Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

SZOMBAT, 2000. JAN. 22. HIRDETÉS 7 Állami támogatást is kap az üzemeltető Ködös távolban az M5-ös? A napokban többször foglalkozott lapunk az autópálya bevezető szakaszainak építésével, ám ehhez legfontosabb mégis az lenne, hogy Szegedig, Röszkéig nyúljon a sztráda. Kérdéseinkre Garai Valéria, az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. kommunikációs vezetője válaszolt, ám az interjúkészítö nagy bánatára mégsem derül ki, pontosan mikor is ér ide az autópálya. - Az AKA Rt. 2003-ig nem befejezni, csupán elkezdeni köteles az autópálya továbbépítését - írtuk ősszel lapunkban, s ezt azóta sem cáfolták. Hogy van ez pontosan? - A koncessziós szerződés értelmében társaságunknak 2003. december 31-éig opciója van Szegedig, illetve az országhatárig megépíteni az autópályát. - Igaz az, hogy hetvenmilliárd forint az ára annak, hogy az építkezést az említett dátum előtt sokkal hamarabb elkezdjék? - A számot nem tudom kommentálni, a kezdés időpontjának nincs ára. A közlekedési minisztérium és az AKA Rt. folyamatosan tárgyal, ám amíg ezek az egyeztetések tartanak, ném nyilatkozhatok. - A koncessziós szerződés szerint elegendő forgalom, bevétel hiányában az állam köteles fizetni az AKA-nak, s a hírek szerint ezt meg is teszi. Mekkora volt ez az összeg 1998-ban, lesz 1999ben. - Szerződés szerint az AKA Rt. igénybe vehet bizonyos állami támogatást, de a rendelkezésre álló pénzügyi keretet a cég megközelítőleg sem használja ki. Az AKA Rt. mindenben maradéktalanul eleget tesz a koncessziós szerződésbe foglaltaknak, s az üzleti tervnek megfelelően működik. - Katona Kálmán miniszter ősszel azt mondta, az M5ösön várhatóan tavasszal folytatódnak a munkák, ám nem autópályával, hanem gyorsforgalmi úttal, a felmérések ugyanis ennek szükségességét támasztják alá. - Tárgyalás folyik a minisztériummal, s amíg ez nem fejeződött be, addig nem tudok az ügyben érdemben nyilatkozni. - Azért mond valamit a miniszter, Félegyháza és Kecskemét között csúcsidőn kívül elég gyér a forgalom, s csak néhány percben mérhető az időmegtakarítás. - Az autópálya annál jobban betölti szerepét, minél hosszabb. A forgalom mind a Budapest-Kecskemét, mind a Kecskemét-Félegyháza szakaszon növekszik, az utóbbin dinamikusabban. ' -A jugoszláv NATO-bombázások meglátszanak az AKA forgalmi adatain? Visszavetette ez az építkezés újraindítását? - A koszovói válság idején, az előző év azonos időszakához hasonlítva tizenöt százalékos csökkenést regisztráltunk az átmenő forgalomban. A tranzit mára még mindig nem állt vissza - figyelve a határátkelők forgalmát -, ugyanakkor szeptember óta minden hónapban hét-tíz százalékkal nagyobb az M5-ös autópálya forgalma, mint a tavalyi esztendő azonos hónapjaiban. Vagyis, a kisebb tranzit mellett is növekedett a pályán guruló gépkocsik száma, amiből az következik: a helyiek mind nagyobb számban - az említett hét-tízszázalékos bővülést is meghaladóan - veszik igénybe a sztrádát. - Bartha László, Szeged polgármestere nemrégiben elismerte, sem jogi, sem pénzügyi lehetősége nincs a városnak az építkezés felgyorsítására. Valamit tudhat? - Az M5-ös nagyon fontos Szegednek, a Növekedéskutató Intézet tanulmánya szerint, ha a szűk infrastrukturális láncszemekre koncentrálódnak a beruházások, akkor az ilyen területekre irányuló fejlesztések jelentősen emelik a GDP szintjét és a foglalkoztatást. Az itt befektetett tőke biztos, s az átlagosnál gyorsabb megtérülésű. Ha a költségvetés finanszírozza az említett területeken a beruházást, akkor minden száz forint kiadás ötven forint hasznot hoz. Konkrétan az M5-ös autópálya gazdasági, társadalmi és környezeti hatását vizsgálta meg a Koping Datorg is... - ...az elméletek gyönyörűek, bár az M5-ösnél az AKA Rt. a finanszírozó, míg a bérletes Ml-esnek és M3-asnak az állam a gazdája. Mekkora kavarodást okozott a vegyes rendszer? - Nem volt probléma. - Mosonmagyaróvár és Budapest, sőt akár Füzesabony között egy esztendeig autózik a miskolci, pesti, győri polgár, azon a pénzen, amiből a szegedi, félegyházi, csak öt-hat retúrt tud megcsinálni. Ezt hogy kezelik? - Azt tudom mondani, amit korábban már említettem, a cég teljes összhangban működik a KHVM-el, vagyis, az AKA Rt. a megkötött koncessziós szerződés minden pontját maradéktalanul betartja- Elképzelhető, hogy az állam visszavásárolja a koncessziós jogot, van akkora összeg, amekkora meggyőzné az AKA-t? - Erre nem tudok válaszolni. Kovács András Belvízkárokról a rádióban DM-információ A belvízkárosultak helyzetével foglalkozik hétfői adásában a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiója a 9 és 12 óra közötti műsoridejében. Az adásba az ország hét vidéki stúdiója is bekapcsolódik a budapesti mellett. A hallgatók riportösszeálttásokból ismerkedhetnek meg a legkritikusabb pillanatokkal, élethelyzetekkel. Kérdéseket is föltehetnek a műsor három órája allatt, melyeket a budapesti stúdióban a helyi védelmi bizottságok vezetői, vízügyi szakemberek, országgyűlési képviselők várnak a 62/474-244-es számon. Szalay tanár úrral Szegedről, politikáról, az Országház hangulatáról Expolgármester, ellenzékben Dr. Szalay István szerint nagy hiba Szeged kisvállalkozóit ekkora adóval sújtani. (Fotó: Schmidt Andrea) Több, mint egy éve már, hogy dr. Szalay István elköszönt Szeged polgármesteri tisztétől. Annyit még a politika iránt kevésbé érdeklődök is tudnak, hogy Szalay tanár úr (mert hogy ez a megszólítás illik immár 1998 novembere óta ismét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékének vezetőjéhez...) nem szakadt el teljesen a közélettől, az MSZP országgyűlési képviselőjeként dolgozik a törvényhozásban. De arról eddig vajmi kevés hírt tudhattak meg a város lakói, miként vélekedik Szeged volt polgármestere a város elmúlt évének történéseiről. Mai beszélgetésünkben nemcsak erre vártunk választ dr. Szalay Istvántól, hanem arról is faggattuk: hogyan érzi magát a Parlamentben, mennyit tud segíteni szűkebb pátriájának ellenzéki képviselőként. Lehet, hogy sok sérelem érte dr. Szalay Istvánt polgármestersége alatt, de egy biztos: arra nem panaszkodhatott, hogy túl keveset szerepelt a hírekben. Hol a városházi tudósításban fejthette ki véleményét, hol egy kiállítás megnyitóján szólt a művészet szerepéről, de készült róla fotó vasútállomáson emléktábla-avatás közben, repülőtéren a nagy szegedi szúnyogháború idején. Nem érdemtelenül szakadt nyakába ez a nagy publicitás, hiszen Szalay doktor azon a politikusok közé tartozott, aki szeretett mindenhol személyesen megjelenni. Aztán egyszer csak az örökmozgó városirányító - a választók akaratából - átadta a polgármesteri széket dr. Bartha Lászlónak, s bár országgyűlési képviselőként ma is aktív részese a magyar politikának, sokak számára úgy tűnhet, teljes visszavonultságban telnek napjai. Ennyire megrázta volna az 1998 őszén elszenvedett választási kudarc? Netán úgy érzi, elege lett a helyi politika civakodásaiból? Vagy boldog, mert visszatalált nagy szerelmeihez, a matematikához és az oktatáshoz? Szívfájdalom nélkül Még arra sem volt időm, hogy e három kérdésből akár egyet is föltegyek Szalay tanár úrnak. Ugyanis- tanszéki szobájában, igazán-rutinos nyilatkozóként, egy-két udvarias félmondat után máris elkezdte fölidézni a polgármesteri búcsút követő időszakot. - Ma már különösebb szívfájdalom nélkül tudok visszaemlékezni 1998 végére, 1999 elejére, de minek is tagadnám, akkor bizony három hónapnak is el kellett telnie, hogy feldogozzam magamban a tényt: Szeged polgárai mást választottak helyettem polgármesterüknek. Nem kis csalódás volt ez számomra, hiszen úgy éreztem, és érzem ma is, hogy vezetésem alatt sok fontos program indult el a városban, és nagyon sajnáltam, hogy ezek végigfuttatásához már nem adatott meg a lehetőség. De hát nem egyedi az én példám, a magyarországi választási tapasztalatok azt mutatják, hogy a mi országunkban igencsak türelmetlenek a választók. Mfg az USA-ban egy-egy választási ciklus után leginkább csak akkor kell távoznia a vezető politikusoknak, ha nagyot hibáztak hivatali idejük alatt, nálunk mindig új embertől várják a problémák azonnali megoldását. így történt ez hazánk szinte mindegyik, Szegeddel összehasonlítható, nagyobb városában, függetlenül attól, hogy polgármester kollégám milyen pártszlnekben tevékenykedett. - Ez persze önt aligha vigasztalja meg... - Természetesen nem, hiszen, mint mondtam, én úgy érzem, sikeresnek Ítélhető meg az általam irányított önkormányzat 1994 és 1998 közötti munkája. Hogy mást ne említsek, abban az időszakban több területen is sikerült előrelépnünk annak érdekében, hogy Szeged valóban modern, komfortos európai város legyen. Kiépült a korszerű elektromos-, gáz- és telefonhálózat, megkezdtük egy világszínvonalú szennyvíztisztttómű építését, ezer panellakás felújítást valósítottuk meg, s az én irányításom alatt kezdődött meg a belváros rekonstrukciójának programja is. Aztán meg ne feledkezzünk a tömegközlekedés korszerűsítéséről sem: 13 új villamos szolgálja azóta is Szeged polgárait. Torony alatt nem csatázik - De mennyire szolgálja, segíti Szegedet, immár országgyűlési képviselőként dr. Szalay István? Ugyanis amióta leköszönt polgármesteri tisztéről, sokan úgy vélik, túlságosan is háttérbe húzódott. Holott állandó meghívottként megtehetné azt is, hogy a városházi ülések kapcsán fejtse ki véleményét akár az új önkormányzat, akár utódja, dr. Bartha László munkájáról. - Valóban minden alkalommal meghívnak a torony alatti tanácskozásokra, amit illő módon meg is köszönök, de nem hiszem, hogy feladatom lenne a városházi csatározás. Erre az MSZP önkormányzati frakciója hivatott, de ahogy én látom, igencsak beszűkült a mozgásterük. Egy biztos: Bartha polgármester sokkal könnyebb helyzetben van, mint én, hiszen jóval nagyobb a támogatottsága a közgyűlésben, mint nekem volt. Ami pedig az országgyűlésben végzett munkámat illeti: igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több segítséget kapjon városunk az országos vezetéstől, de sajnos ez ügyben nem könynyű sikereket elérni ellenzéki politikusként. Legnagyobb megdöbbenésemre ugyanis azt tapaszalom a Parlamentben, hogy szinte semmilyen kapcsolat nincs a kormánypárti és az ellenzék széksoraiban ülők között. Még az országgyűlés folyosóin sem alakulnak ki beszélgetések. Márpedig e nélkül igencsak esélytelen egy ellenzéki honatya arra, hogy maga mellé állítva egy döntéshelyzetben lévő kormánypárti kollégáját, sikeresen lobbizzon választói érdekében. Természetesen amit tudok, megteszek, de biztosra veszem, hogy sokkal sikeresebb lehetnék úgy én, úgy bármelyik képviselő társam, ha egy, a maitól eltérő politikai kultúra honosodna meg a magyar Országgyűlésben. - A nagypolitikával tehát elégedetlen. És Szeged város mai vezetésének munkáját hogyan értékelné? — Hogy a pozitívumokkal kezdjem: nagyon örülök annak, hogy több, általam is fontosnak tartott program tovább folytatódik. Értem ez alatt a belváros rekonstrukcióját, a Gábor Dénes szakközépiskola felújítását, a kórházi berendezések modernizációját. Ezekkel teljesen egyet tudok érteni. Néhány döntés esetében viszont azt mondanám: túl bátor, nagyot kockáztató a mai városvezetés. Legalábbis erre utal, szerintem, a Szetáv privatizációja (én ezt nem léptem volna meg), vagy a vízművet korábban magánosító CGEvel folytatott vita. Mit privatizáljon a város? Ez utóbbi esetben már az én polgármesterségem idején is kiderült, hogy a város számára nem éppen előnyös szerződést kötött a Lippai polgármester úr által vezetett önkormányzat a franciákkal, de azt nagyon kétlem, hogy egy nemzetközi perből sikerrel keveredne ki a mai vezetés. És ha már kritizálhatok, hadd szóljak egy kifejezetten sértő ügyről is. A városháza nemrégiben megjelent, „Otthon Szegeden" című kiadványában, a hitelekről szólva olyan sikeresen mostak össze különböző adatokat gondolok itt a fejlesztési és a működési hitelek összegeire - hogy abból az derül ki, lám mennyivel jobban gazdálkodik a Bartha vezette önkormányzat, mint a Szalay irányította testület tette. Szeretném kiemelni, hogy polgármesterségem alatt soha nem vett fel működési hitelt a város. Ma valóban kisebb lehet a város hitelállománya, de ez nemcsak takarékosságra utalhat, hanem arra is, hogy ma jóval kevesebb fejlesztés, beruházás történik. Kérdem én: jó ez Szegednek? Végül hadd szóljak az új adózási rendről: én bizony nem tartom helyesnek, hogy minden vállalkozót, legyen az kényszervállalkozó vagy milliárdos forgalmú nagy cég, egyforma adókulcs szerint terhel meg a város iparűzési adóval. Megítélésem szerint az én vezetésem alatt megszavazott adórend humánusabb volt, mivel figyelembe vette, hogy Szegeden - miként az Fekete Klára kiváló könyvéből, a Cégvesztőből jól kiolvasható - több, mint tízezer ember veszítette el az elmúlt évtizedben a munkáját. Közülük sokan nagy erőfeszítés árán tudják csak kisvállalkozásukból eltartani családjaikat. Nagy hiba őket még ekkora adóval is sújtani. Én akkor is inkább a nagy cégek kiemeltebb adóztatása mellett voksolok, ha tudom, hogy ez Szegeden is sok társaságot érzékenyen érint. Ipari park, logisztikai központ - Mások bírálata után most egy kis önkritikára kérném föl. Beszélgetésünk elején megemlítette, miért érzi sikeresnek polgármesteri munkáját. Több mint egy évvel leköszönése után készített-e már olyan számvetést, amiből az derül ki, mit tart legnagyobb kudarcának? - Az előbb szóltam a munkájukat veszített szegediekről. Ha kudarcról beszélhetek, talán azt a tényt említeném, hogy polgármesterségem idején nem sikerült olyan ipari parkot kiépíteni Szegeden, amelyben ma már a város polgárait foglalkoztató nagy termelő cégek dolgoznának. Hasonlóan nagy fájdalmam, hogy nem jártak sikerrel azok a törekvések, amelyek Szegedet logisztikai központtá szerették volna tenni. - Nem gondolt még arra, hogy ezeket a „hiányosságokat" mondjuk 2002től pótolja: Vissza kíván-e térni a helyi politizálásba, esetleg ismét polgármesterjelöltként méretve meg magát a következő önkormányzati választásokon? - Nem, ez még véletlenül sem jutott eszembe. Teljes mértékben kielégít a matematika tanszéken végzett munkám, s parlamenti tevékenységem. Úgy érzem, a tőlem telhetőt megtettem a közért Szegeden, s inkább tanári hivatásomnak szeretnék élni. Bátyi Zoltán