerete nélkül kel­lett az évet indítani, terveket készíteni 2000-re. Musitz László Hungerit Baromfifeldolgozó RL, termeltetési igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom