Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-30 / 303. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 30. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 7 • így csinálják az olaszok Hangsúly a minőségen Állataink téli takarmányozása Kiegészítők az étlapon Kukorica. Idén tengernyi tengeri jutott az állatoknak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az FVM Csongrád Me­gyei Hivatalának 37 dolgo­zója olyan tanulmányúton vett részt, amelynek célja az EU-csatlakozást már megért országok mezőgaz­daságának tanulmányozá­sa volt. Ennek első, az oszt­rák tapasztalatokról szóló részét egy hónappal ezelőtt közöltük. Ezúttal az olasz­országi benyomásokról számolunk be. Olaszországban a Venetó tartománybeli Mezőgazdasági Termelők Regionális Szövetsé­ge volt a házigazdánk. A szö­vetség elnöke elmondta, ők is tanulmányozták a magyarorszá­gi viszonyokat, jó kapcsolatot tartanak fenn dr. Mucsi Imre he­lyettes államtitkárral. Venetóban fontos termék a bor, a gabona, a gyümölcs, a do­hány, de az állattenyésztésre is nagy súlyt fektetnek. A terme­lést szövetkezések fogják össze, elsősorban az értékesítés szerve­zésére. A szövetkezés jogi hát­tere még nem egészen tisztázott. Például a gazdák szeretnék, ha az „egy gazda - egy szavazat" elvet módosítanák a gazdák ter­melési szintjének megfelelő sza­vazati arányra. (Ez a szövetke­zei elvvel ellentétes.) A piacról is kizárják Legfontosabbnak tartják a minőség biztosítását és fokozá­sát. A termékeket védjeggyel látják el. Gondjuk van a mező­gazdasággal foglalkozó lakos­ság elöregedésével. Mivel nem vonzó a mezőgazdasági munka, ezért vendégmunkásokat foglal­koztatnak, államközi szerződé­sek alapján. Meglátogattunk Castelnuovo helységben egy szőlőfeldolgozó szövetkezetet, amelynek 332 tagja van, a szőlőt 4-5 hektárnyi átlagos területen termesztik. Eb­ből egy 5-6 tagú család megél, körülbelül 2 millió Ft/ha körüli a bevételük. Húszezer tonna szőlőt dolgoznak fel, ennek felét palackozzák és részben exportra is értékesítenek. A szövetkezeti tagok háromévente 13 fős veze­tőséget választanak, akik irá­nyítják a munkát. A következő üzem a zenói gabonatároló szövetkezet volt. Itt szója- és kukoricatárolást, va­lamint feldolgozást végeznek, de betárolójuk is van. Ötvenezer tonna gabonát kezelnek és tárol­nak betakarítás után. Körülbelül 1000 fő társult a szövetkezet­ben. Nem tagok részére is vál­lalnak bérmunkában szárítást, a tárolt takarmányt pedig kezelik és tápokban feldolgozva értéke­sítik. A minőséget saját laboratóri­umukban vizsgálják, az ellenőr­zést az állategészségügyi szer­vezetek végzik. Hibás termék esetén szigorú szankció, esetleg a piacról kizárás is lehetséges. A szövetkezetnél végzett munká­kért pénzbem ellenszolgáltatást kémek - a kívülállók miatt. A szövetkezet az 1930-as években alakult, egyes eszközein látszik is az elhasználódás, fokozatosan újítják a tárolósilókat és a keze­lőgépeket. Telep - hitelből A következő üzem egy szar­vasmarhatelep volt, ahol évente 45004700 darab marhát hizlal­nak az 50-250 kilós mérettől a vágósúlyig. Hízó alapanyagot a világ minden részéből vásárol­nak. A telep 50 százalékos EU­támogatással épült, a másik 50 százalékot a tulajdonosok 30 éves futamidejű hitelből állták. Tizenhét tulajdonos van, akik a telepre beszállított takarmány arányában részesülnek a telep jövedelméből. Az átlagosan 2500 darab bennálló állományt a két mixerkocsit üzemeltető ál­landó dolgozóval látják el, az ál­latok állategészségügyi felügye­lete, könyvelés, adminisztráció részmunkaidőben történik. A ta­karmánytermesztést, beszálh'tást (silókészítést), karbantartást szolgáltatásban végeztetik. A vagyonbiztonság ott is hiá­nyos, évi 30-50 darab a lopásból eredő kár a 3 százalékos elhul­lás mellett. A hízóállatokat le­szerződik és igény szerinti mi­nőséget szállítanak a feldolgo­zónak. Értékesítési gondjuk nincs, ez a szervezet még nem társult másik hasonlóval árkar­tell kialakítására. Megtekintettük a Colazione-i gyümölcstermelő értékesítő szö­vetkezést. A szervezet 40 éve létesült. Alma, földieper, körte, dinnye feldolgozást és forgal­mazást végeznek. Céljuk az ér­tékesítés jobb szervezése, koor­dinálása. Mit támogat az EU? Két év óta új szerveződésben dolgoznak. Eddig az egymás mellett termelő szövetkezetek egymásnak konkurenciát jelen­tettek, most egy kereskedelmi iroda szervezi öt szövetkezet ér­tékesítését. Helyi értékesítés is van, de áruházláncoknak, ex­portra viszik termékeiket. A meglátogatott egyik tele­pen 9000 tonna almát készíte­nek fel piacra (méret, minőség, tisztítás, dobozolás) nagy keze­lőgépeken. Az öt társult szövet­kezetből egy zöldséget termel, ezzel szélesedett a kínálat. Az idényjelleg miatt a munkások egymás közötti átadása is meg­oldható, ezzel az általános költ­ségek csökkenthetők. A nem szövetkező termelők elbuknak, nem tudnak megfele­lő piaci áron piacképesek lenni. Nem tudják követni a piac igé­nyeit minőségben és fajtában. Nagyobb tétellel a piaci árak alakulásában is nagyobb a ráha­tásuk. A termelők a beszállított ter­mékek árát folyamatosan csak a következő évben kapják meg. Elmondták, hogy az EU a ter­mékeket nem támogatja, csak a termelés eszközeit, az utak fel­újítását, a szövetségek létreho­zását. Most például támogatják az almaültetvények kivágását is, fajtaváltás céljából. Meghatáro­zott célokra ad támogatást az EU és szigorúan ellenőrzi a ki­szabott feltételek teljesítését. Kell a nyilvántartás A tanulmányút során egyér­telműen kiderült, hogy ma már csak kiváló minőségű, de lehe­tőleg alacsony árfekvésű tömeg­árut lehet értékesíteni. A kima­gasló, speciális igényeknek is megfelelő termékeket (például minőségi palackos bor) is meg­fizetik a megfelelő körökben. Egyedül nem lesz képes egy ter­melő sem olyan áron minőségi terméket termelni, amelyen el is tudja adni. A magyar termelő az EU összes termelőjével áll ver­senyben. Magyarországon is vannak már hasonló szolgáltatások (in­tegrálás, TÉSZ-ek). Az első na­pon meglátogatott magyar üze­mekben ezt tapasztaltuk. Az a termelő, aki nem tud minőségi árut termelni, nem érvényesül­het. Az EU-csatlakozás pontos, részletes nyilvántartással jár, e nélkül nem képes a termelő tá­mogatáshoz jutni. A belépéskor kap lehetőséget a gazdaság fel­zárkózására átmenetileg, de ha nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie a támogatást. A terméket nem, csak a terme­lés feltételeit támogatja az EU. Ádok Mária Gazdasági állataink termelési intenzitása az utóbbi néhány évtizedben a tudományos tenyésztői munka eredményekép­pen jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a tartási kö­rülmények sok esetben a gazdasági állatok számá­ra kedvezőtlenül alakul­tak, egyre kevesebb a le­hetőség a legeltetésre, előtérbe került a zárt tar­tás. Ezen új feltételek nagyban befolyásolják a takarmányozási technoló­giákat. A változások új irányvona­lakat indítottak el, melyek eredményeképpen az évszak­tól függő takarmányozásnak kérődző állataink mellett in­kább a háztáji gazdaságokban tartott egyéb állatfajoknál (ser­tés, baromfi, nyúl, ló) van sze­repe. Hazánk éghajlati adott­ságai lehetővé teszik, hogy az év nagy részében (áprilistól októberig) zöld takarmányt etessünk állatainkkal. Ennek legjelentősebb szerepe kérő­dző állataink takarmányozásá­ban van, hiszen olcsó, laktató hatású, jó emészthetőségű, gazdag karotinforrás. A legel­tetés során az állatok a legter­mészetesebb környezetükben, szabadban, napfényben, jó le­vegőn mozognak, mely ked­vező hatást gyakorol a szapo­rodásbiológiai mutatókra és emellett az állatok természetes ellenálló képességére. A téli időszakban a zöld ta­karmányokat nagyrészt epesz­tett (szilázs, szenázs) és szárí­tott (széna) tömegtakarmá­nyokkal válthatjuk ki. Az er­jesztett takarmányok közül a legáltalánosabban használt a kukoricaszilázs és a lucerna­szenázs. Emellett készíthetünk cukor-, silócirok-, árpa-, búza-, fű-, lucerna-, zabos-bükköny­Eger (MTI) Bemutatták az Ezredfor­duló Bikavérét; hétfőn az eg­ri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola dísztermében tartott ünnepségen az első pa­lackokat is átadták a különle­ges alkalomra készült italból. A millenniumi bikavért ­amelyet neves borászok ké­szítettek 119 egri szőlősgaz­Az amarantról, közke­letű nevén a disznóparéj­ról még keveset tud a közvélemény, holott a nö­vény hazai körülmények között jól termeszthető, a takarmányozásban pedig tápérték-javitó adalékot nyerhetünk belőle. A gyógyélelmezés is ered­ményesen alkalmazza. Az amarant növény értéke­lése a történelem során térben és időben gyakorta változott. A XX. századi Európában az Amaranthaceae növénycsalád tagjait gyomként ismerte a növénytermesztő. Nehéz el­hinni a ma már igazolást nyert tényt, hogy az amarant a bú­zához hasonlóan az emberiség egyik legrégebben művelt ga­bonaszerű terménye. Az időszámítás előtti évez­redekre tehető termesztésének és nemesítésének kezdete. Közép- és Dél-Amerika egyes tájain a magját, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a fiatal nő­vén;. levélzöldjét használják ma is az emberi táplálkozás­ban. A zöld növényi rész fel­használható az állati takarmá­nyozásban is. A teljes ama­rair. vény korai fejlődési és kukoricaszárszilázst. Egyes gazdaságokban, ahol monodi­étás vagy félmonodiétás takar­mányozási módszert vezettek be, a szilázs egész évben sze­repel a kérődzők takarmánya­dagjában. A silózott takarmá­nyok mellett a széna- és szal­maféléknek van a legnagyobb jelentőségük az állatállomány ellátásában. Legelterjedtebbek a pillangós virágú növények (lucerna, vörös here, bíborhe­re, csillagfürt), fű (réti) és ke­verék (füzeshere, zabosbük­köny) zöldtakarmányok szé­nái. Az élelmiszeripari feldol­gozásához nagy mennyiség­ben keletkeznek melléktermé­kek, melyek még értékes táp­lálóanyagokat tartalmaznak és kiválóan alkalmasak takarmá­nyozási célokra, felhasználá­sukkal a takarmányozási költ­da borából - előzőleg az egri bazilikában, a borrendek és a városi fertálymesterek jelen­létében Seregély István érsek szentelte meg. Erre a jeles al­kalomra azért most került sor, mert december 27-e az egri egyházmegye védőszent­ségek csökkenthetők. Legálta­lánosabban használtak a ma­lomipari (korpa, takarmány­liszt), olajipari (extrahált szó­jadara, napraforgódara, repce­dara), cukoripari (nedves és szárított répaszelet, melasz), sörgyári (sörtörköly, maláta­csíra, sörélesztő), szeszgyári (moslék, szárított szeszmos­lék, szeszélesztő), keményítő­gyári (nedves törköly, kukori­caglutén), konzervgyári mel­léktermékek (paradicsom-, al­matörköly). A korszerű takarmányozás alapköve a téli és nyári idő­szakban is etetett abraktakar­mány, melyeknek legfonto­sabb összetevői a gabonamag­vak, a növényi és állati erede­tű fehérjék, aminosavak, vita­min, mikroelem és ásványi ki­egészítők. A Hód-Mezőgazda Rt., jének, Szent János evangélis­tának a napja, egyben az új bor ünnepe is. A főiskolán rendezett ünnepségen az 1998. év egri szőlőtermelőjé­nek járó díjat posztumusz Csabai Sándor kapta, az 1998. év bortermelőjének já­mint a térség vezető integráto­ra segítséget nyújt a kis és nagyüzemeknek egyaránt a magasabb szintű termelési eredmények elérésében az ISO 9002 minőségbiztosítási szabvány szerint előállított ki­váló minőségű, kedvező ár­fekvésű HODMIX premixek­kel, koncentrátumokkal, takar­mánykeverékekkel, takar­mány-kiegészítőkkel, melyek előállításában, fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak a legújabb hazai és külföldi ku­tatási eredmények. A HOD­MIX takarmányozási rendszer a legmodernebb optimalizáló programok felhasználásával törekszik partnerei mielőbbi igényének teljes körű kielégí­tése. A takarmányozás sarka­latos pontja az optimális ivó­víz szükséglet biztosítása. A jó minőségű ivóvíz tiszta és ró díjat pedig Gál Tibor. Az Ezredforduló Egri Bikavéré­nek megrendelői az elkövet­kező három nap során vehe­tik át a nemes nedűt tartal­mazó palackokat - az össze­sen 12 ezer 500 butéliányi kínálatból - az Egri Borok Gyertyás Házában, illetve az Egervin Rt. főpincészeté­ben. bői a színes mag is előnyt je­lenthet a mesterséges színezé­kek alkalmazása helyett. A hazai viszonyok között 1-1,5 tonna hektáronkénti termést takarítottunk be. A fajtától ­termőterülettől és évjárattól ­függően ez az érték eltérő le­het. A génkialakulás területén igen változatos környezetű hatások érték az amarantot. Számos fajta igen ellenálló és jó alkalmazkodó képességű. Kiemelkedő a szárazságtűré­se, ellenben kevés kivétellel fagyérzékeny. Az amaranttal való évtize­de folyó munka kezdetén elő­ször a genotípusok összegyűj­tése volt a fő feladat. Sokat eredménnyel adaptáltunk, s újakat állítottunk elő. A Ga­bonatermesztési Kutató Kht.­ban folyó nemesitől munkát 1998-ban siker koronázta, két fajtánk kapott állami elisme­rést Róza és Maros néven. Az amarant fő előnye a mag jó minőségű és magas fe­héijetartalma. A 14-19 száza­lék fehéijetartalom mellett je­megfelelő hőmérsékletű (10­15 fokos), aminek télen-nyá­ron az állatok rendelkezésére kell állnia. A minőségi termék előállí­tásnál nem hagyhatjuk figyel­men kívül a környezeti és tar­tástechnológiai tényezőket. Különösen igaz ez a téli idő­szakra, amikor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gaz­dasági állataink komfortérze­tét megfelelő szinten biztosít­suk és ne csak a takarmányo­zással akaijunk mindent bepó­tolni, hiszen a takarmány drá­ga „fűtőanyag". Simon Gabriella­Nemes Péter takarmányozási mérnök A Gazdaoldalakat szerkesztette: Fekete Klára Előadások Munkatársunktól A Hódmezővásárhelyi Gaz­dasági Egyesület előadásokat szervez gazdálkodók részére, melyek célja a pályázatok, vár­ható támogatások, adók, rende­letek ismertetése. Az előadások időpontjairól a Gazdasági Egyesületnél lehet érdeklődni. lentős az esszenciális amino­savak közül a benne előfor­duló lizin mennyisége. A 6-8 százalék zsírsavtartalom főbb összetevői az olaj- és linolsav. Egyéb hasznos vegyületeket is rejt, amelyek a kozmetikai és gyógyszergyártás szem­pontjából jelentőséggel bír­hatnak a jövőben. Összefoglalva: hazai körül­mények között az amarant eredményesen termeszthető, a takarmányozás terén tápérték­javító adalékot nyerhetünk ál­tala. Magját hasznos beltartal­mi értékei alapján a kizárólag növényi eredetű táplálkozás hívei és a gyógyélelmezés is eredményesen alkalmazhat­ják. Gluténmentes diétában bizonyítottan felhasználható. A zsírszegény diétába is ered­ménnyel illeszthető. A napja­inkban kibontakozó, emészté­si károsodások következmé­nyeit megelőző táplálék (functional food) előállításá­hoz kiváló alapanyagnak te­kinthető. Az amarantról bíz­vást elmondhatjuk, hogy a múltból előkerült és a jövő terménye lesz. Marázná dr. Szabá Lilla nemesítő, Gabonatermesztési Kutató Kht. Emberi fogyasztásra is alkalmas A jövö század növénye Amikor érik az amarant. Jól tűri a szárazságot is. (DM/DV-fotó) fázisában könnyen emészthe­tő zöldtömeget nyújt. A ma­géréshez közeli fejlődési fo­kon jelentősebb szárazanyag­tartalom mellett szilázs készí­tésére is igen alkalmas. A zöldhasznosításban a levélter­més mennyisége a legjelentő­sebb nemesítési feladat. A magja igen apró, 1 milli­méter körüli átmérőjű és disz­kosz formájú. A nemesítés célja a magamarantok eseté­ben a termésmennyiség foko­zása mellett a növény magas­ságának csökkentése, a mag méretének növelése. A mag­hasznúak esetén a világos magszín a legkedvezőbb. Az egyes ipari célok szempontjá­Az ezredforduló bikavére

Next

/
Oldalképek
Tartalom