Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-30 / 303. szám
CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 30. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 7 • így csinálják az olaszok Hangsúly a minőségen Állataink téli takarmányozása Kiegészítők az étlapon Kukorica. Idén tengernyi tengeri jutott az állatoknak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az FVM Csongrád Megyei Hivatalának 37 dolgozója olyan tanulmányúton vett részt, amelynek célja az EU-csatlakozást már megért országok mezőgazdaságának tanulmányozása volt. Ennek első, az osztrák tapasztalatokról szóló részét egy hónappal ezelőtt közöltük. Ezúttal az olaszországi benyomásokról számolunk be. Olaszországban a Venetó tartománybeli Mezőgazdasági Termelők Regionális Szövetsége volt a házigazdánk. A szövetség elnöke elmondta, ők is tanulmányozták a magyarországi viszonyokat, jó kapcsolatot tartanak fenn dr. Mucsi Imre helyettes államtitkárral. Venetóban fontos termék a bor, a gabona, a gyümölcs, a dohány, de az állattenyésztésre is nagy súlyt fektetnek. A termelést szövetkezések fogják össze, elsősorban az értékesítés szervezésére. A szövetkezés jogi háttere még nem egészen tisztázott. Például a gazdák szeretnék, ha az „egy gazda - egy szavazat" elvet módosítanák a gazdák termelési szintjének megfelelő szavazati arányra. (Ez a szövetkezei elvvel ellentétes.) A piacról is kizárják Legfontosabbnak tartják a minőség biztosítását és fokozását. A termékeket védjeggyel látják el. Gondjuk van a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság elöregedésével. Mivel nem vonzó a mezőgazdasági munka, ezért vendégmunkásokat foglalkoztatnak, államközi szerződések alapján. Meglátogattunk Castelnuovo helységben egy szőlőfeldolgozó szövetkezetet, amelynek 332 tagja van, a szőlőt 4-5 hektárnyi átlagos területen termesztik. Ebből egy 5-6 tagú család megél, körülbelül 2 millió Ft/ha körüli a bevételük. Húszezer tonna szőlőt dolgoznak fel, ennek felét palackozzák és részben exportra is értékesítenek. A szövetkezeti tagok háromévente 13 fős vezetőséget választanak, akik irányítják a munkát. A következő üzem a zenói gabonatároló szövetkezet volt. Itt szója- és kukoricatárolást, valamint feldolgozást végeznek, de betárolójuk is van. Ötvenezer tonna gabonát kezelnek és tárolnak betakarítás után. Körülbelül 1000 fő társult a szövetkezetben. Nem tagok részére is vállalnak bérmunkában szárítást, a tárolt takarmányt pedig kezelik és tápokban feldolgozva értékesítik. A minőséget saját laboratóriumukban vizsgálják, az ellenőrzést az állategészségügyi szervezetek végzik. Hibás termék esetén szigorú szankció, esetleg a piacról kizárás is lehetséges. A szövetkezetnél végzett munkákért pénzbem ellenszolgáltatást kémek - a kívülállók miatt. A szövetkezet az 1930-as években alakult, egyes eszközein látszik is az elhasználódás, fokozatosan újítják a tárolósilókat és a kezelőgépeket. Telep - hitelből A következő üzem egy szarvasmarhatelep volt, ahol évente 45004700 darab marhát hizlalnak az 50-250 kilós mérettől a vágósúlyig. Hízó alapanyagot a világ minden részéből vásárolnak. A telep 50 százalékos EUtámogatással épült, a másik 50 százalékot a tulajdonosok 30 éves futamidejű hitelből állták. Tizenhét tulajdonos van, akik a telepre beszállított takarmány arányában részesülnek a telep jövedelméből. Az átlagosan 2500 darab bennálló állományt a két mixerkocsit üzemeltető állandó dolgozóval látják el, az állatok állategészségügyi felügyelete, könyvelés, adminisztráció részmunkaidőben történik. A takarmánytermesztést, beszálh'tást (silókészítést), karbantartást szolgáltatásban végeztetik. A vagyonbiztonság ott is hiányos, évi 30-50 darab a lopásból eredő kár a 3 százalékos elhullás mellett. A hízóállatokat leszerződik és igény szerinti minőséget szállítanak a feldolgozónak. Értékesítési gondjuk nincs, ez a szervezet még nem társult másik hasonlóval árkartell kialakítására. Megtekintettük a Colazione-i gyümölcstermelő értékesítő szövetkezést. A szervezet 40 éve létesült. Alma, földieper, körte, dinnye feldolgozást és forgalmazást végeznek. Céljuk az értékesítés jobb szervezése, koordinálása. Mit támogat az EU? Két év óta új szerveződésben dolgoznak. Eddig az egymás mellett termelő szövetkezetek egymásnak konkurenciát jelentettek, most egy kereskedelmi iroda szervezi öt szövetkezet értékesítését. Helyi értékesítés is van, de áruházláncoknak, exportra viszik termékeiket. A meglátogatott egyik telepen 9000 tonna almát készítenek fel piacra (méret, minőség, tisztítás, dobozolás) nagy kezelőgépeken. Az öt társult szövetkezetből egy zöldséget termel, ezzel szélesedett a kínálat. Az idényjelleg miatt a munkások egymás közötti átadása is megoldható, ezzel az általános költségek csökkenthetők. A nem szövetkező termelők elbuknak, nem tudnak megfelelő piaci áron piacképesek lenni. Nem tudják követni a piac igényeit minőségben és fajtában. Nagyobb tétellel a piaci árak alakulásában is nagyobb a ráhatásuk. A termelők a beszállított termékek árát folyamatosan csak a következő évben kapják meg. Elmondták, hogy az EU a termékeket nem támogatja, csak a termelés eszközeit, az utak felújítását, a szövetségek létrehozását. Most például támogatják az almaültetvények kivágását is, fajtaváltás céljából. Meghatározott célokra ad támogatást az EU és szigorúan ellenőrzi a kiszabott feltételek teljesítését. Kell a nyilvántartás A tanulmányút során egyértelműen kiderült, hogy ma már csak kiváló minőségű, de lehetőleg alacsony árfekvésű tömegárut lehet értékesíteni. A kimagasló, speciális igényeknek is megfelelő termékeket (például minőségi palackos bor) is megfizetik a megfelelő körökben. Egyedül nem lesz képes egy termelő sem olyan áron minőségi terméket termelni, amelyen el is tudja adni. A magyar termelő az EU összes termelőjével áll versenyben. Magyarországon is vannak már hasonló szolgáltatások (integrálás, TÉSZ-ek). Az első napon meglátogatott magyar üzemekben ezt tapasztaltuk. Az a termelő, aki nem tud minőségi árut termelni, nem érvényesülhet. Az EU-csatlakozás pontos, részletes nyilvántartással jár, e nélkül nem képes a termelő támogatáshoz jutni. A belépéskor kap lehetőséget a gazdaság felzárkózására átmenetileg, de ha nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie a támogatást. A terméket nem, csak a termelés feltételeit támogatja az EU. Ádok Mária Gazdasági állataink termelési intenzitása az utóbbi néhány évtizedben a tudományos tenyésztői munka eredményeképpen jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a tartási körülmények sok esetben a gazdasági állatok számára kedvezőtlenül alakultak, egyre kevesebb a lehetőség a legeltetésre, előtérbe került a zárt tartás. Ezen új feltételek nagyban befolyásolják a takarmányozási technológiákat. A változások új irányvonalakat indítottak el, melyek eredményeképpen az évszaktól függő takarmányozásnak kérődző állataink mellett inkább a háztáji gazdaságokban tartott egyéb állatfajoknál (sertés, baromfi, nyúl, ló) van szerepe. Hazánk éghajlati adottságai lehetővé teszik, hogy az év nagy részében (áprilistól októberig) zöld takarmányt etessünk állatainkkal. Ennek legjelentősebb szerepe kérődző állataink takarmányozásában van, hiszen olcsó, laktató hatású, jó emészthetőségű, gazdag karotinforrás. A legeltetés során az állatok a legtermészetesebb környezetükben, szabadban, napfényben, jó levegőn mozognak, mely kedvező hatást gyakorol a szaporodásbiológiai mutatókra és emellett az állatok természetes ellenálló képességére. A téli időszakban a zöld takarmányokat nagyrészt epesztett (szilázs, szenázs) és szárított (széna) tömegtakarmányokkal válthatjuk ki. Az erjesztett takarmányok közül a legáltalánosabban használt a kukoricaszilázs és a lucernaszenázs. Emellett készíthetünk cukor-, silócirok-, árpa-, búza-, fű-, lucerna-, zabos-bükkönyEger (MTI) Bemutatták az Ezredforduló Bikavérét; hétfőn az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola dísztermében tartott ünnepségen az első palackokat is átadták a különleges alkalomra készült italból. A millenniumi bikavért amelyet neves borászok készítettek 119 egri szőlősgazAz amarantról, közkeletű nevén a disznóparéjról még keveset tud a közvélemény, holott a növény hazai körülmények között jól termeszthető, a takarmányozásban pedig tápérték-javitó adalékot nyerhetünk belőle. A gyógyélelmezés is eredményesen alkalmazza. Az amarant növény értékelése a történelem során térben és időben gyakorta változott. A XX. századi Európában az Amaranthaceae növénycsalád tagjait gyomként ismerte a növénytermesztő. Nehéz elhinni a ma már igazolást nyert tényt, hogy az amarant a búzához hasonlóan az emberiség egyik legrégebben művelt gabonaszerű terménye. Az időszámítás előtti évezredekre tehető termesztésének és nemesítésének kezdete. Közép- és Dél-Amerika egyes tájain a magját, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a fiatal nővén;. levélzöldjét használják ma is az emberi táplálkozásban. A zöld növényi rész felhasználható az állati takarmányozásban is. A teljes amarair. vény korai fejlődési és kukoricaszárszilázst. Egyes gazdaságokban, ahol monodiétás vagy félmonodiétás takarmányozási módszert vezettek be, a szilázs egész évben szerepel a kérődzők takarmányadagjában. A silózott takarmányok mellett a széna- és szalmaféléknek van a legnagyobb jelentőségük az állatállomány ellátásában. Legelterjedtebbek a pillangós virágú növények (lucerna, vörös here, bíborhere, csillagfürt), fű (réti) és keverék (füzeshere, zabosbükköny) zöldtakarmányok szénái. Az élelmiszeripari feldolgozásához nagy mennyiségben keletkeznek melléktermékek, melyek még értékes táplálóanyagokat tartalmaznak és kiválóan alkalmasak takarmányozási célokra, felhasználásukkal a takarmányozási költda borából - előzőleg az egri bazilikában, a borrendek és a városi fertálymesterek jelenlétében Seregély István érsek szentelte meg. Erre a jeles alkalomra azért most került sor, mert december 27-e az egri egyházmegye védőszentségek csökkenthetők. Legáltalánosabban használtak a malomipari (korpa, takarmányliszt), olajipari (extrahált szójadara, napraforgódara, repcedara), cukoripari (nedves és szárított répaszelet, melasz), sörgyári (sörtörköly, malátacsíra, sörélesztő), szeszgyári (moslék, szárított szeszmoslék, szeszélesztő), keményítőgyári (nedves törköly, kukoricaglutén), konzervgyári melléktermékek (paradicsom-, almatörköly). A korszerű takarmányozás alapköve a téli és nyári időszakban is etetett abraktakarmány, melyeknek legfontosabb összetevői a gabonamagvak, a növényi és állati eredetű fehérjék, aminosavak, vitamin, mikroelem és ásványi kiegészítők. A Hód-Mezőgazda Rt., jének, Szent János evangélistának a napja, egyben az új bor ünnepe is. A főiskolán rendezett ünnepségen az 1998. év egri szőlőtermelőjének járó díjat posztumusz Csabai Sándor kapta, az 1998. év bortermelőjének jámint a térség vezető integrátora segítséget nyújt a kis és nagyüzemeknek egyaránt a magasabb szintű termelési eredmények elérésében az ISO 9002 minőségbiztosítási szabvány szerint előállított kiváló minőségű, kedvező árfekvésű HODMIX premixekkel, koncentrátumokkal, takarmánykeverékekkel, takarmány-kiegészítőkkel, melyek előállításában, fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak a legújabb hazai és külföldi kutatási eredmények. A HODMIX takarmányozási rendszer a legmodernebb optimalizáló programok felhasználásával törekszik partnerei mielőbbi igényének teljes körű kielégítése. A takarmányozás sarkalatos pontja az optimális ivóvíz szükséglet biztosítása. A jó minőségű ivóvíz tiszta és ró díjat pedig Gál Tibor. Az Ezredforduló Egri Bikavérének megrendelői az elkövetkező három nap során vehetik át a nemes nedűt tartalmazó palackokat - az összesen 12 ezer 500 butéliányi kínálatból - az Egri Borok Gyertyás Házában, illetve az Egervin Rt. főpincészetében. bői a színes mag is előnyt jelenthet a mesterséges színezékek alkalmazása helyett. A hazai viszonyok között 1-1,5 tonna hektáronkénti termést takarítottunk be. A fajtától termőterülettől és évjárattól függően ez az érték eltérő lehet. A génkialakulás területén igen változatos környezetű hatások érték az amarantot. Számos fajta igen ellenálló és jó alkalmazkodó képességű. Kiemelkedő a szárazságtűrése, ellenben kevés kivétellel fagyérzékeny. Az amaranttal való évtizede folyó munka kezdetén először a genotípusok összegyűjtése volt a fő feladat. Sokat eredménnyel adaptáltunk, s újakat állítottunk elő. A Gabonatermesztési Kutató Kht.ban folyó nemesitől munkát 1998-ban siker koronázta, két fajtánk kapott állami elismerést Róza és Maros néven. Az amarant fő előnye a mag jó minőségű és magas fehéijetartalma. A 14-19 százalék fehéijetartalom mellett jemegfelelő hőmérsékletű (1015 fokos), aminek télen-nyáron az állatok rendelkezésére kell állnia. A minőségi termék előállításnál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezeti és tartástechnológiai tényezőket. Különösen igaz ez a téli időszakra, amikor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gazdasági állataink komfortérzetét megfelelő szinten biztosítsuk és ne csak a takarmányozással akaijunk mindent bepótolni, hiszen a takarmány drága „fűtőanyag". Simon GabriellaNemes Péter takarmányozási mérnök A Gazdaoldalakat szerkesztette: Fekete Klára Előadások Munkatársunktól A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület előadásokat szervez gazdálkodók részére, melyek célja a pályázatok, várható támogatások, adók, rendeletek ismertetése. Az előadások időpontjairól a Gazdasági Egyesületnél lehet érdeklődni. lentős az esszenciális aminosavak közül a benne előforduló lizin mennyisége. A 6-8 százalék zsírsavtartalom főbb összetevői az olaj- és linolsav. Egyéb hasznos vegyületeket is rejt, amelyek a kozmetikai és gyógyszergyártás szempontjából jelentőséggel bírhatnak a jövőben. Összefoglalva: hazai körülmények között az amarant eredményesen termeszthető, a takarmányozás terén tápértékjavító adalékot nyerhetünk általa. Magját hasznos beltartalmi értékei alapján a kizárólag növényi eredetű táplálkozás hívei és a gyógyélelmezés is eredményesen alkalmazhatják. Gluténmentes diétában bizonyítottan felhasználható. A zsírszegény diétába is eredménnyel illeszthető. A napjainkban kibontakozó, emésztési károsodások következményeit megelőző táplálék (functional food) előállításához kiváló alapanyagnak tekinthető. Az amarantról bízvást elmondhatjuk, hogy a múltból előkerült és a jövő terménye lesz. Marázná dr. Szabá Lilla nemesítő, Gabonatermesztési Kutató Kht. Emberi fogyasztásra is alkalmas A jövö század növénye Amikor érik az amarant. Jól tűri a szárazságot is. (DM/DV-fotó) fázisában könnyen emészthető zöldtömeget nyújt. A magéréshez közeli fejlődési fokon jelentősebb szárazanyagtartalom mellett szilázs készítésére is igen alkalmas. A zöldhasznosításban a levéltermés mennyisége a legjelentősebb nemesítési feladat. A magja igen apró, 1 milliméter körüli átmérőjű és diszkosz formájú. A nemesítés célja a magamarantok esetében a termésmennyiség fokozása mellett a növény magasságának csökkentése, a mag méretének növelése. A maghasznúak esetén a világos magszín a legkedvezőbb. Az egyes ipari célok szempontjáAz ezredforduló bikavére