Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 20. BEISKOLÁZÁS 3 m röviden Elkobzott üzemanyag? Heves (MTI) A belvízmentesítésnél használt szivattyúk működtetéséhez elkobzott üzemanyagot kér a Vám- és Pénzügyőrségtől (VPOP) a Heves megyei Védelmi Bizottság. A tanácskozáson, amelyen az illetékes vízügyi szervezetek, valamint a belvíztől sújtott dél-hevesi térség polgármesterei vettek részt, elhangzott, hogy a megyei földművelési hivatal adatai szerint egy hét alatt 18 ezer hektárról 24 ezer hektárra növekedett a belvízzel elárasztott terület a megye alföldi jellegű régiójában. A szivattyúk működtetéséhez használnák fel a VPOP által tárolt elkobzott üzemanyagot. Vízi határátkelő Budapest (MTI) A tervek szerint idén június és szeptember között már a sporthajóknak és a kisebb jachtoknak nem kell kerülni az üzemvízcsatorna felé, a dúnacsúnyi duzzasztóműnél léphetik át a szlovák-magyar határt tájékoztatta Székely László dunai kormánybiztos szerdán budapesti háttérbeszélgetésen az újságírókat. Régi igénye ez a sporthajóval közlekedőknek, illetve a hazai idegenforgalom is számít a nagyobb hajóforgalomból adódó bevételre. Közölte: februárban készül el a kormány-előterjesztés az időszakos határátkelő létesítésére. Van pénz közcélra Eger (MTI) Az önkormányzatoknak az idén 7.6 milliárd forint áll rendelkezésére a közcélú foglalkoztatás működtetéséhez; ez az összeg elegendő valamennyi, jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli egyhavi foglalkoztatásához - közölte Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Mindez annak kapcsán hangzott el, hogy a foglalkoztatási törvény módosítása szerint az idén májustól megszűnik a jövedelempótló támogatás. Ehelyett szociális segélyt kaphatnak azok a munkanélküliek, akik legalább 30 napos közcélú munkát teljesítenek évente. Külföldi égető Garé (MTI) A garéi veszélyes hulladéklerakó végső felszámolásának első üteme, a hordók külföldre szállítása és kinti égetőműben történő ártalmatlanítása az év végére befejeződhet - közölte a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára. Vass Nándor elmondta, hogy a 14 ezer tonna poliklórbenzol tartalmú veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítását célzó tavaly márciusi kormányhatározat értelemében először a hordók eltávolításáról, illetve megsemmisítéséről, valamint a szennyezett talaj vizsgálatáról gondoskodik az erre kiírt pályázat nyertese. Újrahasznosító rt. alakult Szegeden Három partner - a környezetért Új cég született Szegeden. A tájékoztató résztvevői: Uve Deyle, Peter Kurz, Gerhard Kurz és Morvay Gábor (DMK konzorcium). Szabó Jenő MÉH vezérigazgató és Nógrádi Zoltán DARFT-titkár. A háttérben dr. Mayer Antal, a Városgazdasági Kft. ügyvezetője. (Fotó: Schmidt Andrea) Hazánkban a hulladékok kezelése jelenleg nem éri el az eurápai uniós színvonalat. A háztartási és ipari szemét összegyűjtésének, kezelésének és tárolásának mostani állapota miatt a környezet szenynyezödése napról napra növekszik, s ez helyzet komoly akadálya lehet uniós csatlakozásunknak is. Ezen a problémán szeretne segíteni az a magyar-német közös vállalkozás, amelynek megalapításáról tegnap írtak alá szándéknyilatkozatot Szegeden. A résztvevők a városháza dísztermében tájékoztatták az újságírókat a Magyar Újhasznosító Rt. megalakulásáról. A hulladékkezelés regionális problémáinak megoldására alakult társaságot a DMK konzorcium amelynek tagja két német társaság és a budapesti székhelyű Modulcosult -, a Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt., valamint a kecskeméti Városgazdasági Kft. hozta létre, egyelőre zárt formában. A hulladékkezelés és feldolgozás szabályainak részletes kimunkálása után azonban elsősorban az önkormányzatokat szeretnék megnyerni partnernek tudtuk meg Peter Kurztól, aki a 35 éves szakmai hagyományokkal bíró német cég egyik tulajdonosa. A Németországban hulladékhasznosítással és -feldolgozással foglalkozó társaság magyar partnereivel közösen már kidolgozta azt a koncepciót, amelynek alapján a több milliárdos befektetést igénylő vállalkozást működtetni szeretnék. Egyelőre sok kis deponálóba kerül a térség háztartási és ipari hulladéka, ez azonban nem gazdaságos. Ráadásul ezek a tárolók néhány évtized alatt megtelnének, ezért a jövőben a mainál sokkal jobban kell törekedni az újrahasznosításra, amelylyel a mostani költségeknek akár 30 százaléka is megtakarítható. Mivel a hulladékbefogadók kapacitásuk felénél járnak, ezért a jövőben sokkal takarékosabban kell igénybe venni azokat - állították tegnap a szakemberek. Az újra nem hasznosítható hulladékokat elégetve, töredékükre „zsugorítva" érdemes csak tárolni. Az új társaság a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével, válogatóközpontok létrehozásával, majd égetőművek üzembe helyezésével kívánja orvosolni a problémát. A mai, sok apró lerakóval dolgozó rendszer hagy hátránya ugyanis, hogy veszélyezteti a talajvizek tisztaságát, ráadásul nem is gazdaságos az üzemeltetésük. - Tízmillió tonna hulladék keletkezik hazánkban évente - mondta dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, aki üdvözölte a társaság létrejöttét, hiszen minden lehetőséget meg kell ragadnia a régiónak arra, hogy az eddigieknél jobban kezeljük a hulladékokat. A probléma megoldásához az állami források és a helyi erők mellett a vállalkozásokat és az uniós támogatásokat is igénybe kell vennünk, dr. Tímár László Szeged alpolgármester úgy nyilatkozott, ha az új társaság bizonyít, akkor Szeged város vezetése is megfontolja, belépjen-e a közös, egész régiót átfogó vállalkozásba. Szabó Jenő, a MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a Zalaegerszegtől Debrecenig működő nyersanyaghasznosító társaságuk most kapcsolódik be a kommunális hulladékgyűjtésbe és feldolgozásba. Az új vállalkozás az elkövetkezendő hónapokban tárgyal majd a helyi önkormányzatokkal, a jövő év közepéig tervezik a lerakóés válogatóközpontok kiépítését, hosszabb távú terveikben pedig nagyteljesítményű, regionális égetőművek felépítését tűzték ki célul. I. O. Óriási érdeklődés mellett tartottak tegnap sajtótájékoztatót a legújabb Avemarral kapcsolatos kutatások eredményeiről. Az eddigi vizsgálatokról annyit: születőben vannak az első tudományos bizonyítékok csírái. Vélhetően sokan emlékeznek még, 1998. októberében jelentette be egy, vegyészekből, biokémikusokból és rákkutatókból álló csoport, hogy sikerült előállítaniuk egy olyan búzacsíra-kivonatot, amely önmagában alkalmazva gátolta, és — kemoterápiás gyógyszerekkel együtt alkalmazva - megakadályozta az áttéteket rosszindulatú daganatban szenvedő kísérleti állatoknál. A készítmény Avemar néven, étrendi kiegészítőként került forgalomba Magyarországon. Ám ezzel, a Hídvégi Máté biokémikus nevéhez fűződő Avemar „pályafutása" nem ért véget, példaértékű szakmai összefogással az elmúlt évben folytatták a kutatásokat a laboratóriumokban és 11 hazai kórházban, klinikán, országos Rákterápía-lciegészítö Avemar-remények intézetben. A Magyar Tudományos Akadémia klubjában tegnap óriási érdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón számolt be az újabb, még sok kérdőjelet felvető, de reményekkel kecsegtető kutatási, vizsgálati eredményekről a népes szakmai csoport, amelynek megszólaló tagjai valamennyien hangsúlyozták: az Avemar nem csodaszer, hanem olyan plusz, amely a tradicionális rákgyógyítás - sebészi beavatkozás, kemoterápia mellett, ezeknek kiegészítőjeként jöhet szóba a rákterápiában. Ám annyi bizonyos: „születőben vannak az első tudományos bizonyítékok csírái" - ahogyan az Uzsoki Utcai Kórház vezetője, Jakab Ferenc professzor fogalmazta. Áz ő kórháza az egyik, amelyikben daganatos betegek egy csoportjának a hagyományos rákterápia mellett Avemart is adnak. Ugyancsak vizsgálták betegeken az Avemar hatását az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézetben, a SOTE II. számú Gyermekklinikáján, a debreceni urológiai klinikán, az Országos Korányi TBC Intézetben és a szegedi sebészeti klinikán, hogy csak néhány intézményt említsünk. Az intézetek vezető professzorai valamennyien és egybehangzóan elmondták: az Avemart - persze rákterápia mellett - szedő daganatos betegek életminősége javult, testsúlyuk gyarapodott. A szegedi sebészeti klinika intézetvezetője, Balogh Ádám professzor ehhez még hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint az Avemart szedő betegeknél a kemoterápia igen kellemetlen hatásai szelídültek. A neves fül-orr-gégész professzor, Ribári Ottó elmondta: Avemarral is „kezelt" nyálmirigydaganatos betegeinél nem képződtek áttétek, akiknél már volt áttét, azoknál egyelőre megállt a buijánzás. Az Avemarral kapcsolatos kutatásokból a szegediek kivették a részüket, hiszen a sebészeti klinika orvosain kívül, az MTA Szegedi Biológiai Kutatójának munkatársa, Monostori Éva, valamint a szegedi rákkutató, Duda Ernő folytatott eredményes vizsgálatokat az Avemarral. Az egyelőre csak étrendi kiegészítőnek nevezett készítménnyel kapcsolatos kutatások folytatódnak. A mindent eldöntő finisről is szó volt a tegnapi sajtótájékoztatón. Láng István onkológus professzor bejelentette: egy, a készítmény alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi mellrákvizsgálatra készülnek, amelynek központja az Országos Onkológai Intézet lesz. Izrael legnevesebb egyeteme is bekapcsolódik az Avemar-programba, amelynek során 400 súlyos állapotban levő daganatos beteg vizsgálatát tervezik. Ekkora számú vizsgálati „anyagból" már statisztikailag megbízható, értékelhető eredményeket kapnak. Erre azonban 4-5 évet várni kell. Kalocsai Katalin jegyzet Ürmilliók M

agyarország 2000-ben 180 millió forintot költ űrkutatásra. Nos, e a hírt hallva, két okból is elgondolkodhatunk. Biztos akad olyan, aki jajongva kérdi: vajon miért áldozunk mi akár egy fillért is ilyen célokra? Amikor nemzetgazdaságunk mai állapotában még véletlenül sem kell attól rettegnünk, hogy nagy hirtelen besorolják országunkat a leggazdagabb államok közé. Más persze így is elmélkedhet az egészen friss információ olvasásakor: ugyan, mit ér ez a 180 millió, az is ropogós magyar forintban? Hiszen az űrpiacon mostanság egy többször használt, enyhén kopott űrprogramot sem lehet venni, kéz alól, egymilliárd dollár alatt. A háborgás tehát egy ponton találkozik: fölösleges kiadásnak tűnhet a sok (netán semmit sem érő?..) pénz. De engedtessék meg, hogy most egy kicsinykét feleseljek e nézetekkel. Mert az igaz, hogy hazánk soha nem lesz űrnagyhatalom. Mégis fogadjuk el jogosnak azt a kérést is, amelyet éppen ezek a rakétaeregető országok, így az USA és Oroszország fogalmaznak meg: a Föld minden nemzete járuljon hozzá ahhoz a közös nagy kalandhoz, ami a világmindenség föltérképezésének (harciasabban: meghódításnak) hív az emberiség. Nemcsak azért várják a filléreinket, mert egyszer maghal a Nap, s akkor uzsgyi, költözhetünk egy galaxissal arrébb. Sokkal inkább indokolja a kicsinyke országok űrügyi költekezéseit, mert - bármilyen hihetetlen - mi is hasznosítjuk a csúcstechnológia vívmányait. Hogy mást ne mondjak: amíg a tószegi parasztbácsika likas gumicsizmában taposta tavaly a gát mellett a sarat, űrfelvételek segítették hazánkat az ár- és belvíz elleni küzdelemben. Aztán meg ne feledkezzünk meteorológusainkról sem. No, nem éppen arra a tévé képernyőjén, miniszoknyában billegő mosolyladyre gondolok, aki divatbemutatót rendez minden este egy-egy záporhoz és zivatarhoz. Hanem azokra, akik abban segédkeznek, hogy idejében megtudjuk, mikor támad ránk a front, s mikor mentsük értékeinket az eresz alá. Tja mindezt összeadjuk, ügyesen szorzunk és oszn. tunk, s nem feledkezünk meg arról sem, hogy eddig már vagy ötven magyar berendezés is járt az űrben, lám, máris kiderül: nem is oly sok, nem is olyan haszontalanul feláldozott forint az a 180 millió. Az persze más kérdés, hogy ennyi pénzből hogyan tud minőségi munkát végezni hazánk 2-300 űrkutató tudósa?... r Magyar kutatás Budapest (MTI) Az elázó évhez hasonlóan 2000-ben is mintegy 180 millió forint jut a költségvetésbál űrkutatásra - nyilatkozta az MTI-nek Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) politikai államtitkára a Magyar Űrkutatási Tanács szerdai ülése alkalmából Budapesten. - A magyar űrkutatás elsődleges feladata, hogy olyan hasznosítható projekteket végezzenek, amelyek közvetett úton megtérülhetnek. Az útmeteorológiai és különböző űrtávérzékelési tevékenységek mellett tavaly főleg az ár- és belvízi elöntésekről készült űrfelvételek készítését finanszírozták. Ezen kívül beruházások szükségesek a különböző műszerek fejlesztéséhez, valamint az űmavigációhoz is - mondta el az államtitkár. Hozzátette: a projektekhez az anyagi támogatás pályázati úton nyerhető el. A magyarországi űrkutatás fejlődésének feltételeiről Manninger Jenő kijelentette: a magyar kutatóknak komolyabb projektek végrehajtásához mielőbb be kéne kapcsolódnia az Európai Űrügynökség szervezeteinek munkájába, ám ehhez több milliárd forint szükséges. Both Előd, a Magyar Űrkutatási tanács igazgatója szerint tíz évbe is beletelhet, amíg a magyar űrkutatás szervesen kapcsolódik a nagyobb európai szervezetek tevékenységéhez. Egyelőre a cél a hasznosítható projektek minél magasabb szintű végrehajtása. Az igazgató szólt arról is, hogy jelenleg Magyarországon 2-300 űrkutató dolgozik. A 70-es évek óta 50 magyar űrberendezés járt a világűrben, többek között egy sugárterhelést mérő dózismérő és egy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által is űrrepülésre alkalmasnak nyilvánított űrkemence. Hófalak a Bakonyban Tatabánya (MTI) Az erős észak-nyugati szél és az intenzív havazás kritikussá tette szerdán délelőtt a közúti közlekedést Komárom-Esztergom megyében. Három bakonyszéli települést, Akát, Ácsteszért és Súrt elzárt a külvilágtól a hó. Ezekbe sem be-, sem kihajtani nem lehet. Sőt, a Közútkezelő kht. négy kotrógépe, illetve hómarója is elakadt. Hasonló sorsra jutott a Tatabányáról Szombathelyre indult távolsági autóbusz is, amely Bakonybánkon tart egyelőre kényszerpihenőt. E térségben a szél több helyen két méter magas hótorlaszt épített. A Kisbér-, Tata- és Tatabánya-környéki utak közül jó néhányon csak lépésben lehetett közlekedni. A haladást sok keresztbefordult tehergépkocsi nehezítette.