Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-24 / 19. szám

HÉTFŐ, 2000. JAN. 24. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Szabó C. Szilárd újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Busz. A 22.25-kor a gumigyártól induló 11 Y-os járat korábban betért a Corához, s az utasok nem érték el Mars téri csatlakozásaikat. A Tisza Volán azóta intézkedett: megszüntette a kitérőt, a busz időben a Mars téren van, így - olvasható Draskóczy István üzletág-igazgató válaszában nem érti, mi telefonálónk panasza. Kutyák. Veszelinov Éva (489-692) megkérdőjelezi a sintértelep létét. Miért nem lehet ugyanabból a pénzből kutyamenhelyet fönntartani? Hogy nézheti ezt el a város? - kérdezi. - Tatjánban pitbullok veszélyeztetik az emberek és a kutyák testi épségét. Szombaton este dr. Galgóczi Lászlóné (470-571) kutyáját sebesttette meg életveszélyesen egy szabadon engedett harci kutya. Az állatorvosnak köszönhetően az eb túlélte a sérülést. Köszönetek. Az orosházi Szívvel lélekkel a szívbeteg gyermekekért alapítványnak mond köszönetet Zombori Mihályné, akinek benzinköltségéhez járulnak hozzá. Varga Miklós nyugdíjas Domaszékről a csatornázáson dolgozóknak hálás odaadó munkájukért. PANNON QSM »« ilnxl. Francia fagottmuzsika Nemrégiben jelent meg Vizsolyi Líviának, a Szegedi Szimfonikus Zenekar első fagottosának CD-je, amelyen barátai, kollégái közreműködésével francia muzsikusok műveit játszsza. A várostól kapott alkotói díj, a Szegedi Fagottos Kultúráért Alapítvány és a Pannon GSM támogatása kellett ahhoz, hogy a lemez a Vektor Kiadó gondozásában megszülethessen. Vizsolyi Lívia, a Szegedi Szimfonikus Zenekar első fagottosa imádja az operamuzsikát, ez is közrejátszott abban, hogy a '80-as évek végén Győrből a Tisza partjára költözött. Mint a legtöbb gyerek, annak idején ő is zongorán kezdett játszani, de az egri zeneiskolában egyszer megmutattak neki egy fagottot, s azt mondták, három hónap múlva kap egy új hangszert, ha ezt választja. Belevágott, s egy év múlva már a miskolci zeneművészeti szakközépiskolában tanult, ahonnan egyenesen vezetett az útja a zeneakadémia fagott szakára. Rudas Imre és Janota Gábor növendékeként szerzett diplomát. Vizsolyi Lfvia az I. István Gimnázium szimfonikus zenekarában kezdte muzsikusi pályáját, mellette a XIV. kerületi zeneiskolában tanított. Egy év múlva már a győri zeneművészeti szakközépiskola és főiskola tanáraként dolgozott, majd 1982től a helyi filharmonikus zenekar első fagottosa lett. 1990 óta a Szegedi Szimfonikus Zenekar első fagottosa. Szegeden szólistaként talán nincs annyira elkényeztetve, mint korábban, nincs túl sok feladata, de azt mondja, ha adnak neki lehetőséget, akkor megköszöni, ha nem, akkor megteremti magának. így szinte minden évben adott legalább egy szólóestet. Nemcsak játszik, hanem tanít is a szegedi konzervatóriumban. Úgy véli, a szólózás és a zenekari munka roppant hasznos a tanításban, mert saját példájával tudja leginkább inspirálni a növendékeket. Hogy miért szereti ennyire a hangszerét? Nagy és sok rajta az ezüst billentyű - mondja nevetve, majd komolyra fordítva a szót hozzáteszi: gyönyörű hangja van, óriási a hangterjedelme, ha valaki megfelelően tud rajta játszani, akkor a hangszíne vetekszik a csellóéval. A reneszánsztól kezdve fantasztikusan gazdag fagott irodalomból most francia szerzők művei kerültek Vizsolyi Lívia első lemezére: Joseph Bodin Boismortier két szonátája, Francois Devienne gyönyörű kvartettje, Camille Saint-Salns szonátája és két átirata. A CD-n barátai, kollégái működnek közre: Zoltán Zsigmond (zongora). Dienes Gábor (oboa), Natasa Gorbunova (hárfa), Bárányi Anikó (hegedű), Körösi Györgyi (cselló) és Csaba Kálmán (brácsa). H. Zs. „Hadi" megrendelésre is pályázik a Heavytex Kikopott a kender a Kenderből? Vizsolyi Lívia a lemez borítólapján. (DM-fotó) Értékmentés a megyében Csongrád megye 240 műemlékének megóvását 2,5 millió forinttal támogathatja a szegedi műemlékvédelmi hivatal. Tavalyi eredményeik mutatják, hogy figyelemmel, gondoskodással és szakértelemmel szűkös keretek közt is eredményes munka végezhető. A Dél-Alföld, s benne Csongrád megye nem bővelkedik műemlékekben (különösen Nyugat-Magyarországhoz képest számítunk e téren szegénynek). Megyénkben összesen 240 műemlék, valamint 10 „műemléki környezet" található. A védett épületek fele szegedi: a megyeszékhelyen 122 műemléket csodálhatunk meg. Mátyus Zoltánná, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága Szegedi Ügyfélszolgálati Irodájának építés-felügyeleti előadója lapunk érdeklődésére összefoglalta a hivatal 1999ben végzett munkáját. Megtudtuk, hogy épített értékeink megóvását 2,5 millió forinttal támogathatja a hivatal. Jelentős anyagi segítséget jelentett a nemzeti épített örökségünk megmentésére kiírt pályázat, amelyet védett épületek megóvására használhattak föl. Az OMvH szegedi központja bírálta el a pályázaton nyert pénzből tervezett fölújítások építési engedélyeit. Például Szeged önkormányzata 19 millió forinthoz jutott pályázataival: többek között ebből a pénzből újították föl a Radnóti gimnáziumot, valamint a Klauzál tér 5-ös számú épületet (a Kárász-palotát). Ugyancsak pályázati támogatással készült el a kiszombori Rónay-kastély tetőszerkezetének helyreállítása. A tavaly végzett munkák hiánytalan fölsorolására itt nincs helyünk. Ha betűrendben nézzük Csongrád megye településeit, akkor kitetszik, hogy a derekegyházi Kastélyotthon korszerűsítése jól halad, az átalakított épületszárnyakat már használatba is vették. Megmentik a fábiánsebestyéni templomromot is: a terveket a szegedi Tér és Forma Kft. készítette el. Hódmezővásárhelyen folyik a Fekete Sas Szálló fölújítása: decemberben átadták a földszinti éttermet. Helyreállították a református ótemplomi magtár kicsiny, de igen szép épületét (kivitelező az Alföldi Műemlékhelyreállító Kft.). A makói önkormányzat fölújította a Széchenyi tér 6. számú épület, a volt városháza homlokzatát. A szakemberek értékelése szerint Nagymágocson példaszerűen sikerült a Nagykastély tetőszerkezetének rekonstrukciója. Lapunk tájékoztatta olvasóinkat az óföldeáki gótikus erődtemplom helyreállításáról - befejezéshez közeledik az erődfalak és a sáncárok rekonstrukciója is. Szegeden is folyik az értékmentés: a Dóm téri Dömötörtorony régészeti kutatása befejeződött, s tervek készülnek az Aba-Novák freskók megmentésére. Az OMvH engedélyt adott többek között a Hajnóczy utca 1/B. (a volt Balassa-ház) műemléki helyreállítására is. A szegedi belvárosban a Klauzál tér 3. számú épület (a Kiss Dávid-palota) fölállványozásából látszik, hogy már meg is kezdődött a homlokzat fölújítása. A Stefánián a várból megmaradt Mária Terézia-kapu védelmére magastetőt építenek. Szőregen elkészült a középkori plébánia-templom falmaradványának konzerválása, s rendezték az egykori templom környezetét is. Tervek készültek a tápéi római katolikus templom szentélyének tetőfölújítására, valamint a szentesi volt megyeháza épületének rekonstrukciójára.. Mindez természetesen csupán ízelítő a műemlékvédelmi hivatal szegedi központjának munkájából. A jelentősebb fölújításokról, az értékmentés titkairól a későbbiekben részletesebben is beszámolunk. Nyilas Péter Szegedi CD-röl ír a Gramophone A világ legtekintélyesebb angol nyelvű, komolyzenei kiadványokat recenzáló folyóirata, a Gramophone legfrissebb száma röviden foglalkozik Donizetti Marino Faliero cfmű operájának új CD-felvételével is. A koncertszerű előadást amelyről lapunk is beszámolt Pál Tamás dirigálásával Szegeden rögzítették 1999 májusában a Deák Ferenc Gimnázium előcsarnokában. A főszerepeket Altorjay Tamás, Albert Tamás, Farkasréti Mária, Réti Attila és Vajda Júlia énekelték, közreműködött a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara. Az angol zenekritikusok doyenje, John Steane ugyan nem tud osztatlanul örvendezni a produkciót hallgatva („úgy tűnik, hogy az inspiráció csak futólagos, ám jelentős mennyiségű jó kivitelezéssel találkozunk"), de meghallgatásra ajánlja a lemezt. A felvételt az Agora lemezcég adta ki. és pillanatnyilag ez a Donizetti-mű egyetlen elérhető rögzítése. A klasszikus lemezpiac közismert gondjai közepette Szeged operaéletének nagy bravúrja ez a CD, csak bizakodhatunk a folytatásban... H. L. Alberto Sengergi Zsír, olaj, és jóformán energia nélkül, egészségesen hirdeti a méregdrága edénykészlethez mellékelt színesszagos szakácskönyv. Meg a sok vitamin, ami például megmarad a paprikában, amely nem fő szét az űrtechnikával lapogatott fazékban. írja is a művelt szerző, milyen fontos a C-vitamin, amelyet először nagyobb mennyiségben a paprikából sikerült előcsalogatnia egy neves tudósnak, ki még a Svéd Királyi Akadémiára is hivatalos volt ezért, egy Nobel-díj átvétele erejéig. Úgy hívták őtet, hogy „dr. Alberto Sengergi". A szakácskönyv amúgy jó. Nem téveszt karaj meg felsál között, s vélhetőleg Szegeden, az Alberto Sengergi Orvostudományi Egyetemen is kimutatnák a csodafazekakban párolt illatos pacal-light üdítő hatását. Kéri Barnabás Tavaly eljutottunk oda, hogy a saját lábunkra álljunk - mondja Széli János vezérigazgató. (Fotó: Karnok Csaba) konzorcium vásárolta meg, ám hamar kiderült, a tőkehiány szinte lehetetlenné tette a termelést. Ekkor jött egy sajátos „tőkeemelés": az MFB beszállt többségi tulajdonosnak. - Két kemény év következett ezután, ám tavaly eljutottunk oda, hogy a saját lábunkra álljunk. Ma már látjuk, jól döntöttünk. Sok idő és energia szabadult fel, mert nem kell folyamatosan kiszolgálnunk egy külső tulajdonost. Évek óta először tavaly tudott a társaság jelentős beruházásba fogni. Egy nagy értékű, számítógép-vezérelt felvetőgép mellett még a cég ingatlanjainak csinosítására is futotta. Míg a kilencvenes évek elején komoly leépítések voltak a cégnél, most munkaerőt vennének fel, ám ez nem mindig sikerül. - Tavaly közel negyven új állást kínáltunk, s a látszattal ellentétben nem könnyű embert kapni. Az idén ismét újabb félszáz munkahelyet teremtünk. Hogyan lett mára sikeres az egykor összeomlás szélén álló textilcég? - Tíz évvel ezelőtt száz forintért tudtunk értékesíteni egy négyzetméter szövetet, ma ezerkétszázért. Rá kellett jönnünk, hogy nekünk a különlegességre kell törekedni: lángmentesítjük, vízhatlanná tesszük, UV-sugár ellen védjük a textíliáinkat. így tudtunk csak tíz év alatt tizenkétszer értékesebbé tenni termékeinket. Egy normális európai cég ugyanis nem áll verekedni kommersz áruban a távol-keletiekkel. Úgyis csak veszíthet... A Heavytex életét továbbra is a gumiipari megrendelések határozzák meg. A szegedi Taurusszal való hagyományos jó kapcsolataikra az idén még rá is erősítenek: többek között erre alapozzák, hogy átléphetik a termelésben kétmilliárdos bűvös határt. - Nagy lehetőségeket látunk abban, hogy hamarosan meghirdetik a hadsereg NATO-szabvány szerinti felruházásának tenderét. Mi éppen az ilyen speciális szövetek előállítására szakosodtunk, a Szegedi Ruhagyárban pedig nagy hagyományai vannak a katonai ruhák gyártásának. Együtt szeretnénk pályázni... Bár az itt készülő termékek többsége továbbra is a hazai piacon talál gazdára, tavaly már Svájcba, Szlovákiába és Németországba is jelentős tételt exportált a Heavytex. - Máig megtartottuk a több mint százéves profilunkat, a ponyvagyártást. Igaz, ez a ponyva, már nem az a ponyva. Szinte mindenféle anyaggal kezeljük, hogy a legmostohább körülmények között is megfelelő legyen. A termelés mellett a cég évek óta azon töri a fejét, hogyan lehetne gazdaságosabban hasznosítani ingatlanjait. A tulajdonában lévő 11 hektáros terület helyett ugyanis 3 is elég lenne egy korszerű szövőgyárnak. Számítások szerint 35-40 milliós többletköltséget jelent a cégnek, hogy szétszórtan helyezkednek el épületei a hatalmas területen. Az eladástól azonban két dolog is visszatartja egyelőre őket: nem szeretnék elkótyavetyélni az egyre értékesebbé váló területet, s ráadásul a költözés is több száz milliójukba kerülne. Marad tehát a három műszakos termelés, a több mint egymilliárdot érő ingatlanvagyon értékesítésének lehetőségét jó ideig még csak tanulmányozzák. Rafai Gábor Egyelőre teljesen levették a palettáról az egykori Újszegedi Kendergyárban a kendertermékek gyártását. A Heavytex Szövőipari Rt. néhány éve a magas műszaki színvonalat képviselő nehéz műszaki textíliákra állt át. A hagyományos alapanyag ugyanis drága, s ezért egyelőre eladhatatlan a világpiacon. Nem így a termékpalettát évek óta uraló műszaki szövet, amelyből az idén már kétmilliárd forint értékben gyártanak Újszegeden. A társaság tulajdonosi szerkezetében éppen egy esztendeje állt be komoly változás: kétéves „kényszerházasság" után a cég két tucat vezetője visszavásárolta a Heavytex többségi részvényeit. Úgy tűnik, azóta zöld utat kaptak... - Eredetileg három évre terveztük a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött házasságunkat, ám két év után válás lett belőle, mert úgy láttuk, a kényszerből bevont partner nem volt jó tulajdonos - mondja Széli János vezérigazgató. A kilencvenes évek egyébként is megviselték a textilipart. A szovjet piacok összeomlottak, a hagyományos termékek eladhatatlanná váltak, ráadásul nálunk is megjelentek a távol-keleti kommersz, ám rendkívül olcsó textíliák. A Heavytexnek akkor nemcsak tulajdonformát, de termékszerkezetet is kellett váltania: az addig csak „mellékesen" gyártott műszaki szövetek jelentették a szalmaszálat. A szakmai sikerek ellenére azonban éveken át gondot jelentett a cég finanszírozása. A részvénytársaságot ugyanis a cég menedzsmentjéből álló