Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-19 / 15. szám

2 KÜLFÖLD lÉJvynö'H Í2é!0\go6sstQ SA svlöiot lódévnámoHé SZERDA, 2000. JAN. 19. kommentár Erős forint? A legellentmondóbh számok keringenek közgaz­dász- és történészi berkekben arról, hogy a rend­szerváltás után a nemzeti vagyon mekkora része tűnt el. Hasonlították már a veszteségeket a második világ­háborús veszteségekhez is. A legnagyobb szám, ame­lyet eddig hallottam, az húszezermilliárd volt. Az egyik közgazdász, nem is oly rég, azt állította, hogy 1990-től kezdve a megfoghatatlan gazdasági tranzakciók, a tör­vényes és törvénytelen gazdasági élet főszereplőinek összjátéka - és e főszereplők szerepcseréinek - követ­keztében, valamint a privatizációk során húszezermil­liárd erős forint tűnt el. Sok pénz, jó néhány üres Bokros-csomagot tele lehetne vele rakni, rendbe lehet­ne tenni belőle az oktatás- és az egészségügyet, a „sze­gényügyet", úgy általában... Az eltűnt pénzek nyomában: infláció, magasan csú­szó forintleértékelés, munkanélküliség, be-beroppanó gazdaság. Ha hihetünk a Deutsche Bank Research je­lentésének, mindezek után, most - a sokat emlegetett „gazdasági makro folyamatokat tekintve" - újra nem állunk annyira rosszul. Vagyis jó nekünk! Ha azonban józan paraszti ésszel végiggondoljuk azt, ami történik, akkor egy Trabant-motor kétütemű működési fázisára oszthatjuk a mögöttünk hagyott ka­landos tíz esztendőt: eltűntek a javak, és most pótoljuk a javakat. A mai növekedés első köreiben nem történ­het más, minthogy pótoljuk azokat az anyagi eszközö­ket, amelyektől a nagy váltás gazdasági és feketegaz­dazdasági fordulatai megfosztottak bennünket. A kétütemű motor azonban nem is korszerű, nem is környezetkímélő. Úgy is festünk most, lelkileg is, testileg is, mint bárki, akit arra kényszerít a sors, hogy ilyen korszerűtlen módon korszerűsödjön. A huszadik század háromszor verte le rajtunk a szocializmust: egyszer, amikor beszolgáltatott minket a szovjet ér­dekszférába, másodszor, amikor mindezt végig is kel­lett élni, harmadszor pedig most, amikor minden egyes magyar család készpénzével újra megfizettük az elmúlt idők árát. Oké. De ezután mi lesz? Deutsche Bank Research: Magyar lendület Berlin (MTI) Robusztus növekedés, to­vábbi kamatcsökkentések ­e címszavakkal jellemzi a magyar gazdaság idei kilátá­sait a legnagyobb német ke­reskedelmi bank, a Deutsche Bank elemzőcsoportjának januári körképe. A Deutsche Bank Rese­arch közép-európai jelentése szerint az exportorientált ipari termelés bővülése nyo­mán 4,2 százalék lehetett a tavalyi GDP-növekedés. A január 3-án végrehajtott újabb kamatcsökkentést a kutatók úgy értékelik, hogy változatlan az infláció és a kamatok lenyomására irá­nyuló szándék. A pénzhígu­lás mértéke mindazonáltal, a helyi szolgáltatásokat érintő év eleji áremelések követ­keztében, csak áprilistól fog érezhetően mérséklődni. A forint a kamatcsökken­tés dacára erős maradt - ál­lapították meg a Deutsche Bank kutatói. Valószínűnek tartják, hogy az euróhoz ké­pest végrehajtott csúszó leér­tékelés üteme 2000 végéig havi 0,2 százalékra csökken. Az országcsoport legfon­tosabb gazdasági jellemzőit összesítő táblázatban a né­met bank szakértői idén 5,0, jövőre pedig 5,5 százalékos GDP-növekményt jósolnak Magyarországon. Várakozá­suk szerint az infláció üteme ebben az évben 8,5, 2001­ben pedig 4,9 százalékos lesz. A fizetési mérleg hiá­nyát a hazai össztermék 4,2 százalékára várják az idén, majd 4,5 százalékára jövőre. Jöjjenek el és próbálják ki KISHASZ0N­JARMUVEINKET! 2 személyes, platós, szervokormánnyal 1.590.000 Ft +áfa 5 személyes platós, 2 ajtós, szervo­kormán­nyal 1.770.000 forint +áfa 5 személyes, 4 ajtós, platós 1.890.000 Ft +áfa a KEDVEZŐ HITELLEHETŐSÉGEK HASZNÁLTAUTÓ BESZÁMÍTÁS MOTOR rZ ALFA Hivatalos szerviz és márkakereskedes AUTÓHÁZ Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 149. —— TT (62) 246-568 • 241-885 • 249-345 Az orosz erők Groznij központjában Döntő támadás indult? Groznij utcáin védekeznek a csecsen harcosok. A kiépített állások néhol háztól házig érnek. (MTI Telefotó: Ruszlán Muszajev) Mozdok (MTI) Csecsenföldön kedd reggel megkezdődött Groznij bevételének döntő, végső szakasza: az orosz katonák tüzér­ség és légierő támoga­tásával áttörték a cse­csen lázadók grozniji védelmi vonalait és két irányból behatoltak a csecsen főváros köz­pontjába. Előkészítendő az átfogó támadást keddre virradóra az orosz légierő és a tüzérség megállás nélkül támadta a cse­csen fővárosban a lázadók ál­lásait. Az észak-kaukázusi hadparancsnokság szerint az orosz katonák szoros gyűrűbe zárták a csecsen lázadókat. További két irányból igyekez­nek bejutni Groznij központjá­ba, de ott elkeseredett ellenál­lásba ütköznek. Szadd-Szelim Abdumuszlimov, a csecsen el­nökség tanácsadója megerősí­tette, hogy Groznijban az orosz katonák minden irány­ból támadják a csecsen lázadó­kat, céljuk a Groznij közép­pontjában lévő Minutka tér be­vétele. Az elnökségi tanácsos szerint heves harcok folynak a csecsen főváros nyugati szélén és északnyugati részében. Az orosz erők a várbstól délre, Csernorecsje településen is tá­madják a csecsen állásokat. Abdumuszlimov szerint az oroszok az utóbbi 48 óra alatt több mint kétszáz embert ve­szítettek, a lázadók 15-öt. Orosz katonai források szerint nekik az utóbbi 24 órában egyáltalán nem volt ember­veszteségük, de hét szövetségi katona megsebesült. Az orosz hadműveleti parancsnokság szerint a Groznij bevételéért folytatott hadművelet döntő szakaszába érkezett és még három-négy napig is eltarthat. A mozdoki főparancsnok­ság szerint a szövetségi erők „bizonyosan ellenőrzésük alatt tartják" Csecsenföld déli, hegyvidéki körzeteinek hatvan százalékát. Vegyeno és Argun környékén minden nagyobb, kulcsfontosságú várost ost­romzár alá vettek. Amíg az orosz deszantosok gyűrűben tartják a településeket, más alakulatok „tisztogató" had­műveleteket végeznek. Mivel Argunból hasztalanul próbál­tak kitörni a csecsen lázadók, most - a mozdoki parancsnok­ság szerint - civileknek álcáz­va magukat megpróbálnak át­szivárogni Acshoj-Martan és Urusz-Martan járásba. A bel­ügyi csapatok ezért a közel­jövőben ismét tisztogató hadműveleteket hajtanak vég­re ezeken a területeken. Az orosz parancsnokság szerint az elmúlt nap alatt az orosz tüzérség és légierő tá­madta a csecsen lázadók hegy­vidéki állásait is. A támadá­sokban 150 csecsen fegyveres vesztette életét. Az ITAR-TASZSZ úgy ér­tesült, hogy az arguni hegy­szorosnál, Csiski település környékén a csecsenek tűz alá vettek két harci helikoptert. Mindkét járművet találat érte, ezért kényszerleszállást kellett végrehajtania. A legénység sorsáról egyelőre nem tudni semmit. Bukarest (MTI) A román nemzeti kőolajipari vállalat, az SN Petrom privatizáció­jánál a jelek szerint minden út egy román konzorciumhoz vezet ­állapította meg keddi kommentárjában az Azi című napilap gazdasági melléklete. A lap szerint bizonyosan nem véletlen, hogy miután az SN Petrom vezetése ta­valy december közepén kö­zölte: a privatizációs tender­re öt pályázat érkezett, a ro­mán sajtóban kiszivárogtat­A Petrom privatizációja A Mol „tagad ## ták mind az öt pályázó nevét és egyes ajánlatok részleteit is. Az SN Petrom decemberi közleményében csak az az egyetlen részlet szerepelt, hogy a pályázók között van egy román konzorcium is. A román sajtó néhány nappal később már tudni vélte, hogy a román konzorcium mellett az olasz ENI, a görög Helle­nic, az osztrák OMV és a magyar Mol pályázott. „Lényegtelen, hogy a ki­szivárogtatott információk mennyiben felelnek meg a valóságnak, a cél nem ez volt. Ahogy napvilágot lát­tak a sajtóértesülések, a ma­gyar Mol azonnal közölte, hogy nem tett és nem szán­dékozik ajánlatot tenni" - ír­ta a román lap. A román ipari miniszter, Radu Berceanu eddigi nyi­latkozataiból annyi kiderült, hogy a beérkezett ajánlatok elmaradnak a várakozások­tól. Berceanu az SN Petrom értékét 1,5 milliárd dollárra becsüli, így a megvételre ajánlott 35 százalékos rész­vénycsomag legkevesebb 500 millió dollárt érne. Ezt az összeget meghaladó aján­latokat várnak - hangsú­lyozta a miniszter. Minisztériumi források szerint az ajánlatok kiszivá­rogtatásának épp az volt a célja, hogy előtérbe állítsák a román konzorciumot, amely sajtóértesülések sze­rint 650 millió dollárt kínál a részvényekért - írta az Azi. Berlin (MTI) Ünnepélyes búcsúak­tusra került sor a minap a müncheni Giesecke + Dev­rient értékpapír-nyomdá­ban: a cég igazgatója személyesen adta át Ernst Weltekének, a Bundes­bank elnökének az utolsó német bankjegysorozat első ívét, 54 darab tíz­márkással. Januárban még mintegy 30 millió darab tízmárkás kerül ki a müncheni nyomdából, hogy azután már itt is ­valamint a berlini állami pénzjegynyomdában ­csak eurós címleteket ké­szítsen a bankóprés. A közös európai pénz gyártása már tavaly nyár óta folyik; miután a 11 érintett or­szág nem tudott megegyezni a közös előállításban, jelenleg az eurózóna minden állama Búcsú a márkától buzgón nyomja, illetve veri a saját lakosságának szánt euró bankjegyeket és érméket. Né­metország mint az euróövezet legnépesebb országa 4 milli­árd bankjegyet nyomat a 13 milliárdból. Alig két év még, és Clara Schumann, Carl Fri­edrich Gauss vagy a Grimm testvérek arcmása helyett kü­lönböző nevezetes épületeket ábrázoló bankjegyek kerülnek a németek pénztárcáiba is. Az euró bankók legalább annyi biztonsági jeggyel bír­nak majd, mint az - 1997 óta hologrammal is ellátott - már­ka bankjegyek. Lesz bennük biztonsági fémszál éppúgy, mint fényvisszaverő fólia; az összes részletet Frankfurtban egyelőre nem akarják elárulni. Ezzel ugyanis megkönnyíte­nék a hamisítók dolgát. A né­met hatóságok csak 2001 őszén kezdenek „euró-felvilá­gosításba", hogy a lakosság kellő időben megismerhesse a közös valuta jellemzőit. A Bundesbank emberei bi­zakodóak - fejfájást inkább az okoz nekik, hogy mi legyen a forgalomból kivont tömérdek márkával? A folyamatosan zajló selejtezés - az elhaszná­lódott, szakadt bankók kivo­nása - során évről évre mint­egy 800 tonna papírpénzt küldtek zúzdába, majd sze­métégetőbe. Fölmerült a bankók komp­osztálásának és trágyaként történő felhasználásának a le­hetősége, ám ezt csakhamar elvetették. A gyártásuk során felhasznált festék ugyanis szí­nes- és nehézfémeket tartal­maz, amelyek a talajba jutva Szent Pál-bazilika Róma (MTI) II. János Pál Rómában ün­nepélyes szertartáson meg­nyitotta a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika szent ka­puját. Az esemény ökumeni­kus jellegű, ezért huszonkét különféle nem katolikus ke­resztény egyház magas rangú képviselői voltak jelen. A szent kapu megnyitását, a jel­képes aktust a katolikus egy­házfő nem egyedül végezte, hanem George Carey canter­bury-i érsekkel, az anglikán egyház, valamint Athan'aszi­osz metropolitával, a kons­tantinápolyi ökumenikus pát­riárka képviselőjével együtt. Menekülő keresztények Mataram (MTI) Az Indonéziához tartozó Lombok szigetéről több száz keresztény menekült el a leg­utóbbi keresztényellenes mu­zulmán megmozdulás miatt. Sokan a rendőrlaktanyákban és a haditengerészet támaszpont­jain kerestek menedéket. Több ezer muzulmán megrohamozott és felgyújtott számos keresz­tény templomot az üdülőpara­dicsomáról híres Bali szigetétől harminc kilométerre fekvő Lombok sziget székhelyén. Szórványos összetűzésekre még kedden is sor került a za­vargás helyszínén, ahová időközben megérkezett a rendőri és katonai erősítés. Schüwble marad Berlin (MTI) A német Keresztényde­mokrata Unió (CDU) elnöke bírja a párt elnökségének bi­zalmát, ezért maradni kíván a párt elnöki posztján - hang­zott el az uniópárt vezetőségé­nek és elnökségének berlini ülését követő kedd délutáni sajtótájékoztatón Berlinben. A testületek ultimátumot intéz­tek Helmut Kohlhoz: ameny­nyiben nem szolgál érdemi felvilágosítással a kétmillió márka adomány feladóiról, felfüggesztik tiszteletbeli párt­elnöki tisztségéből. Több száz bíró Pristina (MTI) A szerbiai Koszovó tarto­mányban a helyi igazságszol­gáltatási rendszer kiépítésének részeként az elkövetkező egy hétben több száz bírót nevez­nek ki tisztségébe; ezzel lezá­rul az új bírák kinevezésének első szakasza - közölték az át­meneti ENSZ-igazgatáshoz közel álló források. hosszú távon mérgező hatást fejtenének ki. A bankároknak jobban tet­szik az a fajta „termikus hasz­nosítás", amelynek során nem illannak el a kéményen át a bankjegyek. Az apró darabok­ra szabdalt papírpénzből kis golyókat készít egy gép, s azokat a téglagyártás során hozzákeverik az agyaghoz. Az égetés során a golyócskák ap­ró, hőszigetelő hatású póruso­kat hoznak létre, javítva a tég­lák szigetelő hatását. Egy másik javasolt eljárás lényege, hogy a miszlikbe szabdalt pénzjegyeket talaj­fedő burkolólapokká préselik össze. A német tartományi bankok már vizsgálják az eljá­rásokról készült müncheni szakvéleményt, s hamarosan eldől, milyen sors vár két év múlva a forgalomból végleg kivont márka bankókra. Doragman László A Perfekt Rt. tavasszal induló tanfolyamai: 1. adótanácsadó 2. mérlegképes könyvelő (3-féle szakon) 3. pénzügyi szakellenőr 4. számviteli ügyintéző 5. Tb-ügyintéző 6. személyügyi ügyintéző 7. okleveles revizor. Szeged, Mérey u. 6/B. Tel.: 62-420-652, 481-060.

Next

/
Oldalképek
Tartalom