Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-07 / 285. szám

KEDD, 1999. DEC. 7. BELFÖLD 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth-Szencsi Attila újságíró munkatár­sunkkal oszthatják meg, aki munkanapo­kon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra kö­JL A zött hívható a 06-20-9432-663-as rádiótcle­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, il­letve talált tárgyakat visszaadni szándéko­zó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. Üröm az örömben. A Blaha Lujza utcában két hé­tig nem volt közvilágítás. Rovatunk közbenjárására a Démász Rt. szakemberei in­tézkedtek, a környék lakói azonban elégedetlenek. „Az új lámpatestek alig adnak némi fényt" - panaszolja dr. B. L. (430-163) újszegedi olvasónk. A higanylámpákat a vá­rossal kötött megállapodás alapján cserélik ki kontakt fénycsövekre - tájékoztatta lapunkat Korponai István, a Démász Rt. főmérnöke, aki szerint előfordul, hogy egyes mellékutcákban csök­ken a fényerő. Szeged köz­világítása azonban fgy egyenletesebb lesz, no és az energiaszámla is csökken. Fehér holló. Geráné el­veszítette a táskáját, amely­ben a mobiltelefonja és az iratai mellett pénzét is tar­totta. A Szatymazi utca és a Kossuth Lajos sugárút sar­kán található zöldségesbolt tulajdonosa megtalálta a táskát, és visszaadta gazdá­jának. A becsületes megta­láló jutalmat sem fogadott el. A feledékenység ára. Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk elfe­ledkezett arról, hogy a régi ötezer forintosokat decem­ber 1 -jétől nem fogadják el hivatalos fizetőeszközként. Néhány régi bankjegy nála maradt. Arra kíváncsi, Szegeden be lehet-e még váltani valahol. Érdeklődé­sünkre kiderült, hogy de­cember 15-éig Budapesten és a Magyar Nemzeti Bank négy területi igazga­tóságán (megyeszékhe­lyünkhöz legközelebb Kecskeméten) cserélhetik érvényes fizetőeszközre. A feledékenység ára tehát ebben esetben egy vonat­jegy. PANNON QSM Átalakult a városi mecenatúra Versenyben a pénzért Kontraszt a vtv-n Hat hónapos szünet után ma, kedden este is­mét jelentkezik a Szege­di Városi Televízió egyik legsikeresebb műsora, a Kontraszt. Horváth Zol­tán riportfilmsorozatát 1997 tavaszán indította útjára a vtv, ám több mint 20 adás után anya­gi okok miatt kénytelen volt levenni műsoráról. Most, immár saját gyár­tású produkcióként, is­mét visszatérhetnek a képernyőre az érdekes emberek, a különös tör­ténetek és a meghök­kentő élethelyzetek. A műsor célja kezdetektől fogva az volt, hogy látvá­nyos helyszíni riportokban mutasson be olyan embere­ket, akik nem feltétlenül is­mertek - sőt, legtöbbjük ép­pen olyan hétköznapi, mint bármelyikünk -, a maguk módján mégis valami külön­legeset, érdekeset vagy ép­pen értékeset művelnek. A műsor nézői megismerhették például Vári Gyula kétszeres világbajnok vadászpilótát. Polyák József nemzetközi hfrű testőr-kaszkadőrt, Czi­gány Ildikót az egyetlen női pilótát és még sok más, ha­sonlóan érdekes személyt. A Kontraszt című ri­portműsor a szegedi nézők szimpátiáján kfvül még egy nagyon értékes díjat tudhat magáénak: első filmje, melyben Ácsai Lajos ócska­vasgyűjtő mindennapjait mutatta be, a XXVI. Dél-al­földi Filmszemle díjnyertes alkotása lett. A ma esti műsor egy igen különleges férfit mutat be: a 28 éves Seres Zoltán Ma­gyarország egyetlen férfi hastáncosa. Az adásból töb­bek között az is kiderül majd, hogy egy banktisztvi­selőből, akinek családja tra­dicionálisan férfias foglalko­zást űzött mindig, hogyan lesz egy ennyire nőies szak­ma oktatója és művelője. Azok kedvéért, akik lema­radnának a ma 19.30-kor kezdődő műsorról, december 19-én és 21-én megismétli a városi televízió, egy hónap múlva pedig egy újabb érde­kes ember életét mutatja be a Kontraszt. T. K. Közös megegyezéssel lehet csak fölbontani azo­kat a megállapodásokat, amelyeket az önkormány­zat és jó néhány városi kulturális intézmény kö­tött. A városháza a mece­natúra átszervezésére hi­vatkozva kívánja meg­szüntetni az ezek alapján folyósított támogatásokat. A rendszeres önkormány­zati támogatástól eleső szervezeteket egy újon­nan létrehozott közalapít­ványhoz utalná: pályáz­zanak! A „kulturális finanszírozás rendszere", mint kifejezés ­nem szép. A kifejezés marad, a jelentése sem változik, csak a formája - mondják a város­házi illetékesek. Eddig az ön­kormányzat a városi kulturális intézményeknek (a működte­tés mellett) pénzt adott bizo­nyos plusz feladatokra és tá­mogatott „civil" kulturális szervezeteket is; kétféle for­mában: az 1992-ben életre hí­vott Szegedi Kulturális Alap pályázati rendszerrel műkö­dött, 14 intézmény és szerve­zet pedig „együttműködési megállapodást" kötött az ön­kormányzattal. Ezt a sziszté­mát most megváltoztatják: a Szegedi Kulturális Alap már megszűnt, helyette létrehozták a Szeged Kultúrájáért Közala­pítványt, a 14 megállapodás fölbontása pedig folyamatban van. Az Alap pénze, amelyre pá­lyázni lehetett, az évek során változott: a kezdeti 19 millió hamarosan 6 és félre csökkent, majd - az utóbbi négy évben ­12 millióra emelkedett. A pá­lyázatok színvonalától, a tá­mogatandó feladatok és célok megítélésétől függően termé­szetesen változó összegeket le­hetett elnyerni. A pályázati szisztémával járó bizonytalan­ságok miatt „szavazott" az emlegetett 14 szervezet az ese­tenként kisebb, de rendszeres támogatásra, s kötött szer­ződést az önkormányzattal. Ezeknek a megállapodásoknak a mostani felülvizsgálata során kiderült, hogy némelyik nem anyagi, hanem „elvi" termé­szetű, azaz nem jelent költsé­get a városnak, inkább csak a tevékenység közhasznúságát emeli ki. Ilyen megállapodás van a konzervatóriummal, a Szegedi Akadémiai Bizottság­gal, a Somogyi-könyvtárral a megyei feladatairól és a Hon­véd téri református egyházköz­séggel (1993-ban a templom fűtésének korszerűsítését segí­tette pénzzel a város, cserébe ott hangversenyeket rendez­nek). További három szer­ződés határozott idejű és lejár 2000-ben (Népművészeti Egyesület, Tiszatáj Alapítvány, Értelmiség Nyári Egyetem). A fönnmaradó hét viszont hatá­rozatlan időre szól, kölcsönös megegyezéssel szüntethető meg. A vasutas fúvószenekar, a Weiner Leó Kamarazenekar, a Szeged Táncegyüttes, a Kincskereső című folyóirat, a Szegedi Szépmíves Céh, a Kass Galéria a megállapodá­saik szerint évi fix összeget, együtt összesen 3 millió 50 fo­rintot kaptak. A hetedik szer­vezet, a SZITI Egyesület éven­te új szerződést kötött. Az ön­kormányzat által kezdeménye­zett és a napokban induló tár­gyalásokon tehát ezekről a fix pénzekről kellene lemondani a fönti intézményeknek, s a to­vábbiakban az új közalapít­ványtól pályázhatnak. A Kulturális Alap megszün­tetéséről szóló döntés és a köz­alapítvány bejegyzése között 9 hónap telt el. Az alapítvány ki­lenc tagú kuratóriumának el­nöke, Tóth András Fideszes képviselő (egyben az önkor­mányzat kulturális bizottságá­nak alelnöke) azonban azt ál­lítja, a városi kulturális élet nem szenvedte meg a támoga­tási rendszer átalakítását, mert az átmenet ideje alatt a Kultu­rális Alap pénzét a Polgármes­teri Alaphoz „csatolták" és le­hetett rá pályázni. Az új mecénás, a közalapít­vány kuratóriuma a napokban bírálta el a már hozzá befutott 153 pályázatot. Összesen 150 millió forintot igényeltek a kü­lönféle intézmények és szerve­zetek, közülük 48 kap összesen 4 milliót. Ezután évente négy­szer íiják ki a pályázatokat és a számítások szerint negyed­évenként körülbelül 3-4 millió forintot oszthatnak el. Az ala­pítvány hozzávetőleg ugyan­akkora összeggel kezdett működni, mint elődje, a Kultu­rális Alap, azaz kb. 11 millió­val. Tóth András szerint jó esély van arra, hogy a városi cégek élnek a lehetőséggel és helyi adójuk 5 százalékát a közalapítvány számlájára fize­tik majd be, ezzel bővül a pá­lyázati keret. Lóczi Tibor, a polgármeste­ri kabinet kulturális referense azt mondja, nem a spórolás volt a cél a mecenatúra átfor­málásával, hanem éppen ellen­kezőleg. Az alapítvány pályá­zati kerete akár a duplájára nö­vekedhet a gazdálkodó szerve­zetek helyi adóhányadával. A tartalmi cél még ennél is fon­tosabb. A város kulturális irá­nyttói nem szeretnék „bebeto­nozni" a jelenlegi viszonyokat és nem óhajtanak kiüresedett szervezeteket, „túlhaladott dolgokat" finanszfrozni, „Ér­demi munkát" akarnak támo­gatni, feladatokat finanszíroz­nak és megversenyeztetik az egyes kulturális területeket. A közalapítvány kuratóriu­ma a Délmagyarország rendel­kezésére bocsátotta azt a listát, amely a pályázók, illetve a nyertesek nevét és az elnyert összegeket tartalmazza. Hogy mely „feladatokat finanszíro­zott" első döntésével a testület, az nem derül ki a listáról. Tóth András szerint ennek csak ad­minisztrációs oka van. Ki­emelkedően a legnagyobb összeget kapta - egyhangú ku­ratóriumi szavazással - a Sze­gedi Nemzeti Színház. S. E. Tél elején megszapo­rodnak a földgáz fűtőér­tékével elégedetlen fo­gyasztók panaszai. Akadnak, akik egyene­sen a gáz „hígításával" vádolják a szolgáltatót. A Dégáz adatai szerint a földgáz fűtőértéke nem változott az elmúlt évek­ben. Ha mégsem úgy süt, főz és fút a gáz, mint kel­lene, annak sok más oka is lehet. Lapunk telefonos rovatá­ban, a Csörögben, évek óta minden tél elején jelentkez­nek olyanok, akik szerint „már megint hígítják a gázt", „a kazán jóval több idő alatt melegíti föl a vizet", vala­mint: „érdekes, hogy nyáron megsül a piskóta, télen meg nem". Egyszóval: sokak ta­pasztalata szerint baj van a fűtőértékkel, tovább kell tü­Gáz van a fűtőértékkel? zelni, fgy jóval több gáz fogy, mint korábban - ez pedig már az emberek zsebére megy. Kiss Tibor, a Dégáz Rt. szegedi területi igazgatója vá­laszolt olvasóink fölvetéseire. Leszögezi: a fűtőérték nem „magas" vagy „alacsony", ha­nem egy adott területre jel­lemző érték, amely a szegedi igazgatóság egyes körzeteiben más és más. A Dégáz Rt. a Mol Rt. által kitermelt földgázt adja el. A szolgáltató (Dégáz) és a ter­melő (Mol) közötti szerződés szabályozza az átvett földgáz fűtőértékét. A szerződött érték 34,5 MegaJoule (MJ), plusz­mínusz 5 százalék ingadozás. A földgáz fűtőértékét a Mol Rt. folyamatosan méri, az adatokat ötnapos bontásban dolgozza föl. A Dégáz Rt. Szegedi Igazgatóságának te­rületén mintegy húsz mérési ponton ellenőrzik a gáz minőségét. A műszereket az Országos Mérésügyi Hivatal az előírt gyakorisággal hitele­síti. „így semmi okunk kétel­kedni a földgáz fűtőértékére vonatkozó adatok hitelességé­ben" - jelentette ki a területi igazgató. A Dégáz Rt. minden ellátási területen az ott mért fűtőérték szerint számol el fo­gyasztóival. A gáz „hígításáról" szóló híresztelések teljesen megala­pozatlanok - mondják a szak­emberek. Mendemondák ke­ringenek arról, hogy „levegőt kevernek a gázhoz, azért nem fűt, melegít rendesen". A Dé­gáz Rt. vezetői szerint már a föltételezés is képtelenség. A levegővel elegyített földgáz robbanásveszélyes keveréket alkot, amely állandó veszélyt jelentene a vezetékekre. Bár­mely más „adalékanyag" pe­dig drágább, mint maga a földgáz - alkalmazásuk már csak ezért is ésszerűtlen és el­képzelhetetlen. A Dégáz egyébként is tökéletesen zárt rendszerben továbbítja a föld­gázt a fogyasztókhoz: sehol sincsenek olyan berendezé­sek, amelyek alkalmasak len­nének a gáz minőségének ron­tására. De tovább folytatva kérdések sorát: 1. ingadozik-e a fűtőérték, 2. „erősebb" volt­e a gáz öt-tíz évvel ezelőtt? A mérési adatokból kiderül, hogy a 34,5 MJ körüli érték nem változott lényegesen az utóbbi évtizedben. Fűtőérték­ingadozás természetesen min­denütt előfordulhat, ám azt ­állítják a szakemberek - a háztartásban használt készülé­kek nem érzékelik. Nyomás­változás is adódhat: ha eltűnik a vezetékből a gáz, vagy sok­kal kisebb lánggal ég a meg­szokottnál, azonnal hívjuk az ingyenesen tárcsázható, „kék" telefonszámot: a szolgáltatás­sal összefüggő műszaki hibá­kat a 06-40-820-820-as szá­mon jelenthetjük be. Más a helyzet, ha nem a nyomással, hanem a gázsütővel, vagy ­kazánnal van baj - készülék­hibával szakemberekhez, szervizhálózathoz fordulha­tunk. A nyomáscsökkenés oka lehet még az is, ha szennye­zett a gázfogyasztó-berende­zés. Erre utal, ha láng nem kék, hanem vöröses szfnű. „A gyakran használt készülékeket évente egyszer ellenőrizze szakember is" - mondta Kiss Tibor területi igazgató. A szakemberek tehát azt állítják, hogy megalapozatla­nul panaszkodnak a fogyasz­tók. De vajon hányan akad­nak, akik gyanakodva figyelik a gáz minőségének változása­it? A Dégáz Rt. ügyfélszolgá­lati irodájában úgy tapasztal­ják, hogy a tiltakozók nagy többsége inkább a számla mi­att mérgelődik. Ezt az állítást a Fogyasztóvédelmi. Fel­ügyelőség Csongrád megyei képviseletén is megerősítet­ték. A közelmúltban csak gáz­számla-panaszokkal fordultak a felügyelőséghez - a földgáz minőségét náluk senki sem ki­fogásolta. Nyilas Péter forrás Kálmány­emléktábla Szajánban DM-információ December 4-én a szajáni katolikus templomban em­léktáblát avattak Kálmány Lajos, az „utolsó magyar sámán" emlékére. Fiatal korában a Torontál megyei Szajánban is káplánosko­dott Szeged híres fia. Ezzel a megemlékezéssel tovább éltetik a Kálmány-kultuszt a Délvidéken. Az egyházaskéri temp­lom falán szintén tábla őr­zi a tudós pap emlékét. Ugyanis Egyházaskéren élt az a Borbély Mihály, akitől Kálmány egy kötetre való mesét gyűjtött. Az öreg ju­hász mesemondó napszá­mért és egy liter pálinkáért „állt kötélnek". Kettőjük emlékére a Délvidéken évente megren­dezik a Kálmány Lajos me­semondó versenyt Bogdán József egyházaskéri plébá­nos és Molnár Rózsa hitok­tató szervezésében. Közönség­találkozó Munkatársunktól Sejben Lajos képzőmű­vész szerdán közönségtalál­kozóra várja az érdek­lődőket 15 és 18 óra között a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában, kiállításának helyszínén. Arcok DM-információ A Rádió 88 Arcok című magazinműsora minden hé­ten kedden este 8 órától je­lentkezik a 95,4 MHz-en. A stúdió vendégei hétről hétre Szeged város társadalmá­nak és gazdasági életének illusztris képviselői. Vass Imre műsorvezető ma esti vendége: Galambos Gábor, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola főigaz­gatója. Markó Iván a piaristáknál Munkatársunktól Ma 17 órától Markó Iván balettművésszel tartanak beszélgetést életéről és művészetéről a szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégiumban (Lechner tér 2/A). Nyílt nap Munkatársunktól Nyolcadikosok és szüle­ik részére rendez nyílt na­pot ma 17 órától a Deák Ferenc Gimnázium (József Attila sugárút 118-120.). A rendezvényre az angol-ma­gyar két tannyelvű, a spe­ciális nyelvi, a humán, az informatika osztályok és az általános tagozat iránt ér­deklődőket váiják. Lélektől Lélekig Munkatársunktól Ma, kedd este 20.30-tól ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió műsorán a Lélektől lélekig. Az adás­ban a Váci Katolikus Egy­házi Televízió segítségével Nagybörzsönyről láthatnak összeállítást a nézők. Az ősi Szent István-kori tele­pülés templomai még ma is sok turistát és hfvőt vonza­nak. A Csókos asszony-vidámság jogos: a színháznak a közelmúltban 16 milliós gyorssegélyt, majd 45 milliós kölcsönt szavazott meg a közgyűlés, most pedig a közalapítványtól kimagaslóan a legnagyobb összegú támogatást kapta. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom