Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

6 A TORONY ALATT KEDD, 2000. JAN. 25. J. forrás Fotográfiáról a városházán Munkatársunktól A Dugonics Társaság el­nöksége és művészeti szak­osztálya - kapcsolódva a Szegedi fotográfusok című könyv és kiállítás megnyitá­sához - ma 18 órakor a vá­rosháza dísztermében rendezi meg soron következő előadó­ülését. Rózsa Gábor muzeo­lógus Fotótörténeti érdekes­ségek Csongrádban címmel, Szávay István újságíró A sze­gedi fotográfia elmúlt 30 éve címmel tart előadást. Millenniumi Kávéház DM-információ Ma, kedden 18 órakor a Dugonics tér 12. szám alatti Katolikus Ház Milleniumi Kávéházában (a pincében) A szláv írásbeliség kezdeteiről, Konsztantin-Cirill és Metód tevékenységéről H. Tóth Im­re tart előadást. A rendez­vény mindenki előtt nyitott. Miénk a város! Munkatársunktól A Telin TV Miénk a vá­ros! cfmű építészeti magazin­ja január 26-án (szerdán) 19 órakor jelentkezik. A műsort szerkesztő Becsei Péter a belvárosi épületek felújításá­ról, a nyitott udvarokról kér­dezi vendégeit: Koczor György Ybl-díjas építészt és Szöllösi Bélát, az ÉKF Kft. műszaki igazgatóját. Bizottsági ülések Munkatársunktól Ezen a héten az alábbi na­pokon üléseznek a szegedi közgyűlés által megválasztott bizottságok. Január 26-án, szerdán délután 2 órakor a Széchenyi tér 5. első emelet 3. alatt a vtz- és csatornabi­zottság ülésezik. Témái: szi­vattyú beépítésének pályázati kiértékelése, támogatott csa­tornabekötések előirányzat módosítása, a vízügyi építési alap terhére tervezések, Kla­uzál tér tervezési szerződése és kitüntetési javaslatok. Ugyan ezen a napon délután 2 órakor a városháza 118-as termében a városrendezési, területfejlesztési és tulajdo­nosi bizottság tagjai gyűlnek össze. Témák: törvényességi észrevételek a bizottság ko­rábbi határozatainak ügyé­ben, illetve egyéb bejelenté­sek. Ezen a napon délután 3 órakor a városháza éttermé­ben a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság is összeül. Témák: a Körtöl­tés utca 36-48. számú szervi­zút bevonása a „behajtási en­gedéllyel" rendelkező utak körébe, korábbi interpelláció­ra adott válasz kivizsgálása, a környezetvédelmi alaphoz beadott pályázatok elbírálása. Délután 4 órakor a városháza klubjában a kulturális és közművelődési bizottság tart megbeszélést. Témák: a Sze­gedi Nemzeti Színház szer­vezeti és működési szabály­zatának jóváhagyása, önkor­mányzati kitüntetések véle­ményezése, beszámoló az együttműködési megállapo­dások közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tá­mogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Nem lesz több fabarakk és panelszálloda A történelmi Belváros védelmében A régi idók hangulatát idéző Széchenyi téri újságos pavilonok Szeged új díszei lettek. (Fotó: Nagy László) Többéves előkészítő munka után elkészült Szeged történelmi Belvá­rosának szabályozási ter­ve. Nóvák István városi főépítész úgy vélekedik, amennyiben Szeged ön­kormányzati testülete el­fogadja ezt a tervezetet, meglesz a garancia arra, hogy négy-öt év múlva már egy minden szegleté­ben megszépült, a múlt értékeit megbecsülő vá­rosközponttal büszkél­kedhessen Csongrád me­gye székhelye. Tessék csak egyszer alapo­sabban megfigyelni, milyen álmélkodva szemlélik váro­sunk központját a Tisza part­jára érkező idegenek. Nem véletlenül teszik, hiszen Sze­ged belvárosa, különösen szikrázó nyári napsütésben, varázslatosan szép látványt nyújt. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy az elmúlt évti­zedekben, bizony, nem kevés merényletet követtek el Sze­ged centruma ellen. Épülhe­tett ide fabarakk (lásd: Hor­váth Mihály utca), panelszál­loda, dobozra emlékeztető irodaház. Sőt elbontottak több védett épületet is. De ennek vége, mert az utóbbi években az értékmegőrző városrende­zést tekintjük célunknak - tá­jékoztatott Nóvák István. Városunk főépítésze beszá­molt arról, hogy több éves ku­tató és tervezőmunka után el­készült Szeged történelmi Belvárosának szabályozási terve, amely azt tartja legfon­tosabb feladatának, hogy megőrizze a városközpont minden értékét, s megakadá­lyozza például azt is, hogy az összképtől eltérő, környezeti­degen házakat emeltethessen bárki is a még meglévő üres telkekre. - A történelmi Belvárosról beszélve először azt kell tisz­tázni, mely területek is tartoz­nak ide. Nos, a szabályozási terv a Tisza Lajos körúton be­lül eső utcákra, terekre, ingat­lanokra terjed ki, s hasonló­képpen védettként kezeli a Ti­sza Lajos körút külső oldalát is, egy telek mélységig. Nem kell félni attól, hogy a tataro­zások eredményeként netán szemet bántó színekben pom­pázó épületek rontják majd a városképet. Ugyanis a szabá­lyozási tervezet megalkotása során színdinamikai terv is ké­szült, amely irányt mutat a felújításokat végző tervezők és kivitelezők számára. - A történelmi Belváros védelme során természetes új értékek megteremtésére is gondoltunk. így például már a Kárász utca és a Széchenyi tér felújítása is az új terv szelle­mében fog elkészülni. Hogy megemlítsek egy konkrétu­mot is: Szeged főterén már látható két olyan újságos pa­vilon, ami jól szemlélteti, mi­lyen igényességet várunk el a városközpont rekonstrukciója során - mondta a főépítész. - A koncepció kidolgozá­sakor arra is nagy hangsúlyt fektettünk építész kollégáim­mal, a várostervező Kiss Ist­vánnal és a konzulens Meggyesi Tamás professzor­ral, hogy Szeged centrumá­ból, amennyire csak lehet, ki­vezessük az autóforgalmat, és olyan városközpontot tervez­zünk, ahol a sétáló, pihenő gyalogosoké az elsőbbség. A régi palotás várost szeretnék viszontlátni - mi építészek ép­pen úgy, mint a város minden polgára -, gondozott udvarok­kal, s olyan utcákkal, terekkel, amelyeken minél kevesebb autót kerülgetve, nyugodtan sétálhatunk. Ezért például megemlítem azt is, hogy a szabályozási terv koncepció­jához illeszkedik az a város­vezetői elképzelés is, amelyik a környezetkímélő járművek­kel üzemelő tömegközleke­dést favorizálja - tájékozatott városunk centrumának meg­újítási elképzeléseiről Nóvák István. S hogy mikorra remélhetjük azt, hogy csupa mosoly lesz a szegedi polgár, s a városunkba látogató turista arca, ha ráte­kint a minden részletében felú­jított, az új kor építészeti vív­mányait felhasználó, de mégis a XIX. századot idéző történel­mi Belvárosra? Szeged főépí­tésze úgy véli, ha minden a ter­vek szerint halad, 2005-ben már nem lesz olyan szeglete Szeged centrumának, ami mi­att szégyenkeznünk kellene... Bátyi Zoltán Gyermekvédelem, családvédelem Támogatás - közalapítvánnyal A szegedi önkormány­zat több városi közalapít­ványt is támogat. Az egyik ezek közül a Szoci­ális, Gyermek- és Család­védelmi Közalapítvány, melynek legfőbb célja, hogy támogassa, segítse a városban élő szociális, mentális problémával küzdő embereket. Az ala­pítvány működéséről, fel­adatairól dr. Szabó And­rea kuratóriumi elnököt kérdeztük. - Hogyan alakult meg az alapítvány és melyek az anyagi forrásai ? - A Szociális, Gyermek­és Családvédelmi Közalapít­ványt tavaly ősszel a szegedi közgyűlés hozta létre a város­ban a szociális szférában munkálkodó civil szervezetek támogatására. Maga a közala­pítványi rendszer a korábbi önkormányzati alapok helyén valósult meg. A különböző önkormányzati alapok a civil szervezetek támogatására a költségvetésből minimális összeget kaptak. A közalapít­ványi rendszer azonban ma­gában hordozza külső forrá­sok bevonásának lehetőségét is. Ilyen külső forrás lehet például szervezetek, magán­személyek által nyújtott tá­mogatások, adományok, a személyi jövedelmi adó egy százalékát vagy a helyi adók LA Az önmagukat képviselni nem tudó szervezetek is számíthatnak ránk - mondta dr. Szabó Andrea. (Fotó: Nagy László) öt százalékát érintő felajánlá­sok. - A közalapítványnak mik a céljai, illetve feladatai? - A Szegeden élő szociális vagy mentális problémával küzdő személyek megsegíté­se, támogatása, mely segítség­nyújtás elsősorban a szociális, gyermek- és családvédelem­mel foglalkozó civil szerveze­tek támogatása révén valósul meg. A feladatokat az alapító okirat fogalmazza meg. Ezek közül a legfontosabbak a tá­mogatáson belül a megelőzés és a problémamegoldás. A közalapítványunk segíti még az ezzel foglalkozó intézmé­nyek fenntartását, fejlesztését, de programok, kiadványok, kutatások és képzések finan­szírozását is támogatjuk. - Hogyan és mire használ­hatják fel a közalapítvány vagyonát? - A vagyon felhasználásá­ról egy kilenc tagból álló, po­litikailag független kuratóri­um dönt, akik munkáját az ön­kormányzat is segíti. A támo­gatásra pályázatok kiírása és elbírálása révén van lehetősé­günk. A szűkös anyagi hely­zetünk miatt eddig csak egy pályázatot tudtunk kiírni, mindössze 2 millió forint ér­tékben. Az igény ezzel szem­ben közel 10 millió lett volna. A pályázatunkra 39 egyesület, alapítvány és klub jelentke­zett, összesen 43 munkával, ebből 33-at tudtunk elfogadni. A nyertesek 20 ezertől 200 ezer forintig terjedő összeg­ben részesültek a kétmilliós alapból. - Mikorra várható a kö­vetkező pályázat kiírása? - Ez nagyban függ a közgyűlés döntésétől. Számí­tásaink szerint erre március végén nyílik lehetőségünk. Az érdeklődők a pályázati felhí­vást a Délmagyarországban is olvashatják, illetve a polgár­mesteri hivatal szociális, csa­ládvédelmi és egészségügyi irodájában is kifüggesztik. - A segíteni szándékozók hogyan csatlakozhatnak az alapítványhoz? - Alapítványunk székhelye Szegeden, a Széchenyi tér 11. szám alatt van. Várjuk azon magánszemélyek és intézmé­nyek jelentkezés, akik a város­ban család- és gyermekvéde­lemmel, valamint szociális el­látással foglalkozó civil szer­vezetek támogatásával egyet értenek. Ezen túl pedig mód­jukban áll pénzzel vagy ado­mánnyal segíteni munkánkat. Az alapítvány számlaszáma: Raiffeisen Bank Rt. 12067008­00241471-00100008 - mon­dotta dr. Szabó Andrea, a Szo­ciális, Gyermek és Családvé­delmi Közalapítvány kurató­riumának elnöke. Kormos Tamás Cikkünkre reflektál a városüzemeltetési iroda Miután leomlott a fal A Délmagyarország január 19-i számában megjelent. Szabó C. Szi­lárd „Ahol a part sza­kad" című cikkére az alábbiakban kívánunk reagálni. A Szeged, Holt-Tisza sor 2. számú lakóépület tulajdo­nosa 1999. április 2-án a Sze­gedi Városgondnokságon be­jelentette, hogy a Holt-Tisza partoldala az épületétől mint­egy 10-12 méterre leomlott. A Városgondnokság az omlásról azonnal értesítette a vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletét. Április 6-án hely­színi szemlével egybekötött egyeztetésre került sor az Ati­vizig, a városgondnokság és a Dégáz Rt. részvételével. A helyszíni szemle megál­lapításai: A Holt-Tisza 15 + 200 km szelvényében a ^eredek rézsűpart több lépcsőben mintegy 15-20 méter hossz­ban a mederbe csúszott, a partéi 2-3 méterrel hátrább került. A becsúszás veszé­lyezteti a gázvezetéket, az utat. A kialakult helyzet a ma­gas talajvíz következménye. Az Ativizig képviselőinek vé­leménye szerint a meder szempontjából a beavatkozás nem indokolt, a védelem a parti létesítmények miatt szükséges, ezért a biztonságos helyreállítás a tulajdonos fel­adata. A Városgondnokság 1999. június 15-én felszólította az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-t, mint az ál­lami tulajdonú partszakasz kezelőjét a veszélyhelyzet megszüntetésére, partvédelmi mű kialakítására. A megkeresésre az ÁPV Rt. nem reagált. A Dégáz Rt. 1999. június 22-i keltű levelében megke­reste a polgármesteri hivatalt és a partrézsű további folya­matos omlására figyelmeztet­ve, sürgős intézkedést kért. A polgármesteri hivatal városü­zemeltetési irodája 1999. jú­nius 30-án azonnali vízügyi hatósági intézkedést kért az Ativizigtől a veszélyes hely­zet megszüntetésére, rendel­kezésre bocsátva az ügyben keletkezett előiratokat. Erről egyidejűleg értesítette az ÁPV Rt-t is. Az Ativizig 1999. július 30-i levelében arról tájékoz­tatta a polgármesteri hivatalt, hogy a „bekövetkezett par­tomlás vízgazdálkodási érde­ket nem érint, ezért a helyre­állításra kötelezési határozatot nem áll módjában kiadni. A parti rézsű helyreállítása a tu­lajdonos feladata, akit az épí­tésügyi hatóság kötelezhet ezen építési munka elvégzésé­re." A polgármesteri hivatal ál­talános igazgatási iroda építé­sügyi osztálya 59121/1999. számú határozattal kötelezte az ingatlan kezelőjét (APV Rt-t) a szükséges építési mun­ka elvégzésére. A kötelezett a határozat ellen fellebbezéssel élt. A Csongrád Megyei Köz­igazgatási Hivatal a kötelező határozatot megsemmisítette, megállapítva, hogy nem épí­tésügyi hatáskörről van szó. Egyben állást foglalt, hogy az ügyben meg kell vizsgálni a vfzügyi hatósági jogkört gya­korló illetékességét. Szeged Megyei Jogú Vá­ros jegyzője a Közigazgatási Hivatal határozatának birto­kában ismételten megkereste a vízügyi igazgatóságot. Az 1999. november 18-i válasz­levélben a vízügyi igazgató­ság újfent elzárkózott a hatá­rozott intézkedés megtéte­létől, egyebek között arra hi­vatkozva, hogy „A partfal le­omlása éppen azokat a terüle­teket és szolgáltatásokat veszélyezteti, melynek meg­oldása az önkormányzatnak, mint a település „gazdájának" feladatai közé tartozik." A fo­lyamatos partomlás megállí­tása érdekében a polgármes­ter úr 1999. december 20-i keltű levelében azonnali in­tézkedést kért az ÁPV Rt-től. Az ÁPV Rt. 2000. január 4­én telefonon adott tájékozta­tást álláspontjáról, mely sze­rint az omlás a terület csator­názatlansága, a szennyvizek elszikkasztásának következ­ménye, ezért a megerősítés szerinte az önkormányzat fel­adata. A helyi védelmi bizott­ság január 4-én a belvízátla­pot felmérésére tartott szem­léjén tapasztalta, hogy a Holt­Tisza sor mentén a part újabb helyen leomlott. Tekintettel arra, hogy a holtág kezelője a többszöri kérés, felszólítás ellenére nem tette meg a veszélyhelyzet el­hárításához szükséges intéz­kedést, a lakosság biztonságá­ért felelősséget érző városve­zetés a további veszélyei me­gelőzésére a közgyűléshez fordult a védelmi munkák pénzügyi fedezete biztosítása érdekében. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése át­érezve a további halogatás ve­szélyét, január 14-i ülésén 40 millió forintot hagyott jóvá a helyreállítási munkák elvég­zéséhez, annak tudatában, hogy a helyreállítási kötele­zettség nem az önkormányzat feladata, hanem a tulajdonost képviselő ÁPV Rt-é. A partomlással érintett gáz- és áramszolgáltató társa­ságokat, valamint a vfzügyi igazgatóságot január 13-án tárgyalásra htvtuk össze és kértük, hogy a helyreállítás kéltségeihez 1U-10 millió fo­rinttal járuljanak hozzá. Az érintettek jelenlévő képvi­selői érdemben nem tudtak nyilatkozni, írásban adnak választ a költségviselés kér­désében, de a válaszadás ed­dig még nem történt meg. A part megerősítés első lé­pése a szükséges talajmecha­nikai vizsgálatok és tervezési munkák elvégzése, az enged­élyezési eljárások lefolytatá­sa, csak ennek birtokában kezdődhet el a kivitelezési munka, különös tekintettel ar­ra, hogy a beavatkozást „ide­gen" tulajdonon kell elvégez­tetni. Ez az oka annak, hogy január 18-án még nem voltak láthatók a munkagépek a szentmihályi Holt-Tisza part­ján. Azonban az önkormány­zat által megkeresett kivite­lező készenlétben áll, és az Ativizig engedélye esetén azonnal megkezdi a partvé­delmi munkákat. Dr. Kaprinayné dr. Kádi Gizella városüzemeltetési iroda Programok a Turinformban DM-információ Megjelent Szeged város 2000. évi kulturális és sport­eseményeit felsorakoztató ki­adványa. A katalógus tartal­mazza a rendezvények pon­tos idejét, helyét, estenként rövid tartalmi leírását is. Az ingyenes kiadvány mindenki számára hozzáférhető a váro­si Turinform irodában, Victor Hugó utca 1. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom