Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 2000. JAN. 25. ajánló MA A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 9-12 óráig mini ovi, óvoda-előké­szítő foglalkozás 2-3 éves gyer­mekeknek, 10 órától baba-ma­ma klub: babamasszázs, bébi­úszás, gyermekágyas torna, 16 órától fogvédelmi tanácsadó gyermekek részére. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 13-tól 15 óráig Fe­hér Gyűrű Közhasznú Egyesü­let ingyenes jogi tanácsadást ad a bűncselekmény sértettjeinek. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 14.30-tól 16.30 óráig pszichológiai, 16­tól 17 óráig életmód-védőnői tanácsadás. ENERGIATAKARÉKOS­SÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órakor az MTESZ-székházban (Kígyó u. 4.). A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN 16 órától hang-csend-játék idóor­szágban, zenés fültörővel egy­bekötött hangverseny gyerme­keknek. Közreműködik: az Új­szegedi Kamarazenekar. Művé­szeti vezető: Kiss Emő. Ugyan­itt, Szűcs Árpád festőművész kiállítása. Megtekinthető: va­sárnap és hétfő kivételével, na­ponta 10-tól 18 óráig. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 20 órától kobudo keleti harc­művészelek edzés. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16.30 faze­kas szakkör gyermekeknek. Holnap: 15 órától hímző, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16.30-tól kosárfo­nó szakkör. Ökumenizmus és Vallomások DM-információ A Szegedi Városi Televízió vallási magazinjának, a Lé­lektől-lélekig című adásnak szerkesztője kedd estére az arc­hívumból válogatott. Egy hat évvel ezelőtti interjúban meg­elevenedik a Szent Pál ünnepe előtti egy hetes imahét. Ezt kö­vetően részlet következik a Vallomások című sorozatból, melyet Petrarca Szent Ágoston Írásaival történt találkozásai ih­lették. Ebből kiderül, hogy a megpróbáltatások vége a meg­nyugvás, Isten megtapasztalása lehet. A Vallomások vendége Nemeshegyi Péter jezsuita misszionárius. A műsor kezdé­si időpontja kedd 20.30. Összeáll a képi LítUT/YVi' DISCOS TOURS Megjelent 2000. évi árlistánk görög, spanyol nyaralások áraival! ÚJ LEHETŐSÉG - CSAK NÁLUNK! Nyaralását kifizetheti 3-4-6 hónap alatt, kamatmentesen! Korai foglaláknak 10% kedvexaiány! Szeged. Kossuth L. sgt. 25., lei.: 62-425 290 Szentes, Kossuth L u. I /., tel.: 63-316-677. Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3., lel 62-248-076 Szegedi beszélgetés Eifert Jánossal A néptánctól a fotóművészeiig Pénte­ken a Hor­váth Mi­hály utcai képtárban Eifert Já­nos, a Ma­gyar Fo­tóművészek Szövetségé­nek elnöke nyitotta meg a Szegedi fotográfusok című tárlatot. A nemzet­közi hírű fotóművésszel a megnyitó után a sajtó­ház klubjában beszélget­tünk. - Elismerő szavakkal mél­tatta a szegedi fotósokat be­mutató kötetet és az ehhez kapcsolódó tárlatot... - Nagyon fontos tett a város részéről, hogy a vizuális művé­szeteket ilyen becsben tartja. Öt kötetben mutatták be a festőket, grafikusokat, szobrá­szokat, iparművészeket, építé­szeket - és most a fotósokat. Remélem, hogy folytatódhat a sor a színházzal, a táncművé­szettel és a zeneművészettel is. Én még láttam kitűnő opera­előadásokat Vaszy Viktor diri­gálásával, és ha időm engedi, ma is eljövök Szegedre meg­nézni egy-egy előadást. A Sze­gedi Kortárs Balett budapesti bemutatkozásain is mindig ott vagyok. Tizenhét évig voltam a Honvéd Táncegyüttes hivatá­sos-táncosa. Egyik előadója voltam a Dóm téren annak a nagy sikerű Novák-koreográfi­ának, amely a Vitézi ének című Balassi-versre komponált Szo­kolay-muzsikára készült. Sok előadást láttam a szegedi sza­badtérin, az utóbbi években is többször eljöttem. - A fotográfiát sokáig nem ismerték el művészetként, ma is sokan megkérdőjele­zik, hogy egyenrangú-e a festészettel vagy a grafiká­val... - Szokás panaszkodni, az is tény, hogy sok helyen még vi­tatkoznak erről. Szerencsés va­gyok, mert a világ harminckét országában megfordultam már meghívott művészként, táncos­ként vagy fotográfusként, ezért nagyon sok tapasztalattal ren­delkezem. A Magyar Fo­tóművészek Szövetsége elnö­keként a napi kultúrcsatákban is tapasztalom, hogy melyik művészetnek milyen súlya van. Úgy látom, a fotóművészetnek nem csak a kiállítás-látogatók, az őszinte érdeklődők részéről van komoly rangja és elismert­sége. A második országos fotó­hetek százhúsz kiállításának Eifert János, a fotóművész szövetség elnöke a Szegedi fotográfusok című kiállítás megnyitóján a képtárban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Névjegy Eifert János Hódmezővásárhelyen született 1943-ban. 1960-1977-ig a Honvéd Táncegyüttes táncművésze. 1968 óta fotózik. 1984 óta Jung Zsenivel a miskolci Sebesvíz Workshop nemzetközi fotóművészeti tábor vezetője. Számos rangos nemzetközi fotópályázaton díjazták al­kotásait. (Európa 77-díj, Niépce-plakett, Zeiss-Pentacon pályázat díjai, FIAP arany- és ezüstérmei, a 27. Nemzet­közi Willy Hengl-Preis fődíja stb.) Önálló kiállításai: Szerelmem, a Tánc, Különleges dimenziók, Vallomások a Tiszáról, Légszomj, 3T. 1985 óta diaporámával is fog­lalkozik, művei, a Replayed Time, a Volt egyszer egy fa­lu..., a Helyzetjelentés, a Bemutatom a feleségem, a Tűztánc és a Maszkok több nemzetközi fesztivál díját, nagydíját nyerték el. 1990 óta könyvtervezőként is dol­gozik. Kötetei: Doromboló, Ünnepi ételek. becsült adatok szerint ország­szerte közel félmillió látogatója volt. A hivatalos elismerését jelezte, hogy nagy örömünkre Hámori József miniszter úr el­vállalta a védnökséget. - Talán az emberek a fotót érzik legközelebb önma­gukhoz... - Ez is fontos motívum le­het. A fotóhetek persze arra is jó, hogy a különböző stílusok, alkotói elképzelések erőpróbája legyen. A kísérletező, kreatív fotográfia éppúgy megjelenik ott, mint a nagyon népszerű ri­port- vagy természetfotó. A természetfotó területén is érez­hető az utóbbi időben elmozdu­lás: a giccs határát súroló látvá­nyos, gyönyörködtető képekkel szemben egyre több az olyan ábrázolás, amely környezetvé­delmi, társadalmi problémákat mutat be. - Mit gondol, mennyire ké­pes lépést tartani a magyar fotóművészet a világban uralkodó trendekkel? - Szinte közhely, hogy a magyar fotográfia André Ker­tésztől Róbert Cápán át Mo­holy-Nagyig mennyi világ­nagyságot adott. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum vagy a Mai Manó Ház tárlatait megtekintő külföldiek gyakran elcsodálkoznak, mennyi értéket találnak itt. Szinte testvérpáro­kat is fel lehetne állítani, példá­ul a kedvenc fotósom, Henri Cartier-Bresson magyar megfe­lelője Escher Károly lehetne. - Milyen esélye van ma egy fiatal magyar fotográfus­nak arra, hogy a világ élvo­nalába kerüljön? - Sokkal jobbak az esélyek ma, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, bár nem mondhatnám, hogy akkoriban rendkívül rosszak lettek volna. Az én ran­gomat a magyar fotográfiában a külföldi sikereim hozták meg. Ha valaki nem küldi el rendszeresen a képeit külföld­re, akkor eleve kizárt, hogy megismerjék. Gondoskodni kell arról, hogy a képeink a nyilvánosság elé kerüljenek. Helyettünk ezt senki sem teszi meg. A szakmai, művészi tájé­kozódás alapkövetelmény. A nagy könyvtárakban hozzá le­het jutni a legkomolyabb fotog­ráfiai szakfolyóiratokhoz, ame­lyek a pályázati felhívásokat is közlik. Ugyanilyen fontos, hogy a fotográfus ne csak fotó­kiállításokat nézzen - a szín­ház, a zene, a tánc, az iroda­lom, a társművészetek ismerete is elengedhetetlen. - Milyen arányban játszik szerepet a sikerben az em­beri tényező, a fotós felké­szültsége és a technikai, vagyis a fényképezőgép minősége? - A bécsi grafikai főiskolán a gyakorlati bemutatón mindig meg szoktam lepni a hallgatói­mat, amikor a legfantasztiku­sabb műtermi vakulámpákat a sarokba parancsolom, és a ha­talmas üvegablak elől elhúzom az elsötétítő posztófüggönyö­ket. A természetes fény ugyan­azt képes adni, amit a műte­remben negyven lámpával pró­bálunk imitálni. A gyártók, a forgalmazó cégek érdeke, hogy a reklámszlogenjeikben az sze­repeljen: a fotósnak csak egyet kell kattintania, és a gép min­dent elvégez helyette. Gondol­kodni, érezni a fényképezőgép sohasem fog tudni. Ha igaz lenne, hogy csak a legkor­szerűbb technikával lehet jó képet csinálni, akkor sorra ki kellene dobálnunk a gyűjtemé­nyekben, múzeumokban őrzött fantasztikus műveket, amelyek ötven, száz vagy százötven év­vel ezelőtt készültek. Hallási Zsolt Munkatársunktól Rablás történt pénteken es­te Csongrádon. Három, eddig ismeretlen személy, fején szemnél kivágott sísapkában megjelent egy rokkant házas­pár otthonában, megkötözték áldozataikat, majd késsel és egy pisztolyszerű tárggyal fe­nyegetőzve pénzt követeltek. Ennek hatására a feleség el­mondta, hogy van a pénztár­cájában 45 ezer forint. A pénzt a rablók elvették, majd átkutatták a házat, s találtak A lakosság segítségét kérik Rablás Csongrádon két mobiltelefont, valamint hat tábla csokoládét, melyeket szintén elvittek. A sértettek el­mondása szerint nem voltak agresszívek a rablók, s nem okoztak sérülést. A támadók valószínűleg cigány szárma­zásúak voltak, egymás között cigányul, az áldozatokkal pe­dig magyarul beszéltek. Az egyik férfi 16-18 év körüli, 160-165 centiméter magas, vékony testalkatú, sötétbarna bőrű, hangja mély volt. Ruhá­zata bordó bőrdzseki, bordó nadrág, fekete csatos cipő volt, különös ismertetőjele, hogy jobb kézfején téglalap alakú tetoválás látható. A má­sik férfi ugyancsak 16-18 év KOZEPFOKU ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉS a Leonardo Szakközépiskolában. - sajtó-, médiatörténet, sajtóműfajok - kiémelt óraszámban angol és számítástechnika. A képzés térítéses, nappali rendszerű. További tájékoztatás: 62-424-095, 30-965-88-13 MEGJELENT: „2000 NYÁR" KfiTfiLóGUSÜNK! Euroteurs Utazási Iroda Szeged, Mikszáth K. u. 17. Tel.: 62-426-644, 62-326-180 körüli, körülbelül 170-175 centiméter magas, vékony tes­talkatú, sötét ruhában volt. A harmadik rabló 18-20 év kö­rüli, 175-180 centiméter ma­gas, sötét ruházatú, ápolatlan benyomást keltő sötétbarna bőrű férfi. A Csongrádi Rendőrkapi­tányság a 63/483-577-es szá­mon, vagy a 107-es telefonon várja azokat az információkat, amelyek hozzásegítenek a tet­tesek kilétének megállapításá­hoz. SEBŐK CSAVAR Kft. BERBE ADO 5 éve működő Szeged, Petőfi S. sgt. 52/B, Szivárvány kitérőnél lévő CSAVARBOLT. Érdeklődni: H-R: 8-16 Tel.: 62-441-003 miről írt a DM? 75 éve A Szeged új helye A Szeged január 11-i számában, tehát pontosan két hét előtt írtuk meg először, hogy vállalatunk kibérelte a városi bérház­nak azt a helyiségét, amelyben akkor még az első kerületi rendőrlakta­nya székelt, s hogy itt a kiadóhivatal áthelyezésé­vel egyidejűleg kölcsön­könyvtárat és jegyirodát nyitunk. Azóta kivétel nélkül mindennap hirdet­tük, hogy kiadóhivatali 50 éve helyiségünket is oda he­lyezzük át. A polgármes­ternek mégsem jutott eszébe fennakadni ezen, s bennünket figyelmeztetni. Amikor a kurzusújság acsarkodó cikke megje­lent, attól a naptól a pol­gármester is vonakodik a kiadóhivatalt a városhá­zán megtűrni. A helyisé­get természetesen elfog­laljuk, s a vita eldöntésére bírósághoz fordulunk. (1925) A hétköznapok hősei Szegeden Szeged dolgozói külö­nös érdeklődéssel tekinte­nek a Szegedi Nemzeti Színház mai bemutató előadása elé. Szeged dolgo­zói ez alkalommal olyan színművet látnak, amelyek üzemeink mai életével, a szocialista munkaverseny problémáival foglalkozik. A darab, amelyet Mándi 25 éve Éva írt „Hétköznapok hősei" címmel, az első színművek közé tartozik, amely dolgozó népünk, az ipari munkásság életét, munkáját viszi színpadra. Minden szegedi dolgozó­nak meg kell ismernie ezt a színművet, amely lendüle­tet ad a munkához, nevel, szórakoztat. (1950) Középpontban a család Nagy várakozás előzte meg a tavaly júliusban életbe lépett új családjogi törvényt, hiszen rendelke­zései valamilyen módon mindenkit érintenek. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy mi­lyen törvényes védelmet kap a család, az anya, a gyermek. Aggódó és biza­kodó cikkek jelentek meg a népszaporulat csökkené­séről, vagy éppen már ér­zékelhető növekedéséről. De hiába ad a társadalom még oly jelentős támoga­tást a családoknak, fára­dozása kárba vész, ha egyik másik szülő fe­lelőtlenül él. (1975) Gazsó L. Ferenc Nászút az ördöggel (2.) Hihetetlen karriert fut be a rémtörténet. Valamennyi földrészen írnak róla. Nepál­ban is szalagcím a családirtó Kékszakáll! A bulvárlapok tévétársaságok licitálnak a sztori részleteire. Beindulnak hát az igaziak mellett a szen­zációhajhászok is. Krasznay Árpád, a brüsszeli Magyar Ház vezetője kellemetlen em­lékként idézi fel azokat a he­teket: „Az utcára se mertünk kilépni, A német tévések erőszakkal nyomultak be ide. Az angolok az éjszaka kellős közepén csengettek fel min­ket. Hiába mondtuk, hogy ez katolikus ház. Pándy megfor­dulhatott itt; de közelről nem ismertük. Nem hitték el, kö­vetelőztek, azonnal bekap­csolták kameráikat, mondván, hogy minden kell nekik, ami brüsszeli és magyar." A magyarországi sajtó ta­valy október 21-én fedezte fel magának Pándyt. A ve­zető budapesti lapok címol­dalon hozzák, furcsa mód azon tényként közölve, hogy „magyar lelkész" a családir­tással gyanúsított férfi. Kicsoda ez a világhírhe­dett személy; Pándy András, alias Andreas Pándy? Hivata­los papírjai szerint 1927. júli­DISCOS TOURS VELENCEI KARNEVÁL febr. 25-27. luxusbusszal 10 000 Fl Repülős utak folyamatosan, akciós árakon! Gran Canaria-Teneriffe-Tunézia Szeged, Kossulh L sgt. 25., lel.: 62-425-290. Szentes, Kossulh u. 11., lel: 63-316-677. Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3. la kapu alaltl, lel.: 62-248-076. us elsején születet a kárpátal­jai Csap városában, közvetle­nül a magyar határnál. A négygyerekes Pándy család ­három'fiú és egy leány ­nagy szegénységben élt. Ap­juk postás volt, anyjuk ház­tartásbeli. A családfőt (azok­ban az időkben, mikor Csap Csehszlovákiához tartozott) lopáson tetten érték - talán kenyérgond? -, elítélték, s rö­vid fogházbüntetését Király­helmecen töltötte. Később az asszony jutott ugyanerre a sorsra, szintén lopás miatt. A Csapon élő unokanővérek el­mondása szerint András jó­eszű, rendes, szolid gyerek volt. Színjeles tanuló. Az 1964. évi Bethlen nap­tár fényképet közölt idősebb Pándy András és neje, Nagy Julianna 1963-ban, Beregszá­szon tartott aranylakodalmá­ról, tudatván a református kö­zösséggel, hogy ifjabb Pándy Belgiumból írásban látja el a beregszásziak lelki szolgála­tát is. Az esztendő másik kiemel­kedőnek tartott eseménye, melyről az évkönyvben ugyancsak fotó tanúskodik, hogy „tízéves leikészítő (sic) szolgálatát együtt ünnepelte Pándy András a brüsszeli gyülekezettel. A gyülekezet ajándékát, egy palástot, Gá­lócsy Zsigmond főgondnok és Teleki József presbiter­pénztáros nyújtotta át a lelki­pásztornak." Tíz évvel korábban, 1953­ban, Pándy még Magyaror­szágon volt! Az idő tájt kezd­hette segédlelkészi gyakorla­tát Hajduhadházán. Ott is­merte meg első feleségét ­későbbi áldozatát -, Sőrés Ilonát. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom