Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

4 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 20. MA A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 9-12­ig mini ovi, óvoda-előkészítő foglalkozás 2-3 éves gyer­meknek. 14 órától a Száz­szorszép Színház előadása az Ifjúsági Házban: A koldus és királyfi, című zenés darab, a Hókirálynő Színpad előadá­sában. A KŐRÖSY JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI és Külke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban (Stefánia 14. 1. em.) 10.30 órakor a magyar kultú­ra napja alkalmából Orgo­vány Erika festőművész kiál­lításának megnyitója. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 1 Sóráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉ­NEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klub­helyiségében. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 15 óra­kor a magyar kultúra napja tiszteletére: Költészetünk-év­századaink - 2000 címmel, irodalmi összeállítás. Köz­reműködnek: Kiss Ernő, Ró­zsa János, Tatár Attiláné és Tegzes Miklós. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától az MTESZ-szék­házban (Kígyó u. 4.). AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁ­LÓZATA (Gogol u. 3. ül. 305., tel.: 423-474) jogi taná­csadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részére in­gyenesjogi tanácsadást tart. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órakor „Tégy kevesebbet és étj el többet!" A transzcen­dentális meditáció hatása a mindennapjainkban. Csányi­né Zsóka előadása. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT­BAN 18 órakor ezoterikus önismereti, önfejlesztő-klub és versmondó stúdió. A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órakor Lénárt Ka­talin az arcelemzésről tart előadást. A JATE-KLUBBAN 21 órakor studentest. Nosztalgia­buli újdonságokkal. Házigaz­da: Varga B. László. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától UNlVersitas parti. Dj.: Mc. Fresh. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától „Kézműves meste­rek és mesterségek" címmel népművészeti kiállítás és be­mutató, 14 órától szerepjá­ték-klub, 18 órakor a Tápéi Tűzzománc Tábor kiállítása. Megnyitja: Ibos Éva művé­szettörténész, 19 órától „Ver­set mondok, énekelek" cím­mel, válogatás magyar szerzők műveiből. Műsorve­zető: Pleskonics András. A VÁROSHÁZA DÍSZ­TERMÉBEN (Széchenyi tér 10.) 14 órakor „Szegedi fo­tográfusok" címmel könyv­bemutató, megnyitja dr. Vá­nyai Éva alpolgármester, a kortárs művészekről szóló sorozat ötödik kötetét Tandi Lajos és Szávay István mu­tatja be. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 15.30-tól Fazekas szakkör felnőttek­nek, 16 órától alkotó cseme­ték klubja. Holnap: 14 órától szövő szakkör. Ottömös nehéz helyzetben Jóval kevesebb állami támogatásra számíthatunk, mint tavaly - mondta Bata Ferenc polgármester. (Fotó: Miskolezi Róbert) Az idén feleannyi pénzből gazdálkodhat Csongrád megye egyik legkisebb települése, Ottö­mös, mint tavaly. A költ­ségvetésben a közel 70 milliós kiadások mellett a bevételi oldalon csak 45 millió áll. Az önkormány­zat 33,2 milliós forráshiá­nyos támogatást kért az államtól, de csak 15,3 milliót kapott. Bata Ferenc polgármestert arról kér­deztük, vajon hogyan tud­nak kijönni a szerényebb költségvetésből? Még tavaly ősszel beadta Öttömös önkormányzata a for­ráshiányos támogatási kérel­mét a Belügyminisztérium Csongrád Megyei Területi Ál­lamháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatához (TÁKISZ). Ebben a kiadások pótlására 33,2 millió forint ál­lami támogatást kértek az öttö­mösiek - tudtuk meg Bata Fe­renc polgármestertől. A TÁ­KISZ a kért összeg helyett csak 17,2 milliót javasolt, amiből még az 1100 fő alatti települések (Öttömösön közel 850-en laknak) iskoláinak járó támogatást, az 1,8 milliót is le­vonta, így csak 15,3 milliót fo­lyósítottak a falunak. Az önkormányzat, hogy nö­velni tudja a bevételeit, kény­telen volt a helyi adók mérté­két módosítani. Az iparűzési adó az elmúlt években igen­csak furcsán alakult, ami leg­inkább a Mol Rt. megyei át­csoportosításainak köszön­hető. Tavaly 11,4 millió forint iparűzési adót fizettek be, míg 1998-ban csak 1,6-ot, 1997­ben pedig 15,2-t a helyi vállal­kozások, cégek, magánszemé­lyek. Az idén még nem lehet tudni, vajon mennyi kerül a kasszába. Az adózás mértékét is módosította a testület, 1 mil­lió forint éves bevételig nulla, 1 és 10 millió között 6 ezrelék, 10 fölött pedig 2 százalék. A kommunális adó maradt a régi, vagyis belterületen lakáson­ként 1500-at, külterületen pe­dig 1000 forintot kell befizet­niük az öttömösieknek. A be­vételeket még a közétkezte­tésből, mázsadíjakból és a kü­lönféle önkormányzati szol­gáltatások díjaiból próbálják növelni. Az idén ezért jelentősebb beruházásokat nem terveznek a településen, csak a Teleház építését. A Felszabadulás utcá­ban a polgármesteri hivatallal szembeni volt parókiát alakít­ják át informatikai központtá és könyvtárrá. Az épületben ezenkívül helyet kap egy kis múzeum is, ahol Öttömös egy­kori neves lakójának, Magyar László Afrika-kutatónak állíta­nak emléket. A beruházás kö­rülbelül 10 millió forintba ke­rül, amiből 6,3 millió állami támogatás. A belvíz Öttömös­ben sok kárt nem tett, csak a külterületeken kell a dűlőuta­kat kijavítani, így a járdák fel­újítására, valamint új buszváró létesítésére is jut egy kis pénz. Scheffer Istvánná és Hajdú Ferencné segédmunkásként a Teleház építésén dolgozik. Schefferné született öttömösi, lánya és az 5 hónapos unokája is a faluban lakik. Nem sok jót vár ettől az évtől, sajnos na­gyon kevés itt a munkale­hetőség. A fiatalok inkább Szegedre járnak dolgozni, né­hányan pedig itthon maszekol­nak. A helyiek a mezőgazda­ságból próbálnak megélni. A fő jövedelmi forrásukat a spár­ga jelenti. Volford József nem látja ennyire „rózsásnak" a helyzetet. Nincs családja, csak az édesanyjáról kell gondos­kodnia. Az évek során már sok mindenbe belefogott. Dolgo­zott a helyi téeszben, nevelt csirkét, malacot, kertészkedett, traktorával és teherautójával vállalt bérmunkát. Szinte egyik se jött be neki. Legin­kább a csirketartásban re­ménykedik, de nem valami jó a szárnyasok felvásárlási ára. Azért nem adja fel egy­könnyen, marad Öttömösön. Kormos Tamás Az M5-ös autópálya Csongrád megyei szaka­szának megépítése már évek óta sürgető problé­ma. Szakértők szerint az autópálya hiánya miatt kerülik el a térséget a kül­földi ipari beruházók. A városvezetők, a hatósá­gok és a szakma együtte­sen keresik a lehetséges megoldásokat, egyes prognózisok alapján el­képzelhető, hogy 2002­ben a Fehér-tóhoz érnek az autópálya építői. Ezút­tal arra voltunk kíváncsi­ak, hogy olvasóinknak mi a véleménye az autópálya fontosságáról, személy szerint mennyiben érde­keltek az M5-ÖS Csongrád megyei szakaszának meg­építésében. Viczenti Zoltán (boltvezető­helyettes): — Engem személy szerint nem érint ez a probléma, ugyanis nagyon ritkán utazom. Az viszont biztos, hogy ha két­három éven belül megépül az autópálya új szakasza, akkor az Mit jelent Önnek az autópálya? a hét kérdése Viczenti Zoltán, Apáthy Mariann és Bényi Mihály. (Fotó: Somogyi Károlyné) Szeged kereskedelmi életére is pozitív hatással lesz. így nem­csak mi tudunk könnyebben közlekedni, hanem a külföldiek is gyakrabban jönnének el hoz­zánk. Bár az ország gazdasági helyzete nem túl rózsás, az M5­ös megépítését mégis jó befek­tetésnek tartom, hiszen a ráfor­dítások pár éven belül az élet számtalan területén többszörö­sen megtérülnének. Apáthy Mariann (tanárnő): - Bár nincs autóm, mégsem örülök annak, hogy az autópá­lya építése évek óta húzódik. Szerintem erre feltétlenül áldoz­ni kellene és mihamarabb intéz­kedni. A megépítés befejezését illetően viszont pesszimista va­gyok, úgy gondolom, eltelik ti­zenöt év is, mire megépül. A koszovói válság után kialakult rossz gazdasági helyzet is sür­geti, hogy a két határon áthala­dó autópálya-szakasz összekötő kapocs legyen az országok kö­zött. Szerintem a problémák megoldását illetően előre kell haladni, kitörési pontokat kell keresni és erre rendkívül jó le­hetőségnek tűnik az M5-ös to­vábbi építése. Bényi Mihály (építésve­zető): - Számomra fontos, hogy végre elkészüljön ez a pályasza­kasz. A munkám miatt kéthe­tente egyszer Budapestre kell mennem, az autópálya tehát je­lentős mértékben meggyorsíta­ná az utazást. Sajnos, ma még nagyon magasak az autópálya­díjak, ha valaki ritkábban uta­zik, annak bizony mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. A kivitelezés tekintetében optimis­ta vagyok, úgy gondolom, az M5-ÖS öt éven belül eléri a ha­lait. L. G. Munkatársunktól A városi kulturális szerveze­tek pénteken hatodik alkalom­mal rendezik meg a Százszor­szép Gyermekházban a Szege­di Kulturális Piacot, amelyen több mint húsz kulturális intéz­mény, egyesület, csoport mu­tatkozik be. A szervezőktől megtudtuk: a hagyományos nyár végi megjelenés helyett idén első alkalommal rendezik meg a piacot a magyar kultúra Kulturális piac napján. A mostani piac újdon­sága, hogy a kulturális intéz­mények és szervezetek mellett megjelennek az alkotók, az előadóművészek, valamint a kultúrához kapcsolódó szolgál­tatók (könyvkiadók, kézműves árusok stb.). A pénteken délelőtt 10 óra­kor kezdődő piacon a kiállítók mellett folyamatos színpadi programok fogadják a látoga­tót, amelyek között helyet kap­nak gyermekelőadások és felnőtteknek szóló produk-ci­ók. A kultúra és a kultúra tá­mogatóinak kapcsolata cím­mel délután 3 órától kerekasz­tal-beszélgetést is rendeznek, 75 éve miről írt a DM? Symposion Ezen a plátói szépségű címen valóban plátói szel­lemű új magyar folyóirat indult el lélekhódító útjára a Dunántúl, Nagy Lajos egyetemének gyönyörű városában, Pécsett. Fiata­lok írták és a magyar ifjú­ságnak dedikálták. Szelle­mi közösség él ezek kö­zött a fiatalok között, a tu­dás és tehetség erős tudása mellett. Valóban gazdag Symposion, dús és ko­50 éve moly lelki lakoma az, amelyet ők nyújtanak kü­lönösen ma, amikor a szel­lemi és erkölcsi anarchia fájdalmas üressége és si­vársága mered ránk min­denfelől. A Symposion első száma több, sokkal több, mint biztató ígéret. Végre fiatalokat látni, akik áhítattal és felkészülteri in­dulnak el a költői szent hegyre, és a gondolatok dantei erdejébe. (1925) A pártsajtó jelentősége Fölmérhetetlen jelentő­ségű a pártsajtó napjaink­ban az egyre fokozódó szo­cialista munkaversenyben, a Sztahanov-mozgalom ki­bontakozásának idején. A dolgozók önfegyelmének növelése céljából az első és fő eszköznek a sajtónak kell lennie, amely minden mun­kaközösség hibáját feltárja és könyörtelenül megbé­lyegzi gazdasági életünk összes fekélyét és ily mó­don e fekélyek eltávolítása céljából a dolgozók közvé­leményéhez fellebbez. Az elmondottak világosan bi­zonyítják, hogy a pártsajtó rendszeres olvasása nélkül eredményes munkát nem végezhetünk. (1950) 25 éve Újabb eredmény A szegedi szénhidro­gén-medence olajbányá­szainak takarékossági mozgalma nemcsak az energiára, illetve az ener­giahordozókra, hanem az ezek kitermelésénél nél­külözhetetlen artézi víre is kiterjed. A mintegy 100 négyzetkilométeres olaj­mező tankállomásainak, gázfeldolgozó- és egyéb üzemeinek, központi ipar­telepének és szociális léte­sítményeinek ellátására ugyanis vízmű épült, 350 köbméteres vasbeton víz­toronnyal és artézikút-há­lózattal, amely évente több mint egymillió köb­méter vizet szolgáltat. A vízigény növekszik, újabb kutak fúrása nagyon költ­séges, ezért víztakarékos módszereket kísérleteztek ki a bányászok. (1975) Előkészítették a SZAB idei programját Emlékérem ­tudományszervezőknek Munkatársunktól Az MTA Szegedi Akadé­miai Bizottságának ez évi programját készítették elő azon a kibővített ülésen, ame­lyet tegnap délután tartottak a SZAB székházában. Az összejövetelen szó volt még a szak- és munkabizottságok, illetve a tudósklub idei mun­katervéről, továbbá azokról a pályatételekről, amelyeket 2000-ben ír ki a tudományos testület. A tegnapi ülésen SZAB emlékérmeket adtak át tíz tu­dósnak a szegedi területi bi­zottság érdekében kifejtett tu­dományszervezői tevékenysé­gük elismeréseként. Emlékér­met kapott négy leköszönő tisztségviselő: Telegdy Gyula akadémikus, aki kilenc évig volt a SZAB elnöke, az 1993 és 1999 között alelnöki tiszt­séget betöltő Farkas Tibor akadémikus, a kilenc éven át a bizottság tudományos titká­raként dolgozó Balogh Tibor, valamint Csirik János, aki az utóbbi két évben a tudósklub titkári feladatait látta el. A SZAB emlékérmet azoknak a professzoroknak is átnyújtot­ták, akik tavaly váltak meg szakbizottsági elnöki tisztsé­güktől. Ilyen elismerésben ré­szesült H. Tóth Imre (nyelv­és irodalomtudományi szak­bizottság), Anderle Adám (fi­lozófia- és történettudományi szakbizottság), Burgemé Gi­mes Anna (közgazdasági és gazdaságpolitikai szakbizott­ság), Móricz Ferenc (mate­matikai és fizikai szakbizott­ság), Papp Gyula (orvostudo­mányi szakbizottság) és Gá­bor Miklósné (műszaki szak­bizottság). amelyen a város társadalmi és gazdasági életének illusztris képviselői vesznek részt. A disputa vendégei: Debreczeni Pál, a Domet és a Vylyan Rt. elnöke, Vámosi Lukács, a Pick Rt. gazdasági igazgatója, Led­nitzky Péter, a Déltáv Rt. ve­zérigazgatója, Szabó Jenő, a Dél-magyarországi MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója és Jan­csó János, a Tesco Global Rt. igazgatója. Automaták - nőnemben Sorsdöntő felfedezésre jutottam: rájöttem, hogy az ut­cák, terek pénzkiadó-automatái mind-mind nőneműek! Ráadásul - mintha ez még magában nem lenne elég ­könnyüvérűek is. Csak kezdjük ott, hogy mindig sarko­kon, gyanús bemélyedésekben, sötét kapualjakban várnak ránk. Mondataik is meglehetősen expresszívek és célra­törőek: „Tegye be!", „Vegye el", stb. Az ember meg is zavarodik; hogy mit is tegyen be, és hová? Pedig csak a kártyát kell a szűk mélyedésbe betenni, szükséges néhány mozdulat, aztán kijön valami, és akkor nekünk jó. Az automaták még egy dologban hasonlítanak a női nemre: lassan ugyanúgy képtelenek vagyunk nélkülük él­ni, mint a kedves, szerető asszonyaink nélkül... Sarnyai Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom