Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 13. A HELYZET 7 Az ÁNTSZ a belvízről DM-információ A Csongrád megyei ÁNTSZ a belvízveszéllyel kapcsolatos tennivalók kö­zött a következőkre hívja fel a figyelmet: az elöntött területek ásott kútjainak és kismélységű fúrt kútjainak vizét tilos használni! Min­daddig, amíg a terület víz alatt áll, illetve a víz áram­lik fertőtlenítésnek nincs ér­telme. A belvíz megszűnte után viszont feltétlenül szükséges a kutak, szenny­víztisztító aknák és az ár­nyékszékgödrök fertőtlení­tése. Fertőtlenítőszerrel az önkormányzatok látják el a lakosságot, az ÁNTSZ út­mutatása alapján. Az ÁNTSZ akkor fertőtlenít, ha fertőző betegségek for­dulnak elő. Esszék az eszmékről A kétségbeesés tiszta­sága címmel jelentette meg Czeslaw Milosz No­bel-díjas lengyel költA válogatott esszéit az Osiris kiadó. A kötet „A rabul ejtett értelem" szerzőjének negyven év­nyi esszéterméséból vá­logat. Czeslaw Milosz 1911-ben született a mai Litvániában, amely akkor Oroszország­hoz, később pedig Lengyel­országhoz tartozott. Milosz, aki a német megszállás alatt a varsói illegális kulturális életet szervezte, 1951-ben Párizsban felhagyott diplo­máciai munkájával és a fran­ciaországi, majd az amerikai emigrációt választotta. Bár Nobel-díját 1980-ban első­sorban verseiért kapta, a to­talitárius ideológiát elemző könyve, „A rabul ejtett érte­lem" (1953) tette nyugaton is ismertté. A közép-európai emigráns író önelemző és helykereső esszéit e kötetben is át-átjáija annak a kornak a levegője, amelyben a politi­kai doktrínák szembenállása folytán az ideológiáknak a mainál nagyobb szerepük volt. A „keleti" szellemi lét­formák és nyugati gondolko­dói magatartások között kon­tinuitást kereső író az egye­temesség és a nemzeti identi­tás, végeredményben pedig a humanizmus és az idegenlét szövevényeit kutatja. Köny­vében visszatükröződik ál­landó témája a totalitarizmus is. Milosz gondolatmenete nem választ el élesen egy sorsüldözött marxista Keletet és egy boldog, szabad Nyu­gatot, hanem arra keres vá­laszt, hogy a demokratikus berendezkedésű fogyasztói társadalomban miképpen válhattak vonzóvá a baloldali „totális megoldások". Mi­losz, akinek személyes élmé­nyei folytán önelszámolása is van a kommunista doktrí­nával kapcsolatban, a mar­xizmust társadalmi eszme­történeti irányzatként látja, amely nem önmagában fele­lős a diktatúrákért. Ugyanak­kor a kérdés mindvégig előt­te lebeg: vajon miért hozta létre ez az ideológia demok­ratikus keretek között is ugyanazt a mozgalmi retori­kát, ugyanazokat az akciona­lista, tömegek képviseletét feltételező önigazolásokat, mint az állami marxizmus. Czeslaw Milosz váloga­tott esszéi között az említett témákon kívül írások szere­pelnek az avantgárdot köve­tő költészet funkcióiról, Dosztojevszkijről több meg­közelítésben, Szolovjovról és a science fictionról, Sesz­tovról és az én tisztaságáról és még számos témáról a költészet, a személyes lét és a történelem határterületéről. S. P. S. Földhasználóknak: menteni a menthetőt Napi tízmillió - belvízre Pillanatnyilag Csong­rád a legvizesebb me­gyének számít az or­szágban. A belvízzel borított területet nagy­ságát minden szervezet csak becsülni képes, ezért a sokféle szám és adat. Annyi azonban bi­zonyos: 70 és 80 ezer hektár között van an­nak a területnek a nagysága, amelyen áll A belvíz elleni védekezés napi költségei a megyében elérik a 10 millió forintot. Ez az összeg azonban szinte csak arra elég, hogy szépít­sék a helyzetet. Ha majd be­ruházásokra is sor kerül, milliárdokban kell számolni a kiadásokat. De addig is: muszáj men­teni a menthetőt. Az FVM Csongrád Megyei Földmű­velésügyi Hivatala vala­mennyi falugazdászát fel­hívta a belvíz elleni védeke­zésre. Azt igyekszik tudato­sítani - immáron a falugaz­dászok segítségével is -, hogy az 1994-es földtör­vény az állami feladatokon túl meghatározza a föld­használó kötelezettségeit. „A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adott­ságaihoz igazodva a föld­hasznosítás, a termesztés­technológia és talajvédelmi beavatkozások összehango­lásán alapuló olyan talajvé­'.•erysrr:. - -sr Úszik a búza Sándorfalván. (Fotó: Schmidt Andrea) dő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabály­ban meghatározott termé­szet-, környezet-, vízvédel­mi, valamint közegészség­ügyi és állategészségügyi követelményeket figyelem­be veszi." Emiatt az FVM Csongrád megyei hivatala felhívja a termőföld használóinak fi­gyelmét, hogy minden le­hetséges módon kötelesek a felesleges felszíni vizeket levezetni a területeikről. A falugazdászoknak az összes létező fórumon ismertetniük kell a földtulajdonosokkal a belvízzel kapcsolatos felhí­vást. Fel kell venniük a kap­csolatot az önkormányza­tokkal és azokkal a gazdál­kodókkal is, akik a területü­kön elrendelhetnek rendkí­vüli beavatkozásokat a bel­víz levezetésére. Jelezzék, ha nincs eszközük, legin­kább szivattyújuk a halaszt­hatatlan munkákhoz. S leg­végül: a falugazdászok fel­adata, hogy az FVM megyei hivatalának továbbítsák, mi­lyen fenntartási hiányossá­gok akadályozzák területü­kön a belvíz elvezetését. F. K. Idén még nem változik a felvételi Bővül a képzési kínálat Idén alapjaiban nem változik a felsőoktatási felvételi eljárás, de jövőre már jelentós módosulá­sokra lehet számítani. A jelentkezéseket 2000. március elsejéig lehet be­nyújtani ugyanolyan nyomtatványokon, mint tavaly. Az év elejével me­galakuló Szegedi Tudo­mányegyetem karai több új képzést is kínálnak a diákoknak. - A felsőoktatás szervezeti és tartalmi megújulását az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás időszakában sokoldalú reformp­rogrammal segítjük. Ennek egyik elemeként 2001-től a fel­vételi rendszert úgy korszerűsít­jük, hogy minden vonatkozásá­ban megfeleljen a társadalmi igazságosság és az esélyegyen­lőség elveinek, ugyanakkor egyszerű és áttekinthető legyen - írja Pokorni Zoltán oktatási miniszter a decemberben meg­jelent felsőoktatási felvételi tá­jékoztatóban. Idén azonban egyelőre alapjaiban nem válto­zik a felsőoktatási felvételi eljá­rás, a jelentkezéseket március elsejéig lehet benyújtani ugya­nolyan nyomtatványokon, mint tavaly. Ezeken a lapokon a ja­nuár elsejével létrejött új, egy­séges egyetemek és főiskolák helyett még az intézmények ré­gi elnevezését kell feltüntetni. A Szegedi Tudományegyetem karai több új képzést is kínálnak a diákoknak, ezen kívül néhány esetben a felvételi eljárás is vál­tozik. Míg eddig a bölcsészettu­dományi kar pszichológia kép­zésében résztvevők a debreceni tudományegyetem hallgatóiként folytatták tanulmányikat, addig idén szeptembertől a szegedi bölcsészkar önállóan hirdeti meg a szakot, és felvételizniük is itt kell az érettségizetteknek. A pszichológia képzésben, amelyre nappali alapképzésben harminc államilag finanszíro­zott hallgatót vesznek fel, a pszichológia és a pedagógia tanszékek oktatói mellett a TTK biológus tanszékcsoportjának, valamint az orvostudományi kar elméleti intézeteinek munkatár­sai is bekapcsolódnak. A pszi­chológia szak felvételi követel­ményeiről részletes tájékoztató a bölcsészkar tanulmányi osztá­lyán kérhető. Formai változásnak tekinthe­tő, hogy a szegedi közgazdász­gazdálkodási szakra jelentke­zőknek idén már nem az állam­és jogtudományi karra, hanem a tavaly önállóvá vált gazdaságtu­dományi karra kell benyújtani­uk jelentkezésüket. A felvételi eljárás és a követelmények azonban nem módosultak. A természettudományi karon szeptembertől három új főisko­lai szintű, nem tanári szak in­dul: az alkalmazott fizikus, a biológus laboratóriumi operátor és a vegyész-fizikus laborató­riumi operátor. Az elsőnél nyolc, a másik kettőnél hat fél­évig tart a képzés. Mindhárom szak esetében tíz-tíz államilag finanszírozott és költségtéríté­ses hallgatót vehetnek fel az alapképzés nappali tagozatán. Az élelmiszeripari főiskolai karra idén is felvételi vizsgával, vagy anélkül, a felvételi tájé­koztatóban megjelölt mentessé­gek alapján lehet bejutni. Mó­dosultak a nyelvvizsgáért és a technikusi minősítésért adható többletpontok. Középfokú C tí­pusú nyelvvizsgáért öt helyett hat, felsőfokú A vagy B típusú­ért öt helyett négy, C típusúért hét helyett nyolc pont jár. Jó technikusi minősítésre idén há­rom, jeles minősítésért öt pont adható, vagyis kettővel keve­sebb, mint 1999-ben. A tanárképző főiskolai karon idén nyolc új szakpárra jelent­kezhetnek a diákok, ezzel szem­ben szeptembertől az egészség­tan tanár szak mellé nem lehet felvenni az ének-zenét, a rajzot és a technikát. Angol és német szakon a tavalyi gyakorlattól el­térően ebben az évben minden jelentkezőnek kötelező felvételi vizsgát tenni, pusztán a közép­iskolai osztályzatok alapján nem kerülhetnek be a hallgatók. Az is eltér a tavalyi felvételi el­járástól, hogy ének-zene szakon eltörölték az egységes írásbeli vizsgát, így az intézmények ma­guk határozzák meg a felvételi feladatokat. A gyógyszerésztudományi karon az idei felvételin nemcsak azok szerezhetnek többletpon­tot, akik államilag elismert nyelvvizsgát tettek, hanem azok is, akik legalább tizenkét hóna­pig végeztek asszisztensi mun­kát gyógyszerészettel kapcsola­tos munkahelyen, vagy okleve­let szereztek a karon folyó kété­ves gyógyszertári asszisztens szakképzésben. Az egészség­ügyi főiskolai karon a már meg­lévő négy szak mellett szeptem­bertől új akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indul képi diagnosztikai és in­tervenciós asszisztens elneve­zéssel nappali és levelező tago­zaton egyaránt. A jelentkezést erre is március elsejéig kell be­nyújtani. A Szegedi Tudományegye­tem több kara rendez nyílt na­pot januárban vagy februárban, amelyen tájékoztatják az érdek­lődő középiskolásokat az ott fo­lyó képzésekről. A tanárképző főiskolai karon január 14-én, SZÉF -en január 18-án, a TTK-n január 27-én, a BTK-n február 5-én, az orvos- és a gyógysze­részkaron február 13-án várják a továbbtanulni szándékozó diá­kokat. Hegedús Szabolcs A korábbi díj kétszereséért Biztosítóváltás a kárházaknál Az egészségügyi in­tézmények egykori biz­tosítója, a Generáli-Pro­videncia megszüntette biztosítási szerződéseit a legtöbb magyarorszá­gi kórházzal - így a sze­gedi fekvőbeteg-intéz­ményekkel is - mert számításaik azt igazol­ták, hogy számukra nem gazdaságosak a kórházakkal kötött megállapodások. A kór­házak viszont nem ma­radhatnak felelősség­biztosítás nélkül, hiszen ennek hiányában az ÁNTSZ megvonja műkö­dési engedélyüket. 1998 közepétől nemcsak a magán-, hanem az állami egészségügyi intézmények­nek is kötelező az egészség­ügyi szolgáltatás során oko­zott kár megtérítésére szol­gáló felelősségbiztosítás. A magyarországi kórházaknak tavaly év végén járt le fele­lősségbiztosítási szerződé­sük, ám a fekvőbeteg-intéz­mények többségével addig biztosítási viszonyban álló Generáli-Providencia nem szerződött tovább a kórhá­zakkal. A szegedi kórhá­zaknak és az orvosegyetem­nek is új biztosító társaság után kellett nézni. A Generáli Providencia osztályvezetője Csikós Dá­niel még korábban lapunk­nak elmondta: számukra nem gazdaságosak a kórhá­zakkal kötött biztosítások, azaz kevesebb a bevételük. mint a kiadásuk, hiszen egyre több a műhibaper so­rán elmarasztalt kórház, s a megítélt kártérítést a bizto­sító fizeti. A szegedi kórház a Hun­gária Biztosító ajánlatát tar­totta elfogadhatónak, s kö­tött vele erre az esztendőre 3,1 millióért biztosítást. Ez az összeg a tavalyi biztosí­tási díjnál 2 millióval több, s nemcsak az esetleges mű­hibákra, hanem a dolgozók foglalkozás közben történő megbetegedésére, fertőzé­sére, balesetére is vonatko­zik. A Szegedi Tudomány­egyetem Orvos-, és Gyógy­szerésztudományi Centru­ma is a Hungária Biztosító Rt.-vei kötött orvosi fele­lősségbiztosítást, amire a tavalyinak több mint két­szeresét fizetik. Az újszegedi gyermek­kórháznak már korábban is a Hungáriával, s nem a Pro­videnciával volt szerződése. Az intézmény 1996-ban kö­tött, meghatározatlan időre szóló megállapodást a Hun­gáriával, Esetükben a bizto­sítási összeg díja nem emel­kedik. A Hungária Biztosító Dél-alföldi Igazgatóságának osztályvezetője, Czombál József elmondta: két-három év múlva derül ki, hogy tár­saságuk valóban jó üzletet kötött-e a kórházakkal, de bíznak abban, hogy a műhi­baperek száma csökkeni fog. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom