Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

10 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. JAN. 22. Áll majd a vásár Rúzsán A mézeskalácstól a mangalicáig A ruzsaiak már régóta szerették volna, hogy a településükön is működjön vásár. A testület ezért három éve olyan eladó földek után nézett a faluban, amelyek megfelelnek ennek a célnak. Tavaly ősszel a régi focipálya mellett át is adták azt a nyolc hektáros területet, ahol évente több alkalommal is rendezhetnek országos állat- és kirakodóvásárt. Korábban a rúzsai termelők Mórahalomra, Pusztamérgesre jártak át, hogy eladhassák terményeiket, jószágaikat. A helyi képviselőtestület ezért úgy határozott, hogy Rúzsán kiépít egy vásárteret. Három évvel ezelőtt szét is néztek a faluban, használható föld után. A község szélén, a téesz-majorral szemben találtunk egy nyolc hektáros teriiletet, ami megfelelt ennek a célnak mondta Majoros Imre, az önkormányzat műszaki ügyintézője. A terület és az engedélyek megszerzése után hozzá is láttak az építkezéshez. Az irodaépület és a mellékhelységek mellett egy, háromszáz személyautó befogadására alkalmas parkoló, az eladásra szánt állatoknak 4 hektáros, a többi portékán pedig 3 hektáros hely is elkészült. A beruházás összesen 5,5 millió forintba került, melyet teljes egészében az önkormányzat finanszírozott. Tervezik a vásár további fejlesztését. Az Az új épületben az iroda mellett vasárnaptól már rádió is működik - mondta Majoros Imre. (Fotó: Miskolczi Róbert) egy hektáros parkolót már kinőtték, így újabb szabad földeket keresnek a közelben, ahol megállhatnak a járművek. A legközelebbi vásárnapon, ami most vasárnap lesz, már működni fog az az új hangosítási rendszer, melyen keresztül a Majsa Rádió információkat és zenét szolgáltat. Az első vásárt tavaly októberben rendezték meg. A megnyitás alkalmából helypénz befizetése nélkül árulhatták portékájukat a vásározók. Ünnepi műsorral is kedveskedtek, melyen a helyi iskolások mazsorett-bemutatóval és modern táncokkal szórakoztatták a vásárlókat, árusokat egyaránt. A látogatók tombolát vehettek, a fődíj egy, a mezőhegyesi ménesből való csikó volt. Nemcsak a helyiek, hanem Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről, Szegedről jövő árusok is jó véleménnyel vannak a vásárról. Hatvan árus például már teljes évre befizette a helypénzt, alkalomszerűen pedig mintegy 250-en kínálják itt a különféle portékájukat. A paletta igen széles, az állatvásáron a sertéstől kezdve, a juhon és a kecskén át egészen lóig, szinte minden kapható. A kirakodóvásáron pedig a mézeskalácsok, papucsok, bőrdíszek és műanyagáruk között válogathatnak az érdeklődők. Rúzsán 2000-ben a következő alkalmakkor lesz vásár: január 23-án (most vasárnap), február 27-én, március 26Jn, április 9-én, május 28án, június 25-én, július 23án, augusztus 27-én, szeptember 24-én, október 22-én, november 26-án és december 10-én (ez utóbbi, karácsonyi ajándékként, ingyenes). Karmos Tamás Elfogott rablók Munkatársunktól Két rablás gyanúsítottjait fogta el a rendőrség a napokban. Az egyik bűncselekmény még december elején történt, amikor a Negyvennyolcas utcában lévő Szélmalom vendéglő előtt K. Miklós és K. Zoltán megállított két fiatalembert, s veréssel fenyegetve arra kényszerítették őket, hogy adják át a náluk lévő készpénzt. Végül az egyik fiatalember átadott 800 forintot, majd a gyanúsítottak elzavarták áldozataikat. A másik eset január 5-én este fél nyolc körül történt. A 23 éves K. János István eddig még ismeretlen társával együtt az Imre utcában megfenyegette és bántalmazta az utcán közlekedő G. Levente, 26 éves szegedi lakost. G. Levente mindennek hatására átadta hátitáskáját és egy darab videokazettát, vagyis a két útonálló ezer forintnyi értékkel gyarapodva távozhatott a helyszínről. Mindkét esetben az ismertté vált gyanúsítottakat őrizetbe vette a rendőrség. Vémnapi korlátozás Munkatársunktól Január 26-án, szerdán ünneplik a nemzetközi vámnapot. E napon a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksághoz tartozó hivatalokban korlátozott mértékű ügyfélszolgálatot tartanak. A korlátozás az éjjel-nappal üzemelő határátkelőhelyeken bonyolódó nemzetközi utasforgalom kezelésére nem vonatkozik. MTI Press Akiknek a munkájához hozzátartozik a számítógép, a szövegszerkesztő, a már életbe lépett rendelet értelmében napi hat óránál többet nem tölthetnek a monitor előtt. Sőt, ennyit is csak óránként 10 perces pihenőkkel. Mi következik mindebből a munkáltató számára, s egyáltalán: mikortól kell és hogyan lehet - betartani a rendeletet úgy, hogy se a munkáltató, se a munkavállaló egyéb érdekei ne csorbuljanak? - Miért volt szükség a rendeletre? Betartható-e, és mennyiben szolgálja a foglalkoztatottak érdekeit, amikor ma minden munkahelyen a teljesítmény a fő szempont? - A képernyős munka erősen megterheli a szervezetet - hangsúlyozza dr. Béleczki Lajos, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főtanácsosa. - Egyre többen ülnek képernyő előtt. Indokolt volt, hogy az ő esetükben is kidolgozzuk azokat a feltételeket, amelyek mellett egészségi károsodás nélkül foglalkoztathatók. - Milyen kedvezőtlen hatások léphetnek föl? - A szem, a központi idegrendszer és a mozgásszervek vannak kitéve erős megterhelésnek. Nincs ugyan közvetlen kapcsolat egy adott szembetegség és a képernyő között, de ez a munka mindenfajta rejtett látáshibát előhoz. A fokozott szellemi terhelés kihat a központi idegrendszerre, fáradási okoz. Jelentkezhet monotónia formájában, vagy Képernyőn, szünetekkel létrejöhet a telítődés. A következmény: a teljesítmény csökkenése. Az ülőmunka is terheli a szervezetet. Bizonyos izmok tartós összehúzódását igényli, hogy a gerinc egyenesen álljon. Emellett a képernyős foglalkozás a kéz ujjainak, kis ízületeinek, izmainak fokozott igénybevételével jár a tartós, gyors mozgatás miatt. - Miért most vezették be a rendeletet? - A jogharmonizáció keretében az EU-jogszabályhoz igazodtunk. Előkészítése évekkel korábban megtörtént. Mivel a munkáltatókat anyagilag is érinti, egyeztetnünk kellett az érdekképviseleti szervekkel. A rendelet hatálya a négy órát meghaladó képernyős munkára vonatkozik. Ez a hazai megállapodás a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői között. - Mennyire tehető a képernyős munkát végzők száma? - Pontos adatom nincs, de a monitorok használata az irodákban is mindennapos gyakorlat. Viszont kevés az olyan hely, ahol a képernyővel dolgozóknak nincs lehetőségük közben más munka végzésére. A rendelet viszont csak azokra vonatkozik, akik napi munkaidejükből legalább négy órán át rendszeresen képernyős eszközt használnak, főként pedig azokra, akik napi nyolc órán át végeznek ilyen munkát. Számuk azonban csak töredéke a rövidebb ideig tartó képernyős munkát végzőkének. Főleg a banki szféra, a díjbeszedő vállalatok, a telefontársaságok alkalmazottai kapnak átlagon felüli leterhelést. - Hogyan oldható meg, hogy a tényleges képernyős munkavégzés az ő esetükben se haladja meg a napi hat órát? - Nem festem szebbre a dolgot a valóságnál. Előfordulhat, hogy akad olyan munkahely, ahol föl kell venni új alkalmazottat, hogy a régiek legfeljebb hat órát töltsenek a képernyő előtt. De ez a munkáltatónak megtérül azzal, hogy a jó munkaerőre hosszú ideig számíthat! - Hat óra, 60 perc szünet. Ez az óra a bérből levonható? - Erre a jogszabály nem ad lehetőséget. Ez nem a munkaidő csökkentését jelenti. Az expozíciós időt, annak a behatásnak az időtartamát szűkíti, ami az egészségkárosodást és a teljesítmény csökkenését okozza. Lehet persze olyan eset, hogy a munkáltató azt mondja: nem tudom más munkával kitölteni a szüneteket, ezért az tgy felhalmozódott egy órát pihenőidőnek adom ki, és hétórásra csökkentem a nyolcórás munkaidőt. De a rendelet nem erről szól! A munkáltatónak meg kell találni a módját, hogy a képernyő előtt elfáradt dolgozó más hasznos tevékenységet végezzen a fennmaradó időben. - Nyolc óra a munkaidő, ebből hatot képernyő előtt tölt a dolgozó. Ezért kap hatvan percet, amit ha nem tud más munkával eltölteni, pihenésre fordíthatja. A fennmaradó időben viszont kap más munkát. A munkáltató kötelezheti arra, hogy a hatvan percet kilencedik óraként ledolgozza? - Ez föl se vetődött. - A rendelet előír orvosi vizsgálatokat. Mibe kerül ez az alkalmazottaknak? - Akik napi több mint négy órát töltenek a monitor előtt, a munkába lépésük előtti kötelező vizsgálaton kívül kétévente időszakos, a köztes években pedig külön látásvizsgálaton kell részt venniük. Ennek költsége a munkáltatót terheli. A rendeletben arról is szó van, hogy a szemüveges dolgozónak szüksége lehet egy újabb, a képernyő távolságából éles képet adó szemüvegre. 2001. december 31-től ennek költségei ugyancsak a munkáltatót terhelik. - Betartható a rendelet? - A jogszabály az egészségvédelem érdekében meghatározza, hogyan kell kialakítani a képernyős munkahelyet, milyen legyen a képernyő, az asztal, a szék, a klíma, a megvilágítás, a zaj. Kimondja, hogy új képernyős munkahely 2001. január 1. után már csak ezeknek a figyelembevételével létesíthető. A többieknek viszont van két évük a jelenlegi munkahelyek korszerűsítésére, hisz 2001. december 31-től kell megfelelniük az előírt követelményeknek. A munkáltatók abban látják a megvalósítás nehézségét, hogy erre költeniük kell. Főként a kellő megvilágításra, mert itt a tapasztalatok szerint sok a tennivaló. Van azonban idő a gyakorlati végrehajtásra. ,Roncsderbi" - lefújva Fogynak a rossz autók A nyáron bevezetett, új gépjármüvizsgáztatási rendszer hatására idővel eltűnnek a közutakról a rossz auták. Januártól csak az uniós normáknak megfelelő használt kocsik jöhetnek Magyarországra. Tavaly kevesebben szereztek jogosítványt, nőtt viszont az ittas vezetés miatt utánképzésre kötelezettek száma. .Jól megfelelt" minősítést kapott a gépjárművek új vizsgáztatási rendszere. Balló Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója a tavaly végzett munkát értékelve kiemelte: az új vizsgarend júliusi bevezetése után kevesebb jármű „bukott meg", mint korábban. Az autósok tarthattak a szigorúbb megmérettetéstől: az első félévben (az előző év hasonló időszakához mérve) 112 százalékos, a második félévben viszont már csupán 86 százalékos jelentkezési arányt mutatnak a nyilvántartások. Maguk a vizsgáztatók is sikeresen álltak át: egységes értékítélet szerint minősítették a járműveket. A kocsikat-motorokat meglehetősen jól fölkészítve hozták a vizsgára: „korlátozottan alkalmas" minősítést csupán 2,4 százalék, „nem megfelelő" értékelést pedig 2,7 százalék kapott (a számítás 17 ezres minta alapján készült). A közúti ellenőrzések nem hoztak jelentős újdonságot 1999-ben. A több mint 23 ezer helyszíni vizsgálat 17 százalékánál készült lista a különféle hiányosságokról. Az okmányok, a rakományrögzítés ellenőrzése mellett a környezetszennyezést is mérték. A járművezető-képzés statisztikája szerint tavaly jóval kevesebben szereztek jogosítványt, mint 1998-ban (a képzésére jelentkezők aránya 81 százalék volt). Az áremelkedések jelentős szerepet játszhattak a visszaesésben: egy B-kategóriás jogosítvány ma úgy 50 ezer forintba kerül. A vizsgázók csaknem fele elbukott az első megmérettetésen: elméletből a jelöltek 59 százaléka, vezetésből 56 százalék vette elsőre sikerre! az akadályt. Föltűnő, hogy az utánképzésre kötelezettek (mintegy 150 fő) kétharmada „visszaeső alkoholistának" számit. Számuk növekszik: 1998-ban még csupán 78 főt kaptak ittas vezetésen. A legkirívóbb eset szinte tragikomikusnak mondható: az ittas vezetés miatt utánképzésre ítélt delikvens (akinek jogosítványát természetesen korábban bevonták) a képzést megelőző foglalkozásra részegen, kocsival érkezett, és éppen a képzésvezetővel sikerült összeütköznie... A számok azt is megmutatták. hogy a Csongrád megyei településeken nő a beruházási kedv: a közlekedési szakhatóság közreműködését 850 esetben kérték - 1997ben még csupán 480 alkalommal adtak ki olyan engedélyt, amely a forgalom változásával járó beruházáshoz kapcsolódott. Végérvényesen lezárult a „roncsderbi": idén januártól már csak olyan használt autót hozhatnak be Magyarországra, amelynek műszaki mutatói egybevágnak az európai követelményekkel. Nem nézik már az autó életkorát: elég, ha a kocsi konstrukciója, zaj- és károsanyag-kibocsátása megfelel az előírásoknak. Külföldről behozott használt autó vásárlásánál nem árt előbb tájékozódni: az európai típusengedéllyel rendelkező kocsik listája már a Közlekedési Főfelügyelet internetes honlapján is megtalálható (www.k ff.hu). Ugyancsak idei újdonság a közlekedés-főfelügyelet hivatalának kettéválasztása. Az országos, első fokú hatósági feladatokat januártól az újonnan létrehozott Központi Közlekedési Felügyelet látja el, amely az autópályák, a vasút, a folyami és tengeri hajózás, a nemzetközi fuvarozás, valamint az ún. „nagy hidak" (a 30 méternél hosszabb hidak) ügyeiben dönt. Nyilas Péter Súlyos testi sértés és kerítés Emberkereskedök a bírósúg előtt Szombathely (MTI) Emberkereskedelem, súlyos testi sértés és kerítés vádjával állították bíráság elé a szombathelyi K. Pétert és társait. A büntetőügy tárgyalása pénteken kezdődött a Vas Megyei Bíróságon. A történet szálai tavaly áprilisra nyúlnak vissza, amikor K. Péter az akkor 17 éves barátnőjét, F. Nikolettát állítólag eladta 5 ezer schillingért, átszámítva mintegy 70 ezer forintért. A lányt hamis útlevéllel a szomszédos Ausztriába csempészték, hogy ott egy bárban dolgozzon. F. Nikoletta szeretett volna jól fizető munkát vállalni, ő kérte a barátját, hogy szerezzen neki munkát Ausztriában. A bárban azonban elmondása szerint prostitúcióra akarták kényszeríteni. Amikor vonakodott a szerelmi szolgáltatások nyújtásától, magyarul beszélő osztrák „szállásadói" bezárták. Ők - egy házaspárról van szó - a vád szerint fizettek érte és külföldre szöktetésében maguk is részt vettek. F. Nikoletta végül egy szintén a bárban dolgozó lány segítségével vonatra ült és a hamis útlevelet ismét felhasználva Grazból hazautazott. Itthon édesanyja tett feljelentést a rendőrségen. A bíróság az ügyben várhatóan négy vádlott fölött mond majd ítéletet; K. Péter és egy magyar közvetítő a vádlottak padján ül, az osztrák házaspár egyelőre ismeretlen helyen tartózkodik.