Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 20. BEISKOLÁZÁS 3 m röviden Elkobzott üzemanyag? Heves (MTI) A belvízmentesítésnél használt szivattyúk működ­tetéséhez elkobzott üzem­anyagot kér a Vám- és Pénzügyőrségtől (VPOP) a Heves megyei Védelmi Bi­zottság. A tanácskozáson, amelyen az illetékes víz­ügyi szervezetek, valamint a belvíztől sújtott dél-heve­si térség polgármesterei vettek részt, elhangzott, hogy a megyei földművelé­si hivatal adatai szerint egy hét alatt 18 ezer hektárról 24 ezer hektárra növekedett a belvízzel elárasztott terü­let a megye alföldi jellegű régiójában. A szivattyúk működtetéséhez használnák fel a VPOP által tárolt el­kobzott üzemanyagot. Vízi határátkelő Budapest (MTI) A tervek szerint idén jú­nius és szeptember között már a sporthajóknak és a kisebb jachtoknak nem kell kerülni az üzemvíz­csatorna felé, a dúnacsúnyi duzzasztóműnél léphetik át a szlovák-magyar határt ­tájékoztatta Székely László dunai kormánybiztos szer­dán budapesti háttérbeszél­getésen az újságírókat. Ré­gi igénye ez a sporthajóval közlekedőknek, illetve a hazai idegenforgalom is számít a nagyobb hajófor­galomból adódó bevételre. Közölte: februárban készül el a kormány-előterjesztés az időszakos határátkelő létesítésére. Van pénz közcélra Eger (MTI) Az önkormányzatoknak az idén 7.6 milliárd forint áll rendelkezésére a közcé­lú foglalkoztatás működte­téséhez; ez az összeg ele­gendő valamennyi, jelenleg jövedelempótló támogatás­ban részesülő munkanélkü­li egyhavi foglalkoztatásá­hoz - közölte Mohos Lász­ló, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára. Mindez annak kapcsán hangzott el, hogy a foglalkoztatási tör­vény módosítása szerint az idén májustól megszűnik a jövedelempótló támogatás. Ehelyett szociális segélyt kaphatnak azok a munka­nélküliek, akik legalább 30 napos közcélú munkát tel­jesítenek évente. Külföldi égető Garé (MTI) A garéi veszélyes hulla­déklerakó végső felszámo­lásának első üteme, a hor­dók külföldre szállítása és kinti égetőműben történő ártalmatlanítása az év vé­gére befejeződhet - közöl­te a környezetvédelmi tár­ca helyettes államtitkára. Vass Nándor elmondta, hogy a 14 ezer tonna po­liklórbenzol tartalmú ve­szélyes hulladék végleges ártalmatlanítását célzó ta­valy márciusi kormányha­tározat értelemében elő­ször a hordók eltávolításá­ról, illetve megsemmisíté­séről, valamint a szennye­zett talaj vizsgálatáról gon­doskodik az erre kiírt pá­lyázat nyertese. Újrahasznosító rt. alakult Szegeden Három partner - a környezetért Új cég született Szegeden. A tájékoztató résztvevői: Uve Deyle, Peter Kurz, Gerhard Kurz és Morvay Gábor (DMK konzorcium). Szabó Jenő MÉH vezérigazgató és Nógrádi Zoltán DARFT-titkár. A háttérben dr. Mayer Antal, a Városgazdasági Kft. ügyvezetője. (Fotó: Schmidt Andrea) Hazánkban a hulla­dékok kezelése jelenleg nem éri el az eurápai uniós színvonalat. A háztartási és ipari sze­mét összegyűjtésének, kezelésének és tárolá­sának mostani állapota miatt a környezet szeny­nyezödése napról nap­ra növekszik, s ez hely­zet komoly akadálya lehet uniós csatlakozá­sunknak is. Ezen a problémán szeretne se­gíteni az a magyar-né­met közös vállalkozás, amelynek megalapítá­sáról tegnap írtak alá szándéknyilatkozatot Szegeden. A résztvevők a városháza dísztermé­ben tájékoztatták az új­ságírókat a Magyar Új­hasznosító Rt. megala­kulásáról. A hulladékkezelés re­gionális problémáinak megoldására alakult társas­ágot a DMK konzorcium ­amelynek tagja két német társaság és a budapesti székhelyű Modulcosult -, a Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt., valamint a kecskeméti Vá­rosgazdasági Kft. hozta létre, egyelőre zárt formá­ban. A hulladékkezelés és ­feldolgozás szabályainak részletes kimunkálása után azonban elsősorban az ön­kormányzatokat szeretnék megnyerni partnernek ­tudtuk meg Peter Kurztól, aki a 35 éves szakmai ha­gyományokkal bíró német cég egyik tulajdonosa. A Németországban hulla­dékhasznosítással és -feldol­gozással foglalkozó társaság magyar partnereivel közösen már kidolgozta azt a koncep­ciót, amelynek alapján a több milliárdos befektetést igénylő vállalkozást működ­tetni szeretnék. Egyelőre sok kis deponá­lóba kerül a térség háztartási és ipari hulladéka, ez azon­ban nem gazdaságos. Ráadá­sul ezek a tárolók néhány évtized alatt megtelnének, ezért a jövőben a mainál sokkal jobban kell törekedni az újrahasznosításra, amely­lyel a mostani költségeknek akár 30 százaléka is megta­karítható. Mivel a hulladék­befogadók kapacitásuk felé­nél járnak, ezért a jövőben sokkal takarékosabban kell igénybe venni azokat - állí­tották tegnap a szakemberek. Az újra nem hasznosítható hulladékokat elégetve, töre­dékükre „zsugorítva" érde­mes csak tárolni. Az új társaság a szelektív hulladékgyűjtés megszerve­zésével, válogatóközpontok létrehozásával, majd égető­művek üzembe helyezésével kívánja orvosolni a problé­mát. A mai, sok apró lerakó­val dolgozó rendszer hagy hátránya ugyanis, hogy veszélyezteti a talajvizek tisztaságát, ráadásul nem is gazdaságos az üzemelteté­sük. - Tízmillió tonna hulla­dék keletkezik hazánkban évente - mondta dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, aki üdvözölte a tár­saság létrejöttét, hiszen min­den lehetőséget meg kell ra­gadnia a régiónak arra, hogy az eddigieknél jobban kezel­jük a hulladékokat. A prob­léma megoldásához az álla­mi források és a helyi erők mellett a vállalkozásokat és az uniós támogatásokat is igénybe kell vennünk, dr. Tímár László Szeged alpol­gármester úgy nyilatkozott, ha az új társaság bizonyít, akkor Szeged város vezetése is megfontolja, belépjen-e a közös, egész régiót átfogó vállalkozásba. Szabó Jenő, a MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója el­mondta, hogy a Zalaeger­szegtől Debrecenig mű­ködő nyersanyaghasznosí­tó társaságuk most kapcso­lódik be a kommunális hulladékgyűjtésbe és fel­dolgozásba. Az új vállalkozás az el­következendő hónapokban tárgyal majd a helyi önkor­mányzatokkal, a jövő év közepéig tervezik a lerakó­és válogatóközpontok ki­építését, hosszabb távú ter­veikben pedig nagyteljesít­ményű, regionális égető­művek felépítését tűzték ki célul. I. O. Óriási érdeklődés mel­lett tartottak tegnap saj­tótájékoztatót a leg­újabb Avemarral kap­csolatos kutatások ered­ményeiről. Az eddigi vizsgálatokról annyit: születőben vannak az első tudományos bizo­nyítékok csírái. Vélhetően sokan emlékez­nek még, 1998. októberében jelentette be egy, vegyé­szekből, biokémikusokból és rákkutatókból álló csoport, hogy sikerült előállítaniuk egy olyan búzacsíra-kivona­tot, amely önmagában alkal­mazva gátolta, és — kemote­rápiás gyógyszerekkel együtt alkalmazva - megakadályoz­ta az áttéteket rosszindulatú daganatban szenvedő kísér­leti állatoknál. A készítmény Avemar néven, étrendi kie­gészítőként került forgalom­ba Magyarországon. Ám ez­zel, a Hídvégi Máté biokémi­kus nevéhez fűződő Avemar „pályafutása" nem ért véget, példaértékű szakmai összefo­gással az elmúlt évben foly­tatták a kutatásokat a labora­tóriumokban és 11 hazai kór­házban, klinikán, országos Rákterápía-lciegészítö Avemar-remények intézetben. A Magyar Tudo­mányos Akadémia klubjában tegnap óriási érdeklődés mellett megtartott sajtótájé­koztatón számolt be az újabb, még sok kérdőjelet felvető, de reményekkel ke­csegtető kutatási, vizsgálati eredményekről a népes szak­mai csoport, amelynek meg­szólaló tagjai valamennyien hangsúlyozták: az Avemar nem csodaszer, hanem olyan plusz, amely a tradicionális rákgyógyítás - sebészi be­avatkozás, kemoterápia ­mellett, ezeknek kiegé­szítőjeként jöhet szóba a rák­terápiában. Ám annyi bizo­nyos: „születőben vannak az első tudományos bizonyíté­kok csírái" - ahogyan az Uzsoki Utcai Kórház ve­zetője, Jakab Ferenc pro­fesszor fogalmazta. Áz ő kórháza az egyik, amelyik­ben daganatos betegek egy csoportjának a hagyományos rákterápia mellett Avemart is adnak. Ugyancsak vizsgálták betegeken az Avemar hatását az Országos Fül-Orr-Gégé­szeti Intézetben, a SOTE II. számú Gyermekklinikáján, a debreceni urológiai klinikán, az Országos Korányi TBC Intézetben és a szegedi sebé­szeti klinikán, hogy csak né­hány intézményt említsünk. Az intézetek vezető pro­fesszorai valamennyien és egybehangzóan elmondták: az Avemart - persze rákterá­pia mellett - szedő dagana­tos betegek életminősége ja­vult, testsúlyuk gyarapodott. A szegedi sebészeti klinika intézetvezetője, Balogh Ádám professzor ehhez még hozzátette, hogy tapasztala­tuk szerint az Avemart szedő betegeknél a kemoterápia igen kellemetlen hatásai sze­lídültek. A neves fül-orr-gé­gész professzor, Ribári Ottó elmondta: Avemarral is „ke­zelt" nyálmirigydaganatos betegeinél nem képződtek át­tétek, akiknél már volt áttét, azoknál egyelőre megállt a buijánzás. Az Avemarral kapcsola­tos kutatásokból a szegediek kivették a részüket, hiszen a sebészeti klinika orvosain kívül, az MTA Szegedi Bio­lógiai Kutatójának munka­társa, Monostori Éva, vala­mint a szegedi rákkutató, Duda Ernő folytatott ered­ményes vizsgálatokat az Avemarral. Az egyelőre csak étrendi kiegészítőnek nevezett ké­szítménnyel kapcsolatos ku­tatások folytatódnak. A min­dent eldöntő finisről is szó volt a tegnapi sajtótájékozta­tón. Láng István onkológus professzor bejelentette: egy, a készítmény alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi mellrákvizsgálatra készül­nek, amelynek központja az Országos Onkológai Intézet lesz. Izrael legnevesebb egyeteme is bekapcsolódik az Avemar-programba, amelynek során 400 súlyos állapotban levő daganatos beteg vizsgálatát tervezik. Ekkora számú vizsgálati „anyagból" már statisztikai­lag megbízható, értékelhető eredményeket kapnak. Erre azonban 4-5 évet várni kell. Kalocsai Katalin jegyzet Ürmilliók M agyarország 2000-ben 180 millió forintot költ űrkutatásra. Nos, e a hírt hallva, két okból is el­gondolkodhatunk. Biztos akad olyan, aki jajongva kér­di: vajon miért áldozunk mi akár egy fillért is ilyen cé­lokra? Amikor nemzetgazdaságunk mai állapotában még véletlenül sem kell attól rettegnünk, hogy nagy hirtelen besorolják országunkat a leggazdagabb álla­mok közé. Más persze így is elmélkedhet az egészen friss információ olvasásakor: ugyan, mit ér ez a 180 millió, az is ropogós magyar forintban? Hiszen az űrpiacon mostanság egy többször használt, enyhén ko­pott űrprogramot sem lehet venni, kéz alól, egymilliárd dollár alatt. A háborgás tehát egy ponton találkozik: fölösleges kiadásnak tűnhet a sok (netán semmit sem érő?..) pénz. De engedtessék meg, hogy most egy kicsinykét feleseljek e nézetekkel. Mert az igaz, hogy hazánk soha nem lesz űrnagyhatalom. Mégis fogadjuk el jogosnak azt a kérést is, amelyet éppen ezek a rakétaeregető or­szágok, így az USA és Oroszország fogalmaznak meg: a Föld minden nemzete járuljon hozzá ahhoz a közös nagy kalandhoz, ami a világmindenség föltérképezésé­nek (harciasabban: meghódításnak) hív az emberiség. Nemcsak azért várják a filléreinket, mert egyszer maghal a Nap, s akkor uzsgyi, költözhetünk egy gala­xissal arrébb. Sokkal inkább indokolja a kicsinyke or­szágok űrügyi költekezéseit, mert - bármilyen hihetet­len - mi is hasznosítjuk a csúcstechnológia vívmánya­it. Hogy mást ne mondjak: amíg a tószegi parasztbá­csika likas gumicsizmában taposta tavaly a gát mellett a sarat, űrfelvételek segítették hazánkat az ár- és belvíz elleni küzdelemben. Aztán meg ne feledkezzünk meteo­rológusainkról sem. No, nem éppen arra a tévé ké­pernyőjén, miniszoknyában billegő mosolyladyre gon­dolok, aki divatbemutatót rendez minden este egy-egy záporhoz és zivatarhoz. Hanem azokra, akik abban se­gédkeznek, hogy idejében megtudjuk, mikor támad ránk a front, s mikor mentsük értékeinket az eresz alá. Tja mindezt összeadjuk, ügyesen szorzunk és osz­n. tunk, s nem feledkezünk meg arról sem, hogy ed­dig már vagy ötven magyar berendezés is járt az űrben, lám, máris kiderül: nem is oly sok, nem is olyan ha­szontalanul feláldozott forint az a 180 millió. Az persze más kérdés, hogy ennyi pénzből hogyan tud minőségi munkát végezni hazánk 2-300 űrkutató tudósa?... r Magyar kutatás Budapest (MTI) Az elázó évhez hason­lóan 2000-ben is mintegy 180 millió forint jut a költségvetésbál űrkuta­tásra - nyilatkozta az MTI-nek Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) politikai államtit­kára a Magyar Űrkutatá­si Tanács szerdai ülése al­kalmából Budapesten. - A magyar űrkutatás elsődleges feladata, hogy olyan hasznosítható projekte­ket végezzenek, amelyek köz­vetett úton megtérülhetnek. Az útmeteorológiai és külön­böző űrtávérzékelési tevé­kenységek mellett tavaly főleg az ár- és belvízi elönté­sekről készült űrfelvételek ké­szítését finanszírozták. Ezen kívül beruházások szüksége­sek a különböző műszerek fejlesztéséhez, valamint az űmavigációhoz is - mondta el az államtitkár. Hozzátette: a projektekhez az anyagi támogatás pályázati úton nyerhető el. A magyaror­szági űrkutatás fejlődésének feltételeiről Manninger Jenő kijelentette: a magyar kuta­tóknak komolyabb projektek végrehajtásához mielőbb be kéne kapcsolódnia az Európai Űrügynökség szervezeteinek munkájába, ám ehhez több milliárd forint szükséges. Both Előd, a Magyar Űrkutatási tanács igazgatója szerint tíz évbe is beletelhet, amíg a magyar űrkutatás szer­vesen kapcsolódik a nagyobb európai szervezetek tevékeny­ségéhez. Egyelőre a cél a hasznosítható projektek minél magasabb szintű végrehajtása. Az igazgató szólt arról is, hogy jelenleg Magyarorszá­gon 2-300 űrkutató dolgozik. A 70-es évek óta 50 magyar űrberendezés járt a világ­űrben, többek között egy su­gárterhelést mérő dózismérő és egy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által is űrre­pülésre alkalmasnak nyilvání­tott űrkemence. Hófalak a Bakonyban Tatabánya (MTI) Az erős észak-nyugati szél és az intenzív havazás kritikussá tette szerdán dé­lelőtt a közúti közlekedést Komárom-Esztergom me­gyében. Három bakonyszéli tele­pülést, Akát, Ácsteszért és Súrt elzárt a külvilágtól a hó. Ezekbe sem be-, sem kihajta­ni nem lehet. Sőt, a Közútke­zelő kht. négy kotrógépe, il­letve hómarója is elakadt. Hasonló sorsra jutott a Tata­bányáról Szombathelyre in­dult távolsági autóbusz is, amely Bakonybánkon tart egyelőre kényszerpihenőt. E térségben a szél több helyen két méter magas hótorlaszt épített. A Kisbér-, Tata- és Tatabánya-környéki utak kö­zül jó néhányon csak lépés­ben lehetett közlekedni. A haladást sok keresztbe­fordult tehergépkocsi nehezí­tette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom