Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 20. BEISKOLÁZÁS 5 Csomagok L

egutóbb százötvenmilliónál írtunk, utána háromszáznál szerettünk volna, de a tőzsde beindult, s már csak négyszázmilliónál tehetjük. Ennyit veszített Szeged város bő két és fél hónap alatt, mert rosszkor adta el a birtokában levő Pick-részvénycsomagot. November elsején darabonként nyolc és fél ezer forintért értékesítette a több mint hetvenhatezres pakettet, összesen hatszázötvenmillió forintért. Tegnap a záróár már bőven tizennégyezer felett volt. Persze a tőzsde mostani szárnyalását már nehezen követik magyarázattal a hazai szakemberek is, az viszont tény, a november elsejei üzletkötés nyilvánosságra kerülésekor - közben eltelt jó néhány hét - a gazdasági alpolgármester újságíróknak arról beszélt, biztos információi voltak a városnak, azaz jókor szálltak ki a részvényekből. Tanulság: az a biztos, ami elmúlt, s ebben a tőzsde hasonlít a katonasághoz A város Pick-csomagja az akkori hatszázötvenmillió helyett ma bőven egymilliárd felett érne, nehezebb azonban megítélni, milyen üzlet a szegedi kábeltelevízió részvényeinek - információink szerint - egymilliárd-kétszázötvenmillió forintért történő értékesítése. Még akkor is, ha az árhoz csomag, azaz négyéves felügyelőbizottsági tagság, játszótér, ingyenes vtv-csatorna is társul Persze maga az összeg is ámulatra méltó, ha nem összehasonlítható. De csak addig, mert a múlt hét szerdáján Győrben kábeltelevíziót vásárolt a negyedrészben Matáv-érdekeltségű Németkábel Vagyonkezelő Rt. Több mint három és fél milliárd forintért. Igaz, mögötte az UPC végzett szoros versenyben, s a győztesnél is jobb árajánlattal maradt aluL Talán itt is licitálhatott volna-ha felkérik. r

anulságos egymás mellé rakni a két üzlet adatait, még akkor is, ha Szegeden a Matávnak elővásárlási joga, valamint részesedése volt a kábeltévében, illetve az ajándékcsomag nehezen számszerűsíthető. A győri kábeltévé száz százalékáért, azaz harmincnégyezer bekábelezett lakásért bő három és fél milliárdot kapott a város, Szegeden a negyvenezer ügyféllel rendelkező társaság negyvenhét százalékáért még egymilliárd-háromszázmilliót sem fizet az egyedüli vevő. Nettóban a győri vásárlónak másfélszer annyiba kerül egy bekábelezett lakás, egy ügyfél, mint Szegeden. Eldöntendő: mi adjuk olcsón, vagy a győrit vették drágán. Kovács András A Délmagyarok mentették meg a kézbesítőt Deszki kutyatámadás Megjelent a programajánló füzet Millenniumi év Brúnó a kerítés mögött, amely csak látszólag akadály számára. (Fotó: Karnok Csaba) napló A város közművelődési, művészeti intézményei és civil szervezetei vezetőinek részvételével tegnap közművelődési fórumot rendeztek a városházán. Dr. Ványai Éva alpolgármester a város elmúlt évi kulturális életéről beszámolva jó döntésnek nevezte az önkormányzat oktatási és kulturális irodájának szétválasztását, mert az önálló iroda így koncentráltabban tud a kultúrával foglalkozni. Szeged tavaly is gazdag programot kínált polgárainak és az ide látogató vendégeknek; a napokban megjelent, és a fórum résztvevőinek kiosztott szegedi programajánló füzet ebben az esztendőben is több kiemelt rendezvényt tartalmaz. Az alpolgármester elmondta, idén az épületbelső festésével folytatódik a régi zsinagóga felújítása, s az önkormányzat támogatja az Aba-Novák-freskó helyreállítását is. Tavaly Osztróvszky József, a város egykori polgármestere és Géza fejedelem kapott köztéri szobrot, idén felállítják az újra kifaragott Szentháromságszobrot, valamint régi adósságát törleszti a város, amikor felavatja Melocco Miklós Klebelsberg Kunót ábrázoló új alkotását. Az önkormányzat közművelődési irodája ettől az évtől kevesebb kulturális program megszervezésében, lebonyolításában vesz részt, ezeket a feladatokat igyekeznek átadni - az anyagi forrásokkal együtt - a közműDM-információ Ma, csütörtökön, január 20-án 18 órakor a Dugonics tér 12. szám alatti Katolikus Ház Milleniumi Kávéházávelődési intézményeknek. Például a zenei rendezvényeket a jövőben a Bartók Béla Művelődési Központ szervezi. Az idei, millenniumi rendezvények részeként magyar évad lesz a szabadtérin, az ezeréves magyar államiság jegyében rendezik meg az országos táblaképfestészeti biennálét, Európa Folk Fesztivál elnevezést kapta a hagyományos nemzetközi néptáncfesztivál. Májusban, Szeged napján ünnepélyes külsőségek között fogadja a város a minden településnek járó millenniumi zászlót. Czenéné Vass Mária a közművelődési iroda munkatársa bejelentette: a tavaly megalakult Szeged Kultúrájáért Közalapítvány hamarosan közzéteszi első negyedéves pályázati felhívását. Négymillió forintos keretet oszthat szét a kuratórium a március 15-ig beérkező pályázatok között. A mostanihoz hasonlóan jövőre is megjelentetik az egész évre szóló városi programfüzetet. A szerkesztők azt kérik, minden programszervező intézmény és civil szervezet áprilisig juttassa el jövő évi terveit a közművelődési irodára. A tavaly augusztusban megalakult Szegedi Közművelődési Tanács vezető ügyvivője, Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója a fórumon arra kérte a városban működő közművelődési profilú civil szervezeteket, hogy közös érdekből mielőbb vegyék fel a tanáccsal a kapcsolatot. H. Zs. ban (a pincében) Mordvin nyelvrokonaink címmel dr. Mészáros Edit tart előadást. A rendezvény mindenki előtt nyitott. Egy megvadult, s az utcára kiszökött kaukázusi juhász tegnap hajnalban megtámadta a lapunk deszki kézbesítőjét. A férfi jobb kezén négy ujja összeroncsolódott, s a kisujjának egy ujjpercét el is veszítette. A kézbesítőt, aki a Délmagyarokat a kutya szájába tömve menekülhetett csak, kórházban ápolják, míg a hatalmas testű eb - miután befogták - továbbra is riogatja a járókelőket a Kertész utcában. Már megbarnultak a vérfoltok a deszki Kertész közben álló családi ház előszobájának padlóján. A háziasszony, Gergely Pétemé még nem takarított fel, nem volt rá ideje, súlyosan sérült félje helyett kellett kikézbesítenie a Délmagyarországot a községben. A férfit ugyanis tegnap hajnalban, házuk közelében megtámadta és megsebesítette egy kutya. Gergely Péter, ahogy minden reggel, tegnap is kora hajnalban kelt, hogy időben a postaládákba tehesse a friss újságot. Öt óra körül ért a Kertész utca 12. számú porta elé, melynek kerítésén ott díszeleg a „Harapós kutya!" feliratú tábla. Ám a lapot nem dobhatta be; a kerítésen kijutott házőrző hátulról megtámadta. Az utcán őrjöngő állat a földre rántotta a középkorú férit, és harapott. A kézbesítő talán életét köszönheti a nála lévő, kötegnyi Délmagyarnak, ugyanis az újságokat a fenevad pofájába tömve sikerült egérutat nyernie. S bár az állat a futó férfit újra leteperte, a súlyosan sebesült kézbesítő mégis eljutott közeli házának kapujáig. Gergely Péter mindkét kezén megsérült, a jobb kezén négy ujja összeroncsolódott, és kisujja utolsó percét - melyet a mentősök kérésére felesége halászott ki félje kesztyűjéből - nem is sikerült megmenteni. Legalább hat hétig nem dolgozhat, és azt sem tudni, mozognak, éreznek-e valaha sérült ujjai. „A féijemet kórházba szállították, én kerekedtem föl, hogy kézbesítsem a lapokat, és még nyolc előtt néhány perccel is az utcán találtam a kutyát, sem a rendőrök, sem gazdája nem fogta be" - mesélte a hajnalban történteket Gergely Pétemé, miközben meglehetősen kényszeredetten a Kertész utca 12. felé ballagtunk. A ház körül jó másfél méteres kerítés első látásra biztonságosnak tűnt, de csak addig, amíg a kutyát nem láttuk. Fotós kollégám fejéről egy széllökés letépte a sapkát, és Brúnó, a hároméves kaukázusi juhász felségterületére lökte. A támadás nem maradt el, az eb, mint egy gőzmozdony rohant a kerítés felé. Acsarkodását már az utca túloldaláról hallgattuk. A sapkát nem sikerült visszaszereznünk, de nem is nagyon erőltettük, mert úgy tűnt, a kutya csak azért nem jön ki, mert nem akar. Gergely Péter éppen a műtét után ébredezett, amikor feleségével együtt beállítottunk a kórterembe. A férfit eddigi munkája során is riogatta a kutya, melynek gazdái csak külön kérésre voltak hajlandók a postaládát a kerítés külső oldalán elhelyezni. „Nem számítottam a támadásra, mert hátulról jött" - sóhajtotta kórházi ágyán a sebesült kézbesítő, aki most őt helyettesítő feleségét féltheti a falusi kutyáktól. „De az biztos, ha újra tudok dolgozni, messziről elkerülöm azt a házat" - fogadkozott Gergely úr. Bár a rendőrök államigazgatási eljárás keretében vizsgálják a kutya gazdája, Cs. Imre felelősségét, a fenevad egyelőre őrizheti a házat. Annál is inkább, mert csak a település jegyzője rendelheti el, hogy a veszélyes állatot elszállítsák. A polgármesteri hivatalban azonban senki sem jelentette a történteket, melynek alapján intézkedhettek volna. A megvadult Brúnó gazdáját sem személyesen, sem telefonon nem tudtuk elérni. Kéri Barnabás Ma DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11 -es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a képviselők irodájában (Széchenyi tér 11., a sóhajok hídja alatt). DR. TICHY-RÁCS CSABA, Alsóváros képviselője fogadóórát tart 17 órától a Dobó Utcai' Általános Iskolában. TÓTH CSABA, a 9-es választókerület (Szőreg) képviselője fogadóórát tart 17 órától a szőregi ügyfélszolgálati kirendeltségen (Szerb u. 21.). DR. TIMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 14 és 16 óra között a tápéi ügyfélszolgálati kirendeltségen. SZEGED M. J. V. Közgyűlése szocialista frakciójának „Frakció-fogadóóráját" Gila Ferenc tartja - városüzemeltetési kérdésekben -17 és 18 óra között a Bécsi krt. 7. alatti nyugdíjasklubban. Holnap DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.).Dorozsmai megemlékezés Munkatársunktól A második világháború idején, a Don-kanyarban elesett kiskundorozsmai katonák emlékére gyújtanak gyertyát ma (csütörtökön) délután, 5 órakor a Negyvennyolcas utcai I. világháborús emlékműnél. A megemlékezés szervezője a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház. Szegedi fotográfusok tárlata Munkatársunktól Január 21-én, pénteken 14 órakor a városháza dísztermében mutatják be a Szegedi fotográfusok című kötetet. A magyar kultúra napja alkalmából megjelenő kiadványt dr. Ványai Éva alpolgármester adja át, majd Tandi Lajos kötet- és sorozatszerkesztő és Szávay István fotóesztéta mutatják be. 16.30-kor a Horváth Mihály utcai Képtárban Eifert János fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke nyitja meg a Szegedi fotográfusok című kiállítást. A március 12-éig megtekinthető tárlatot Tandi Lajos rendezte, a megnyitón közreműködik: Szabó Norbert fuvolaművész. Szolgáltaták a vtv-n Munkatársunktól Ma, csütörtökön este negyed nyolckor ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió szolgáltatói magazinműsora, a Legyen az ügyfelünk! A 45 perces műsor a 2000-re való átállás nehézségeit taglalja a távközlés és a számítástechnika területén. Az érintett szolgáltató cégek közül a Hírközlési Főfelügyelet, a Déltáv Rt., a Zénón Kft. és a Pannon GSM szakemberei számolnak be a várható változásokról, s az új lehetőségekről. A játszani vágyó nézők a műsor ideje alatt értékes nyereményekért hívhatják a 424-647-es telefonszámon az adás ideje alatt. Mordvin „rokonaink0 Ahol a part szakad II. Ahol a part szakad című, Szabó C. Szilárd tollából megjelent írásra kell reagálni, mert ebben számos szakszerűtlenség félretájékoztatja az olvasót. Először is a bekeretezett „ok és okozat" alcímű részhez a Maty-ér és mihályteleki belvíz közötti kapcsolat vonatkozásában ki kell jelenteni, hogy bárki bármit is mond, igen könnyen cáfolható, hogy a Maty-éri tározó nem okozhatja Mihálytelek belvízproblémáit. Mihálytelek területén a talajvízszint észlelő kutakban magasabban van a vízszint, mint a Maty-érben. Tehát ha áramlás lenne, akkor a Matyér felé áramlana a talajvíz. Mivel azonban (és ezt Molnár professzor szakvéleménye is alátámasztja) olyan vízzáró rétegek övezik a Maty-éri medencét, amelyek az áramlást kizárják, ezért tehát ez az összefüggés semmilyen irányban nem áll fenn, vagyis a Maty-ér vízszintjének csökkentése egyrészt értelmetlen, másrészt rendkívül káros lenne, a benne lévő halállomány pusztulását vonná maga után, ugyanakkor a versenyidényre való feltöltés is tetemes költséggel járna. A gyálai Holt-Tisza part omlásával kapcsolatban le kell szögezni, hogy a cikkben visszatérően használt partfal kifejezés szakszerűtlen és megtévesztő. Itt nincs partfal. A partfal szó ugyanis egy mesterségesen épített műtárgyat feltételez, olyat mint pl. a szegedi partfal, vagy a mohácsi partfal. A gyálai Holt-Tisza természetes földmederben, földpartok között helyezkedik el és ott a parton élők által némiképp befolyásolt természetes folyamatok játszódnak le. A Holt-Tisza, annak funkciója szempontjából ezek a kisebb partomlások, partcsúszások nem okoznak problémát. Annál inkább problémás ez a helyzet a parti létesítmények szempontjából. Azonban rendkívül furcsa, hogy a partra szabálytalanul, túl közel épített létesítmények kezelői, tulajdonosai, a meder kezelőjére mutogatnak és attól váiják el, hogy a szabálytalan építkezések és szabátytalan használat következményeit, drága pénzért hárítsa el. Arról van szó, hogy a házak, az út, az elektromos vezeték és a gázvezeték túl közel épült a mederhez, azok építkezésekor nem kérték ki a szakhatóság engedélyét, véleményét. Az utcában nincs csatorna, itt a talajvíz tényleg a meder felé áramlik, ugyanakkor a szennyvíz is minden szabályt felrúgva, nem zárt szennyvíztározókba, hanem szikkasztómedencékbe kerül, amely megtalálja útját a meder felé és viszi a partot. Az ott élők kihordják a salakot, szemetet építési törmeléket, hulladékot a partra az megterheli a meredek rézsűt és leomlik. Valahogy úgy néz ki ez a kérdés, mintha valaki nyári gumival, részegen, nagy sebességgel autózik a síkos úton, majd amikor fának ütközik, akkor az út kezelőjét, vagy a fa ültetőjét vádolja és kér tőle kártérítést. Tehát partfal nincs, partfal nem omlik, csak a természetes földrézsű, a további omlást természetesen bizonyos műszaki megoldásokkal meg lehet gátolni, azonban ez pénzbe kerül, sok pénzbe, és ezt nyilván azoknak kell fizetni, akik a fent említett szabályokat felrúgták. Török Imre György, Ativizig műszaki igazgatóhelyettes, főmérnöke Tisztelt Török úr! Maga mérnök ember, így aztán valószínűleg jobban tudja - remélem is, hogy jobban tudja, hiszen maga a mérnök -, mi a különbség a partfal és a földrézsű között. Azt írja levelében, hogy a szentmihályi Holt-Tiszán van partomlás és partcsúszás, partfal azonban nincs, s mivel nincs partfal, így partfalomlás sincs. Mi omlik akkor tavaly április óta a HoltTisza soron? Egyértelmű: a foldrézsű. Kik okolhatók azért, hogy Szentmihályon immáron tizedik hónapja omlik a fóldrézsü? Természetesen a Holt-Tisza soron lakó nyugdíjasok, meg azok a cégek, amelyek a szakhatóság engedélye nélkül túl közel építették a mederhez az utat, az elektromos és a gázvezetéket. Uram! Ön azt állítja, hogy a Démász és a Dégáz szakhatósági engedély nélkül építkezett, fektetett vezetéket a szentmihályi Holt-Tisza soron. Kíváncsian várom erre a felvetésre hogyan reagálnak az érintett cégek. Gondolom ismeri azt a mondást, amely szerint minden hasonlat sántít. Már megbocsásson, de az ön „nyári gumis, síkos utas, faültetés" parabolája menni sem tud. Legalább egy mondatot írt volna arról, hogy az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság mit tett az ott élők érdekében. De nem. Könnyebb másokra hárítani a felelősséget. A lakók, az útépítők, az elektromos hálózatot kiépítők és a gázvezetéket fektetők után megtalált engem. Remélem, hogy a közgyűlési anyag előterjesztőjének, Szeged város polgármesterének, Bartha Lászlónak is elküldte a levelét, merthogy az előterjesztésben a város első embere is végig partfalomlásról beszél. Csak jelzem, hogy a 2000. január 14-i közgyűlésen - amit élő, egyenes adásban közvetített a városi televízió arról tájékoztatták a lakosságot, hogy Szentmihályon omlik a partfal. A rézsüt ki nem ejtették a szájukon. De számít az, hogy fal vagy rézsű? A lényeg, hogy omladozik. Szakszerűbben fogalmazva: omlik Tisztelettel: Szabó C. Szilárd